Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-28 / 319. szám

4. olfTa! eACSMEGYEI MARS 1925 november 28. Az Ucca sajtóperei A felebbviteli bíróság két ügyben megsemmisítette az ítéletet Az Ucca augusztus 25-ikén meg­jelent számában Ki ugat főkapitány nr? cim alatt cikk jelent meg, amely miatt a szuboticai államügyészség hivatalnoksértés miatt eljárást in­dított Csuka János, a Hírlap mun­katársa, mint az Ucca felelős szer­kesztője ellen. Ez évi október 31-én tárgyalta a büntetőpert a szuboticai törvényszék. Csuka János, aki elis­merte a cikk szerzőségét, előadta, bogy Morvát Cvetkó főkapitány egy alkalommal, amikor Csuka nála a hivatalban járt, kijelentette, hogy tőle ugathat a sajtó, amit ő azután az inkriminált cikkben szóról-sgóra megírt. Amikor ez megtörtént, a vádlott azonnal elment a főispán­hoz, majd a polgármesterhez és ott elmondotta, hogy a főkapitány mily hangon nyilatkozott a sajtóról. Kér­te a főispán és polgármesternek ta­núként való megidézését. A .perbeszédek elhangzása után a bíróság Csuka Jánost becsületsér­tésben mondotta ki bűnösnek és egy havi fogházra Ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és a védő az elitélés miatt felebbezett. A noviszadi felebbviteli biróság pénteken tárgyalta a sajtópert és Szekulics Milán ügyvéd védbe&zé­­de után helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet, amely ellen a védő semmi­ségi panaszt jelentett be. A másik és harmadik ügyiben szintén hivatalból indult meg az el­járás az Ucca ellen a szeptember 9. és 16. számokban megjelent -»Az Ucca betiltásának története« és »Nem félünk főkapitány ur<t cimü cikkek miatt. Csuka mindkét cikk szerzőségét elismerte, de nem érzi magát bű­nösnek, mert az igazságot irta meg. A szuboticai kerületi törvényszék mindkét sajtóperben bűnösnek mon­dotta ki Csuka Jánost becsületsér­tés és rágalmazás vétségében és a szeptember 9-iki cikkért három havi, a szeptember 16-iki cikkért négy hónapi fogházra Ítélte. Nem ! Irta: László Ferenc Már a harmadik álmatlan éjsza­kán szenvedett a forró párnák közt hánykódva. A sirás egészen elerőt­­lenitette, ha néha a fáradtság ösz­­szeparancsolta szemhéjait, vörös meg zöld karikák cikáztak szédítő sebességgel előtte. Annyit gondol­kodott ezen a három végtelennek tűnő fülledt éjszakán, mint húszéves lánysága alatt még soha. És a nap­palai — ezek a gyötrő, el kin zó na­pok — megbéklyózták idegeit és akaraterejét, úgy járt. mint a hold­kóros és nem állt szóba senkivel. Önmagával viaskodott tehetetlenül, le akarta gyűrni azt a váratlanul felbukkant érzését, amely most egész életét megrontotta. A lelki gyötrődése akkor kezdő­dött, amikor három nappal előbb egy fiatal orvos megkérte a kezét. Régi barátság fűzte ehhez a férfihez és sokszor érezte homályosan, hogy a ffu vonzódása ide fog vezetni. Az orvos meleg tekintete, szavainak gyöngéd simogatása megéreztették vele, hogy ez a szerelem komoly és sokszor maga is úgy hitte, hogy ezt a komoly és erős férfit ő is sze­retni tudná. De valahányszor a há­zasságra gondolt, homályos és za­varos ösztönnel inkább, semmint öntudattal, meg kellett borzadnia. Amióta öntudatosan kinvilt ben­ne az értelem, gyakran kellett cso­dálkozó iítózattal a házasságra gon-Ügyész, vádlott és védő felebbe­­zést jelentett be. Ezeket a felebbe­­.zéseket is péntekem tárgyalta a no­viszadi felebbviteli bíróság Gyur­­gyev Boskó tanácsa és dr. Szeku­lics Milán ügyvéd védibeszéde után megsemmisítette az elsőfokú Ítélete­ket és a szuboticai kerületi törvény­széket újabb ítélethozatalra utasí­totta. Az ügyész az Ítélet ellen semmi­ségi panaszt jelentett be. Száva, Karácsony (két nap), Husvét (két nap), Püskösd (két nap) és Szlávájuk napján; katko/ikusok: Karácsony (két nap), Husvét (két nap), Pünkösd (két nap), Mindszentek és Űrnapján; muzul­mánok ; Kurban Beirara (három nap) és Mevlud napján; izraeliták: husvét (két nap), Rosh hasona (két nap) és Jóm Kippur napján. Minden köztisztviselő, akármiigen val­­lásu, csak egg hitfelekezet ünnepeit ün­nepelheti. A közigazgatási hatóságok irodáiban a napi munkaidő hét óra, megszakitás­­né'küli munkánál pedig fél órával ke­vesebb. Szombaton hat óra a munkaidő, vasárnap pedig csak a szükségeszámu soros tisztviselő tartozik szolgálatot tel­jesíteni. A minisztérium minden évben kijelölhet legfeljebb hatvan olyan napot, melyen a munkaidő egy-két órával to­vább tart minden külön dijazás nélkül. Szolgálati szükség esetén csak a mi­nisztertanács hosszabbíthatja meg a munkaidőt. A pénzügyminisztérium a zagrebi, noviszadi és szkopljei pénzügyigazgató­ságoknál kataszteri igazgatóságokat szer­vezhet. Már megint revízió Újabb felülvizsgálat alá veszik a külföldi mnnkások tartózkodási engedélyét Novisadról jelentik: A novisadi műn­­kásfelügyelőség előterjesztésére a szo­ciálpolitikai minisztérium legközelebb módositani fogja a külföldi munkások tartózkodási engedélyét szabályozó ren­deletet, A módosító rendelet, amely egy-két napon belül már életbelép, még jobban megszorítja azokat a felté­teleket, amelyek szerint külföldi mun­kások tartózkodási engedélyt kaphatnak az SHS. királyság területén. Hír szerint a rendelet előírja, hogy a jövőben csak olyan külföldi szakmunkások kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik hatósági bizonyítvánnyal is tudják igazolni, hogy fontos munkát végeznek és munkahelyü­kön nélkülözhetetlenek. A rendelet megjelenése után a helyi hatóságok ismét revizió alá veszik a Vajdaság területén tartózkodó összes külföldi munkások tartózkodási enge­délyét. Miről rendelkezik a költségvetési törvény? A monopolcikkekei gyártó ipartelepeket az állam bezárhatja Hány napot ünnepelhetnek az állami tisztviselők? A Bácsmegyei Napló pénteki száma ismertette már főbb vonalaiban az 1926—1927. költségvetési évre készített pénzügyi törvényt. A költségvetési tör­vényben a pénzügyi rendelkezéseken kívül egyéb rendelkezések is vannak, amelyeket külön törvényben kellene szabályozni. A költségvetési törvény szerint egyet­len állami, vagy önkormányzati hatóság sem köthet olyan megállapodást, amely az államot idegen valutában va'ó fize­tésre kötelezi, ha ehhez a pénzügymi­nisztérium előzetesen hozzá nem járul. Az állami monopoligazgatóságot feljo­gosítja a törvény, hogy a gyufa, ciga­rettapapír s egyéb monopo'cikkeket előállító gyárakat, vagy azok terményeit megválthassa. Ha az ilyen cikkeket elő­állító gyárak, vagy azok alkalmazottai az állami monopoljövedelem terhére visszaélést követnek el, a monopoligaz­­gaíóság jogot nyer, az ilyen gyárakban hosszabb, vagy rövidebb időre beszün­tetni az üzemet. Ezt a rendelkezést az oszijeki Lang-féle cigarettapapirgyár is­mert üzelmei tették szükségessé. Jogot nyer a költségvetésben a pénz­ügyminiszter, hogy a tőzsdékre tőzsde­biztosokat küldjön ki. Azokat, akik a devizarendel eteket ki­­játszák, vagy megszegik, az eddigi százezer dinár birság helyett háromszáz­­ezer dinár birsággal lehet sújtani. A közoktatásügyi miniszter felhatal­mazást nyer, hogy az egyetemi, közép­iskolai tanárokat szükség esetén múzeu­mokban s szakiskolákban külön díjazás nélkül felhasználhassa. Felhatalmazást nyer . a közlekedési miniszter, hogy a vasúti szabadjegyek engedélyezését rendeletileg szabályoz­hassa. Az agrárreform minisztériumnak ti­zenhatmillió dinárt bocsátanak rendel­kezésére, hogy a telepesek részére há­zakat építhessen. Az állami, vagy állami kezelésben lévő fürdőket, amennyiben saját jöve­delmükből nem tudják eltartani magu­kat, bezárják. Ezek a fürdők: Ilidzse, Ruszanda, Rogaska-Slatina, Dobrno, Lipik, Topuskó, Lokrum, Topolsica, Novi-Maroke, Kraljevica, Venae. Azok, akik tiz dinárnál kevesebb ál­lami adót fizetnek, az állami kórházak­ban ingyen kezelendők, akiknek évi adója 10—30 dinár között van, napi 10 dinár, a 30—50 dinár adót fizetők napi 20 dinár ápolási dij ellenében ápolandók. Ez a humánus intézkedés az állam számára nem túlságos megterhel­­tetést jelent. Ilyen kis adót nagyon ke­vesen fizetnek. Az állami kiadások összege közel tizenhárommilliárd, ami annyit jelent, hogy minden lélek után évenként ezer dinár bevételre számit az állam. Törvényileg szabályozza a kormány, hogy kereseti adót nem tartoznak fi­zetni V földmivesek a mezőgazdasági ter­mények után, földmives szövetkezetek mezőgazdasági termények, ^jépek és szerszámok után, amennyiben azokkal csak tagjaikat látják el és közalkalma­zottak fogyasztási szövetkezetei ugyan­azon feltételek mellett. Jövedelmi adó fizetésére köteleztetnek mindazon sze­mélyek, akiknek évi jövedelme megha­ladja az ezerkétszáz dinárt. Az 1924., 1925. és 1926. évekre kivételesen kettő­ezerötszáz dinár marad az adómentes minimum. A költségvetési törvény szabályozza az állami tisztviselők munkaszüneti nap­jait is. Eszerint közalkalmazottak a követ­kező napokon nem kötelesek hivatalos teendőiket ellátni: görögkeletiek: Szent doinia. Valami egész érthetetlen és idegenszerü .volt ez a borzadása. Sokszor azon kapta rajta magát, hogy idegen házaspárokat furcsa, kémlelő tekintettel figyel az uccán; azok kart karba öltve gondtalanul mennek el mellette és neki arra kell gondolni, hogy íme milyen nyilvános ezeknek a szerelme mindenki előtt. Vagy hangos estéken, a kávéházak és bálok vidám nyüzsgésében, szín­házak garderobe-jában hányszor megvillant benne a gondolat egy-egy hazaigyekvő párt látva, hogy ezek most kettesben egyedül maradnak és otthon várja őket a megvetett ágy és nemcsak ő. hanem mindenki tudja, hogy most m} következik. És a társaságukban is akárhányszor észrevette, hogy valamelyik barát­nőjének a férje éjfél felé már mohó és sürgető szemekkel vetkőztette a feleségét és titkos kis simogatások, félrehuzódó suttogások árulták el, hogy ezek is arra készülnek, mint va­lami ünnepre. A barátnői, lányok, a kik ép úgy nevelkedtek és éltek, mint ő. hányszor mesélték neki esküvő­jük után bizalmasan és kicsit min­dig dicsekedve az első éjszakát, meg a többi estéket, a házasság hosszú láncba kovácsolt ezeregy éjszaká­ját. amely egyben mindig egyforma. Szemérmetlennek érezte ezt a •nyilvános szeretkezést, ami a há­zasság cégére alatt folyt, meggya­lázottnak gondolta a vágyat, amely­nek kielégüléséről mindenki tud és rabszolgának az asszonyt, akiről az egész világ tudja, hogy melyik férfi birtokolja a testét... Ilyen furcsa gondolatai voltak a házasságról és húsz éves lánysága bármennyire perzselte is. mindig irtózott attól a gondolattól, hogy ő is erre a sorsra jusson. Most, hogy elérkezett életében a férfi, aki fele­ségül akarta, ezért szenvedett ki­mondhatatlanul. A kérő szóra vá­laszt kell adni és az álmatlan éj­szakák tépelődésében nem tudott dönteni. Nem a férfi ellen volt ki­fogása, ha választani kellene, tiz közül is ezt az okos. erős férfit választaná, ezzel most tisztában volt és hirtelen erősödő érzéssel vágyott az orvosra. De a házasság intézmé­nye ellen lázadozott, a számtalan­szor ösztönszerüen jelentkező ide­genkedése most valósággal utálattá nőtt, amikor arra gondolt, hogy min­denki- tudni fogja róla, ki tárta ki lányságát és arról is értesülve lesz a világ, hogy mikor tették asszonnyá... Megint barátnőire kellett gondol­nia, akik neki nászutjukról mesél­tek. Beteges női büszkesége láza­dozott az idegen szállodát, a szem­telenül mosolygó hotel-portást és a szobalány megértő tekintetét el­képzelő éjszakai órában. Ki kell szolgáltatnia magát idegen emberek kiváncsiságának, talán hallgatőzná­­tiak is;, amely neki1 a legszentebb lesz, a, rideg szállodai, szoba ajtajánál és kinevetnék, mesrcsufolnák az első reszketősét, szűzi sikolyát és vá­gyódó. sóhajtásait... Olvasott is egyszer Ewersnél vagy hol valami hasonlót, a szállodai szobáról, ame­lyet a vékony fallal elválasztott szomszédos helyiségből egy titkos és rejtett lyukon keresztül állandóan kémlel valaki és lát. mindent lát!... És a visszatérés a nászúiról, a ro­konok, ismerősök kiváncsi arca, akik mind tudják és kémlelik a vál­tozást... Furcsa, érzéki megjegy­zések jutottak az eszébe, amelye­ket nem egyszer hallott fiatal há­zasokkal kapcsolatban... És ha még csak az első hetek lennének ilyen megalázóak — gondolta vé­gig lázasan — ezt még valahogy el lehetne kerülni, ha nem menne emberek közé, de később... egvj szer mégis csak mutatkozni kell és akkor megint ugyanaz a szégyen és még később, a hosszú évek múl­tán is, ketten, egy házaspár, akik­ről mindenki tudja azt, kiváncsi és trágár szemek talán össze is mérik őket. hogy a két test összeillő-e és mindenki tudni fogja, hogy ki az ur a teste felett, mint egy kutyáról, hogy ki a gazdája, mint a lóról, hogy ki a kocsisa... Az arca szégyenpirban égett és a a harmadik átsirt és átvergődött éj­szakán, bárhogyan is ellenkezett magával és bármennyire igyekezett elhitetni magával, hogy ő se különb a többi lánynál, hogy amit mások megtesznek, az neki se lesz nehéz, mégsem tudott megbirkózni a ször­nyű érzéseivel és elhatározta, hogy nem megy férjhez.

Next

/
Thumbnails
Contents