Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-19 / 310. szám
XXVI. évfolyam Poštarina plačena! 310. szám Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 november 19-12 oldal « Ara iy„ dinár Megjelenik minden reggel, ünne után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 erkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova ul.l.(L:lbach-palo'a) Balra hajts A történelem nagy kerülőkkel, lassan mégis csak rátalál a jóutra. Alig két hete: Belgiumban aratott döntő győzelmet a községi baloldal, Berlinben pedig a vörös kakas röppent fel a városház-tetőre. A reakció zsákuccájábói harmadiknak most a csehszlovák köztársaság vágott ki, mely, mint a bibliai tékozló fiú, bűnbánóan visszatért régi szerelméhez: a demokráciához. Három évvel ezelőtt éppen fordítva regisztráltuk az eseményeket : ahol csak történt valami, minden jobbra tartott — a reakció olcsó örömeit kereste egész Európa, mely szinte diktandóra, máról-holnapra öltözött át a halál uniformisába. A történelem azonban, ha téved is, nem tévedhet soha annyira, hogy véres áron, de ne láboljon ki a jobboldali beteségből, amikor az élet nagy jussait zengi a nyomorúság fekete kórusa. Az útra, amely előre visz, ami századot századdal összeköt, előbb vagy utóbb rá kellett lépnie, muszáj volt megtalálni Európának, akárhogy csábították is bűnök és aranyak és akárhogy próbálta a gyűlölet kiverni jókedvéből és hitéből. A csehszlovák köztársaságot vasárnap már étkomandirozta a béke frontjára — a többi ország, semmi kétség, lehet hogy már legközelebb megcsinálja a hátra arcot. Annak idején, ahogy Lloyd George mondta: a reakció szennyvize öntötte el a világot, ma úgy látszik a demokrácia hulláma jön, a tiszta viz, minden szomjúságra és éhségre. És talán nem is véletlen, hogy Massaryk országa lett az első, a mely sutba vágta a jobboldali frázisokat és megértette az idő parancsát: balra hajts, Biztos : a kontinensen kevés föld volt, a melyen olyan pompásan kiérett a demokrácia vetése, ahol annyi friss szél kapta szárnyra ez élet uj melódiáját. Mégis Csehszlovákiában sem volt minden tejfel, ott is két könyökkel dolgozott a reakció, hogy mindent, ami learatható, learasson, élre kerülni azonban sohasem sikerült neki úgy, ahogy másutt, Olaszországban, vagy Madridban. A vasárnapi választás sem csinált még tabula rasat, de ióegmutatta: a csehszlovák nép kiábrándult már a jobboldali kurzusból és újra hi 3Z, remél a demokrácia segedelmében. A régi koalíció, amely öt évig bírta a hatalmat, széttört, elvesztette azfa többséget, amivel eddig kormányozta az országot. A köztársaság élére már csak olyan kormány kerülhet, amelybe vagy Hlinka, a szlovák autonomisták vezére kap tárcát, vagy valamelyik kisebbségi párt szavaz neki bizalmat. De mindkét esetben a demokrácia politikájához jut közelebb Csehszlovákia, balra fordul: a kisebbségek felé és ki a tiszta levegőre. Ha Hlinkára esik a választás, Prága is láthat még csodát, ahogy Beograd látott, amikor a horvát parasztpárt váratlan kibékült a re«i.il<á!isokkaI. Az autonómia, ami a szlovák páter jelszava, nem lehet olyan drága kincse a néppártnak, hogy a hatalom kedvéért ne mondjon le róla opportunusan az okos reálpolitika nevében. Akárhogy is lesz : minden ut a demokráciához vezet, minden megoldás feltétele: több jog és kevesebb sérelem. Lehet, hogy a német kisebbségi pártok egyeznek meg Benessel, amelyek most már könnyen beláthatják, hogy a kormánytámogatás jobb üzlet, mint az ellenzékiség : az egyik sokszor Beogradból jelentik: A minisztertanács szerdán délelőtt tizenegy órakor ülést tartott, amelyen már Radios István is megjelent mint közoktatásügyi miniszter és bemutatkozott a kormány tagjainak. A minisztertanácsot délben megszakították és előbb Pasics miniszterelnök, majd Radios István Radios Pavle társaságában átmentek a királyi udvarba, ahol Radios István letette az esküt a király kezébe. Az eskületételnél jelen volt Pasics miniszterelnök is. Pasics és Radios az eskütétel után visszatértek a miniszterelnökségre, hogy a megszakitott minisztertanácsi ülést folytassák. Útközben Pasics az újságíróknak ezt mondotta: — Nagyon meg vagyok elégedve a helyzettel. A minisztertanácson, amely félkettőiig tartott, a tizenketted javaslatokkal foglalkoztak. A minisztertanács végeztével Radios Pasics társaságában távozott a miniszterelnöki palotából. A miniszterelnökség előtt többszáz főnyi tömeg várakozott, amely Radicsot lelkesen megéljenezte. Radics erre ezt kiáltotta a tömeg felé: — Éljen a nép! Radics programnyilatkozata az újságírók előtt Délután két órakor Radics a Páris-szálóban hosszabb nyilatkozatot tett az ott egybegyült újságíróknak közoktatásügyi! programjáról. kalács, a másik mindig keserű kenyér. Az kétségtelen már: a cseh államalkotó pártok, amelyek eddig keveset törődtek magyarra1, russzinnal, némettel, kénytelenek lesznek a kisebbségi kérdést is végre úgy rendezni, ahogy a demokrácia követeli. De nemcsupán ez ég a körmükre, az élet ezer szociális betegségét kell majd orvosolniok. Munkát és kenyeret, békét és igazságot: ma ez mindenütt a széles néptömegek kívánsága. A csehszlovák köztársaságban is ugyanez lehet csak a programja minden kormánynak, akár Svehla, akár Benes lesz benne a prímás. A választás eredménye: parancs, amit nem lehet se szabotálni, se visszautasítani. Massaryk országa már keresztülment egyszer a hídon — másodszor nem akar visszatérni a reakció karjaiba. — Kedden délután — mondotta Radics — Srskics és Uzunovics miniszterek jelenlétében kifejtettem Pasics előtt azokat az elveket, amelyeket mint közoktatásügyi miniszter meg akarok valósítani. Közöltem, hogy mindenekelőtt politikamentessé akarom tenni a közoktatást és erőteljesebben kifejezésre juttatni benne azt a naciondlis, de nem pacionalista eszmét, amely ezt az államot megteremtette. Miért mondott le Vukicsevics ? . — A miniszterelnök feltárta előttem Vukicsevics távozásának okait, amelyekről a sajtóban a legkülömbözőbb hírek jelentek meg. A régi Szerbiának nagy gondöt okozott az intellektuellek tultengése és az volt a célja, hogy az intellektuális proletáriátus számát csökkentse. Vukicsevics erre való tekintettel igyekezett a gimnáziumok számát redukálni, amiben egyetértett vele az egész kormány. Azonban Vukicsevics egyszerre húsz gimnáziumot akart megszüntetni és ehhez nem' járult hozzá a kormány, ezért mondott le elődöm. Jellemrajz a szerbekről, horvátokról és szlovénekről Kijelentette ezután Radics, hogy programját, amelyet az újságírókkal megismertet, még nem közölte a kormánnyal, de Pasátsnak tudtára adta, mit fog mondani a sajtó képviselőinek. Majd összehasonlította az állam három szláv népét és kijelentette, hogy a legtehetségesebbek a szerbek, de könnyelműek, mint az oroszok, a horvátok kevésbbé tehetségesek, de rendezettek, a legkevésbbé tehetségesek a szlovének, de nagy praktikus érzékük van. Mosolyogva jegyezte meg Radics, hogy a szlovéneket illető állítása nem vonatkozik a klerikálisokra. Harc az analfabétizmus ellen — Elsősorban az irni-olvasni tudás terjesztése a célom — folytatta programnyilatkozatát Radics — ilyen szempontból fogom átszervezni minisztériumom népmivelósi osztályát. Szünidei tanfolyamokat kell létesítem, amelyek tartásáért a tanítók külön díjazást fognak kapni. Be fogjuk vonni a katonaságot is az analfabétizmus elleni küzdelembe. :'ü Az a katona, aki megtanulja a cirillicát, illetve a iatinicát írni és olvasni, két hónappal kevesebbet fog szolgálni. Ennek a pedagógiai módszernek csodálatos eredménye lesz. Módot kell találni arra, hogy a társadalmi egyesületek is belekapcsolódjanak az analfabétaság elleni küzdelembe. Segíteni fogunk az iskolaépületek hiányán is. A középiskolai oktatást teljesen át kell alakítani: a középiskola alsó osztályaiban ipari oktatásbán kell részesíteni a növendékeket, a felső osztályokban pedig szakmunkásokká kell őket kiképezni, fia az uralkodó-családok tagjai megtanulhatják valamely ipar üzését, akkor nem fog ez megártani a középiskolák növendékeinek sem. Az egyetemek kérdésében az a legfontosabb, hogy azok középkori jellegét teljesen meg kell szüntetni és az »egyetemi polgárinak még a fogalmát is el kell törölni. Az egyetemi hallgatók nem le- , hetnek politikai szervezetek tagjai és általában képtelen helyzet az, hogy diákok állami funkciókat gyakoroljanak, mint tették az Orjunában és a többi hasonló egyesületben tömörült ifjak. Elmúltak azok az idők, aminők a 48-as évek voltak, amikor Jellasich ifjúsági követeket küldött a száborhoz. Ma a népmilliók maguk rendelkeznek sorsuk felől és a demokrácia korszakában tízezer diák nem számit. Minden iskolába, az egyetemekre is, a nép szellemét, a demokrácia gondolatát kell bevinni. Az egyetemeken a revolverekkel és bombákkal felszerelt ifjaknak nincs helyük és el kell őket onnan távolítani. Radics letette a miniszteri esküt Közoktatási programját elsősorban az újságírókkal közölte Politikamentessé akarja tenni a tanügyet — Küzdelem .az analfabétizmus ellen — a katonaság bevonásával — Technikai tárgyakkal fog bővülni a középiskolák tananyaga Eltiltják a politizálástól az egyetemi hallgatókat
