Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-18 / 309. szám

1925 november 18. 4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ CIRK USZ e es • Két levél 1. Alulírott levele Juszticiához: Tisztelt istennő, ne haragudjon, hogy magát, úgyis mint az igazságszolgáltatás fővédnöknöjét alábbi soraimmal zavarom, pláne olyan kérdésben, ami szorosan vett szakmájá­hoz tartozik. (Senki sem szeret — ezt a magam tapasztalataiból tudom — a saját reszortjával foglalkozni.) Mégis elő kell terjesztenem az igazságszolgál­tatás megreformálására vonatkozó gon­dolataimat keg5'ednck, mert, szerény véleményem szerint, rendkívül nagyje­­ientőségiiek és magamnak is tetszenek. Bizonyára olvasott, nagyméltóságu istennő, a Bácsmegyci Napló tegnapi számában a párisi »bubifrizura-pör«-ről. Egy francia kislány szülői engedély nél­kül elment a borbélyhoz — ilyenek ezek a francia kislányok — s mikor onnan visszatért, ősz atyája már megdöbbe­néssel elegy felháborodással konstatál­hatta csak, hogy gyermekiének göndör haja rövidre — sej! — de göndör haja rövidre — haj! — van levágva. Az ősz atty erre, sej-haj, bepörölte a borbélyt, azonban a főtárgyaláson, amelyet sej­­haj, tegnapelőtt tartottak meg, már nem kívánta a vádlott megbüntetését, mert leánya haja időközben, sej-haj, kinőtt. Ebből az egyébként jelentéktelen eset­ből jelentékeny tanulság szűrhető le, ne­vezetesen az, hogy nem szabad soha a pörök tárgyalását elsietni. Ha a párisi bíróság három hónappal hamarabb veszi dő ezt az ügyet, akkor nyilvánvaló, hogy nem intéződik el ilyen simán és egyszerűen: érdemleges tárgyalást kel­lett volna tartani, féltucat dolgos ember­nek egész délelőttié kárbaveszett volna, hogy a perköltségekről ne is beszéljünk. A bírónak pedig, amíg kiizzad egy sala­moni ítéletet, az a néhány szál haja is kihullott volna a kínos erőlködéstől, ami odáig megvolt. Csak helyesebb egy port úgy elintézni, hogy a vádlott haja kinől­­jön, mint úgy, hogy ä bíró belekopa­szodjék? Éppen ezért az igazságszolgáltatás teljes és gyökeres megreformálását ajánlom, olyanformán, hogy a bírák lét­számának csökkentésével és a bírói el­járás intézményes lassításával az a helyzet álljon elő, hogy az egyes pörök letárgyalására csak a vádinditvány megtételétől, illetőleg a polgári kereset benyújtásától számított busz-százötven esztendő múlva kerülhessen sor. Ha pél­dául valakit feljelentenek, hogy ellopott két csikót,, a bíróság ezt a port csak hatvanöt év múlva tárgyalja le. A tettes akkor — ha a ló-párt időközben meg­felelően gyümölcsözteti — egész ménest adhat vissza a csikók helyett s így ö is jóí jár, a károsult is, sőt az állam is, minthogy ez a reform az igazságügyi tárca költségeinek tetemes csökkentését teszi lehetővé. Vegyünk egy másik ese­tet: a tizennyolcéves Mariska bepörli becsületsértésért a kikosarazott kérőjét, mert bosszúból azt állította róla, hogy nem ártatlan. Ha az ügyet rögtön letár­gyalják, a sértő kap három hónapot és a közönség számára kárbavész egy ér­tékes munkaerő százhúsz munkanapja. Viszont ha a port negyven év múlva ve­szik csak elő, akkor megvan az eshető­ség még arra is, hogy meg lehet spórol­ni a főtárgyalást: Mariska ugyanis uno­kái kívánságára bizonyára visszavonja majd följelentését, mert a vádlottnak addigra már úgyis sikerülne állítása va­lódiságát bebizonyítani. Vagy itt van egy másik példa. Egy újságíró alaptala- 1 nul megvádol egy politikust azzal, hogy panamázott. Ebben az esetben harminc­két évvel későbbre kell a »(Tárgyalást kitűzni. Mert ugyebár melyik politikus­ról nem derül ki harminckét év alatt, hőgjj tényleg panamázott? Mindjárt könnyebb lesz a biróság dolga. De n: feledkezzünk meg a halálos ítéletekre 1 sem. Mennyi bajt okoztak már ezek, hány delikvensről állapították meg ké­sőbb, hogy ártatlanul végezték ki? Ter­vezetem értelmében azokat a porokét, amelyekben halálos Ítélet várható, csak százhúsz év múlva tárgyalhatja a bíró­ság. Akkor már nyugodtan halálra le­het ítélni a vádlottat, még akkor is, ha ártatlan. És igy tovább. Remélem, nagyrabecsüit istennő, fel fogja ismerni fentebb ismertetett reform­­tervezetem jelentőségét és az, hogy for­radalmi újítást jelent, nem fogja vissza­riasztani mielőbbi életbeléptetésétől. Kiváló tisztelettel Skiz 2. Juszticia levele alulírotthoz: Kedves szerkesztő ur, reformtervezetét teljes mértékben mél­tányolom, éppencsak nem uj: több he­lyen, így például a Vajdaságban is, már rég életbe van léptetve. Üdvözli Juszticia Áz árvíz A Dráva elöntéssel fenyegeti Osijeket Zágrábból jelentik: Az árvízkatasz­trófától sújtott vidékekről a beérkezett jelentések óriási károkról számolnak be. Zagrebben kárbecslő bizottság alakult, amely a megtartott helyszíni szemlén megállapította, hogy hétszáz ház esett az árviz áldozatául Zagrebben. A város­ban hatszáz hajléktalan személyről gon­doskodik a hatóság. Az áradás napjaiban Zagrebben ka­­lózbandák alakultak, amelyek sorra jár­ták a veszélybe került uccákat és min­denütt kifosztották a károsult lakossá­got. A rendőrség szigorú nyomozást indított a fosztogatók dien, akik közül eddig tizet sikerült letartóztatni. Sziszak városban is nagy károk van­nak. A Száva, amely a város északi részét öntötte el, apad, a város déli részén levő Kupa folyó azonban még mindig emelkedik. A védgátak gyengék­nek bizonyultak és ezért a hadsereg ré­széről uj töltések emelésén dolgodnak. Az összes iskolákban megszüntették az előadásokat, hogy a helyiségeket a haj­léktalanok elhelyezésére használhassák föl. Az Odra folyó is érzékeny károkat okozott. A gazdák állatállományát tel­jesen elpusztította az ár. Hercegovinában a Neretva az egész vetést elpusztította és sok milliós káro­kat okozott. A „Narata“ erdőkiterme'ő­­vál'alatnak mintegy húszezer vagon tűzi­fáját sodorta e! az ár. Ezen a vidéken a legújabb jelentések szerint sok em­beráldozat is van. Osijeki jelentés szerint a Dráva 350 centimétert áradt és komoly veszély fenyegeti Osijek városit. A hatóságok minden preventív intézkedést megtettek és utászok éjjel-nappal a töltések meg­erősítésén dolgoznak. A szdhoíicai parlament Száztizeimégy,f pontból álló tárgysorozatot tárgyait le a városi közgyűlés — Ötvenezer dinárt utalt ki a város a Milkó-konyv­­tárért — Háztelkeket kapnak a szuboticai szegények Felépítik a szuboticai színházai: Szubotica város kiszélesített tanácsa kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán száz­­tizeainégy ügy szerepelt. A közgyűlésen már resztvettek a kiszélesített tanács újonnan kinevezett tagjai is. A belügy­minisztérium ugytanis a kiszélesített ta­nács tagjai közül Milivojevics Sztanojet, Horváth Józsefet, dr. Petrovics Márkot, Peics Istvánt, Mitrovics Milivojt és dr. Magarásevics Sándort felmentette, he­lyükbe pedig Begeczki Józsefet, Ognya­­nov Miklóst, Barnát Istvánt, Radasin Szávót, Garcsics Malagurszki Józsefet, dr. Ni kies Fedont, dr. Ev*tovics Má­tyást, Filoy Jenőt és dr. Szávics Jovánt nevezte ki. A közgyűlést délelőtt tiz órakor nyi­totta meg Gyorgyevics Dragoszláv fő­­ispáa Bejelentette, hogy a kiszélesített tanács tagjai közül Bulks Iván, Velicz­­ky Sándor, Szegedincsev Tosó és Krsz­­tics Steván időközben elhaltak, majd a polgármesteri jelentés felolvasása után áttértek az interpellációk tárgyalására. A közgyűlésre Sztipics Lázár, Jovics Gyúró és Pertdzsics György nyújtottak be interpellációkat. Sztipics Lázár elsősorban kérdőre vonta a város vezetőségét, hogy a ma­gas adók leszállítása érdekében miért nem tett lépéseket dr. Radomcs Jován képviselőnél, aki a pénzügyi bizottság elnöke és igy módjában van, hogy vá­lasztói érdekeit az adózások térén meg­védje. — Nem értem a város politikáját — mondotta Sztipics Lázár. -- Akkor, ami­kor Radonics képviselő ' utján mindent elérhetne Szubotica lakossága érdeké­ben, egy lépést sem tesz. A Vajdaság az ország adójának hétszázalékát tar­tozna üzemi és ehelyett a vajdasági1 képviselők nemtörődömsége folytán hu­szonöt százalékát fizeti. A városnak nem volna szabad ilyen politikát foly­tatnia, mert ezáltal elidegeníti magától a bunyevácságot. Hasonló értelemben interpellált Jovics Gyúró is. Az interpellációkra Rajcsics Sándor alpolgármester válaszolt, aki kijelentet­te, hogy Radonics képviselő az adózá­sok tekintetében mindenkor szem előtt tartotta választói érdekeit. A harmadik interpellációt szintén Szti­pics Lázár nyújtotta be. Kérdést intéz a tanácshoz, van-e tudomása arról, hogy Rajcsics Sándor alpolgármester a Bácska temetkezési egyesület elnöke és honoráriumot élvez, holott az 1921-ben kiadott belügyminiszteri rendelet tiltja, hogy köztisztviselő idegen vállalatoknál fizetéses állást fogadjon el. Azonkívül kérdést intéz a tanácshoz, hogy miért nem hív össze kéthavonként közgyűlést, holott ezt megköveteli a városi szabály­­rendelet. Az interpelláció első részére dr. Szti­pics Károly városi főügyész válaszolt, aki kijelentette, hogy Rajcsics Sándor alpolgármester lehet elnöke a Bácska temetkezési egyesületnek és honoráriu­mot is élvezhet, mert a belügyminiszté­rium rendelete értelmében csak pénzin­tézetnél, vagy gyárvállalatoknál nem vállalhat állást közhivatalnok. Az interpelláció második részére Raj­csics alpolgármester válaszolt. Kijelen­tette, hogy-a közgyűlés összehívását Malagurszki Albe polgármester betegsé­ge akadályozta meg. Sztipics Lázár negyedik interpelláció­ja: Van-e tudomása a városi tanácsnak arról, hogy ismeretlen tettesek éjsza­kánként bekátrányozzák a latinbetiis cégtáblákat. Az interpellációra Horvát Cvetkó rendőrfőkapitány válaszolt. Kijelentette, hogy a rendőrségen mindezídeig nem tettek cégtáblarombolások miatt felje­lentést.-- Ha az interpelláló — mondotta a főkapitány — tud olyan esetről, hogy nem államny.elvü cégtáblákat bekátrá­nyoztak, hozza tudomásomra és én min­dent megteszek a cégtáblaromboló'k kézrekeritésére. Sztipics Lázár egytik választ sem vet­te tudomásul, hanem bejelentette, hogy a belügyminisztériumhoz fog fordulni. Mi van a Ferrum-palotával? • Pendzsics György a volt koplaló-tér eladása ügyében interpellált. — A város — mondotta Pendzsics — 1922-ben eladta a volt koplaló-teret, részben a Ferrum-gyárnak, részben dr. Plctikoszics Andrija topolai közjegyző­nek, azzal a kikötéssel, hogy két éven belül egy-egy palotát tartoznak építtet­ni a, telken. A két év elmúlt és még egyik palota sem készült el. Dr. Sztipics Károly főügyész vála­szolt az interpellációra és bejelentette, hogy a Ferrum-gyár ugyan kellő időben megkezdte az építkezéseket, de nem fe­jezte be. Emiatt a város törvényes utón visszaköveteli a telket és a lépések ez­iránt már meg is történtek. A másik parcellára vonatkozóan Sztipics fő­ügyész elmondta, hogy a Pletikaszics­­paiota tervrajzát csak most hagyta jóvá a városi mérnöki hivatal és emiatt nem kezdődhetett előbb az építkezés. Panaszok a villanygyár ellen A városi tanács az indítványok során előterjesztette, hogy a szuboticai vil­­lanygyár igazgatóságával kötendő szer­ződés felülvizsgálására bizottságot küld­jenek ki. Páncsics Mihály felszólalt és köve­telte. a város vezetőségétől, tegyen eré­lyes lépéseket a . villanygyárral szem­ben. mert az utóbbi idö.bem nem tartja be pontosan a várossal kötött szerződé­sét. azonkívül panaszt tett amiatt is, hogy az áramszolgáltatás körül állandó zavarok vannak. Ezután megválasztották a bizottságot a szerződés felülvizsgálására. A bizott­ság tagjai lettek: Brankován Jován; Crnkovics Iván. Gasics , Jován, Csovics Gyúró, dr. Malagurszki Babián, dr. Mi­lks Ivó, dr. Nikics Fcdor, Pendzsics György, Ratailovics Milos, dr. Szavics Jován, Szavics Milán és Vidákovics An­tal. A cukorpanama Ezután Sztipics Lázár szólalt fel. El­mondta, hogy Szubotica város 1918-ban a novivrbászi cukorgyártól nagyobb mennyiségű cukrot rendelt, a lakosság ellátására. A cnkorszál’.iitmány meg is érkezett, de csak cgybarmadrésze jutott el a közönséghez, a többit az akkori közélelmezési hivatal tisztviselői elpana­­mázták. Arra hivatkozva, hogy a város közigazgatási bizottsága most ítélte el Vidákovics Antalt, a sikkasztásért bör­tönbe került Papp István volt hivatali főnökét, indítványozta, hogy a város in­dítson- hasonló eljárást Rajcsics Sándor alpolgármester ellen, aki annak idején a közélelmezési hivatal főnöke volt. Egy­ben kérte, hogy a közélelmezési hivatal likvidálására a közgyűlés küldjön ki bi­zottságot. Sztipics felszólalására dr. Sztipics Ká­roly főügyész válaszolt. — A belügyminisztérium — mondotta Sztipics főügyész — a cukorpanama ügyében, lefolytatta a vizsgálatot. A bű­nösöket a biróság el is Ítélte, Rajcsics alpolgármestert pedig, akiről kiderült, hogy ártatlan, felmentette a vád alól. Rajcsics alpolgármester közbeszólt: — Sztipics Lázár máraBeogradskiNo­­vosfí-ban is több Ízben megrágalmazott. Felhivom, hogy vádjait sajtó utján hoz­za nyilvánosságra. A közgyűlés elhatározta, hogy amíg a cükorpanama ügyében a íelebbviteli

Next

/
Thumbnails
Contents