Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-21 / 312. szám
* Ara iy2 dinar Poštarina plaćena! XXVI. évfolyam vvVC Szubctica, SZÓM 3AT 1925 november 21. 312. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Elég volt! Irta: Rafajlovics Milos A háború számlájára irtani múltkori cikkemben, hogy a viszonyok nálunk még nem konszolidálódtak teljesen, hogy a kedélyek nem higgadtak még le anynyira, mint az kívánatos lenne és hogy az ezidőszerint még, bár mind szórványosabban előforduló kilengések miatt a szerb és magyar csak nehezen tud egymásra találni. Ezt a megállapításomat azok, akik kommentárokat és refleksziókat fűztek hozzá, bizonyos mértékben félreértették és félremagyarázták. Én, szóbanforgó cikkemben, a háborút ültettem a vádlottak padjára, de teljesen távol állott tőlem az a szándék, hogy az 1914—1918-as véres esztendők atrocitásaiért a magyarságot tegyem felelőssé, vagy akárcsak okoljam is. Ami akkor történt, azt olyan kormányok bűnös a£itációja idézte elő, amelyeknek a magyar népben már rég nem volt gyökerük s amelyek a kivételes állapotok jóvoltából tengették életüket a nagy leszámolást jelentő összeomlásig. A háborús pszihológiában keresendő a magyarázata annak, hogy a jóérzésü magyarok nem tudták az egész vonalon megakadályozni a vajdasági szerbséggel szemben elkövetett túlkapásokat; olyan volt akkor a levegő, olyanok voltak a viszonyok, hogy nem a józan ész s az öntudatos akarat, hanem a felkorbácsolt indulat uralkodott mindenkin és — mindenütt. Aki tisztességesen és tárgyilagosan gondolkozik, elitéli azoknak az igazságtalanságoknak sorozatát, amelyeket a háború alatt a szerb ajkú magyar állampolgárokkal szemben elkövettek. Ugyanígy el kell ítélni, ha ma hasonló igazságtalanságokat magyar ajkú jugoszláv állampolgárokkal szemben követnek el. Kilengések akkor is voltak és ma is vannak, de — nem szabad lenniük. Mindenki, aki tisztességesen és tárgyilagosan gondolkozik, azon volt akkor is, hogy kiküszöbölje ezeket, és azon van ma is, hogy megszüntesse a túlkapásokat. A régi sebek feliakasztása szükségtelen és káros tevékenység, de hasznos és szükséges rámutatni a régi hibákra, hogy óvni lehessen mindenkit azok elkövetésének megismétlésétől. Ezért mondtam és ezért mondom: — Elég volt! Térjünk át a békés munkára! Felejtsük el a múltat és fogjunk kezet! A kibékülés pedig könnyen mehet, mert a két nép lelkivilága, erényei és hibái ugyanolyanok: szerb és magyar egyformán egyenes és bátor, őszinte és sohasem ravaszkodó, lovagias és szótartó. Az uj hazában újból együtt vagyunk, ujból egymás mellett élünk. A magyarság már elhelyezkedett az uj királyság államjogi keretei között, szorgalmasan dolgozik és hűségesen lerójja köteleségeit uj hazája iránt, meddő sérelmi politika, amelyet egyesek az egész vajdasági magyarság nevében folytattak, nem lehetett és nem is volt alkalmas arra, hogy eloszlassa a szerbek körében azt a bizalmatlanságot, amely még a háborús lelkiállapotnak volt a maradványa. Efölött a helytelen és — elsősorban a magyarság szempontjából — egyenesen káros politika fölött azonban maga a magyarság mondott Ítéletet a választásokon, amikor is bebizonyította, hogy jogos érdekeinek védelmét a kormányzó pártok jóindulatú támogatásától várja, nem pedig a Beogradból jelentik : A minisztertanács pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen folytatta a költségvetés tárgyalását. Az egész budget végösszege tizenkét milliárd és nyolcszázmillió dinár, amelynek eddig letárgyalt tételei a következők : Közlekedésügyi tárca 3 milliárd 269 millió, közoktatásügyi tárca 930 millió, hadügyi és tengerészeti tárca 2 milliard 500 millió dinár. A minisztertanács ezután megválasztotta az ukáz-bizottságot, amelynek Radios Kíván, Ni kies Niko, Makszimovics Bozsó, Mi le tics Krsta és Sr skies miniszterek lettek a tagjai. Jelentés az uralkodónak az interparlamentáris konferencia kisebbségi vitájáról Aiekszandar király Őfelsége pénteken fogadta kihallgatáson Jankovics Velizart, az interparlamentáris unió washingtoni konferenciáján résztvett jugoszláv delegáció elnökét és Nesics Ljubát, a delegáció tagját, akik ismertették az interparlamentáris konferencia munkáját és a konferencia vitáját a kisebbségi kérdésről. Jankovics Velizár — mint az újságíróknak elmondta — jelentést tett a királynak arról, hogy a washingtoni konferencián Ausztria és Magyarország arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében az intézkedést paritásos bizottságra jának biztos kudarcot jelentő követésétől. A magyarság tömegei önmagáktól léptek a helyes útra és ezzel megteremtették az előfeltételét a kölcsönös közeledésnek. A vajdasági szerbség ezt az utat követte a háború előtt és a magyarajka választók politikai érettségükről tettek bizonyságot, amikor átvették a vajdasági szerbek politikáját. Régente az itt élő szerbek mentek együtt a magyarsággal, most az itt élő magyarok a szerbekkel. Közös munkával, vállvetve több eredményt lehet elérni, könnyebben orvosolhatjuk, ami bajunk van, jobban megérthetjük egymást. Hogy ez nem megy egy nap alatt? Természetes.. De minél később kezdünk hozzá, annál később érünk célt. Márpedig szerbeknek és magyaroknak egyformán sürgős, hogy a még mindig lappangó gyanakvás és. bizalmatlanság megszűnjön s helyébe: a belátás politikája. lépjen. bízzák arbitrálás utján. A jugoszláv delegáció ezt az álláspontot nem tette magáévá, hanem kifejtette, hogy a békeszerződések szabályozzák a kisebbségi kérdést és biztosítják a nemzetiségek jogait, úgy, hogy nincs szükség a paritásos bizottságra. Ezt az álláspontot magáévá tette a francia, angol, olasz, csehszlovák, román, görög és lengyel delegáció is, úgy. hogy a kisebbségi kérdésben az SHS. királyság fényes siker( aratott az interparlamentáris konferencián. Ugyancsak sikert ért el a jugoszláv delegáció — mondotta Jankovics Velizár — az ópium-kérdésben is, valamint sikerült megnyerni a konferencia többségét a jugoszláv álláspontnak a behozatali vámok kéidésében is, az osztrák és a magyar állásponttal szemben. Részletes jelentést tett végül Jankovics Velizár az uralkodónak az amerikai jugoszlávkolonizációról, amelynek körében az utóbbi időben lényegesen megerősödött a monarchista eszme. Referált a jugoszláv delegáció vezetője arról is, hogy milyen propagandát fejtettek ki Amerikában az SHS. királyság érdekében különösen gazdasági és pénzügyi kérdésekben és felhívták az illetékes pénzügyi körök figyelmét az SHS. királyság bonitására. Őfelsége a legnagyobb megelégedéssel fogadta a jugoszláv de- I Segáció munkájáról szóló beszámolót és elismerését fejezte ki a delegáció munkájáért. Radios István Szlovéniában Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a Radícs-párt vasárnapi ljubljanai gyűlése elé, mely tulajdonképen bevezetője lesz annak a nagyszabású propaganda akciónak, amelyet« horvát par ászt párt Szlovéniában már régóta tervez. A népgyülés, amelynek Radios István közoktatásügyi, miniszter lesz a föszónoka, Ljubljanában délelőtt fog lefolyni. A délután folyamán a Ljubljana közelében levő Novomeston tart gyűlést e Radics-pórí, amelyen a horvát politikusok közül számosán fognak felsiólalni. A szlovén néppárt, emely ellen a horvát parasztpátt akciója elsősorban irányul, a Radics-párt gyűlésével egyidejűleg Ljubljanában szintén népgyülést hivott össze. A népgyülésen Korosec fogja ismertetni a politikai helyzetet, kívüle beszédet tart még Smodelf és Hohn/ec képviselő is. Smode'i szlovén néppárti képviselő a B csmegyei N pló munkatársa előtt kijelentette, bogy a szlovén néppárt egyáltalán nem fél Radics agitációjétól, aki szerinte pálfordulása óta elvesztette a szlovén nép szinpátláját. A pénzügyminiszter expozéja A parlamentben pénteken délután a pénzügyi bizottság tartott ülést, amelyen Sztojadinovics pénzügyminiszter rövid expozét mondott. — A most megszavazandó tizenkettedekkel, mondotta a pénzügyminiszter, az 1925—26. évi költségvetés 12 miliárd 751 millióra emelkedett. A kiadások megnövekedtek és a megszavazott költségvetési kereteket gyakran túl kellett lépni. Az államháztartás pénzügyi egyensúlyában azonban ennek ellenére nem állt be zavar, aminek oka, hogy az állami bevételek is szaporodtak. Az 1925-ös év első kilenc hónapjában 1173 millió dinár folyt be egyenes adókból, 89 millióval több, mint a műit év első kilenc hónapjában. — A vámbevételek 1925 első nyolc hónapjában 1096 millió dinárt tettek ki. míg 1924-ben ugyanebben az időszakban csak 909 millióra rúgtak. A fogyasztási adóból 1925 első hat hónapjában 382 millió dinár folyt be, mig 1924 első felében 371 millió. Az állami monopoljövedelmék 1925 első négy hónapjában 798 millió dinár bevételt hoztak, míg 1924 első évharmadában 785 milliót. Így tehát az összes állami jövedelmek 1925-ben nagyobbak voltak, mint az előző évben és a költségvetési előirányzatnak ez a bevétel-többlete fedezi a kiadási többletet, noha fontos uj kiadások különállás meddő sérelmi politiká-Tizenkét milliárd az állam jövő évi költségvetése A pénzügyminiszter expozéja a pénzügyi bizottságban
