Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-13 / 304. szám
4- oldal. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 1925. november 13. A becskereki hasfelmetsző Meg- akarta gyilkolni a házigazdáját mert a házbért követelte Velikibecskerekről jelentik: A becs" kereki rendőrség ügyeletén szerdán este jelentették, hogy az úgynevezett Bikas külvárosban az egyik lakó megölte a háztulajdonosnőjét és annak leányát. A jelentés vétele után Zseberics Szvetozár ügyeletes rendőrtiszt azonnal kiszállt a helyszínére, ahol Ralicsev Náta 77 éves asszonyt és annak Maca nevű leányát súlyos sebektől boriivá, vérbefagyva találta. A két szerencsétlen áldozatot a mentők azonnal kórházba szállították és ápolás alá vették. A rendőrség behatolt a szomszédos harmadik szobába, ahol ágyon fekve és egykedvűen cigarettázva találták Gyurics Boskó 26 éves földmivest, aki rövid vallatás után beismerte, hogy ő szurkait« meg Ralicsev Natát és leányát. Gyuricsot letartóztatták. A rendőrség a kórházban kihallgatta a 77 éves öregasszonyt, aki előadta, hogy Gyurics feleségével és három gyermekével lakott házában. Két nappal ezelőtt figyelmeztette lakóját, hogy hátralékos házbérét fizesse ki. Gyurics a figyelmeztetésre azzal nyugtatta meg a háztulajdonosnőt, hogy eladja disznóját és abból őt is kielégiti majd. Szerdán este Gyurics a két lakást elválasztó konyhán át behatolt a tulajdonosnőhöz és késset rátámadt. Először a leányát szurkálta össze, majd az öregasszonyra támadt rá. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Gyurics fölvágía az öregasszony hasát, több szúrást ejtett a fején és karján. A lányának átszurta a tüdejét, a balcombját s • ezenkívül tizenöt szúrást ejtett rajta. A szerencsétlen öregasszony állapota válságos. Leányának állapota is rendkívül súlyos. Gyurics a rendőrség előtt azzal védekezik, hogy ittas állapotban volt, feleségével is összeveszett s önkívületben követte el tettét. Meg van a gyilkos nincs bíróság-, amely ítélkezzék felette Hét év előtti gyilkosság tettesét most tartóztatták le Gyoskov Petar veliki-kikindai földmives 1919-iben, mint dobravoljác a hetedik gyalogezred 2-ik zászlóaljának 7. századánál szolgált. Gyoskov 1919 január 11-én az Obrenovác-bácska-palánkai országúton járőrszolgálaton volt, amikor találkozott az Obrovácrói Bácska- Palánkára hazafelé igyekvő Gärtner István asztalosmunkással, akit igazolásra szólított fel, de mert Gärtner vonakodott az illetéktelennek látszó felhívásnak eleget tenni, Gyoskov Petar puskatussal addig ütötte Gärtner fejét, mig a puskatus el nem tört. Gärtner feje több helyen beszakadt és vértől bontottan eset össze a sáros országúton. A megvadult katona ezzel nem érte be, hanem közvetlen közelről még három lövést tett a szerencsétlen vérbeníetrengő Gärtnerre. A három közül egy lövés Gärtner hasába fúródott, átjárta a vastagbeleket és Gärtner azonnali halálát okozta. Az országúton haladó emberek akadtak a holttestre, jelentést tettek arról a bácskapalánkai csendőrségnek, amely a gyilkos tett elkövetőjét Gyoskov Petar személyében kinyomozta és átadta a noviszadi állomásparancsnokságnak. A szuboticai hadosztálybiróság 1919 december 15-én tárgyalta a bestiális katona bűnügyét és tizenkét évi fegyházra ítélte, amely ítéletet úgy a katonai ügyész, mint az elitéit megíelebbezte. A ibeogradi Igfelsőbb katonai bíróság 1920 november 22-én megsemmisítette a szuboticai hadosztálybiróság Ítéletét és itéletileg kimondotta, hogy a katonai bíróság nem illetékes ez ügyben, egyben elrendelte az összes ügyiratoknak a szuboticai kerületi bírósághoz való áttételét. A szuboticai • kerületi törvényszék vizsgálóbirája a beérkezett iratok áttanulmányozása után megállapítottá, hogy bem a szuboticai törvényszék illetékes, mert a gyükosság a noviszadi törvényszék területén történt — de ezévii november 6-án elrendelte Gyoskov Petar előzetes letartóztatását. A szuboticai vizsgálóbíró csütörtökön az összes iratokat megküldte a noviszadi kerületi törvényszékhez, amelynek fogházába egyúttal be fogják szállítani a közel hét év előtti gyilkosság tettesét is. járnak. Nagyon elkeseredtem. Másnap megmondta anyám és néném, hogy apa csütörtökön Csantavérre megy kocsival. Akkor este nagyon rosszul éreztem magam. Terényiék házában ültem a folyosón és gondoltam, hogy valamit kell tenni apával. Igen el voltam keseredve. Az elnök:, fis mit gondólt? A vádlott: Magam se tudtam. Gondoltam. hogy megverem. Amint ott ültem a folyosón, hirtelen megláttam a kis kamrában a Terényiék fejszéjét. Azt felkaptam. Ez este öt órakor történt. Amikor fölkaptam a fejszét, kivittem a kukoricásba és a magas kukorica közé rejtettem. Azután visszamentem Terényiékhez és lefeküdtem aludni. Gyakran fölébredtem. Még nem voltam »bizonyságban«, hogy mit teszek »veie«. A gyilkosság Milyeo elégtételt követel az olasz kormány Jugoszláviától? Olaszország a zagrebi főispán és rendőrfőnök elcsapását kívánja a horvátországi olaszellenes tüntetések miatt Rómából jelentik: A Stefani-ügynökség szerint az olasz kormány a legmesszebbmenő elégtételt követeli Jugoszláviától a zagrebi és dalmáciai olaszellenes tüntetések miatt. Az olasz kormány kívánságait a Stefani-ügynökség a következőkben ismerteti: 1. A zagrebi főispán haladéktalanul elmozdítandó, mert nem akadályozta meg, hogy jugoszláv területen az olasz zászlót elégessék, barátságos hatalom konzuli hatóságait megsértsék és olaszellenes tüntetést rendezzenek. 2. A római jugoszláv követ adjon kifejezést kormánya élénk sajnálkozásának a kínos események fölött. 3. Nincsics miniszternek a szkupstinában legutóbb kifejezett sajnálkozásán kivül a külügyminiszter és államtitkára a beogradi olasz követségnek is fejezze ki sajnálkozását a történtekért. 4. Elrendelendő, hogy minden letartóztatást tartsanak fenn és a 2agrebben letartóztatott diákokat a bíróságnak adják át. 5. Az anyagi kárt térítsék meg. 6. A zagrebi és azokat a más városbeli rendőrfőnököket, akiknek a tüntetések megakadályozására irányuló tevékenysége eredménytelen maradt, büntessék meg. 7. Veglia szigetének politikai hatóságát távolítsák el helyéről. Olasz politikai körökben azt remélik, hogy a jugoszláv kormány teljesíteni, fogj a ezeket a kívánságokat. Tizennyolcéves apagyilkos a törvényszék előtt Családi tragédia — Az anya védi fiát és vádolja agyonvert férjét — A bíróság tíz évre ítélte a vádlottat Érdekes bünpört tárgyalt csütörtökön a szuboticai törvényszék. Ez év szeptember 3-ikán a Sztara-Kanjizsa határában levő Bogaras pusztán, a szállások közötti düíőuton, Parti József 18 éves fiit fejszecsapásokkal megölte apját, Parti Elek gazdálkodót. A gyilkos fiú a tett után önként jelentkezett a rendőrségen. Csütörtökön tartották meg a föíárgyalást ebben a bűnügyben. Az ítélkező tanácsban Pavlovics István törvényszéki elnök elnökölt. A tanács tagjai voltak Csulics Zvezdán és Gavrics Milán törvényszéki bírák. - A közvádat képviselte Gjeneró Márké dr. államügyész, a védelmet Dimitrijevics Dragomir dr. ügyvéd látta el. A tárgyalási terem egészen megtelt hallgatósággal, különösen a kaniizsai tanyák népe jöti el nagy számban, hogy meghallgassa ?. tanyai tragédia törvényszéki tárgyalását. Délelőtt 10 órakor vezette be szuronyos börtönör Parti József vádlottat. Fejletlen, gyönge szervezetű. Szepegó, ijedt gyermek. A vádlott halk, remegő hangon elmondja, hogy 1907 március 18-ikán született Kanjizsán, római katholikus vallásu, három elemi osztályt végzett, de »a harmadikat kétszer járta«. »Nem vagyok bűnös« Az elnök kérdésére kijelenti, hogy' nem érzi magát bűnösnek. Majd elmondja a tragédia előzményeit. —■ Az apám nem vallott fiának és folyton üldözött. Amikor még egészen kis gyerek voltam és járni se tudtam, rugdosott és kutyának nevezett. Az anyámmal is rosszul bánt. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy két testvére van. Ferenc, aki 30 éves és Ágota, aki 25 éves, az apjuk azokkal is rosszul bánt. Nem akart nekik ruhát venni. Mikor pénzt kértek, elment a korcsmába és elmulatta a pénzt. (A vádlott sir.) Az elnök: Magát verte? A vádlott: Igen. Az elnök: Maga mivel foglalkozott a háznál? A vádlott: Kanász voltam, otthon té len-nyáron csordával foglalkoztam. Az elnök: Enni kapott? A vádlott: Igen, de apám a padkára adta; nem engedett az asztalhoz ülni. Az anyámat is elhajtotta az asztaltól. Azt mondta: »Csihaj« az asztaltó!. Az elnök: Hol aludt maga? A vádlott: Az istállóban. Az apa elzavarja flát a háztól Az elnök: Mikor ment el maga a ház tói? A vádlott: Az apám ez év elején elzavart a háztól. Azt mondta: Eredj ki a házból, te zabi. Kilükdösött. előbb botot vett a kezébe, aztán baltát, úgy zavart ki a házból. Amikor szaladtam, utánam dobta a baltát. Elmondja, hogy először egyik rokonához, Rövid Mátyáshoz ment. aki sirt, amikor hallotta, hogy elzavarták. Ott egy napig maradt, s beállt Harmath Miklósékhoz, akiknek tanyája közel van az övékhez. Jelbeszéd fehér lepedővel Az elnök: Távol volt a maguk házától a Harmathék tanyája? A vádlott: Nem. Közel volt. Az elnök: Járt maga haza? A vádlott: Igen. Amikor apa nem volt otthon, hitették a cégért a ház kerítésére, egy fehér lepedőt. Ezzel jelt adtak anyámék, hogy jöhetek, apa nincs otthon. Ilyenkor hazamentem. — Husvét után — mondja a vádlott — Becsére, majd Péterrévére mentem szintén egy rokonomhoz és ott maradtam szeptember 1-ig. Akkor aztán irt a néném, hogy jöjjek haza Bogarasra, de ne az apai házba, mert apa néni enged be. — Akkor hazajöttem — mondja, reszkető hangon a vádlott — és Terényi Urban házába kopogtattam be. A fejsze ;j— Amikor Terényiéknél voltam, odajött a néném és sírva panaszkodott, hogy apa még mindig rosszul bánik velük is és anyánkkal is. Üti-veri őket ruhát meg nem vrsz nekik, rongyokban Az elnök: Gondolt-e arra, hogy megöli az apját? A vádlott: Nem. Magam so tudtam még, hogy mit teszek vele. Másnap, amikor megtudtam, hogy apám nemsokára jön visszafelé, kimentem a kukoricásba. Elmentem, ahol a fejsze el volt rejtve. Elővettem a fejszét és a ^íónom alá tettem. Az elnök felhívására a vádlott meglepő nyugalommal odamegy a bírói asztalhoz, elveszi onnan a bűnjelként ott fekvő hatalmas fejszét és a bal hóna alá veszi, úgy, hogy a fejsze nyele dől, a feje hátul van. Az elnök: Láthatta az apja magát? A vádlott: Láthatott, de amikor apám jött a kocsival, egy zsebkendőt tettem az arcomra, hogy ne ismerjen meg. Az elnök felszólítására megmutatja a vádlott, hogy ezt hogyan csinálta. — Én az utón mentem — mondja a vádlott — ő jött szembe velem a kocsival Lassan, lépésben hajtott. Amikor közelembe ért. köszöntem neki: »Dicsértessék!« Én ránéztem és ő én ream nézett. Mikor ez történt, az addig lépésben haladó lovak elkezdtek ügetni. Én a kocsi után szaladtam, s amikor a saroglyához értem, kivettem hónom alól a fejszét és feldobtam a kocsira. Apám elől ült, hajtotta a lovakat és semmit se vett észre. Ezután felugrottam hátul a kocsira. Apám ezt se vette észre. Ekkor levettem a kendöt a szememről, megfogtam a fejszét és a fokával hátulról kétszer ütöttem apám fejére. Amikor kettőt rávágtam, hanyatt vágódott a kocsiban. A gyeplő kieseit a kezéből. Azután még párszor rásujtottam, nem tudom, hányszor. Nem jajgatott, egy hangot se adott. A lovak elkezdtek a kocsival vágtatni. A mi szállásunk 'közelében a kocsi felfordult, az egyik ló elesett, én is kifordultam a kocsiból. Apa is kiesett a kocsiból. Kiáltozni kezdtem: »Ferenc, gyere ki!« Ferenc bátyám kijött a házból, később a néném és anyám is. Megmondtam, hogy én öltem meg az apám. Az elnök: Mit szóltak ők? A vádlott: Minek bántottam, ezt mondták. Á vádlott kihallgatása ezzel véget ért és az elnök öt percre felfüggesztette a tárgyalást. Szünet után áttért a bíróság a tanuk kihallgatására. Első tanú Parti E’ekné. az elhalt özvegye, a vádlott édesanyja. Sírás közben teszi meg vallomását. Amikor az elnök kérdi, hogy hány gyermeke van, azt mondja: »Tizenöt gyermekeit szültem, ezekből három él.« Elmondja, hogy nagyon rosszul élt az urával. Az asztalhoz nem volt szabad neki ülni. A földön ülve evett. Az elnök: Hogy bánt az elhalt a gye-, rekeivel? A tanú (hátra néz, a fia felé): Ezzel nagyon rosszul bánt. Nem vállalta. Azt mondta, hogy nem az övé. Azt hitte* hogy Rövid János az apja. Mindig azt mondta: »Eredj apádhoz«, ütötte, piszkolta. Amikor csuszó-mászó gyerek volt, megrugdosta. Most a télen elhajtotta a háztól. A vádlott, nénje, Parti Ágota lényegében hasonlóan vall. mint az anyja. Rövid Julia szülésznő elmondja hogy a vádlottat ő vitte keresztelőre. Ekkor az apja azt mondta: — Ne írassa az én nevemre, mert nem én vagyok az apja, hanem egy mélák kutya. Kihallgatta még a bíróság Terényi Urbán. Bus Ferenc, Rövid Mihály és Kávai Antal tanukat. akik lényegtelen vallomást tettek. Ali után a- tényállás tisztázva volt, a biróság a- többi beidézett tanú kihallgatásától elállóit. Ezután Perazsics Bozsidár dr törvényszéki orvos terjesztette elő «ka? sérüléseiről, az oiyosi szarvé.-*
