Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-24 / 315. szám
PoStarina plačena í 315. szám » ÁRA 11/2 DINÁR XXVL évfolvr Szubotica, KEDD 1925 november 24. ftiegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-paiota) A legyőzhetetlen ellenség A francia frank Caillaux után Painlevének is megadta a kegyelemdöfést. Ha hinnők a történeti igazságszolgáltatásban, azt mond hatnánk: a végzet teljesedett be Painlevén, az uj francia kormányon, amely egy hónapja sincs, a nagy száműzött fejét ajánlotta föl a harcias Poincarének. Mindenesetre elégtétel Caillauxnak, hogy a szanálás csataterén, hol már szép számmal fekszenek halottak : a jobboldali dicsőség és Herriot-kabinet, nélküle is elbukott a francia kispolgárság gyáva és lábatlan politikája, mely hiába csábította a jobboldaliakat, a szerelmi vallomás süket fülekre talált Poincarénál. Két év óta, amikor először ijedt föl Paris a krizis veszedelmére, még soha nem érte olyan kudatc a kartel pártjait, mint az uj Painlevé kormány bukásával. Herriot, aki a győzelem babérágaival a homlokán ült be Poincaré székébe, úgy távozott, mint a francia demokrácia Grál-lovagja, aki miután megtette kötelességét, helyet ad lármás uj ambicióicnak és törekvéseknek. A frankot ő sem tudta kfgyőgyitani abból a krónikus betegségből, amelybe a jobboldali kormány alatt került, de okos előrelátással akkor vonult vissza, amikor a baloldal hitelét és népszerűségét nem nyirbálta még meg a végzetes csatavesztés. Painlevé viszont, aki a francia polgárság legszinteienebb politikai csoportját képviseli, kétszer próbálta megoldani a legkényesebb problémát: a szegénység problémáját és mind a kétszer csúnyán elkótyavetyélte a demokrácia ráhagyott becsületét. Az első kísérletnél Caillaux volt az adut, akit ceremóniás, külsőségek közt hívtak meg a kormányba és mostak fehérre, hogy elvégezze, amire már csak kevesen mertek vállalkozni : a ftancia büdzsé rendbehozását. De az adu, akárhogy próbálta is Painlevé kihozni, nem segített, mert a bajok egymásután szakadtak Franciaország nyakába, jött a sziriai kaland, aztán Amerika, a kíméletlen hitelező, aki egyszerre akarta kimarkolni a francia nép zsebéből azokat a milliókat, amiket a háborúban kölcsönzött szövetségesének. A nagy ijedelemben Painlevé úgy segített, hogy — kidobta a kanapét, kihúzta a bársonyszéket Cail laux alól abban a balga reményben, hogy ami balfelé nem sikerült, talán sikerül Poincaré segítségével. A francia nép — mit csinálhatott mást — fanyar képpel tudomásul vette, hogy az ujpremier uj javaslatokat dolgoz ki, amikben nem lesz szó a párisi pénzbárók súlyos megadóztatásáról és a földadó emeléséről. Caillaux sem volt hive a radikális operációnak, de tudta, hogy a frank még sokszor ront illúziókat, ha a büdzsét alá nem támasztják súlyos adókkal. Painlevé azonban többre becsülte a hatalmat Franciaország jövőjénél es Datran átvágta a gordiusi csomót; inkább a demokrácia vesszen, mint n francia bankok üzenjenek hadat a kormánynak. Ama huszárbravurraf kissé megkéselt és két hét : bekerült a zsákuccába, ahogy valamikor elődje, a jószándéku Herriot. A jobboldalnak már kevés volt, amit felajánlott, a baloldalnak viszont sok — a kamara leszavazta és megvonta tőle a bizalmat. A baloldali karte! megint ott van, ahol volt a győzelem másnapján : előtte Franciaország ezerarcú nyomorúsága, bajok és gondok, amik két év óta nem fogytak, ellenkezőleg, megszaporod tak. A francia demokrácia sokat Ígért, amikor választókat toborzott, de hol van, istenem, hol « tavalyi hó, mi van a fogadkozással. Painlevé bukása nem volna olyan halálosan komoly, ha magával nem rántja azt a makulátlan politikát, ami Franciaországot megváltással biztatta. Talán túlságosan messzire megyünk, amikor attól felünk, hogy Painlevé kettős vereségével a szanálás csataterén sebet kapott a francia demokrácia is, amely sokszor és szépen tartotta szóval Parist, cselekedni azonban keveset cselekedett. De az kétségtelen : az uj parlamenti krizis kinyitotta a kaput a jobbo’dai számára — csak az a kérdés, Poincaréban lesz-e bátorság felvenni a harcot a legyőzhetetlen ellenséggel, a franc a frankkal. A vatikáni követ a királynál Elintéződött a Szentszék és az SHS királyság konfliktusa Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság hétfőn ülést tartott, amelyen a kiviteli vámok megállapítására kiküldött albizottság jelentésével foglalkoztak. A bizottság javaslata szerint az ÖSZ- szes gabonanemiiekben, valamint a lovak bizonyos fajtájára, a sertésre és a bükkfa-talpfára megszüntetik a kiviteli vámot, a baromfira, rongyra és régi papirosra pedig felére szállítják le. A jelentést az albizottság ellenzéki tagjai nem Írták alá és nevükben Seiyerov Slavko demokrata képviselő kérte a pénzügyi bizottságot, hogy oz összes mezőgazdisági termékekre szüntessék meg a kiviteti vámot. Rámutatott Setyerov arra, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetben van és a világpiacon észlelhető krizis mindenütt olcsóbbá teszi a mezőgazdasági termékeket, úgy, hogy a magas kiviteli vámok mellett a jugoszláviai mezőgazdasági termékek nem versenyképesek. Ha a kormány nem törölheti ei a kiviteli vámokat, úgy a költségvetési tizenkettedek tárgyalásánál tegye ezt lehetővé a parlament részére. Stojadinovics pénzügyminiszter általában elfogadta az albizottság javaslatát, Setyerov indítványára pedig kijelentette, hogy a leghelyesebb az volna, ha a kormány törölné el a mezőgazdasági termékek kiviteli vámját, mert a parlament csak hosszabb idő múlva fogja a kiviteli és behozatali vámokat tárgyalni. A bizottság ezután egyhangúlag elfogadta a jelentést. Protics Andrija radikális ezután kérdést intézett az elnökhöz az autó-használatra vonatkozó rendelet, valamint a papi stólák maximálása ügyében. Dr. Rádonics Jován, a pénzügyi bizottság elnöke válaszában kijelentette,hogy fel fogja szólítani az illetékes mi nisztereket a rendeletek mielőbbi kiadására. Bazala dr. horvát föderalista a hátralékos tisztviselői fizetések kiutalását sürgette és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nyugdi jasok koronában megállapított járulékait dinárban fizessék ki. Protics Andrija radikális felszólította Bazalát, egészítse ki indítványát azzal, hogy milyen jövedelemből fedezzék a kiadástöbbletet. Stojadinovics pénzügyminiszter kijelentette, hogy ezt a kérdést a rendes költségvetés keretében fogják rendezni. Rátértek ezután a költségvetési tizenkettedek javaslatának általános vitájára. Lorkovics horvát föderalista az adók egyenlőtlensé géböl Horvátországban, a Vajdaságban, Szerénységben és Muraközben előállt visszás helyzetre mutatott rá és kifejtette, hogy a legnagyobb igazságtalanságok azáltal keletkeztek, hogy az adókat az 1920—21. évi adatok alapján vetették ki. Az idő előrehaladott volta miatt az elnök az ülést berekesztette és Lorkovics beszédének folytatását keddre halasztották. A vajdasági adóterhek könnyítése A pénzügyi bizottság ülése után a Bícsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Stojadinovics pénzügyminiszterhez, hogy mi a sorsa a vajdaság; radikális képviselőknek a vajdasági adóterhek könnyítésé tárgyában beadott javaslatának. A pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a javaslatot egyelőre még a pénzügyminisztériumban tanulmányozzák és csak ezután fog a minisztertanács a javaslattal foglalkozni. A külügyminisztériumban tartott értekezlet után Radics István az újságíróknak 1:ijelentctte, hogy a Szent Jeromos-intézet ügyét tisztázták és a Vatikánnal való dip'omáciai viszonyt is rendezték. Sm ídlaka vatikáni követ hétfán délután a királynál volt kihallgatáson, este pedig visszautazott Rómába, ahol átveszi a követség vezetését, Délután dr. Bauer zagrebi érsek, Akszimovics djakovói és dr. Karljn meribori püspök megjelentek Trifunovics vallásügyi miniszternél, akivel hosszasan tárgyaltak a Vatikánnal való viszonyról és a Szent Jeromos-fntézet ügyéről. Politikai körökben úgy tudják, hogy a Szent Jeromos-intézet kérdésében keletkezett diplomáciai affér rövidesen elsimul. Pastes a királynál Pasics Nikola miniszterelnök hétfőn fogadta az állami számvevőszék elnökét, akitől az uj tizenkettedeK- ről, valamint az 1926. évi költségvetés-tervezetről érdeklődött. Az állami számvevőszék elnöke felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a pénzügyminisztérium az elmúlt évek zárszámadásait még mindig nem terjesztette be az állami számvevőszéknek. Pasics miniszterelnök délután üi órakor kihallgatáson jelent meg őfelsége Sándor királynál. Radics beszéde válasz volt Korosecnek Radics István ljubljanai beszéde élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Ljubljanában tartott beszédét általában válasznak tekintik azokra a támadásokra, amelyeket Korosec intézett boszniai agitációs utján a Radics-párt ellen. Azt a következtetést vonják le Radics ljubljanai szerepléséből, hogy a horvát vezér, még Korosec legbiztosabb területén is sikereket fog elérni. Kormányparti körökben azonban kifogásolták, hogy Radics István beszédében az alkot, mányrevizió kérdését is megpendítette, úgyszintén rossz néven veszik tőle, hogy beszédében a vatikáni afférra is kitért. Tanácskozások a Vatikánnal támadt affér ügyében Smodlaka dr. vatikáni követ hétfőn délelőtt audiencián volt Alekszandar király őfelségénél. A Vatikánnal támadt konfliktus ügyében a délelőtt folyamán hoszszas tanácskozások folytak Nincsics külügyminiszternél. A tanácskozásban resztvettek Radics István közoktatásügyi, Radics Pavle agrárreformügyi, Tritunovics Misa vallásügyi miniszterek és Smodlaka dr.
