Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-12 / 303. szám
E 12 OLDAL * Ara 1'/, DINAR fül. w. Poštarina plaćena ? XXVI. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5-r-10, 8—52 CSÜTÖRTÖK 1925 november 12. 302. szám Előfizetési ár negyedévre 150 din, Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paioía) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-paloia) A háború számlájára Irta : dr. Rafajlovits Milos A „Somborska Reč" emlékezetes cikke élénken foglalkoztatja a magyar kisebbséget, amely természetszerűen azt kívánja, hogy szűnjön meg végre az iránta megnyilvánuló bizalmatlanság és alakuljon ki a szláv többséggel való együttműködésének termékenyítő atmoszférája. Végső elemzésben ez a mi célunk is és hogy ez eddig még nem valósult meg teljesen, annak oka uj államunk megalakulásénak közvetlen történelmi előzményeiben lejlik. A világháború előtt a régi Magyarország délvidékének szerbjei, magyarjai és németjei a legjobb egyetértésben éltek egymás mellett. Összekovácsolta őket a közösen átszenvedett hősi mult, a vállvetve folytatott évszázados véres harc a török ellen. Szerb és magyar vér összecsorgott Beograd falain és Koszovopolje homokján. Amikor elpihent a fegyverzaj és megkezdődhetett az intenzív termelés munkája, Bácska, Bánát és Baranya humuszán együtt fogták meg az eke szarvát a szerbek, magyarok és németek, együtt dolgoztak és verejtékeztek, együtt teremtették meg azt a virágzó mezőgazdaságot, amely a Bácskát a régi Magyarország éléstárává avatta. Ezt a szerb-magyar barátságot a magyar feudális uraknak Szerbiára végzetes, de a szegény magyar néposztáiyok életfeltételeit is megsulyosbitó agrárpolitikája dúlta fel. Amikor aztán önnek a vészes rendszernek következményei a háború borzalmaiban robbantak ki, a Vajdaság és Horvátország szerb népe szörnyű kálvárián ment keresztül. Felharsant a dal: „Megállj, megállj kutya Szerbia". Féktelen agitációval a gyűlölet mérgét oltották be a magyar népbe. A városok és falvak szerb intelligenciáját, sőt parasztját is a hatóságok összefogdosták, megtömték velük a börtönöket és az aradi várat. S mikor a sötét kazamatákba vitték az ártatlanul elfogottakat, a tömeg szidalmazta, kővel dobálta és leköpdöste őket. A Szerémségben, Horvátországban és Boszniában napirenden voltak a főbelövések és akasztások. Minden szerb gyanús volt és egy denunciáló szó elég volt ahhoz, hogy az osztrák szóld deszka poroszlói szerb embert bitófára juttassanak. A háborús terror pszichózisa hozta magával, hogy a magyar népből senki sem emelte fel tiltakozó szavát a gyilkos atrocitások ellen. Csoda-e tehát, ha a hóditő szerbség nemzeti érzését ezek az emlékek magas hőfokra forralták ? Lélektanilag teljesen érthető, hogy az utóbbi hét év alatt a magyar kisebbség zaklatottságban, gyanúsításnak és vádaskodásnak kitéve éit és a bizalmatlanságot, amely rá nehezedik, még nem sikerült eloszlatnia. Nyugodt viszonyokra, az indulatok lehiggadására, a közállapotok konszolidációjára van szükség, hogy szerb és magyar egymásra találjon. Mi szerbek, mint a „Somborska Reč" hangsúlyozta, a magyar kisebbség politikai megbízhatóságának tanujelél nemcsak azáilampoigári kötelességek hiánytalan teljesítésében, hanem a szív együttérzésének megnyilvánulásában is keressük. Ha e tekintetben vannak is még kívánnivalóink, azonban el kell ismernünk, hogy a még mindig felbukkanó atrocitások is ennek a benső konszenzusnak rovására esnek. Mi, vajdasági szerbek azon vagyunk, hogy a magyar kisebbséggel való együttműködés harmóniáját ne zavarják meg kilengések disszonanciái. Bízunk benne, hogy a konszolidáció előrehaladásával a bizalmatlanság nyomása fokozatosan engedni fog feszültségéből és helyre fog állni Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülésén folytatták a rokkanttör vény-javaslat részletes vitáját. Napirend előtt B izala Albert dr. horvát föderalista kifogásolja, hogy az uj területeken élő nyugdíjasok illetményeit még mindig koronákban számítják, aminek természetszerűen az a következménye, hogy ezek a nyugdíjasok rendkívül csekély nyugdijat kapnak. Bazala szemükre veti a Radics-párti képviselőknek, hogy a mióta kormányon vannak, megfeledkeztek a nyugdíjasokról. A Radics-párti képviselők hevesen tiltakoznak és éles szóváltásba elegyednek a Zajednica tagjaival. Szubotics elnök kijelenti, hogy a nyugdíjasok kérvényét a pénzügyminiszter figyelmébe fogja ajánlani. Ekkor lép be az ülésterembe Stojadinovics Milán pénzügyminiszter és nyomban felszólal. Bsjelenti, hogy az uj területek nyugdíjasainak ügyét a pénzügyi bizottság elé fogja vinni. Kremzsár dr. szlovén néppárti a szlovéniai nyugdíjasok mostoha helyzetét vázolja. Szlovéniában — mondja Kremzsár — vannak nyugdíjasok, akik harmincévi szolgálat után évi hatszáz dinár nyugidijat kapnak. a lelkeknek az az egyensúlya, amely a háború előtt a vajdasági szerbek, magyarok és németek testvéri megértésében érvényesült. A magyar kisebbségnek pedig nem szabad visszariadnia a nehézségektől, dolgoznia keil a megértés szellemének diadaláért és kerülnie kell minden olyan megnyilatkozást, ami a szerb háborús szenvedésektől táplált nemzeti érzékenységet fölhorzsolhatja. * Dr. Rafajlovits Milos fenti cikkét szükségesnek tartjuk közölni, mint annak a jelét, hogy a vajdasági szerbség körében is komoly a szándék: elfogadni a magyarság közeledését. Rafajlovits Milos cikke a háború számlájára írja a magyarság ellen megnyilatkozó bizalmatlanságot. Ezzel szemben le kell szögezni, hogy a háborúban történtekért a jugoszláviai magyarságot semmiféle felelősség nem terheli. A magyarság minden komoly tényezője tőle telhetőén tiltakozott a szerbek ellen elkövátett igazsági (bánságok ellen. * Hét évvel ,a háború likvidálása után most már a béke munkájára kellene berendezkedni. A magyarság több ízben felajánlotta közreműködését, nyújtja baráti jobbját, meg kellene gondolni, hogy kj vállalja a felelősséget azért, hogy ezt a kínálkozó alkalmat nem igyekszik elfogadni. A nemzetgyűlés ezután áttért a rokkanttörvény-javaslat vitájára. Boskovics Dusán dr. független demokrata a IV. fejezethez szólva, annak a véleményének ad kifejezést, hogy a javaslat nem elégíti ki a rokkantak jogos igényeit. Felhívja a szociálpolitikai minisztert, hogy eszközöljön nagyobb változtatásokat a javaslaton. Vihar az elnöki rendreutasítás miatt A IV. fejezet fölött elrendelt szavazás megkezdése előtt kínos incidens játszódott le. Timotievics Koszta, Davidovicspárti képviselő a radikálisok egyik padsorában ült és hevesen vitatkozott több radikális képviselővel. Szubotics elnök csöndre intette Timoiievicset, aki azonban továbbra is élénken tárgyalt a radikális képviselőkkel. Szubotics elnök erre igy szólt: — Úgy látszik, az időjárás megártott önnek! Menjen a helyére. Timotievics sápadtan felállt és kiment a teremből. Az ellenzék nagy lármában tört ki és tiltakozott az elnöki figyelmeztetés sértő módja miatt. Különösen Pribicsevics Szvelozár kiabált szenvedélyesen, mire az elnök jegyzőkönyvi megrovásban részesítette. Pribicsevics : Nem járja, amit az elnök csinál! Szubotics elnök: A szavazás után javaslatot fogok tenni, hogy Pribicsevics Szvetozárt a nemzet gyűlés három egymásután következő ülésről zárja ki. A rokkanttörvény-javaslat IV. fejezete fölött megejtett szavazás után Szubotics elnök megállapítja a jegyzőkönyvből, hogy Pribicsevics engedet lenül viselkedett az elnökkel szemben és ezért javasolja, hogy három illésről zárják ki. Pribicsevics: Az elnök, akinek pártatlanul kell tisztét betöltenie, olyan megjegyzést tett, amely nem illő az elnöki méltósághoz. Szubotics elnök nem felel Pribicsevicsnek, hanem szavazásra teszi fel a kérdést. A nemzetgyűlés többsége az elnök javaslatát elfogadja és igy Pribicsevics a következő három ülésen nem vehet részt. Az elnök ezután berekeszti az ülést és a csütörtöki ülésre a rokkanítörvény-ja vaslaton kívül Radoszavljevics Milán demokrata képviselőnek a stragari községi választások ügyében benyújtott interpellációját tűzi ki. Pártvezérek tanácskozása a törvényhozó bizottság összetételéről Szerdán délelőtt ülést tartott a pártvezérek kollégiuma a törvényhozó bizottság keddi ülésén történt incidens elsimítására. Trifkovics Márkó, a parlament elnöke azt javasolta, hogy a törvényhozó bizottságot a pártok megegyezése alapján alakítsák újjá. A Radics-párt vezetői rámutattak arra az aránytalanságra, hogy az ő 54 mandátumuk után csak egy tagjuk van a törvényhozó bizottságban, holott a 8 képviselőből álló Zajednicának három tagja jutott be. Azt indítványozzák, hogy a bizottságot újra válasszák meg. Az ellenzéki vezérek amellett szólaltak fel, hogy a törvényhozó bizottságot házszabálymódositás nélkül alakítsák ujja, amihez azonban a kormánypártok nem járultak hozzá s igy az ülés eredménytelenül végződött. A független demokraták klubja foglalkozott Pribicsevics kizárásával Pribicsevics Szvetozárnak a parlament üléséről való kizárásával foglalkozott a független demokrata klub ülése. A határozatról kommünikét bocsájtottak ki, amelyben a klub úgy állítja be a történteket, hogy Szubotics alelnök volt az, aki megsértette Pribicsevicset és ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, jegyzőkönyvi megrovásban részesitette. Bejelentik, hogy az ügyet nem tekintik elintézettnek, erélyes lépéseket tesznek, hogy Pribicsevics elégtételt kapjon. Pribicsevicset három napra kizárták a parlament üléseiről A volt közoktatásügyi miniszter heves összetűzése az elnökkel
