Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-13 / 304. szám
1925. november 13. leményt. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért. Qjeneró Márkó dr. államügyész bizonyítottnak látja a vádat és kéri a bíróságot, hogy a vádlottat előre megfontolt szándékú emberölésben mondja ki bűnösnek. Dimitrijevics Dragomir dr. védő az elhangzott tanúvallomásokból bizonyítja, hogy nem lehet szó előre megfontoltságról. Majd felsorakoztatja az enyhitö körülményeket. A biróság ezután ítélethozatalra vonult vissza és hosszabb tanácskozás után meghozta az ítéletet, .mely szerint a vádlottat előre megfontolt szándékú emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek és tiz évi fegyhdzra Ítéli. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben. A vádlott és védő felebbeztek. Zavargások Írországban a fegyverszünet megkötésének évfordulóján Füstbombák Dublinban az elesettek szobrának megkoszorúzásánál Dublinből jelentik: A fegyverszünet megkötésének hetedik évfordulóján Írországban komoly zavargások törtek ki. Csütörtökön ünnepelték Dublinban a fegyverszünet megkötésének évfordulóját, fényes ünnepségek keretében. Az ir ifjúság, az ellenzéki pártokkal karöltve felhasználták az ünnepet arra, hogy az angol fenhatóság ellen tüntessenek. Az elesettek szobrának megkoszorúzásánál a tünettök füstbombákat dobtak az ünneplő tömeg közé. Az ünnepi menet résztvevői közül egy ember meghalt és sokan súlyosan megsebesültek. A tüntetők ezután az üzletekről és hivatalokról letépték az angol felírást. Komoly zavargások voltak Írország más városaiban is. A zavargások során összesen hálom ember — köztük egy rendőr — halt meg. A sebesültek száma igen nagy. A rendőrség csak nehezen tudta a rendet helyreállítani. Nagy francia vereség Marokkóban Damaszkuszba segédcsapatokat várnak Franciaországból Párisból jelentik: Henri de Jouvenel szenátor, Szíria uj főbiztosa, előbb Londonba utazik, hogy Chamberlainnel és Arnery gyarmatügyi miniszterrel tanácskozzék, csak aztán megy Damaszkuszba, hogy elfoglalja tisztét. Az uj főbiztos meg akarja beszélni a brit külügyminiszterrel és Atneryvel a közel Keleten támadt bonyodalmakat, amelyek kihatással vannak a francia és angol gyarmati mandátumokra. A francia kormány hivatalos jelentést kapott, hogy Damaszkuszban erős csapattestek vigyáznak a nyugalomra s ez idő szerint rend van, noha a környéken jelentékeny druz bandák gyülekeznek. A francia csapatok elég erősek árrá, hogy a várost és az összekötő vonalakat megvédjék. Mihelyt Franciaországból megérkeznek a segédcsapatok, meg fog indulni a tisztogatás munkája. Addig a különböző vidékeken jelentkező druz bandákat a meglévő francia csapatok is képesek lesznek fékentartani. Körülbelül ezer főnyi felfegyverkezett druz banda megtámadta és el akarta foglalni Hasbya helységet, de az ottani helyi rendőrség a francia Szenegál csapatok támogatásával visszaverte a lázadókat. A Petit Párisién útközben meginterjúvolta Sarraíl tábornokot, aki most van visszatérőben Franciaországba. Sarrail kijelentette, hogy amikor a damaszkuszi felkelők körülzárták a francia főparancsnokságot és a közelben lévő házakat felgyújtották, a főparancsnokságon már fogytán volt a muníció és azért, hogy BACSMEGYEI NAPLŐ 5- oldal a nagyobb vérontásnak elejét vegye, kénytelen volt a várost bombáztatni. A pánikot szerinte a damaszkuszi angol konzulátus idézte fel, amely proklamációban hívta fel az idegeneket, hogy hagyják el Damaszkuszi. Londoni jelentés szerint a Daily News nagy feltűnést keltő cikkben számol be arról, hogy a rifek ágyazták Tetaant. A franciák titkolják veszteségeiket. Az idegenek menekülnek a városból. A francia csapatok legutóbb olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy képtelenek voltak az első vonalakban levő csapatokat élelmezni és ezért visszavonultak. A rifek harminckét francia űrállomást elfoglaltak és rengeteg mennyiségű muníciót zsákmányoltak. A spanyol tisztikar forradalomra késziií Több tábornokot letartóztattak — Primo de Rivera polgári kormányt akar alakítani Barcelonából jelentik: A spanyol hadsereg tisztikarában veszedelmes mértéket öltött az elégedetlenség és ezért a direktórium a legerélyesebb rendszabályokat foganatosította a tisztek ellen. Amiatt tört ki az elégedetlenség, hogy a marokkói harctérről visszatérő tiszteknek a direktórium soronkivüli jutalmakat és soronkivüli előléptetést Ígért, azonban nem váltotta be Ígéretét. Néhány nap előtt a madridi tisztikaszinóban emiatt elkeseredett gyűlés volt. Azok a tisztek, akik reménységeikben csalódtak, küldöttségiíeg akartak a direktóriumhoz fordulni, más tisztek ezt ellenezték és olyan heves volt a hangulat, hogy verekedéssé fajult a dolog. Erre azután vizsgálat indult meg és kiderült, hogy Madridban titkos junta alakult, amely forradalmat készít elő. A rendőrség is beleavatkozott a dologba, sok forradalmár tisztet, köztük tábornokokat is letartóztattak. Az elégedetlen tisztikar feje Weyler tábornok, akit Primo de Rivera a király akarata ellenére elcsapott. Azt hireszteliik Madridban, hogy a királyi testőrezred tisztjei is a titkos juntába tartoznak és maga az ezred a minap lázadozott. Primo de Rivera egyébként azzal a tervvel foglalkozik, hogy megszünteti a katonai direktóriumot és a legközelebbi jövőben áttér már az alkotmányos kormányzásra. A tábornok fogadta a madridi A. B. C. cimü lap munkatársát és nyilatkozott jövő programjáról. Elmondotta, hogy a direktóriumot már legközelebb polgári kormány fogja felváltani, de ebben a kabinetben is magának kívánja fentartam a miniszterelnökséget, minthogy még ez a kabinet is csupán átmeneti jellegű lesz és a második polgári minisztérium megalakulásának útját fogja egyengetni. Akkor aztán ki lehet irni az általános nemzeti választásokat. Az uj választások abban fognak különbözni minden eddigitől, hogy csak egy kamarát választanak a törvényhozás két háza helyett s ezzel megindul a nagy reformok korszaka. A hecskereki boszorkányper Izgalmas szembesítések — A vádlott tagad és sir A közönség a vádlott ellen — Az ügyész ott akarta hagyni a tárgyalást Minden tanú vádolja a Becskereácről jelentik: A becskereki törvényszéken csütörtökön folytatták a családirtással vádolt Rélics 'Miklósné bünperének a főtárgyalását. A csütörtöki tárgyalás már rendkívül izgatott hangulatban folyt le. A vádlott aki eddig csodálatosan tudott magán uralkodni, a csütörtöki tárgyaláson teljesen elvesztette nyugodtságát, sőt többizben sirvaíakadt. A vádlott izgatott hangulata átragadt az ügyészre és a védőre is, akik a tárgyalás során hevesen összeszólalkoztak, annyira, hogy az ügyész el akarta hagyni a tárgyalótermet. A közönség hangulata is mindinkább a vádlott ellen fordult és olyankor, amikor terhelő vallomás hangzott el, többen tapsoltak. Az elnök többizben csendre Intette a zajosan viselkedő közönséget, amely csak akkor hallgatott el, amikor az elnök ki akarta üríteni a tárgyalótermet. »Milivoj jobban lett...« A tárgyalás megnyitása után dr. Osztovics Zlatkó védő a bizonyítás kiegészítésére uj tanuk beádézését kérte, amit a biróság részben el is rendelt. Ezután folytatták a tanuk kihallgatását. Az első tanú dr. Gócs Endre orvos, aki vallomásában elmondta, hogy egyszer volt Rélics Milfvoj betegágyánál. — Már négy napja feküdt betegen Rélics Milivoj — mondotta a tanú — amikor a vádlott kihívott hozzá. A beteg gyomorfájdalmakról panaszkodott és hányt Rendkívül súlyos betegnek találtam, ezért nem is rendeltem orvosságot, mert előbb tanulmányozni akartam a betegségét. Közöltem Réiicsnével, hogy másnap ismét meglátogatom a beteget. Másnap korán reggel egy asszony keresett fel. »Rélicsné üzeni — mondotta az asszony — hogy a mostohafia jobban van és jgy nincs már szükség arra, hogy a doktor nr kimenjen«. Én nem hittem el. azonban az üzenet után mégsem mentem ki Réficsékhez. A biTÓság az orvost szembesítette a vádlottal, aki azt állította, hogy az orméregkevero asszonyt vos nem közölto vele, hogy újra meg akarja látogatni a beteget. A védő: A tanú a vizsgálóbíró előtt azt vallotta, hogy a betegnek láza volt, most pedig erről nem tett említést. A biróság a tanút megeskette. Rélicsné adott tintát a végrendelethez A következő tanú, dr. Mijajev Luka ügyvéd szintén terhelőén vallott. Elmondotta, hogy néhány diák kereste fel lakásán. akik kérték, menjen ki Rélicsékhez, mert Rélics Milivoj végrendelkezni akart. — Kimentem Rélicsékhez — folytatta vallomását a tanú — ahol. miután kikérdeztem a beteget, aki öntudatánál volt, hozzákezdtem a végrendelet elkészítéséhez. Rélics Milivoj ötvenezer dinár hagyatékát mostohaanyjára hagyta. A végrendeletet azonban már alig tudta aláírni, oly beteg volt. Az elnök a vádlotthoz: Hogyan lehet az. hogy maga nem tudott a végrendelkezésről. holott jelen volt az aktusnál? A vádlott: Én nem tudtam, hogy ügyvéd, amikor bemutatkozott, azt hittem, hogy orvos. A tana közbeszólt: Sajdtkezüleg adott tintát. A hiróság ezután Tistyánszki Ljubomir városi főszámvevőt, volt közgyámot hallgatta tó. aki az ötvenezer dinár letétbehelyezésének körülményeiről tett jelentéktelen vallomást. Közölte, hogy a pénz letétbehelyezésére kéthavi haladékot kapott Rélicsné és erről jegyzőkönyvet is felvettek. A biróság az árvaszéknél készült jegyzőkönyvet felolvasta. Cvéjics Hermina, Rélicsék rokona a következő tanú. Tud arról, hogy Rélics a vádlottal többizben veszekedett. Amikor Milivoj beteg lett, ő hivta tó dr. Qócs orvost. — Másnap reggel — mondotta a tanú — Rélicsné azt mondotta, hogy dr. Qócs vérvizsgálatot ak^rt venni, de Milivoj nem engedte. Azt is mondta ekkor Rélicsné. hogy Milivoj kérte öt, ne hívják ki többször dr. Gócsot. Én meg akartam kérdezni Milivojt, hogy miért nem akarja dr. Gócsot kihivatni, de Rélicsné nem engedett be a beteghez. Az elnök: Tud-e valamit a végrendeletről? A tanú: Rélicsné mondta nekem, hogy Milivoj ügyvédet hivatott, mert végrendelkezni akart. A biróság szembesítette a tanút a vádlottal, majd vallomására megeskette. Cvéjics Hermina kihallgatása után az elnök szünetet rendelt el. Heves szóharc az ügyész és a védő között A-szünet után Cvéjics Hermina ismét a bírói emelvény elé lépett és azt a kijelentést tette, hogy a védő utasításokat adott neki. hogy milyen kérdésekre feleljen a biróság előtt. A közönség a tanú bejelentésére tapsolni kezdett, mire az elnök rendreutasitottu a hallgatóságot. Barjaktúrovics Rózsi, a vádlott testvére megtagadta a tanúvallomást, az elnök erre Sztojkov Liubica tanút szólította. A tanú elmondotta, hogy jól ismeri Rélicséket. Egv napon meglátogatta őket és Rélicsnétöl Milivoj felöl érdeklődött. Rélicsné ingerülten felelt neki: »Hagyj békén vele, iskolában van«. Ö eiro az iskolában felkereste Milivojt, aki beszélgetés közben elpanaszolta, hogy nem tisztelheti mostohaanyját, mert zsirszódás salátát akart vele etetni. Az ügyész kérte a tanú megesk'etéséí, a védő azonban ellenezte azzal, hogy a tanú rossz viszonyban él a vádlottal. Az ügyész erre felugrott és ingerülten kifogásolta, hogy a védő minden terhelő tanút elfogultnak tart. A védő éles hangon válaszolt az ügyésznek. Kijelentette, hogy a közönség nagy része a vádlott dión van és a közönség hangulatának hatása alatt áll az ügyész is. Az ügyész erre ismét felugrott, a törvénykönyveket az asztalra dobta: — Ilyen körülmények között nem lehet tárgyaim — mondotta — és megindult a kijárat felé. Az elnök erre rendreutasitotta a védőt. mire az ügyész is visszatért a tárgyalóterem ajtajából. Ez után az incidens után folytatták a tanúkihallgatást. Krach Sámuel, a Dungyerszki-félc szőnyeggyár képviselője feljegyzéseiből megállapítja, hogy a vádlott két szőnyeget vásárolt a cégnél. Minthogy a vádlott vallomásában azt adta elő. hogy ő csak a Grünbaum-cégnéí vásárolt szőnyegeket. az elnök szembesítést rendel el. A vádlott azt vallja, hogy a Dungyerszkí-gyárban nem ö. hanem a férje vett szőnyeget. Mindenki ellenem esküdött A mai tárgyalás egyik legizgalmasabb része a vádlott két unokatestvérének, Rélics Zagorka és Rélics Mileta kihallgatása volt. Rélics Zagorka elmondja, hogy a vádlott tényleg varrt szemftdöt, azonban nem a mostohafia, hanem a férje részére, aki miikor meghalt, a szemfedő már készen volt. Milivoj betegsége alatt a vádlott neki is azt mondotta: — Egész biztos, hogy a fiam meghal. Rélics Mileta hasonlóképp vall. A tanukat szembesítik a vádlottal s a szembesítésnél izgalmas jelenet játszódik le. A vádlottat most először hagyja el nyugalma. Ingerülten kiált a tanúira: — Mindnyájan összeesküdtetek ellenem. hogy a pénzem megkapjátok. Mire az egyik ta<nu azt feleli: — Mindenki hazudik, csak te mondasz igazat! Az ügyész kéri a tanuk megesketését. A vádlott sírva fakad. — Az egész famíliát, aki ellenem tör, megesketik, az én tanúimat nem. A biróság a védő ellenzése dacára elrendeli a Rélics-lányok megeskefését. Zsebórán Rogoljub azt vallja, hogy a vádlott jó viszonyban volt a férjével, bár Rélics egyizben panaszkodott, hogy a felesége költekező életmódot folytat. Teles Bernát. a Grünbaum-cóg könyvelője azt vallja, hogy a vádlott, az ő üzletükben 3500 dinár értékben vásárolt. Miiin Olga vallomása szerint a vádlott és férie jó viszonyban éltek. Arend Józsefeié vendéglösnét hallgatják ki ezután, aki egy házban lakott Réiicsékkel. Arendnéra a védelem hivatkozott, mert a tanú állítólag olyan kijelentést tett, hogy, egy fontos titkot tud. Arendné ki-
