Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-01 / 292. szám
18. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLŐ 1925. november 1. GEDŐ L1PÓT Régen, vagy tizenkét évvel ezelőtt, kisdiák koromban, mindig izgalommal lestem az azóta megszánt Érdekes Újság vasárnapi számait. Itt, az »ifjúsági melléklete®« közölték folytatásonként a Ludas Matyi cimü izgalmas históriát a nép egyszerű gyermekéről, aki a dölyfös földesuron hétszer veri vissza a talpára mért huszonötöt. A történet is szép volt. de én százszor jobban örültem a képeknek, amelyekkel a szöveget illusztrálták. És ekkor, alig tiz esztendős koromban ösmerkedtem meg Gedö Lipót nevével. Gedő Lipót friss és mulatságos rajzai elibém hozták, megelevenítették az egész mesét és amit szóval, Írással sohasem lehet kifejezni, azt az ő sajátos művészete egyetlen ceruzavonással életrekeltette. A magyar rajzológárda egyik kiválósága ő és a magyar rajzológárdának talán egyik művésze sem tud olyan bámulatos gyerek-rajzokat papírra vetni, mint Gedő. A gamin 'minden kedvessége, komiszsága^ és fürgesége benne van az ő csibészfiguráiban. Mozgás, temperamentum és bőséges élet: ez árad Gedő Li.pór plajbászából. Soha nem lehet el|f elejteni a bámész gyerekszemeket, ézejcet a kis fekete pacnikat. csak így egyszerűen: két pacni. Minden ívan ezekben a tintapacnikban: féléviem, ravaszság és naiv csodálkozás. Akkoriban többször megpróbáltam utánozni és nagyon könnyűnek hittem az egész dolgot, Istenem, az ember rajzol egy gömbölyűt, bele egy vízszintes vonalat, aztán. an| a fő. két pacnit és kész a pompás karrikatura, hogy megpukkad a nézője a nevetéstől. Am az ;én pacnijaim sehogyse akartak nevetni. hunyorogni és kacsintani, egyáltalán nem hasonlítottak semmiféle szemhez, megmaradtak pacainak ... Mit tagadjam? Iszonyú féltékeny voltam abban az időben Ge-dőre. Irigykedtem rá már a nők miatt is. Mert honnan veszi ezekhez a pompás, pikáns női lábakhoz a modelleket? Az ő rajzai után habozás nélkül bele lehet szeretni a modellbe. Megbízhatóbb a legmegbízhatóbb információs irodánál is. A karrkatúrái: személyazonossági bizonyítványok. A karrikatura grafológiája ez. csakhogy mélyebb és lélekbelátőbb. Akinek ő nagy, fanyar szájat rajzol, az holtbiztos keserű, epés ember, akit ő kajánnak csúfol, az komisz, kötekedő férfi és akinek édes. buta pofácskát csinál, az megbízható ember. És ez a karrikatura igazi művészi hivatása, amennyiben egyáltalán szabad itt hivatásról beszélni. De Gedőnek van egy másik arca is. Ez azonban már nem a nyelvetöltögető, szamárfület mutató szatir, hanem fájdalmas, elmélyült lírikus, akinek nagy vásznai mind egy érett férfi-leiek kozmikus vívódásai az anyagon, — festéken, vásznon és ecseten át — a szépért, a teljesért. Muzsika szól ezekből a súlyos figurákból, komor, bánatos balalaika és a zsidó dalok szlvettépő jajongása és a színei olyan frissen, olyan különösen hatnak a nézőre, mintha életében most látna először zöldet, pirosat, lilát és kéket. Különösen a biblikus témákat szereti Gedő, talán azért, mert a biblia maga is mese, az emberiség hősi éposza, amelyben a szenvedés, öröm és minden más földi indulat égi magosságba tisztul. Itt nincs bűn és nincs büntetés, mert itt mindenki isten ölében fekszik, ami rováson volt nekik, azt az Isten egy kegyes percében letörölte a fekete tábláról az égi spongyával. Ezt olvasom én ki az ő képedből. És még egy érdekeset vettem észre ezeken a festményeken. A jákobi alázatosság, ami a vaskos, öles bibifai figura izmait meghajlásra kényszeríti, a mai ember alázatossága. Rachel könnyeit ezerkilencszázhuszonötben sírta el az elhagyott szerető és az áldozásra szánt Izsák a mai generáció huszonkétéves legénye. Ez a legcsodálatosabb, legmüvészibb anakronizmus. ¥ Gedő Lipót most eljött Szubotícá ra. Múltja, adatai? Egész sereg budapesti és külföldi kiállítás. Végigcsatangolta egész Középeurópát, munkatársa több angol, német, francia és bécsi folyóiratnak, napilapok nak, többek közt a hires berlini Ulls/em-lapoknak. A télen Bécsben rendez kiállítást. Jelenleg a bécsi Internadonai Archív megbízásából portrékat rajzol a jugoszláv politika vezető egyéniségeiről. Hogy azután hová megy? Ö maga sem tud ja. Neri is fontos. Gedő Lipót ma neves rajzoiómüvész. márka. Ő a művészeknek ahhoz a szerencsés faj tájához tartozik, akinek az egész vi tág egy város. Aki megél a jég hátán is. Ma itt. holnap ott, de mindenütt otthon. Mert ma. ezerkilencszázlmszcnötbvn ez a tehetséges magyar művész sorsa. Az otthoni föld most nem ad kenyeret. És amit ád, az is száraz, fekete és keserű. Mint az epe. Mint azoknak ai szíve, akik adják. (t. Ü Keresik a hatodik világrészt 1.300.000 négyzetkilométer szárazföldet akarnak birtokba venni A hatodik világrész nem az Óceánban dsfilyedt mesebeli Atlantis, amely alkalmasint csak a regényírók és költők képzeletében é} tovább. A hatodik világrész egy kontinens, amely tényleg meg van és csak felfedezőjére vár. Német, angol és amerikai kutatókból álló bizottság mostanság a legnagyobb komolysággal foglalkozik azzal a terwek hogy uj Columbus merészkedjék ennek a hatodik világrésznek a felfedezésére. Krüger-Bentscheim német geológus, továbbá Klíite, a giesseni egyetem professzora a szervezője ennek a nem mindennapi expedíciónak. A-két tudós számítása szerint a hatodik világrész 1,300.000 négyzetkilométer kiterjedésű szárazföld, amely egyrészt Alaska északi partvidéke, másrészt az északi sark között fekszik. A térképeken ma még Alaska északi tengerpartjától egészen a sarkig csak fehér folt húzódik, ezzel a kétórással: Ismeréten terület. Ez a fehér folt a két német tudós véleménye szerint a főid hatodik szárazföldje. Ezt a szárazföldet halandó ember nem látta ugyan még, a két német tudós azonban szilárdan meg van győződve arról), hogy ez a szárazföld csakugyan létezik. Elméleti számítás alapján sikerült nekik bizonyítékot találniuk eme hatodik kontinens léteiére. Ahogyan valamikor Leverrter francia csillagász az Uranus-botygót bizonyos mozgási zavaraiból kiszámította egy soha nem látott nagy bolygó létezését, úgyszólván, ceruzával megtalálta, szintén azonképp Krüger és Kktte professzorok bizonyos tengeráramlások természetéből azt a következtetést vonták le, hogy Alaska és az északi sark között fettételül kell valahol, vaihami szárazföldnek fennie, amely a tengeráramlások eme sajátságos módját megmagyarázza. Megfigyelte ugyanis a két tudós., Az osztálysorsjáték 5-ik SKJag héttőn, november 2-án kezdődik és 20-ig tart. Sorsjegyek az egész hutásra kaphatók: LEPED AT és JOVANOVIĆ cégnél SU£OTICA
