Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-01 / 292. szám
BÁCSMEGYEI NAPLŐ Lászlót a Hírlap munkatársát. Gjenero Márké dr. államügyész nem . ellenzi 3 védő indítványát és a bíróság i belátására bízza a kérdés eldöntését. A bíróság ezután úgy határozott, hogy a tárgyalást nem halasztja el, a megnevezett tanuk kihallgatását fölöslegesnek tartja, mert a tényállást tisztának látja. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért és a perbeszédek elhangzása után a bíróság kihirdette az Ítéletet, mely szerint Csuka Jánost becsületsértésben bűnösnek mondja ki és egy havi fogházra Ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és a védő az elítélés miatt felebbeztek. A harmadik ügyben szintén hivatalból indult meg az eljárás az Ucca ellen ».Az Ucca betiltásának története* cimü cikk miatt. Ebben az ügyben is Csuka János volt a vádlott, aki kijelenti, hogy a cikket ö ina de nem érzi magát bűnösnek, mert az igazat irta meg. Katanec Mi ti ovii dr. több tanú kihallgatását kéri, amelynek a biróság nem ad helyet. A bizonyítási eljárás befejeztével és a perbeszédek elhangzása után a biróság bűnösnek mondotta ki Csuka Jánost becsületsértés és rágalmazás vétségében és ezért három hónapi fogházra ítélte, A negyedik ügyben szintén az »Ucca« cimü lap egyik cikke volt inkriminálva. Az inkriminált cikk címe: Nem félünk főkapitány ur! Itt is Csuka János hírlapíró szerepeit szerzőként. A tanúkihallgatást itt is mellőzik, Gjenera'-'r&Askő dr. ügyész kéri a bíróságot, hogy a vádlottat a vádirat értelmében mondják ki bűnösnek. Katanec Mihovil dr. védő azt adja elő, hogy a cikk szerzője nem akarta ebben a cikkben megsérteni a főkapitányt, azonban lehetségesnek tartja, hogy a cikk stílusa azt a látszatot kelti mintha az sértő letme. azonban ez semmi más, mint a közönség által megkívánt írásmodor. Kéri védence felmentését. A biróság hosszabb tanácskozás után hozta meg az ítéletet, amely szerint a vádlottat bűnösnek mondja ki rágalmazás és becsületsértés vétségében és ezért négy hónapi fogházra ítélte el. Az ügyész, a védő és a vádlott felebbeztek, Tutankhamen , felnyitották Négyezer éves szöveteket és teljesen ép virágcsokrot találtak a szarkofágban Kairóból jelentik : Az angol egyiptológiai társaság pénteken újra felnyittatta Tutankhamen fáraó sírját. A kutatások, mint ismeretes, évek óta szüneteltek, mert a bennszülött lakosság vallási sérelemnek tekintette a királysírok felnyitását és amikor lord Carnarvon, aki Tutankhamen sirját felkutatta, mérges légy csípése következtében meghalt, ezt is az isteneit bosszújának tekintették. Néhány nappal ezelőtt a tudósok újból megkezdték a munkát és — mint a Bácsmegyei Napló legutóbb közölte — megfejtették a sirkamrában talált kőtáblák feliratait, amelyekről kiderült, hogy tulajdonképpen Tutankha men özvegyének levelei egy szomszédos uralkodóhoz. Tutankhamen szarkofágjának felnyitására pénteken délután került sor. Amikor a szarkofág fedelét leemelték, a jelenvoltak legnagyobb meg lepetésére egy második kisebb szarkofág került elő belőle, amely csodálatos finomságú, négyezeréves sző vettel volt letakarva. A sir belsejében azonkívül egy hatalmas exotikus virágcsokrot ta láttak teljesen ép állapotban. Megalakul a Vajdasági Ügyvédek Szövetsége A becskereki üg-yvédszövetségben nincsenek A) és B) osztályú ügyvédek 4. oldal. ■Az Ucca sajtóperei Három cikk — nyolc hónapi fogház A szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa szombaton kizárólag sajtóperekben Ítélkezett. Három ügyben volt főtárgyalás, egy ügyet pedig a biróság határozata folytán a vizsgálóbíróhoz utaltak vissza. Minda négy esetben Csuka János a Hírlap munkatársa, az időközben megszűnt »Ucca« cimü időszaki közlöny szerkesztője volt - vádlott. Pavlov.J.. István féltiz órakor megnyitja a főtárgyalást és jelenti, hogy a »Hírlap* cimü szuboticai lap ez év augusztus 8-iki számában »Eibocsájtott városi dijnok« cim alatt megjelent cikknek egy kitételét Uszkokovics György volt városi napidijas inkriminálta. A lap és a cikk szerzőjéül Csukó Jánost nevezték meg. Az elnök az általános kérdések után ismerteti a vádat, amelyben sértett Uszkokovics György mint főinagánvádló rágalmazással vádolja Csuka János hírlapírót. Csuka kijelenti, hogy a vádat megértette, de nem érzi magát bűnösnek, mert a cikk megírásánál a városházán mint hírlapíró járt el és úgy kapta az információt, ahogy megírta. Katanec Mihovil dr. védő előterjeszti, hogy a Hírlapnak az a szánta, amelyben az inkriminált cikk megjelent, az augusztus 8-iki dátumot viseli, de a lap egy nappal előbb, vagyis augusztus 7-én délben jelent meg. Miután az eljárás ebben az ügyben a vádlott Csuka János ellen az augusztus 8-án életbe lépett uj sajtótörvény szerint indult meg az inkriminált cikk pedig augusztus 7-ikén került nyilvánosságra, ennélfogva a cikk megjelenésekor az uj sajtótörvény még nem volt érvényben és a biróság ebben az ügyben nem is hozhat ítéletet az uj sajtótörvény alapján,~ hanem kéri a bíróságot, hogy az ügyet tegyék vissza a vizsgálóbíróhoz azzal, hogy a régi sajtótörvény szerint folytassa le a vizsgálatot. A biróság ilyen értelemben hozta meg a határozatát azzal az indokolással, hogy bár az inkriminált cikk a Hírlap augusztus 8-iki számában jelent meg, de köztudomás szerint a nevezett lap egy nappal előbb keltezi a lapszámokat. A második ügy az »Ucca« augusztus 25-jki 16—17. kettős számában »Ki ugat főkapitány ur? ~ cimü cikk miatt hivatalból megindított sajtóper volt. Csuka János vádlott elismeri a sze?zőséget, de nem érzi magát bűnösnek. Katanec Mihovil dr. védő mindenekelőtt kéri, hogy a biróság utasítsa a főkapitányt, mint sértett felet, hogy mellékelje az iratokhoz az inkriminált cikk közjegyzőileg hitelesített fordítását, mert a cikk szövege megkívánja, hogy a legpontosabb fordításban feküdjön a bíróság előtt. A biróság hosszabb tanácskozás után adott helyet a védő kérésének, hanem tolmácsként berendelte Sztojdnovics Radivoj törvényszéki jegyzőt. Ezután megkezdődött az érdemleges tárgyalás, amelynek során Csuka János Hírlapíró előadja, hogy egy alkalommal újságírói minőségben járt a főkapitánynál, annak hivatali helyiségében és akkor történt, hogy a főkapitány azt a kijelentést tette, hogy tőle ugathat a sajtó, amit ö azután az inkriminált cikkben szóról-szóra megirt. Mihelyt ez megtörtént. a vádlott azonnal elment a főispánhoz, majd a polgármesterhez és ott elmondotta, hogy a főkapitány mily hangon nyilatkozott a sajtóról. Kéri, hogy a főispánt, valamint a polgármestert tanúként hallgassák ki. Katanec Mihovil dr. védő indítványozza, hogy a biróság napolja el a tárgyalást és az uj fötárgyalásra idézze be Gyorgyevics Dragoszláv főispánt, Malagurszki Albe polgármestert, Rafics Milán főkapitányi titkárt, Havas Kársfet a Hírlap szerkesztőjét és Búzás Velikibecskerekről jelentik: A velikiibecskereki ügyvédek szövetsége csütörtökön délelőtt tartotta első plenáris ülését dr. Jaksics Zsárkó elnöklete alatt. Az ülés az ügyvédi kar etikai nívójának és a kari szolidaritásnak kérdésével foglalkozott és megállapította, hogy helyi viszonylatban ezen a téren meglehetős sok tennivalója van a szövetségnek, amelynek főcélja különben éppen az, hogy az ügyvédi kar nívóját a békebeli magasságra emelje. Több különböző indítványt a választmány elé utaltak, amely szombaton délután öt órakor tartott ülést. A választmány foglalkozott többek között a Vajdasági Ügyvédszövetség megalakításának tervével is és elhatározta, hogy ebben az irányban a legrövidebb időn belül megteszi a kezdeményező lépéseket. Az' ügyvédszövetség aktiv működésének megkezdése alkalmával a Bácsmegyei Napló velikibecskereki munkatársa felkereste dr. Jaksies Zsárkó volt nemzetgyűlési képviselőt. a yelikibecskereki ügyvédszövetség elnökét, akihez az alakulás céljára és a szövetségnek az ügyvédi kamarához való viszonyára vonetkozölag intézett kérdéseket. Dr. Jaksics Zsárkó kérdéseinkre a következőket mondotta: — Az ügyvédi kamara az 1874. évi 34. törvénycikken alapuló hivatalos szervezet és mint ilyen, bizonyos tekintetben működése korlátok közé van szorítva és némi vonatkozásban van a mindenkori igazságügyi kormányzattal, ezzel szemben az ügyvédszövetség teljesen szabad alakulás és az ügyvédi kar morális és anyagi érdekeinek megvédésében semmiféle kötöttségnek nincs alávetve. Vannak az ügyvédi karnak helyi viszonylatban fontos, gyors elintézést kívánó problémái, amelyek nem érdekelhetik az általános ügyvédi kamarát. A noviszádi kamara hatáskörébe hét törvényszék és mintegy húsz járásbíróság tartozik és minthogy vidéki ^alosztályai nincsenek, adminisztrációja sok tekintetben nehézkes, üléseket csak ritkán tarthat és igy olyan ügyeket, amelyeket gyorsan kell elintézni, nem terjeszthetünk a kamara elé. Ezeknek elintézése az ügyvédszövetség feladata és bár a szövetségnek nincs fegyelmi hatásköre, erkölcsi súlyánál fogva bizonyára mindig érvényt fog szerezni határozatainak. Kamarai tagság szempontjából az ügyvédeket A) és B) csoportra osztották, az ügyvédszövetség nem ismer semmiféle különbséget ügyvéd és ügyvéd között nemzetiségi, nyelvi vagy vallási szempontból. Nálunk nincsenek A) és B) osztályú ügyvédek, nálunk csak ügyvédek vannak, akiknek a szövetségben egyforma jogaik vannak és ugyanaz a kötelességük: hivatásukat lelkiismeretesen, az ügyvédi kar magas erkölcsi nívójához alkalmazkodva teljesíteni. — Velikibecskerek az pgész országban 19’"* 5. november 1. az első, ahol az ügyvédszö’vetség megalakult és éppen ezért mi feladatunk a szövetség kereteinek ovábbi kiépítése. A becskereki szövetség átiratot fog intézni valamennyi vajdasági törvényszékhez tartozó ügyvédekhez. akiket felhívunk, hogy ők is alakítsák meg szövetségüket és az ilyen helyi szövetségek lógják majd megalakítani az Ügyvéd-Szövetség vajdasága központját, amely a törvényegységcsités után természetesen bele fog olvadni a megalakítandó Országos Ügyvéd-Szövetségbe. A veUkilbecskerekS ügyvédszövetség szombat este baráti összejövetelt tartott a becskereki kaszinóban. Az estélyen a becskereki ügyvédek nemzetiségi különbség nélkül teljes számban resztvettek. Halottak Fejfa, koszorú, pislogó méc#: halottak napján a csóktemetőben is kísértenek az emlékek és halovány árnyak suhannak az őszi ködben. Előjön a kriptából, feltör a sirhantok alól mindaz, ami voltieteveu, forró, lázas szent óra, megszentelt és megátkozott csók, remegő ölelés, reszkető várás, parázsló ajkak és izzó szemek. Éjféli harangkonduláskor megnyílnak a sirok és hideg, kék lidércfény táncol körül; szomorú, szivtépö danse maeabret jár az apró lángocska, amely perzselő tűz, daloló élet volt azelőtt. Szegény, szegény halottak, elröppent percok, elmúlt, kihűlt csókok, — a ti sorsotok még az örök emberi tragikumnál is fájdalmasabb. Álmatlan éjszakák, rejtett vágyak, titkolt sóhajok, bujkálás, lázas, reszkető kóborlás, emésztő várakozás tövrs-ösvények között előzik meg a születésiek és mint megejtett szolgáló szégyene jöttök a világra sötét, eldugott kapualjban. Titkolni, szégyelni, tagadni kell, amikor megszületik a szent pillanat: két szív összedobbanása, izzó ajkak hevülése, amikor nincs jó, nincs rossz, nincs éhség és szomjúság, amikor száraz, cserepes ajkak isszák a nektárt. Amikor nincs Te és Én, amikor csak Mi vagyunk. Kelten és mégis egy, egyetlenegy. Nincs tér és nincs idő, mert minden egybeforr, minden összefolyik egy örökkévalóságra: egy szempillantásra. Azután egyszerre elmúltok, búcsú nélkül és elröppentek az emlékezések nagy, temetőjébe. Elvisz a vonat és kendő sem lenget búcsúzét, nem dicsér papos prédikáció, magunk vagyunk a potnpesfunébres és komédiás mosollyal huzzuk a nagy, fekete, koporsós szekeret. Pihennek a holtak, — és ti mégis eljöttök kísérteni évfordulón, halottak napján. Egy, tiz, száz esztendő, akár egy ezredév, mindegy, egyremegy. Ki számolja a sivatag fövenyét, ki tudja számon tartani az emlékezés mirriád pillanatát? És az emlékek nagy temetőjében az elmúlt csók lidércfénye ott táncol a nyári napsugárban és az esti holdfényben. Világos nappalon ránehezedik; az aíVra, fojtogatja a torkot, kalapálja a szivet, éjszaka pedig szomorú mosoly - lyaí terpeszkedik az ágyra és belopja magát az álmokba. Évfordulón, halottak napján eljönnek kisérteni a csókok, al melyek a legfenségesebb pillanat után kihűltek, elmúltak, meghaltak. A kéz, a mely végigsimitotta a forró homlokot, a hajözön, amely az ujjak közt delejes szikrát szórt, a láztól könnyes szem, mind, mind itt vannak és a száj újra odatapad a!' nagy, végtelen távolságon keresztül, hogy még jobban fájjon. Messzi vannak és mégis eljönnek az évfordulóra és megrohannak, kínoznak, gyötörnek, — azután nevetnek, mint az. aki adta őket. Le kell hunyni a szemek visszafordítani az időt, visszavarázsolni az ezeresztendős percet, a csók születését, amikor még nem izzott, nem lángolt, amikor még nem létezett* Elmulasztani születését, hogy meg ne halhasson, hogy ne legyen évforduló, kísértet és halottak napja... —kas.
