Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-13 / 304. szám
12 OLDAL « ÁRA í% PoStarina plaéenaí XXVI. évfolyam ;iÖ ftzetes»' ^zuootica, PÉNTEJT1925 november 13. 304. szám ?',?f'je!enik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetést ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-pa’oU) Kiadóhivatal: Subatica,Aleksandrova ul, 1.(Lelbach-paio at Hét esztendő Pénteken lesz hét éve, hogy a szerb királyi hadsereg bevonult Szuboticára és a fegyverszüneti szerződés értelmében a Vajdaság legészakibb városát megszállotta. A megszállás tényét a békeszerződés állandó jellegű jogi helyzetté változtatta. A közmondás szerint hét tél és hét nyár mutatja meg, milyen a házasság. 1918 november 13 ikától 1925 november 13-ikáig elmúlt ez a hét tél és a hét nyár, mindenki megállapíthatja tehát, hogy a hét év előtti frigy milyen. A szerb hadsereg, amely 1918 november 13-án bevonult Szuboticára, fegyverein a rendet, az élet normális folytatásának lehetőségét hozta a Vajdaságba, amelyet fenyegetett a háború borzalmaiban elvadult s a hirtelen rájuk szakadt szabadságtól megszédült hazatérő katonák pusztítása, kalózok dulása. Ez a hadsereg mentette meg a Vajdaságot a kommunizmus rémétől és ez tartotta innen távol a fehér terror kilengéseit. A békeszerződés a Vajdaságot az SHS. királyság integráns alkotórészévé tette és nekünk ma egyik leghőbb vágyunk, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az, amit a törvények bölcsessége és az alkotmány nagylelkű elhatározása elvként kimondott: hogy az államnak minden polgára — tehát a Vajdaság polgárai is — nemcsak a kötelességek, hanem a jogok tekintetében is egyenlők. Tegnap e helyen szerb ember tollából jelent meg a felsorolása annak, hogy a szerb léleknek a háború mennyi borzalmát és mennyi igazságtalanságát kell elfelejteni, hogy testvéri érzéssel fogadja a magyarság közeledését. Sem a mai nap, sem a körülmények nem alkalmasak arra, hogy az 1918 november 13-iki ünnepélyes bevonulást követő napok eseményei miatt rekrimináljunk. Az igazságtalanságok elkövetői közül sokat már bírói Ítélet bélyegzett meg, a legtöbben, akik a friss uralom mámorát arra használták fel, hogy mások kárán a maguk zsebét tömjék, akik azt hitték, hogy az imperium változás számukra meghozza a korlátlan hatalom szabadságét, ma már félréálütott, csöndes emberek, akik boldogok, ha elfogadják a köszöntésüket azok, akikkel szemben hét év előtt éreztették, hogy az ülő, amely kalapács lett, csak ütni tud és nem akar simogatni. Az élet ereje és a magyarság lelki diszpozíciója olyan, hogy feledve a múlt s mikor a magyarság a hét év előtti eseményekre visszatekint, csak arra gondol, hogy 1918 november 13-ika a rendet jelentette a rendetlenség helyett, a törvények uralmát az erőszak helyett, jelentette, hogy a puskalövések, amelyektől hangos volt a levegő, megszűntek, hogy a békés hajlékokba visszaköltözött a viszonylagos béke. így néz vissza a vajdasági magyarság a hét év előtti eseményekre, amelyek közül elfelejtett már mindent, ami fájó s zavartalan lélekkel óhajt résztvenni annak megünneplésében, hogy Európa déli részén egy nagyjövőjü állam alakult, amelynek ö is teljes jogú polgára. Hét esztendő még a történelemben is tekintélyes idő. Hét esztendő sok száz napja alatt, ha estek is olyan események, amelyek az elkeseredés sápadtságát vagy a harag pírját varázsolták az arcokra, ezek feledvék s csak azok emléke él, amelyek örömmel és büszkeséggel töltik el a szivet. Hét év után itt áll a magyarság, kezét nyújtva, lelkét kitárva sóhajt baráti kéz és megértő lélek után. Ma még minden falusi jegyző, minden pártelnök önállóan a maga felelősségére csinál politikát a magyarság ellen, — ritkábban a magyarság mellett. A kormánynak nincs egységes nemzetiségi politikája. Holnap a nacselnik cselekedete lerontja, amit tegnap a minisztere mondott. Balgaság és kishitűség volna nem észrevenni, hogy egyes elszomorító jelenségek dacára is lassan tisztul már. Tisztul az élet és tisztulnak a felfogások. Akik azt akarják, hogy egy boldog ország megelégedett népe ünnepelje a felszabadylást, nem akarhatják, hogy a Vajdaság népe, amely munkával és tettel bizonyítja hazafiasságát, árvának érezze magát a hazában s nem tűrhetik, hogy az ország sok százezernyi magyarja ne lássa, hogy becsületes törekvéseit elis meri és megbecsüli az ország. Az a reálpolitikus, aki az igazságban bizik s gonosz álmodozó az, aki azt hiszi, hogy szurony vagy elvakultság sokáig uralkod hat a belátás helyett. A jugoszláviai magyarság akkor csinál reálpolitikát, ha az igazság erejébeo és győzelmébe^ bizik. Az évfordulót úgy tekinti a magyarság, mint emlékeztetőt s az ünnepre úgy vár, hogy azon a lelkek is ünnepiebbekké, megértőbbé, szeretettel telibbé válnak. Közigazgatási vita a parlamentben Az ellenzék sürgeti a községi és tartományi választásokat Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülésén dr. Radosavljevics Milo3 demokrata képviselő interpellációját tárgyalták a Stragar községben megtartott községi választások megsemmisítéséről, valamint Demetrovics Juraj független demokrata interpellációját egyes gimnáziumi osztályok beszüntetéséről. Az ülésen dr. Szubotics Nikola elnökölt. Napirend előtt TimotijevicsKoszta demokrata a szerdai ülésen dr. Szubotics elnökkel támadt konfliktusét tette szóvá. Kifejtette, hogy hosszú parlamenti működése alatt még sohasem részesült elnöki megrovásban és szerdán sem volt arra semmi ok. Úgy őt, mint Pribicsevicset véleménye szerint más okból büntette meg az elnök, valószínűleg azért, hogy ezzel elégtételt adjanak Radicséknak a Radics István keddi cikke miatt a radikálispártban elhangzott éles kritikákért. Tiltakozott az ellen, hogy a jegyzőkönyvbe az incidens lefolyása nem híven került bele. A parlament többsége változtatás nélkül hitelesítette a jegyzőkönyvet. Makszimovics Bózsó belügyminiszter válaszolt ezután Radoszavljevics interpellációjára és hangsúlyozta, hogy a hatóságok eljárásában nem volt semmiféle törvényellenesség. A stragari községtanács elnökét azért függesztették fel, mert bűncselekményeket követett el, amiért vizsgálati fogságba is helyezték, A rendőrség csak a bíróság utasítását hajtotta végre. Végül kijelentette a belügyminiszter, hogy szó sem lehet a községtanács elnökének visszahelyezéséről. Radosavljevics Milos dr. hangsúlyozta, hogy nincs megelégedve a belügyminiszter válaszával, mert nyilvánvaló a hatóságok eljárásának törvénytelensége. Nem ez az egyetlen sérelmes eset, hanem egész sor közigazgatási erőszakosságot követnek el a demokraták ellen. Támadás a vajdasági közigazgatás ellen Vilics Demeter földmivespárti az interpellációval kapcsolatban a felsöbánáti közigazgatási állapotokat kritizálta rendkívül éles beszédben. Hét éve nem voltak a Vajdaságban községi választások — mondotta — és a népet sok helyen olyan embereknek szolgáltatják ki, akik politikai hatalmukat személyi tőkéjükké akarják változtatni. Örömének adott kifejezést, hogy — mint magánforrásból értesül — a Vajdaságban rövidesen mégis kiírják a községi válasziásokat. Példákat sorol fel. hogy miképen járnak el egyes vajdasági közigazgatási tisztviselők. Élesen támadta Ercmics tordai jegyzőt és felszólította a belügyminisztert, hogy Eremicset mentse fel állásától. Elmondta azután, hogy Boka község egyik tisztviselője a község számára vásárolt téglából a maga számára építkezett. Ittebén — mondotta — a községi pénztárban hiányokat fedeztek fel. A községi agrárbizottságokba beválasztott földművespártiakat kidobják a bizottságból, mint az Vranjevón és másutt is megtörtént. Basahidon — folytatta Vuips — egy Pelrovics Bata nevű egyén volt a községi jegyző, akiről tudta, hogy Beogradban külömbözö csalásokat követelt el. Hiába figyelmeztette erre a belügyminisztert, a jegyzőt csak akkor mentették fel, amikor a községi pénztárból ötvenezer dinárt sikkasztott. Grgin Dusán radikális: Nem ötvenezer, hanem száztuiszoniiáromezer dinárt! Vines Demeter támadta ezután a belügyminisztert a földművespárt gyűléseinek betiltása miatt. Elmondta, hogy Vranjevón, ahol gyűlést akart tartani, bejött a terembe egy csendőr és megkérdezte tőle, hogy van-e a gyűlés megtartására főszolgabirói engedélye. — Megmondtam neki, hogy nincs — folytatta Vuics — és ha olyan gyáva lettem volna, mint a vajdaságiak általában, akkor azonnal el is mentem volna, igv azonban ottmaradtam és én dobtam ki a csendőrt. Kikindán sem engedték meg, hogy a piactéren tartson gyűlést és Mokrinban is feloszlatták a földmüvespárt gyűlését. Ezekre az állapotokra való tekintettel felhívta a belügyminisztert, hogy fordítson nagyobb figyelmet a Vajdaságra. •’ Kulovec szlovén néppárti a szlovéniai közigazgatási állapotokkal foglalkozott, majd az elnök félegykor félbeszakította az ülést és folytatását délután öt órára halasztotta. A délutáni ülés A délutáni ülés első szónoka Milkovics Hasszán muzulmán volt, aki a boszniai közigazgatási helyzetet kritizálta és a tartományi és községi választások kiírását sürgette. • - , Siflár Géza prekomurjei szlovén néppárti képviselő rámutatott arra, hogy a Muraközben még nem voltak községi választások. A községeket megfosztották autonómiájuktól és a tisztviselők kinevezési rendszere rossz vért szül a népben. Lorkovics Iván Zajednica-párti a horvátországi közigazgatási állapotokat ostorozta és gúnyos han
