Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-16 / 278. szám
6. oldat SACSMEGYEI NAPLÓ 1925 október 16. A jegyző bűne Október 20- ín tárgyalja a novisadi törvényszék Eremics János bűnügyét Néhány évvel ezelőtt az egész Bácska közvéleményét foglalkoztatták Eremics J nos akkori temerini jegyzőnek viselt dolgai, aki hivatali működése alatt a íegönkényese’ob módon brutalizálta Temerin község lakosságát. A jegyző garázdálkodásának akkor a novisadi ügyészség vetett véget, amely hatóság a beérkezett számos bűnvádi feljelentés felebbezte. A noviszadi felebbviteli biróság csütörtökön helybenhagyta az ítéletet, a mely ellen az elitéit rendőr semmiségi panaszt jelentett be. * Soksics Jása. szuboticai hírhedt betörő, Bristyánsztd~Stipóval és Daics Mijóval 1922-ben Szuboticán és környékén számtalan betörést és lopást követtek el. A zsáknfányt rendszerint Radicsics Kálmán, Antunovics Róza. Keresztes István, Szabó Ferenc és Braikov Béla vásárolták meg töltik. A szuboticai törvényszék 1924 augusztus 26-án Soksicsot betöréses lopás miatt 5 évi fegyházra. Bristyánsztát, mint tettestársat 2 évi fegyházra és Duicsot, ugyancsak mint tettestársat 8 havi börtönre, Radicsicsot orgazdaság miatt 1 havi fogházra. Antunovicsot orgazdaságért 6 havi börtönre. Keresztest, Szabót és Brajkovot orgazdaságért 750—750 dinár pénzbüntetésre ítélte. A noviszadi felebbviteli biróság az elsőfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta, ami ellen az elítéltek setnmiségi panaszt jelentettek be. a'apján elrendelte Eremics jegyző letartóztatását. Eremics azonban csak rövid ideig volt letartóztatásban, mert a bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte, de az eljárást tovább folytatták ellene. Amikor Eremics a fogságból kikerült, az akkori radikális kormány elbocsátotta állásából. Amikor a demokrata-párt került kormányra, Ercmicsct a megindított bűnvádi eljárás el enéra ismét kinevezték jegyzőnek, ezúttal Torontáitordára. Később, amikor a Davidovics-korniány helyzete megingott, Eremics hirtelen pártot változtatott s a leghangosabb radikális lett belőle. Így sikerült neki a radiká is választási kormány megalakulása ntán is állását megtartania. Amióta pedig ismét szilárdnak érezte magát állásában, újból megkezdte a temerini recept szerint a iát osság üldözését. A nem radikális-pártiakat terrorizálta és kocsmákat lezáratott azon a cimen, hogy azok a kormányellenes pártok tagjainak és a kommunistáknak gyülekező helyei. A temcrinick, akik Eremics működését távolról is figyelték, a nyár folyamán küldöttség utján kérték a novisadi törvényszék elnökségét, hogy Eremics János évek óta húzódó bűnügyének tárgyalását mielőbb tűzzék ki. Ez meg is történt és ez év szeptember 17-ikére kitűzték a tárgyalást, később azonban a főtárgyalást október 20-ikára halasztották. Úgy a temeriniek, mint a torontáltordaiak most nagy érdeklődéssel várják a basáskodó jegyző ügyének tárgyalását. Öl évi fegyházra Ítélte az ítélőtábla is Poijakovics szuboticai rencíorfeiztost Tlienhiromévi fegyházra ítéltek egy titeli rendőrt — A szuboticai betöräbar.da — Felmentett gyújtogatok Poijakovics Iván, volt szuboticai rendörbiztos 1923 május 30-án maga mellé vette Vukmanov Fábián szuboticai rendőrt és elment. Kovács Kata szuboticai lakoshoz, akitől meg akarta tudni a nála lakó Hunyadi Pál tartózkodási helyét. Kovács Kata nem tudta a kívánt felvilágosításokat megadni, mire Poijakovics Iván rendőrbiztos és Vukmanov Fábián rendőr rávetették magukat az asszonyra és bottal, gummibunkóval addig üíötték-vc-rték, amig a szerencsétlen, beteges asszony eszméletlenül össze nem esett. Kovács Katát azonnal beszállították a szuboticai kórházba, ahol tizednapra, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A szuboticai törvényszék 1924 május 10-én Poijakovics. rendőrbiztosí 5 évi fegyházra, Vukmanov rendőrt 2 évi fegyházra ítélte. Úgy az elitéltek, mint az ügyész felebbezíek. A noviszadi felebbviteli biróság csütörtökön indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amelv ellen az elitéltek semmiségi panaszt jelentettek be. # 1924 október 24-én Jovarwvics Katica 'titeii asszony az uccán szidalmazta Bobojesek József titeli rendőrt, mire ez fegyverével mellbclőitc az asszonyt. A golyó a sziverckct sebezte meg és belső elvérzést okozott. Az asszony a helyszínen meghalt. A noviszadi törvényszék március 3-án 13 évi (egyházra Ítélte a rendőrt, aki az ítéletet meg-A külügyminisztérium cáfolja a jugoszláv-orosz tárgyalások hírét Markovics Jovan küiügyminiszterheiyeties nyilatkozata Beogradból jelentik: A Rácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Markovics Jován külügyminiszter-helyetteshez, hogy mi igaz azokból a hírekből, melyek szerint Csicserin orosz külügyi népbiztos Bécsben tárgyalni fog a jugoszláv kormány megbízottjával. — A világsajtóban Oroszország és az S. H. S. királyság közti tárgyalásokról elterjedt hirek — mondotta a külügyminiszter-helyettes — nem felelnek meg a valóságnak. A jugoszláv kormány álláspontja nem változott a szovjettel szemben és az S. fi. S. királyság Oroszország belső ügyeibe nem akar beleavatkozni. Markovics Jován megcáfolta azt a hirt is, hogy Pusztilov athéni szovjetkövet Beogradba érkezik a jugoszláv kormánnyal való tárgyalások megkezdésére. Véres családi dráma öt haldoklóval Kispesten Egy pékmester összeszurkálta hűtlen feleségét, súlyosan megsebesített egy asszonyt és két ideg-en gyermeket, azután elvágta a nyakát Budapestről jelentik: Borzalmas családirtási tragédia játszódott le csütörtökön Kispesten, a Zrinyi-ucca 102. számú házban: Ftaxmaycr János siitömester a tőle különváltál! élő feleségét, Jakab Annát, özvegy Pozsonyi Györgynél, a Zrínyi-uccai ház tulaidonosnöjét és két mostoha gyermekéi összeszurkálta s végül a saját nyakát is elvágta. Flaxmayer János 61 éves budapesti süiőmester másfél esztendővel ezelőtt feleségül vette Jakab Anna 22 éves fiatal lányt. A menyecske és az idős ember nem sokáig^ élt boldog házaséletet s körülbelül három hónappal ezelőtt az aszszony különvált férjétől. Flaxmayer Jánosné még házas-élete idején megismerkedett egy Kohn Jenő nevű ügynökkel s amikor {ériétől különvált, összekőftözött Kohn Jenővel, Kohn Jenő elvált feleségétől, akitől két kis fia született, a kétéves Ödön és a hat esztendős Hugó. Kohn Jenő Flaxmayer Jánosnét kispesti lakásába vitte ki és itt éltek vadházasságban a Zrinyi-ucca 102. számú házban ','<<!i! UflH A íérj sehogysetn tudott belenyugodni abba, hogy felesége elhagyja, nem volt hajlandó beleegyezni a válásba, hanem állandóan felkereste feleségét és folytonosan unszolta, hogy térjen vissza hozzá. Csütörtökön kora reggel Flaxmayer János ismét megjelent Kispesten; Kohn Jenő ekkor inár nem volt otthon. Flaxmayer János bement feleségének lakásába és ismét kérlelni kezdte az aszszonyt, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony ki akarta utasítani férjét a lakásból, Flaxmayer János erre feldühödött, előrántott zsebéből egy hatalmas konyhakést és feleségére támadt. hz asszony rettenetesen sikoltozni, jajveszékelni kezdett. Kohn Jenő két kisfia még az ágyban feküdt, s mikor látták a késsel hadonászó, dühöngő férfit, szintén sikoltozni kezdtek. Flaxmayer János erre az ágyhoz ugrott és kését először a hatéves Hugóba vágta. A hatalmas konyhakés a szerencsétlen kisfia koponyájába fúródott, amelyből hatalmas sugárban ömlött ki a vér. A vér láttára Flaxmayer János még jobban megdiihödött. az asszonyt, aki igyekezett a gyermekeket megvédeni, félrelökte és a következő pillanatban már a kétesztendős kis Ödönke arcába fúródott az élesre köszörült konyhakés. A megdühödött ember ekkor feleségére támadt, aki jajveszékelve kiabált segítségért. A szomszédos lakásban lakó háziasszony, özvegy Pozsonyi Györgyné figyelmes lett a hangos segélykiáltásokra, berohant a lakásba, ekkor azonban a sütőmester már a feleségét fojtogatta. Ott hemperegtek a lödön. Az aszszony kétségbeesetten védekezett, de a megvadult férfi egymásután dölködte a kését a feleségébe. Amikor Flaxmayer János a segítségül siető özvegy Pozsonyi Györgynét meglátta, hirtelen felugrott és a háziasszonyra támadt és mielőtt még az védekezhetett volna, a vértől csöpögő kést a háziasszony mellébe döfte. Pozsonyiné azonnal eszméletlenül esett össze. Flaxmayernénak azonban még volt annyi ereje, hogy ki tudott szaladni az udvarra. A dühöngő férfi azonban utána vetette magát. Az udvaron utolérte és ismét többször beléíe mártotta a kést. Időközben a rettenetes jajveszékelésre figyelmesek lettek a szomszéd ház lakói, akik értesítették a rendőrséget. Amikor a sütőmester a rendőrt meglátta, szintén rá akart támadni, a rendőr azonban előrántotta revolverét és ráfogta a dühöngő emberre. A sütömester erre, látva, hogy nincs menekülés, kését most önmaga ellen emelte és mielőtt a rendőr megakadályozhatta volna, először a nyakát próbálta keresztülvágni, majd négyszer-ötször a saját mellébe szúrt. A véres családi dráma öt áldozatát a Szent István-kórházba szállították, ahol a férj és a feleség a halállal vívódnak, dg életveszélyes a két kisgyermek álla- IV) t a is. A rendőrség a kórházban kihallgatta Flaxmayer Jánost, aki aiig hallható hangon folyton nagy szerelméről beszélt, majd elmondta, hogy felesége teljesen elhidegült vele szemben, napirenden voltak köztük a civódások és az asszony megindította a válópert. Végül hörgő hangon kérte a rendőrtisztviselőt, hogy felesége mellé temessék. Beismerte, hogy előre megfontoltan készült a gyilkosságra. Az asszony kihallgatását is megkísérelték, aki időnként visszanyerte, majd újra többször elvesztette eszméletét KÉPTELEN KRÓNIKA ® EJ* EZ IS RITKASÁG, fehér holló: egy tiszt, aki nem hajlandó embert ölni, aki undorral elhárítja magától, a revolvert és mint a tanítványok a betlehemi Jézusra, fölesküszik a jasna-poljanai szent muzsik fejfájára. A rnilitarizmus komenciósai között talán minden századik évben akad egy elszánt lélek, akinek szorítja szivét a zubbony, töri derekát a kard és aki szívesebben játszik gyerekekkel, mint ágyúgolyókkal. A fehér hollóból soha sem lesz szürke varjú, a tolsztojánus katonatiszt olyan anakronizmus, amelyen ugyan vigasztalóán nyugszik meg a szem. de az élet, mint esztelen furcsaságot könyveli el magának. ó, persze, hogy jó volna, ha a halál cselédei egy szent napon kilépnének a kaszás fejedelem szolgálatából és azt mondanák — elég volt. az ember szent és sérthetetlen, vezekeljünk. A béke biztosan hamarabb szakadna a nyakunkba, mint az áldás és az esztendők veszedelmes hisztériája és dühe gyorsabban szikkadna ki a lázas fejekből. De, sajnos, egy fecske nem csinál nyarat — az a csehszlovák tiszt, aki drága mélasággal Tolsztoj könyveivel cserélte föl a tiszti kardbojtot, olyan egyedül van, mint a kisujjam. * UJ ÜSTÖKÖST fedezett föl egy német csillagász és elkeresztelte Pegazusnak. Az uj égitest tehát a költőké, a szépség bolondjaié, mindazoké, akik szeretik a — világosságot. Mert a Pegazus üstökös vakítóan fehérük az égbolton, szikrázva szalad a nap körül, mint egy vágtató expressz az éjszakában. A német csillagász azért is ajándékozta meg a versírás istenének nevével, mert sokkal fénylöbb minden más csavargó csillagnál, direkt kiválik közülük, mint egy ezer-égős riviámpa a szerény villanykörték közt. Innét a földről állítólag szabad szemmel is meg lehet: ismerni, akár a Göncöl-szekeret, ott .tanyázik valahol a nyugati oldalon, körű-' lőtte sok apró égimécses udvarol. Nem olyan ijesztő, nincs farka, mint a Hallcy-üstökösnek, békés természetű, nincs szándékában felöklelni a földgolyót, szelíd, mint a nyúl és szemérmes, mint a hajnal. A béke csillaga, — mondotta a német tudós, aki könyvet irt róla — a béke isteni galambja. Emberek, nézzetek föl az égboltra és keressétek a Pegazust a sötétség végtelen erdeiében. Ki tudja: hátha igaza van a német csillagásznak. * AMUNDSEN újra nekivág az északi sarknak. Repülőgép helyett most Zeppelinnel próbál eljutni a pólushoz ez a csodálatos öregember, aki olyan kiváncsi, mint egy kisgyerek és nem nyugszik, mig a legészakibb jéghegyre ki nem tűzi a norvég lobogót. Egyszer már majdnem életébe került Amundsennek a kísérlet, de ugylátszik az életét becsüli legkevesebbre a norvég kutató, aki a tudomány kedvéért hajlandó odaadni akár a szemevüágát. És ha más nem is kényszerítené az embert meghajlásra, tiszteletadásra, ezt a példátlan hősiességet, ezt a nagy heroizmust mu-, száj becsülni, ez előtt le kell venni a kalapot. Az önfeláldozás és a fanatizmus gyönyörű emberi erények éppen ma, a mikor mindenki a maga kis bajával és — zsebévél törődik: a politikus háborút szervez, a kereskedő tisztes polgári haszonra vár, a költő pénzt koldul, a technikus milliókról álmodik, a földműves magas búzaárakról. Amundsen egy imponáló jóság, egy csodálatos naivista, akinek nem sors: ágyban párnák közt meghalni. Nyughatatlan lélek ő. legtisztább vágyaink kalandora, aki olyan vidékre szomjuhozik, hol megfagy a hősi leheliet. Valamikor tán. ha majd megindulnak a roppant jéghegyek, csudálatos mezők és gazdag bányák tárulnak meg ezen a földön, de az ő lábai nyomát már rég elmosta az óceán. Csak a poros könyvek őrzik az emlékét. (H—i)
