Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-18 / 309. szám
1925 november 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. olđaL Kisebbségi Élet nak, most is arra fedi törekednünk, hogy a jelenlegi meg nem felelő eljárási szabályzat helyébe olyanokat alkossanak, amelyek a kisebbségi sérelmek tényleges orvoslását biztosítsák. A magyar állásponttal’ szemben a csehek, a csehországi németiek és az osztrákok megelégednének a jelenlegi eljárási szabályoknak pontos kodifikálásával és alkalmazásával is. A lausannei konferencia Sir Will Oughby Dickinson az angol királyi titkos tanács tagjának az elnöklésével folyt le, elfogadta ugyan a cseh-osztrák javaslatot, de egyúttal határozatban kimondta, hogy a magyar javaslat a drezdai nagygyűlést megelőzően szintén letárgyáltatja és igy ez utóbbi fog majd dönteni arról, hogy üenfben mdyik propoziciót terjesszék elő. A magyar javaslat legfontosabb pontja az, hogy panasszal minden kulturális, egyházi, vagy akár gazdasági testület is járulhasson a népszövetség elé. Szabályozták a nemzetiségi nyelv használatát az elemi iskolákban Miniszteri rendelet a párhuzamos osztályok felállításáról Beogrndbói jelentik: A közoktatásügyi minisztérium a kisebbségi elemi iskolák működését újabb rendelettel szabályozta. A rendeletet már meg is küldték az illetékes tanügyi hatóságoknak végrehajtás végett. A közoktatásügyi minisztérium további intézkedésig elrendeli, hogy valamennyi nyilvános iskotoban az oktatás államnyelven történjék. Ha azonban az iskola I—IV. osztálya közül valamelyik osztályban több mint harminc nemzetiségi tanuló van, ezesetben párhuzamos osztályt keli fölállítani, amelyekben a nemzeliségi tanulók, a nemzeti tantárgyak kivételével, anyanyelvükön tanulhatnak. Az esetben, ha az iskola egyik osztályában sincs harminc nemzetiségi tanuló, de az iskola egész tanulóifjúsága közölt több mint harminc tonu’ó kisebbségi anyanyelvű, két vagy több párhuzamos osztály is öszszevonható, de egy osztálynak nem lehet több növendéke ötvennél. A rendeletet még Vukicsevics Velja volt közoktatásügyi miniszter irta aló. A árazok fenyegetik a beirut-palesztinai vasutat Erősödnek a bandaharcok Szíriában Páriisból jelentik: Szíriából újabban ismét aggasztó hirek jöttek. Az elmúlt éjjel erős fegyveres banda megtámadta Merdjeyous helységet, lefegyverezte az ottani francia csendőrséget és elkergette a benszülött lakosságot, de a szenegáli vadászok, akiket Kleaíból sürgősen segítségül küldtek, visszakergették a lázadókat. A Matin értesülése szerint a francia hadvezetőség bombái, mikor Jedeidát bombázták, Mertullah zsidó kolónián is nagy pusztítást tettek. A druzok benyomultak Hasbejasba és több ponton felgyújtották. A lakosság Hasbejasból és Szidonból rémülten menekül, ámbár a franciáktól fegyvereket kaptak, hogy védekezhessenek. A druzok Szidon ellen nyomulnak és meg akarják szakítani a vasúti összeköttetést Beirut és Palesztina között. Damaszkuszban nyugalom van. A libanoni kormányhatóságok Kleat lakossága között ezer fegyvert osztottak ki. Kakaba és Abukaama népe fegyverrel verte vissza a lázadó druzokat. Bejrutból két francia torpedónaszád indult Tyrus felé. A miniszterelnök enyhíteni akar a vajdaság súlyos adóterheit! Sztankovics Szvetozár képviselő javaslatait beterjesztette a parlament elé Szvetiszláv képviselő a miniszter figyelmét arra, hogy az adóegységesités előtt úgy az adófőkönyvek, mint az egyes adószámlák lezárandók, mert ha ez nem történik meg, nemcsak az államnak lesz kára, hanem az adómorál is tönkre megy. Sztankovics a benyújtott javaslatai tekintetében hosszan tárgyalt Zsifkovics Ljubával a radikális parlamenti klub elnökével, akinek módosításait annak írásbeli indokolásával együtt átadta. Hétfőn felkereste Pasics miniszterelnököt, aki nagy érdeklődéssel hallgatta a képviselő fejtegetéseit, érdeklődött a vajdasági adózás, az adókivetés technikája iránt. Mikor Sztankovics a mai helyzetet vázolta, a miniszterelnök megkérdezte: * Ki az oka annak, hogy hét éven át hibásan vetették ki az adókat? — Erre nem válaszolhatok mást, mint azt, hogy az ottani pénzügyi hatóságok a hibásak, — mondotta Sztankovics képviselő. Megemlítette Sztankovics Pasics miniszterelnöknek, hogy a vajdasági lakosság a még ki nem vetett adókra nagy előlegeket kénytelen fizetni s hogy vannak járások, amelyekre százmillió dinár adót vetettek ki, amelyet most egyszerre követelnek, úgyhogy a lakosságot az adóterhek tönkreteszik. Pasics kijelentette, hogy intézkedéseket tesz arra vonatkozólag, hogy ne sújtsák az ország egyes vidékeit olyan adókkal, amelyek az ország más vidékein nincsenek érvényben s hajlandó közbelépni a vajdasági adóterhek könnyítése érdekében. Pasics kijelentései után képviselői körökben bíznak abban, hogy a vajdasági igazságtalan adózásokat valamiképpen enyihitik. Sztankovics Szvetiszláv javaslatait az összes vajdasági1 radikális képviselők magukévá tették és úgy látszik, a képviselők akciója most sikerre is fog vezetni, miután a kormányzatnak és az országos radikálispártnak minden számottevő tényezője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vajdasági adózás anomáliái megszüntetendők. Kivégezték a haigeri tömeggyilkost og« Franciaországnak is megvannak már a maga 'kisebbségi gondjai. Amióta a francia anyák szülni nem akarnák, a megfogyatkozott lakosság, jobban mondva: munkaerő pótlásáról úgy gondoskodik a francia kormány, hogy idegenből visz az országba munkásokat, főleg Csehszlovákiából és Lengyelországból, ahol külön francia kivándorlási irodák működnek. Az idegein munkásoknak azonban — Amerikává! ellentétben — nem adják meg a polgárjogot, aminek persze az a következménye, hogy a munkások nemzetiségek szerint csoportokat alkotnak és sok helyütt már nem csak templomaik, de saját iskoláik vannak. Különösen áll ez a délfranciaiországi olaszokra és az északfranciaországi lengyelekre. A francia kormány lassan rájött, hogy azt a kisebbségi problémát, ami máról-holnapra vetődött föl, meg kell oldani, még pedig lehetőleg demokratikusan. Mert a kiutasítás, mint radikális módja az elintézésnek, Franciaország részére nem hozna eredményt, hiszen az idegen munkásókra szüksége van a francia iparosnak. Asszimilálni őket pedig lehetetlen elsősorban azért, mert a francia állampolgársági törvény szerint a francia állampolgárság megszerzéséhez tiz évi egyhelyben lakás kell. A kérdés rendezésére Lambert képviselő nemrégiben törvénytervezetet dolgozott ki, mely a közel jövőben a parlament elé kerül. A törvénytervezet részletesen ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig az elnéptelenedés ellen életbeléptettek, de amelyek — sajnos — elégteleneknek bizonyultak. A javaslat indokolása a kérdés lényegét a következőkben foglalja össze: »A határon erkölcsi és egészségügyi vizsgálat a nem kívánatos elemek ellen. De akit befogadtunk, miért részesítsük azt minden állampolgári előnyben (iskola, kórház stb.) ellenszolgáltatás nélkül? Részesedjenek miniden előnyben a kötelezettségek teljesítése nélkül? (Katonai szolgálat!) Mentesítsük őket az adófizetés alól? Mert hiszen, ha törvényileg nem is, de a valóságban annál könnyebben kivonhatják magukat az adófizetés alól. Éppen ezért — mondja a törvénytervezet — meg keli könnyíteni számukra, az állampolgári jog megszerzését az illetékeiknek 1276 frankról 100 frankra és a tiz évi franciaországi tartózkodásnak három évre való leszállításával. Egyúttal el kell törölni azt a jogot, hogy a Franciaországban született gyermekek nagykorúságuk idején optálhassanak idegen állam javára. Meg kell továbbá engedni a naturalizáltaknak, hogy francia nevet használhassanak. (A névváltoztatás Franciaországban nem volt engedélyezve.) Végül a formalitásokat egyszerűsítsék, hogy az állampolgári jog könnyebben megszerezhető legyen.« Ez a törvényjavaslat, ha a partement megszavazza, kétségtelenül nagy változást fog előidézni a francia belpolitikában. Mert Franciaországnak ma a pénzügyi krízisen kívül újabb nehézségekkel kell megküzdenie, olyan nehézségekkel, amit sohasem ismert és ez — a nemzetiségi kérdés. A népszövetségi ligák uniójának legutóbbi ülésén hozott határozatokat ismertette Apponyi Albert gróf a budapesti unió ülésén, A népszövetségi ligák Lausanneban tartott konferenciájának — mondotta — az a körülmény adott jelentőséget, hogy tárgyalás alá került a nemzetiségi kisebbségeket ért sérelmek orvoslása végett megállapítandó perjogi eljáTás kérdése is. A magyar delegációnak ebben a tekintetben az volt az álláspontja, hogy mivel már az uniónak 1923-ban Bécsbeu tartott nagygyűlése körülírta azokat a jogelveket, amelyek megvalósítása esetén a mi elcsatolt véreink sérelmei is a Nemzetek Szövetségének megfejelő védelmére találhat-. Hirt adtunk már arról, hogy a vajdasági radikális képviselők erélyes akciót kezdtek a Vajdaság lakosságát sújtó adóterhek könnyítése érdekében. Sztankovics Szvetiszláv bánáti radikális képviselő konkrét javaslatokat is készített arra nézve, hogy az adótörvények egységesítéséig is szüntessék meg a kiáltó igazságtalanságokat. Sztankovics javaslatait beterjesztette a parlament elé s bemutatta a pénzügyminiszternek is. Az a kívánsága és ebben megegyeznek vele a vajdasági radikális képviselők is, hogy a költségvetés tárgyalásánál vegyék figyelembe javaslatait s ezek szerint módosítsák a most érvényben lévő adótörvényeket. A javaslat kidolgozásában résztvett Lalosevics Jócó képviselő is. Sztankovics Szvetiszláv javaslatai a következőkép szólnak: 1. Bácska, Bánát, Baranya, valamint h’orvát-Sziavonország és a Muraköz területén a vagyonadó tis annak összes pótlékai 1925 január 1-től kezdődőleg megszüntetendő. A 60%-os hadi, az általános jövedelmi pótadónak, valamint a 15%-os betegápolási pótadónak érvénye az említett területen 1925 január 1-től megszüntetendő. 2. A rokkant- és az előfogaitadó alapjául pz elmúlt évekre is csak azok az adónemek szolgálhatnak, amelyek az 1920—21. évi adótörvény 84. szakaszában fel vannak sorolva s az általános jövedelmi pótadó alapja sem lehessen más adónem, mint amit a törvényszakasz utolsó bekezdése előir. 3. Az emlite'tt területen a jövedelmi adó kivetésénél, valamint az összes adónemek tekintetében • a korona a dinárral legyen egyenlő, úgyhogy az évi 10.000 dináros jövedelem, mint minimum, adómentes legyen. Az indítványozó képviselő kimutatja, hogy az állam jövedelme ezzel nem csökkenne, az adók tekintetében a Vajdaság és az ország többi része között helyreállna az egyenlőség. Felhívja Sztankovics Anderstem mosolyogva lépett a vérpadra Frankfurtból jelentik: Kedden délelőtt végezték ki Angerstein Károly gyárigazgatót, aki ez év tavaszán Haigerben kiirtotta öt tagú családját s meggyilkolta három cselédjét. A gyilkos a villát, ahol a tömegmészárlást elkövette, felgyújtotta, hogy bűnének nyomait eltüntesse. A tüzet azonban észrevették, eloltották s igy fedezték fel a gyilkosságot. Angerstein előbb úgy akarta feltüntetni a vérengzést, hogy rablók támadták meg a villát s azok ölték meg a bentlévőket. Később a bizonyítékok súlya alatt megtört s bevallotta a gyilkosságot. A lunbergi törvényszék Angerstein Károlyt nyolcszoros gyilkosságban mondotta ki bűnösnek s nyolcszoros halálbüntetésre Ítélte. Kedden hajtották végre Lunbergben a halálos Ítéletet. A hóhér bárddal fejezte le Angersteint. A tömeggyilkos a vesztőhelyen rendkívül cinikusan viselkedett. Mikor a halálos Ítéletet felolvasták előtte, mosolygott s az Ítélet felolvasása után azt kiáltotta: — Nékem erre nincs semmi mondanivalóm ! Nem is sokat beszélhetett volna, az állami hóhér hozzálépett, egyik pribék lefogta a fejét, a hóhér pedig éles bárddal nyakszirten ütötte. A tömeggyiiko. néhány perc alatt kiszenvedett.
