Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-13 / 304. szám
1925. november 13. BÄGSMEGYEI NAPLŐ 3. oldaL Kisebbségi Élet «I« A svájci köztársaságot mindeddig úgy ismertük, hogy ott nemzetiségi kérdés nem létezik. Már a szövetségi alkotmány 116-ik cikke kimondja, hogy a három fő svájci nyelv: a német, francia és olasz, a svájci szövetség nemzeti nyelvei. A polgárok nyelvi jogai a legszigorúbban biztosítva vannak; így a szövetségi hivatalok összes közleményei német, francia és olasz nyelven jelennek meg. A szövetségi bíróság előtt mindenki saját anyanyelvén szólhat, a biró ugyanezen nyelven hirdeti ki az ítéletet. Maga a hadsereg is német, francia és olasz csapattestekböl áll és a kiképzési és vezénynyelv a legénység többségének a nyelve. Négy kanton kivételével az összes kantonok egynyelvück. A vegyesnyel'vü kantonokban is biztosítva van a nyelvek egyenjogúsítása. A helyi hivatalok hivatalos nyelve a többség nyelve, a vegyes német-francia nyelvű kantonokban' a közigazgatás és az iskolák kétnyelvüek. De bármely másnyelvü magániskolát is lehet felállítani és fenntartani. A világháború óta nagyra nőtt nacionalizmus Olaszországban is felütötte a fejét és ez Svájcnak olasz részére is átszivárgóit. Különösen Tessin kantonra áll ez, ahol most egyszerre szemet szúrtak a közel három évtizede fennálló német iskolák, amelyekben a germamzálás veszedelmét látják. A tessiniek ezeknek az iskoláknak azonnali bezárását követelték a szövetségi kormánytól és Bernben engedtek is endelmcsek a vallásra és a népek kultúrájára, Ennek felismerése folytán vatikáni körökben mindinkább erős gyökeret ver a meggyőződés, hogy Európa valódi békéjét csak az ebből eredő veszélyek leküzdésével téliét biztosítani. Ezt a békét csak úgy lehet elérni, ha a nemzetiségi és nyelvi különbségekből származó ellentéteket kiküszöbölik. Mindezek folytán a kisebbségek problémája ma a Vatikán politikájának egyik legfontosabb tárgya. Már nem állanak messze attól a gondolattól, hogy azoknak az ellentéteknek elsimítására, amelyek a nemzetiségi kérdésből folyólag a katholiikusok közt fennáílanak, egy külön bíróságot hívjanak életre, amelynek az lenne a feladata, hogy a kisebbségeket védje, bárminő országhoz és nemzetiséghez tartoznak azok. Ez a terv — a oikk szerint — a Vatikán illetékes köreiben mindinkább megérlelődik. Tovább tart az egyetemi hallgatók sztrájkja Sorra betiltják az olaszok Zagrcbből jelentik: A zagrebi egyetemi hallgatók sztrájkja — a mely, mint jelentettük, általánossá lett — tovább tart és eddig minden zavaró incidens nélkül folyt le. Csütörtökön, a rapallói szerződés megkötésének ötödik évfordulója alkalmából a hatóságok újabb tüntetésektől tartottak és az egyetemi ifjúság csütörtökre hirdetet gyűlését betiltották. Csütörtökön erős rendőri készültségek cirkáltak Zagreb uccáin és különösen az egyetem környékén, valamint az olasz konzulátus előtt volt nagy rendőri készenlét. A késő ellen tervezett gyűléseket esti órákig sehol sem került sor rendzavarásra, az egyetemi hallgatók azonban a rapallói szerződés megkötésének évfordulóján egész nap a gyász jeléül fekete rozettát viseltek gomblyukukban. Ljubljanában, Susákon és Splitben ugyancsak gyűléseket akartak tartam a rapallói szerződés megkötésének évfordulóján, azonban ezeket a gyűléseket mindenütt betiltották. A beogradi főiskolákon a hallgatók csütörtökön délután két órakor kezdték meg a sztrájkot, amely három napig fog tartani. Lemondott a közoktatásügyi miniszter Radonics Jován dr.-t emlegetik utódjául nek a követelésnek. Elhatározták, hogy a tessini német iskolákat három éven belül teljesen megszüntetik. A‘ szövetségi kormánynak ez a kapitulálása annál feltűnőbb, mert előtte is tudvalevő, hogy az egész követelés az olasz irredentisztikus taktika müve volt, amely célul tűzte, hogy az összes, még idegen uralom alatt álló olasz nyelvű területeken felvesse a nyelvkérdést. ¥ Az állampolgárság kérdéséről nyilatkozott Deres Iván, a szlovenszkói csehszlovák szociáldemokraták vezére. Az államalakulat után — mondotta — a kisebbségi kérdés alakulására két tendencia gyakorolt hatást. Az egyik tendencia a kisebbségek köréből jött: a magyarság képviselői a prágai parlamentben több Ízben hadakoztak az ellen, hogy az uj államalakulásba a magyarságot erőszakkal vették be. A másik tendencia, amely a kisebbségi kérdés alakulására hatott, ugyancsak szélsőséges és soviniszta volt: vannak olyan csehszlovákok is, akik ezt az államot az egész vonalon mint nemzeti államot akarják kiépíteni. Mi szociáldemokraták a csehszlovák egység, tehát bizonyos tekintetben a nemzeti állam alapján állunk, de az államot úgy akarjuk kiépíteni, hogy a kisebbségek politikai és kulturális jogai teljesen biztosítva legyenek. A kisebbségi kérdés alakulásában tehát két ellentétes tendencia: a csehszlovák és magyar sovinizmus egymás mellett gátolta a kisebbségi ügyek elintézését: az állampolgárság, a földreform és az iskolakérdés problémájának megoldását. A kisebbségi kérdésnek mai elintézését a békeszerződés alapján minimálisnak tekintjük. Az a véleményünk, ami dr. Benes külügyminiszternek, hogy kulturális téren a békeszerződések minimumát tovább ki lehet és kell építeni. Az állampolgársági kérdést csak úgy lehet rendezni, hogy magyar és csehszlovák részről egyaránt kiküszöböljük a szélsőséges sovén végleteket. * A Vatikán és a nemzeti kisebbségek cim alatt egy németországi lap római tudósítójának tollából feltűnést keltő cikket közöl, amelyből kiderül, hogy a Szentszéket, különösen az olasz etnemzetlenitö politika szomorú jelenségei a legkellemetlenebbül érintik. A túlzott nacionalizmus kilengései egyaránt yesze-Beogradból jelentik: Vukicsevics Vélj a közoktatásügyi miniszter csütörtök délelőtt benyújtotta lemondását Pasics Nikola miniszterelnöknek. A közoktatásügyi miniszter lemondása nem hatott meglepetésként, mert már hetek óta nyilvánvaló, hogy a miniszter és a radikálispárt között nincs meg a kellő összhang a közoktatásügyi politika tekintetében. A radikális klub közoktatásügyi vitájában a felszólalók élesen bírálták a miniszter terveit, amelyek közül néhányat a minisztertanács sem akart magáévá tenni. Különösen a szakiskolák kérdésében nem értettek egyet Vukicseviccsel minisztertársai. Vukicsevics ugyanis a külömbözö szakiskolákat ki akarta vonni a resszortminiszterek hatásköréből, amibe az érdekelt miniszterek nem egyeztek bele. Nem helyeselte a radikális-párt a délszerbiai középiskolák bezárását sem és a dél szerbiai radikális képviselők azt hangoztatták, hogy Délszerbiában az állam presztízsére való tekintettel akkor sem szabad középiskolát bezárni, ha annak tanulói létszáma nem éri is el az előirt minimumot. A lemondott közoktatásügyi miniszter utódjául elsősorban Radonics Jován dr. szuboticai képviselőt, a pénzügyi bizottság elnökét emlegetik. Egy másik verzió szerint Trifunovics Misa vallásügyi miniszter venné át a közoktatásügyi tárcát. Radikális-párti1 körökben azt sem tartják kizártnak, hogy Vukicsevics Velja vissza fogja vonni lemondását és megmarad a közoktatásügyi minisztérium élén. A szovjetkormány közeledést keres a balkáni államokkal Csicserin az SHS királyságot Európa legdemokratikusabb országának tartja — A külügyi népbiztos nyilatkozata A Párisban megjelenő »Revue des Balkans« cimü folyóirat legutóbbi számában Csicserin külügyi népbiztosnak egy nyilatkozatát közli — A balkáni államokkal szemben — mondja Csicserin —- a békés közeledés politikáját folytatjuk és a szovjetkormánynak eszeágában sincs bolsevizálni a Balkánt. Igaz ugyan, hogy lemondanánk elveinkről, ha kijelentenők, hogy nem akarunk a Balkánon szovjeturalmat, balkáni konföderáció keretében. — A Bulgáriában az utóbbi időben lejátszódott események nem a szovjetkormány müvei A bulgáriai kommunisták erejüket nemzeti szervezeteikből merítették, melyeknek semmi közük a moszkvai kormányhoz. Egyébként csakhamar megkezdjük Bulgáriával a tárgyalásokat a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat helyreállítása érdekében. _ — Ez .a közeledés nemcsak a két nép, hanem a Balkán békéje érdekében is szükséges, mert a Balkán békéjét állandóan veszélyeztetve látják valami képzelt bolseviki veszélytől. Az S. H. S. királysággal nincs semmi vitás ügyünk, reméljük, hogy nemsokára helyreállíthatjuk a barátságos viszonyt Moszkva és Beograd között. Az orosz nép mindig a legtestvériesebb érzelmekkel viseltetett a szerb nép iránt. Pasics Nikola nagy személyiség, nemcsak a szerbeknek, hanem az egész szlávságnak is. Nekünk egyébként az a benyomásunk, hogy az S. H. S. királyság a legdemokratikusabb állama Európának. — Tavaly meglátogatott bennünket Radics István is, de sohasem hittük komolyan, hogy a horvrít vezért megnyertük a mi eszméinknek. Ez egyébként nem is zavart bennünket, mert nekünk nem is volt szándékunk, hogy őt a jugoszláviai kommunista propaganda ágensévá tegyük. Beszarábia miatt nem lesz háború. Várunk, míg Románia belátja, hogy számára Beszarábia birtoklása csak gond, teher és önként visszaadja nekünk. — Varsóban azért voltam, hogy személyesen propagáljam a közeledés politikáját, amelyet már jó ideje a gyakorlatban is folytatunk. Szívesen elmennék Beogradba, Bukarestbe és Szófiába is, de ugylátszik ezekben az országokban a lelkek még nagyon fel vannak háborodva a szovjet ellen — fejezte be érdekes nyilatkozatát Csicserin. Hindenburg kiábrándult a nacionalistákból A birodalmi elnök feltűnést keltő nyilatkozata Stuttgartból jelentik: Hindenburg birodalmi elnök fogadta a demokrata-párt egy vezetőtagját és hoszszabb eszmecserét folytatott vele a politikai helyzetről. Ezzel kapcsolatban Hindenburg olyan nyilatkozatot tett, amelyből arra lehet következtetni, hogy a vezértábornagy kiábrándult a saját pártjából, a nacionalistákból. — Egyszer arról biztosit a nacionalista-párt — mondotta Hindenburg — hogy csorbitatlan bizalmát élvezem, másszor pedig olyan határozatokat hoz, amelyek engem teljesen elszigetelnek és állásomat is veszélyeztetik. Hindenburgnak ez a nyilatkozata óriási feltűnést keltett és politikai körökben a legkülömibözőbb kombinációkat fűzik hozzá. Nemzeti ünnep lesz a locarnói szerződés aláírása Angliában Londonból jelentik: A locarnói szerződés aláírását az angol kormány nemzetközi ünneppé akarja emelni. Nagy ünnepi programot dolgoztak ki, amely a királyi udvartól kezdve minden nemzeti és külpolitikai faktornak nagy szerepet juttat. Az angol parlamentben november 18-án kezdik meg a szerződés parlamenti tárgyalását, amelyen azonban nem lesz nagyobbszabásu szőcsata, mivel a parlamenti pártok vezérel már megállapodtak abban, hogy a vezérszónokok rövid nyilatkozatokat tesznek, amelyben bejelentik pártjuk hozzájárulását a javaslathoz. A javaslatot egyhangúlag fogják elfogadni. November 20-án Chamberlain tiszteletére az összes pqljtikai pártok diszlakomát rendeznek, amelyen Grey lord mond nagy politikai beszédet. Ez a beszéd az angol külpolitika jövő céljait és főbb irányelveit fogja ismertetni. Magát a locarnói egyezményt, illetőleg a hozzátartozó szerződéseket, december elsején délben fogják ünnepélyesen aláírni. Ugyanaznap este a Londonba érkező idegen külügyminiszterek udvari ebédre lesznek hivatalosak s az udvar ötven meghívót fog ez alkalommal kibocsátani. Az ünnepi ebédet olyan formák között fogják megtartani, mint amikor külföldi uralkodókat iát vendégül az angol király. Ezután a Buckinghampalota nagy termében udvari fogadó estély lesz, amelyre ezer meghívót adnak ki. December 2-áti a City vendégeli meg a külföldi hatalmak képviselőit, este pedig a kormány ad lakomát a miniszterelnöki palotában. Utána ugyancsak estély lesz a miniszterelnöknél. ahol a külföldi politikusok Anglia pénzügyi vezéregyéniségeivel és közgazdasági szaktekiutélyeive! fognak megismerkedni.
