Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-22 / 313. szám

1925 november 22. 6ÁCSME6YEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei 03« A szlovák néppártot nagyon szeret­nék megnyerni ' a kormánykoalíció szá­mára. A párt vezére: Hlinka azonban hallani sem akar a kormánytámogatás­ról. »Azelőtt — mondotta — tizenegy mandátumunk volt, most huszonnégy mandátummal fogunk rendelkezni. Pro­gramunk továbbra is Sziovenszkó teljes autonómiája. Más szóval: a szlovák vi­dék a szlovákoké. Teljes autonó­miát kívánunk a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és az iskolai ok­tatásban. Cseh hivatalnokok helyett szlovák hivatalnokokat akarunk, mert elegendő számban van rá intelligenci­ánk, Mindaddig, amig az autonómiát nem kapjuk meg, a csehekkel semmiféle •tárgyalásba nem bocsájtkozunk és min­den együttműködést visszautasítunk.«' Német-magyar közös parlamenti klub tervét vetette fel Szent-Ivány József, a Magyar Nemzeti Párt vezére, aki a ki­sebbségek parlamenti egységfrontját szeretné mindenáron megteremteni. A közös klubhoz a német agráriusok, né­met nemzeti, szocialisták és a német ke­resztényszocialisták már bejelentették csatlakozásukat. Szent-Ivány Prágába hívta Szüllö Gézát, hogy a magyar ke­resztényszocialistákat is bevonja az el­lenzéki koalícióba. Ha a megegyezés létrejön, a prágai parlamentben döntő súlya lesz a magyar-német klubnak. * A kisebbségi jogokról és azok védel­méről Romániában nagy érdekű tanul­mány jelent meg a Sottile dr. egyetemi tanár által szerkesztett »Revue de droit international« cimü genfi folyóirat leg­utóbbi számában Balogh Arthur dr. volt kolozsvári egyetemi tanár tollából. A húsz oldalas tanulmány tömör össze­foglalását adja a nemzeti kisebbségi jo­gok természetének, kiemelvén, hogy azokat éppen nem lehet kiváltságoknak tekinteni, sőt ellenkezőleg ezek a jogok ;mellözhetlenek a szabadság szempont­jából és egyetlen modern állam se zár­­■ kózhatik el az elöl, hogy ezeket megad­ja és biztosítsa. Ahhoz -azonban, hogy .ezek a jogok élő valósággá váljanak, feltétlenül szükséges, hogy velük min­den kínálkozó alkalommal számoljon a törvényhozás és e jogok bírói védelem­ben részesüljenek. A tanulmány, amely »Les droits des Minoritás et la Défense de ces Droits en Roumanie« címen külön lenyomatként is megjelent, minden poli­tikától mentesen, mindvégig tudomá­nyos alapon álló összefoglalását adja a kisebbségi kérdés jogi állásának Romá­niában és mint ilyen egyenesen hézagot pótló nagyjelentőségű a külföldi szak­körök objektiv tájékoztatása szempont­jából. * Bánffyhunyadon az erdélyi magar párt elnöke, Ugrón István nagy beszé­det mondott a magyarság politikájáról. »Nem vagyok forradalmár, sem irreden­ta — mondotta — elismerem azt, hogy reálpolitikát kell csinálni. Ez azonban semmiesetre sem jelent jogfeladást. Vannak Istentől kapott jogaink, ame­lyeket emberek nem vehetnek el. Ben­nünket, magyarokat sem felekezeti, sem osztálykülönbség nem választhat szét: Testvérek vagyunk mindnyájan anya­nyelvűnk, magyarságunk és Erdély sze­­retetében.« Magyar kadi/ogoly, aki tizéves ra­­boskodás után most tért vissza az Amur folyó vidékéről, rendkívül érdekes ada­tokat mondott el a távol Keleten ma­radt magyarok életéről. Európai Orosz­országnak, Turkesz'ánnak, de főként Szibériának csaknem minden városában még ma is sok magyar hadifogoly ipa­ros van. De künn a falvakban is számos földműves magyar maradt, az Amur autonómiát adott a magyar telepnek és mentén pedig volt magyar és osztrák hadifogoly katonákból önálló községék keletkeztek, amelyek évtizedek, sőt év­századok múltán is meg fogják őrizni magyar jellegüket. Még 1921-ben, főleg a nikolski táborból megalakult Kisszál­lás és Magyarfalu, 1922-ben Őrtelep és Mihálylaka, 1923-ban pedig az Amur­­kanyarulat legészakibb pontján Vendé­gei;, egy tisztán halászat és vadászatból élő és hajósokból álló kis szinmagyar község, melynek férfilakói csaknem va­lamennyien volt tisztek. Magyarfalunak alakulásakor 305 magyar és 40 osztrák, Őrtelepnek 126 magyar, 12 orosz és 15 osztrák. Kisszállásnak 280 magyar, Mi­hályiakénak 200 orosz és 150 magyar, Vendégesnek pedig 66 magyar és 2 osz­trák férfilakosa volt. A szovjetkormány mindenben támogatja kulturális törek­véseiket. Az állampolgárok összeírása körül igen sok panasz merült föl Erdélyben. A panaszokról értesült a belügyminisz­ter is, aki meggyőződött róla, hogy az állampolgársági kataszter összeállítása nem folyik rendes mederben és ezért táviratot küldött az erdélyi hatóságok­nak, hogy mindazoknak, akik az állam­polgársági listából kimaradtak, de vi­szont rendelkeznek azokkal az okmá­nyokkal, amelyek állampolgársági jo­gaik elismeréséhez szükségesek, meg­hosszabbítja a felebbezési jog határide­jét. A belügyminiszter rendelkezése nagy megnyugvást keltett Erdélyben. StresemaoE megvédte Mussolinit A szociáldemokraták lármával fogadták a német külügy­miniszter felszólalását Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés szombati ülésén felszólalt Stresemann külügyminiszter és Mus­solini ellen elhangzott támadásokra válaszolva a következőket mondotta: — Sajnálatosnak tartom, hogy a birodalmi gyűlés egyes tagjai a gaz­dasági kérdések tárgyalása során olyan problémákat vetnek fel, me­lyek világnézeti és politikai különb­séget feszegetnek. A birodalmi1 kor­mány nevében kötelességem vissza­utasítani az olasz kormány ellen el­hangzott támadások hangját és for­máját. Azt sem tartom helyénvaló­nak, hogy a vita folyamán szóbahoz­­zák azokat a kötelezettségeket, me­lyeket a nemzeti kisebbségekre vo­natkozólag a nemzetközi szerződé­sek egyes államok részére előírnak. Ezt a kérdést csak a Népszövetség keretén belül lehet rendezni és le­gyenek meggyőződve, hogy a biro­dalmi kormány tudni fogja köteles­ségét, hogy az egységes német nép érdekeit megvédelmezze. Az olasz­német szerződés mindkét állam ba­rátságos együttműködésével jött lét­re és kérem a birodalmi gyűlést, hogy azt a német nép érdekében fogadja el. A külügyminiszter felszólalását a szociáldemokraták és kommunisták nagy lármával fogadták. Válságos a helyzet Spanyolországban Letartóztattak két barcelonai efyetenri tanárt Madridból jelentik : Spanyolor­szág belső helyzete rosszabbo­dott. Primo de Rivera diktátor ki­jelentései, hogy a marokkói had­műveletek még tavasszal és azon túl is tarthatnak, igen rossz be­nyomást keltettek a nép körében. A direktórium engedett a közvé­lemény nyomósának és a leg­több letartóztatott katonatisztet szabadon bocsátotta. Cataloniában olyan nagy az izgalom, mint még sohasem volt. A tartomány kormányzója hirte­len visszalépett. Három nappal ezelőtt Trias és Miraaie ismert és nemzetközi vonatkozásokban is jeles egyetemi tanárokat Barce­lonában őrizetbe vették és Mad­ridba szállították, ahol haditör­vényszék elé állítják őket felség­sértés miatt. A diákok közölték a direktóriummal, hogy sztrájkba lépnek, ha a letartóztatott egye­temi tanárokat nem bocsátják sza­badon. A kormány és a Vatikán konfliktusa Horvát interpelláció Radics Istvánhoz Beogradból jelentik: A politikai köröket élénken foglalkoztatja az a konfliktus, mely Smodlaka jugo­szláv vatikáni követ helyettesítése körül tört ki Jugoszlávia és a Vati­kán között. A Szent-Jeromos inté­zet vezetésében beállott változással kapcsolatban a jugoszláv kormány hazahívta dr. Smodlaka vatikáni követet, akinek helyettesítésével a quirinali jugoszláv követség titkárát dr. Jankovicsot bízták meg. A Vati­kán tiltakozott az ellen, hogy a vati­káni követet a quirindli követséghez beosztott személy helyettesítse, a jugoszláv kormány azonban a tilta­kozás ellenére jelölt ki más személyt Smodlaka helyettesítésére. A Vati­kán újabb tiltakozását kormánykö­rökben úgy fogják fel, hogy a Szent­szék ezzel a lépésével is elárulta, hogy nem viseltetik a legjobb indu­lattal az S. H. S. kormány iránt. Smodlaka vatikáni követ a szom­bati napon egyébként felkereste Pa­ste's miniszterelnököt és Trifunovics Misa vallásügyi minisztert, akiknek részletesen beszámot a Szent-Jero­mos intézet helyzetéről. Interpelláció Rađics Istvánhoz Dr. Bazala Albert horvát födera­­lista interpellációt jegyzett be Ra­dics István közoktatásügyi minisz­terhez. Az interpellációban Bazala szóváteszi, hogy a horvát tanítók egyesülete, melyet Pribicsevics Sve­­tozár 1925 márciusában feloszlatott, még mindig obznana alatt (ül. Bazala ezenkívül a következő há­rom kérdést intézte Radics István­hoz: 1. Van-e tudomása a miniszter ur­nák, hogy az iskolai katalógusok és diákkönyvecskék csak cirilicáva! vannak nyomtatva és benne csak a szerb nyelv van feltüntetve, mint tantárgy? 2. Tud-e a miniszter ur arról, hogy az ország egyetemi közt igazságta­lanul osztották fel az ösztöndijakat és a külfödi diákok ösztöndíjait is nem az egyenlő elbánás elve alap­ján osztották szét?. . 3. Tud-e a miniszter ur arról, hogy az oszijeki gimnáziumot Vukicse­­vics volt közoktatásügyi miniszter megszüntette, holott könnyen fenn volna tartható? Baiugdzsics a királynál Balugdzsics, az S. H. S. királyság berlini követe szombaton audiencián volt Alekszandar király őfelségénél. A berlini német követ a német poli­tika aktuális eredményeiről referált az uralkodónak. Pasics és Markovics Lázár tanácskozása Pasics Nikola miniszterelnök szom­baton délután hosszasan tanácsko­zott Markovics Lázárral. A megbe­szélés pártügyek körül forgott. Mar­kovics Lázár a miniszterelnökkel való tanácskozás után Nisbe utazott. Megalakult az uj lengyel kormány November 24*ikén nyílik meg n lengyei parlament Varsóból jelentik: Skrzijnski külügy­miniszter parlamentáris koalíciós kor­mányt alakított, amely magában foglalja a parlament valamennyi nagy pártját a szocialistákkal együtt. A köztársaság elnöke pénteken délután irta alá az uj kabinet kinevezését. Az uj kormány összetétele a követ­kező : Miniszterelnök és külügyminisz­ter : Skrzynsky, belügyminiszter Racz­­kicwicz, aki már az előző kormánynak is tagja volt, a katonai ügyek felelős vezetője Mayewsky tábornok, a hadse­reg adminisztratív főnöke; pénzügy Zdziéchowski képviselő (nemzeti demo­krata), a kamara költségvetési bizottsá­gának elnöke; ipari és kereskedelmi miniszter Osiec/d (a paraszt-néppárt tagja), a kamara alclnöke; közoktatás­­ügyi és kultuszminiszter Grabski Sza­­niszló (nemzeti demokrata), az előző kormány közoktatásügyi minisztere ; köz­munkaügy Moraczezuski képviselő (len­gyel szocialista), a kamara alclnöke; munkaügy Ziemiencki (lengyel szocia­lista), volt miniszter ; vasutügy Chonn­­zynski képviselő (a nemzeti munkáspárt tagja); igazságügy Piechocki (keresztény demokrata), íöldmivelésügy Kiernik (a paraszt-néppárt tagja), volt miniszter; a földreformügyek vezetője Radvan, aki az előbbi kabinetnek is ugyanilyen mi­nőségben tagja volt. A miniszterelnök megállapodott Rataj Seim-elnökkel, hogy a parlamentet kedd­re, november 24-re hívják össze. A miniszterelnök ezen az ülésen előter­jeszti a kormány programját. A parla­menti zsidóklubbal együtt háromszáz képviselő áil a kormány mögött, tehát a Seim tagjainak több mint kéthar­mada. A zsidók parlamenti csoportja elvben Ígéretet tett a Skrzynski-kormány támogatására. Az 500 dináros rejtély A Bácsmegyei Napló szombati példá­nyai között két olyan lappéldány van, amelyben a kilencedik oldal második hasábján a Közgazdaság rovatcim a következő változással jelem meg: Kgazdaögás Akinek bármelyik ilyen példány birto-. kába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bácsmegyei Naplóra előfizet, résztvesz a márciusi sorsolásban, ame­lyen ötven értékes tárgy és 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremé­nyek kerülnek kisorsolásra.

Next

/
Thumbnails
Contents