Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-06 / 268. szám

Poštarina plaćena Budapest ’DAL ÁRA DINÁR XXVI. évfolyam ; KEDD 1925 október 6. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ég hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova nl.l. (Lelbach-palota) Sok huza-vona, még' több herce­hurca után tegnap ünnepélye« keretek között megnyílt a szom­bori tőzsde s holnap már meg tartják az első tőzsdenapot is. Azok a szónokok, akik útnak in­dították az uj intézményt, mind­annyian hangoztatták, hogy ez ország közgazdasági életében s a gazdasági tényezők javára jelen­tős munkakört vállalhat s jelen­tős eredményeket végezhet a szombori tőzsde. S ez a várako­zás kétségtelenül jogosult is. Arra talán nem fog kiterjedni működése, ami a megalakítás első gondolatát adta, hogy a gazdákat a tőzsde működésébe bevonva, a közvetítő kereskede­lem felesleges láncszemeit kikü­­szöbö'ie s ezáltal a közvetítő ke­reskedők hasznának epyrészét a termelőknek biztosítsa. A gabona­árakat a tőzsdék nem diktálják, csak regisztrálják. A gabonake­reskedelem nemzetközi szerve­zetén végigszalad minden olyan gazdasági jelenségnek hatása, ami az ár kialakulására befolyással van. A Vajdaságban lehet ka­tasztrofális termés s a búza éra alacsony maradhat, mert csupán a fuvartételekkel kell kiegyenlí­teni a nemzetközi piac olcsó ga­bonájának érát. Aki az árak ki­alakulásának törvényszerűségét figyeli, annak észre kell vennie, hogy a chigaói tőzsde jegyzése jobban irányítja a szentai vagy temerini piaci árakat, mint a helyi kereslet vagy kínálat viszonya. A kereskedelem közvetítő láncának hosszúságát nem lehet mestersé­ges eszközökkel szabályozni. Min­den közvetítő keresni akar s meg akarja találni fáradságának és a kockázat vállalásának ellenérté­két. Éppen eútért van az, hogy az ár tendenciája önmaga, auto­matikusan szabályozza a köz­vetítő kereskedők számát azon az utón, amig a gabona a termelő­től a fogyasztóig eljut. Minél ke­vesebb kézen megy keresztül annál olcsóbb lehet. Mivel azon­ban sem a termelőnél, sem a fo­gyasztónál az árakat nem a helyi piac jelenségei szabják meg, mi­vel minden termelő annak adja el gabonáját, aki legtöbbet fizet érte s minden fogyasztó ott veszi, ahol legolcsóbban kapja, a köz­vetítő kereskedő kénytelen lesz közvetlenül a termelőtől venni s közvetlenül a fogyasztónak el­adni. Másik kereskedőtől nem veheti, mert akkor kénytelen lenne drágábban eladni, mint ahogy a termelőtől közvetlenü vásárló kereskedő el tudja he­lyezni áruját, másik kereskedő pedig ö tőle nem veszi, mert töb­bet kellene érte fizetni s többet kellene érte követelni s ezek mellett a kényszerű adósságok mellett nem tudna üzleti hasznot elérni. Lánckereskedelmet csak az áruhiány teremt, nem a spe­kuláció. Ha áruhiány van, hiába­való lenne küzdeni ellene, ha nincs áruhiány, fölösleges ezt a küzdelmet vállalni. A szombori tőzsde mégis jelen­tős hivatást tölthet be, ha a ga­bonakereskedelem megszervezé­sével, a kereskedők nevelésével a gabonakereskedelmet azok ke­zébe igyekszik terelni, akiket hozzáértésük, szakképzettségük, tőkeerősségük s a kereskedői mo­ral iránti érzékük kvalifikál erre a közgazdasági szempontból is jelentős foglalkozásra. Az SHS. királyság ográrállam s a Vajdaság különös jogcímmel is igazolja ezt az agrárjelleget. A gabonakeres­kedelemben még mindig vannak olyan tényezők, akiket csak a konjunktúra szédített erre a — nem is pályára, mert nem annak tekintik, hanem — kereseti ágra. Ha a kereskedelemben észlelhet­tek árfelhajtási tendenciákat, ha a közvető kereskedelemben merül­tek fel olyan jelenségek, melyek válságot idézlek fel, melyek ka­tasztrófának voltak okozói, ezek mindig az illegitim, a névtelen spekulánsokkal voltak kapcsolato­sak. A vajdasági gabonakereske­delem mn elég fejlett s mindin­kább tőkeerősebb lesz. Brailai krachokkal, spekulációs levegő­­üzletekkel bűn lenne letörni ezt a fejlődést. A szombori tőzsdét edd g úgy tekintették, mint a no­­viszadi tőzsde virulását. Rivalizál­jon is a két tőzsde, de csak ab­ban, hogy melyik tudja jobban szolgálni a tőzsdék intézményére bízott gazdasági érdekeket, melyik nevel hozzáértésben, tőkében és morális felfogásban erősebb ke­reskedő generációt s melyik tölti be jobban, hivebben és eredmé­nyesebben hivatását. Ha ebben fognak egymással versenyezni, akkor ez a rivalizálás csak hasz­nára lesz annak a nemzeti gazda­ságnak, melyet mind a két tőzsde ágy formán igér és egyformán akar szolgálni. Balugdzsics és Csicserin A külügyminisztériumnak nincs tudomása a berlini jugoszláv követ és az orosz külügyi népbiztos tanácskozásáról Beogradból jelentik: A belpo­litikai helyzetet a kormány tag­jainak visszatérése után is még a teljes eseménytelenség jellemzi és fontosabb esemény nem is várható addig, amig Pasics mi­niszterelnök e hónap közepén vissza nem tér Beogradba. Kor­mánykörökben jó hatást keltett Radios Istvánnak a macedón kér­désben tett legújabb nyilatkozata, amelyben határozottan cáfolja azo­kat a kijelentéseket, amelyeke! a macedón probléma tárgyában egyes beogradi lapok neki tulaj­donítottak. A politikai köröket egyébkén! legélénkebben a csehszlovákiai lapoknak az a jelentése foglal­koztatja, amely szerint Csicserinnek berlini tanácskozásai alkalmával az orosz külügyi népbiztos tárgyalásokat folytatott Balugdzsics Zsivojin ber­lini jugoszláv követlel. Erre vonat­kozóan a B icsmegyei Niplö munka­társa kérdést intézett Markovics Jován külügyminiszter-helyettes hez, aki a következő nyilatkozatot tette : — Ma estig a külügyminisztérium semmiféle értesítést sem kapott Ber­linből arra vonatkozóan, hogy Ba­lugdzsics követ és Csicserin nép­biztos közt tárgyalások lettek volna. Balugdzsics a kormánytól semmiféle instrukciót sem kapott ilyen tárgya­lásokra, mert kormányunknak az orosz kérdésben eddig tanúsított ál­­lásnontja ezúttal sem- változott meg. Lehetséges, hogy, Csicserin és Ba­lugdzsics közt valóban voltak ta­nácskozások, de ezek nem lehettek hivatalos jellegűek. Feltehető, hogy Balugdzsics régóta ismeri Csicse­­rint, akivel mint a régi orosz cári diplomácia volt tagjával berlini kö­vetünk, mint ugyancsak régi diplo­mata már korábban megismerked­hetett. Az orosz kérdésben a jugo­szláv kormány nem akar beavatkoz­ni, a mostani helyzetet Oroszország belső ügyének tekinti és az orosz népet testvérének vallja, akinek jo­gában áll saját sorsáról intézkedni. A hétfői minisztertanács Hétfőn délelőtt a kormány tag­jai minisztertanácsot tartottak, amelyen valamennyi radikális­párti miniszter megjelent, a Ra­­dics-párti miniszterek közül azon­ban csak Radios Pavle vett részt. A többi miniszter még nincs Beo­­gradban. A minisztertanács idejé­nek legnagyobb részét Ninincs külügyminiszter referátuma fog­lalta le, aki részletesen beszá­molt a genfi népszövetségi kon­ferencia lefolyásáról, valamint a Genfben folytatott egyéb tanács­kozásairól. Ezután a kormány Sztojadinovics pénzügyminiszter referátuma alapján hozzájárult a Beograd város tizenkét millió diná­­ros állami kölcsönéhez, amit e város a belga villanytársulattal szemben fennálló tartozásának kiegyenlítésére, utak javítására, a vásárcsarnokok felépítésére és a vásártérnek mostani helyéről való }■ áttelepítésére fog fordítani. A kölcsönre a kormány a legköze­lebb fog a parlamenttől felhatal­mazást kérni. A bolgár határmenti erdőmegváltások Vakareszki beogradi bolgár kö­vet hétfőn felkereste Markovics Jován külügyminiszter-helyettest, akivel a bolgár határrnenti erdők megváltásáról Szófiában a ju­goszláv és bolgár delegációk közt most folyó tanácskozásával kap­­c o'atban tárgyalt. A szófiai ta­nácskozásokon ugyanis a meg» váltási ár tekintetében igen nagy különbözet áll fenn a két dele­gáció között, amennyiben a beo­gradi kormány megváltási ár fe­jében félmillió aranyfrankot aján­lott fel, mig a bolgárok huszon­négy milliót kérnek. A Radics-párt vezetőségi ülése Zagrebből jelentik : A Radics­­párt vezetősége hétfőn este Radio István elnöklésével ülést tartott. Az ülésen résztvett dr. Krajacs kereskedelmi miniszter is, aki re­ferált a politikai helyzetről. Az értekezlet ezután megvitatta az aktuális politikai kérdéseket, kü­lönösen a parlament megnyitásá­val és a kormány küszöbön álló rekonstrukciójával kapcsolatos kér­déseket. Tárgyalta ezután az ülés a községek önkormányzatáról és az adóegyesitésrő! szóló törvény­javaslatokat. A kormánykoalíció kisebb­ségben maradt két horvát­országi községi választáson Zagrebből jelentik: Kizsevci községben vasárnap folytak le a községi választások, amelyeknek eredményeképen 8 Radics-párti, 6 Zajednica, 2 Pribicsevics-párti, 2 szociáldemokrata, 1 radikális és I Davidovics-párti községi kép­viseleti tagot választottak. Az eredmény tehát a Radics-pártra nézve kedvezőtlen, mert a Zajed­nica megerősödöll és a Pribicsevics­­párt is megtartotta pozícióját. Ugyan­csak vasárnap folytak le a községi választások Sisakon is, ahol 9 Radics-párti, 5 Pribicsevics-párti, 4 Zajednica, 3 független munkás­párti, 2 szociáldemokrata és 1 pártonkivüü képviselő nyert man­dátumot. Pribicsevicsék első horvát­országi népgyülése Zagrebből jelentik : Pribicsevics Szvetozár vasárnap, október i l én Vinkovcin népgyülést tart, ame­lyet nagy érdeklődés előz még, mert ez lesz a független demok­raták első népgyülése Horvátor­szágban az uj kormánykoalíció megalakulása óta. Tekintettel arra, hogy Vinkovcin úgy a radikális, mint a Radics-párt igen erős, arra számítanak, hogy Pribicse­vicsék népgyülése vikaros lesz. A szombori tőzsde

Next

/
Thumbnails
Contents