Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-04 / 266. szám
0. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 4. tyos veszteségek érik azáltal, hogy a 'látszólag kedvező eladásaikra nagyrészt .'fedezték magukat és most az eladók követelik, hogy a magas árakat fizessék meg. Úgy tudjuk, hogy úgy beogradi, mint sok vajdasági cég van érdekelve és a brailai angazsmánok igen tekintélyesek. Legalább 25—35 haiórakományról vau szó, ennek értéke 15 millió dinárra tehető. Még szerencse az eladókra, hogy jezek a fizetésképtelenségek dég korán .’kerültek nyilvánosságra, még mielőtt az áru nagy része berakásra került, különben a veszteség sokkal nagyobbmérvü volna és természetesen a jugoszláv piac helyzetét még erősebben diszkreditátná. ügy tudjuk továbbá, hogy nemcsak tengeriben kötöttek ezek a brailai cégek üzleteket, hanem úgy noviszadi, mint más vajdasági, nemkülönben beogradi cégektől nagymennyiségű búzát vettek tonnánként 235—240 shillinges árért és miután a mai ára körülbelül 206 shilling, mindenki kiszámíthatja, milyen tekintélyes veszteségek érik a cégeket. Ez a visszamaradt ám már nehezen helyezhető el A brailai piac teljesen derutálva van és hosszú ideig fog tartam, amig magához tér. ,4 jugoszláv piacnak is sok fáradságába fog kerülni, mig kiheveri a brailai krachot. Fekete napok következnek a fiatal, épp most szárnyait bontogató jugoszláv gabonakereskedelemre, amelv legszebb reménységeit látja a brailai krach által kettétörve. A Dunán elcsendesedik az élet, megritkulnak a hajók és lassan visszafelé indul a brailai kikötőből az uszályok fekete tömege... Hazahozzák a kivitt tengerit..'. Mayor József Kávéházak alkonya Snboticán megszűnik a Narcđ kávéház A nagyvárosi élet fokmérője valamikor a kávéház volt A műmárvány oszlopok, kényelmes foteulok adták meg a városi embernek a lukszus és a kényelem illúzióját s azt a tudatot, hogy ő ur, aki parancsolhat. Városokban szaporodtak is a kávéházak s a több uccákon épülő minden uj házra reflektánsok raja jelentkezett, aktk a földszinten kávéházat akartak csinálni. A kávéház a vendégeket is nevelte. Kávéházi asztaltársaságok alakultak, amelyek tagjai a kávéházban élték le szabad idejüket, politikai, művészi, szociális tervek születtek és valósultak meg a kávéliázban. Közben észrevétlenül átalakult az életünk, a felnőttek kulturális szórakozásának egyéb otthonai is alakultak, a kávéház elvesztette jelentőségét. A kávéház-hossz már régebben besz-szé alakult át. Szuboticán is csökkenőben van a kávéházak száma, csak az a szomorú, hogy nem alakulnak egyéb intézmények, ahol a müveit közönség néhány órás szórakozást találhatna. Az utóbbi években megszűnt a Korzóká^éház, egy zártkörű klub helyiségévé alakult a Park s most megszűnik a kispolgárok délutáni gyülekező helye a Narod, amelynek helyén a jövő héten már üzletek lesznek. A Narod-kávéház eredeti neve Otthon kávéház volt, mintegy negyedszázad előtt nyitotta meg Horvát Dezső. Éveken át ez volt az úri kávéház, ahova a legelőkelőbb közönség járt. a Városi még nem volt meg, a Pest és Bárány nem volt modernizálva. A kávéházi közönség állandó lélektana szerint, amint a Pest-kávéház átaiakult, az Otthon-ból az úgynevezett jobb publikum oda vándorolt át, az Otthon pedig hölgy zenekarral, majd kabaréval igyekezett népszerűségét visszaszerezni. Ekkor már Versend! Gyula volt az Otthon tuajdonosa. Több jónevü kabarészinész szerepelt az Otthon színpadán s többek közt Tarján Vilmos, a budapesti P nyal-orfeum mostani igazgatója is itt szerezte első kabarészinészi habárait. Esténként az Otthon színpadán énekelt pikáns kuplékat Több rendbeli tulajdonos változás után Sztipícs Márk tulajdonába került az Otthon, aki a kávéház nevét Nádor-ra változtatta. Az uj átalakulásban Sztipics utóda a Nádor szó két betűjét felcserélte s az arisztokratikus hangzású szóból megszületett a demokratikusabb Narod A kávéház csakugyan népies kávéház lett, nem éppen előkelő, de kis számú publikummal Tu-Párisból jelentik: Politikai körökben a marokkói győzelmeket döntő jelentőségüeknek ítélik meg és Aidir bevétele ismét optimistává tette a francia közvéleményt. Bizonyosra veszik, hogy nem lesz szükség téli hadjáratra és még az esőzések beállta előtt le tudják verni a marokkói felkelőket. A lapok jelentése szerint a francia és spanyol csapatok előnyomulása Aidir bevétele után is folytatódott. A nagy sikereket a franciák állítólag uj tankjaiknak köszönhetik, amelyek zajtalanul járnak és ellenállhatatlan erővel pusztítják, az ellenséget. Aidir elesíének hire a rifkabilok között igen nagy d?preszsziót keltett. A rifkabil törzsfőnökök körében mozgalom indult meg, hogy Ahd el Krímet azonna l békekötésre bírják rá. A felkelők közül egyre többen pártolnak fit a marokkói szultánhoz. A lakosság körében a franciák röpiratokat osztogatnak, amelyben felszólítják a rifkabilokat, hogy álljanak ismét az elüldözött szultán mellé. Abd el Krim az aidiri kudarc után sem ' enged és halálbüntetéssel fenyegeti mindazokat, akik a fegyverkezés abbahagyására buzdítják a lakosságot, túszokat szed a törzsek vezetői közül és azzal fenyegetőzik, hogy kivegezteti a túszokat, ha Castelnuovo, szeptember végén. A szaharai császár kilencszáz tonnás Resolue-je szeptember 23-ikán futott be a kikötőbe.’ Senki se tudta, ki a tulajdonosa a karcsú, fehér gőzyachtnak, amit mindenki magbámult, végre egy francia matróz, akit csónakon kiküldtek a hajóról bevásárolni, elárulta a mólón a kíváncsiskodóknak: — Monsieur Lebaudy. — Csak nem a szaharai császár, — szólok oda magyarul a kíséretemben levő urnák. — De Igen, — fordult hozzám a matróz, ugyancsak magyarul — Jaques Lebaudy. A matrózról kiderült, hogy az osztrák-magyar hadiflottában szolgált, résstvett az októberi forradalomban, a proletárdiktatúra után előbb Bécste, majd Párisba került, hajófütő lett egy kereskedelmi gőzösön és most a Resoluc-n járja a tengert másfél éve. Vállalkozott rá, hogy megmutatja a hajót és akkor alkalmam lesz gazdájával is beszélni, bár az öreg ur nemigen szeret idegenekkel szóbaállni. — Kikkel utazik? — Az unokahugával és két párisi fiatalemberrel. Nagyon kedves ember, de különben majd meglátja délután. A magyar-francia matróz csakugyan ki is jött értem délután csónakon a partra és közölte, hogy engedelmet kaptam a Resolue megtekintésére. A hajón nem sok látnivaló volt: a gözyacht a legnagyobb kényelemmel és fényűzéssel van berendezve, a szalonban többszáz kötetes könyvtár van, rádió-apparátus, pingpong és billiárdasztal. A szalon benyílójában komplett bár-pult: monsieur Lebaudy nem vet! meg az italt, bár — mint a kalauzoló matróz mondta — sose fordul elő, hogy leinná magát a sárga hajófenékig. A hátsó fedélzeten összetalálkoztam a lajdonosa, Allein Jakab sok igyekezettel vezette a kávéházat. A gazdasági viszonyok súlya azonban rendet vágott a kávéházi publikum soraiban, a Narod nem túlságosan prosperált, s tulajdonosa jobbnak vélte, ha üzlethelyiségeket csinál a hajdani kávéházból. Könyvkereskedés, kézmüáruüzlet . s bőrkereskedés kerül a hajdani kávéház helyére. nem folytatják teljes erővel a hadviselést. A londoni lapok értesülése szerint a franciák és spanyolok legutóbbi győzelmei egyáltalán nem jelentik a marokkói felkelők ellenálló erejének megtörését. A franciáknak minden fáradozása ellenére nem sikerül a Bibano-hegység mentén elönyomulni és még biztosítani sem tudják súlyos áldozatok árán kivívott állásaikat, amelyek szüntelenül ki vannak téve az ellenség tüzelésének. Uezzán vidékén a rifkabil csapatok hevesen támadnak. Tetuannál pedig sikerük több üteget a várost uraló magaslatokon elhelyezni és két nap óta állandóan lövik a várost. Az angol lapok megállapítják! hogy Aidir kiürítése önként történt, az ottani rifkabil csapatok teljes létszámának megmentésével. A Chicago Tribune párisi kiadása közli, hogy Abd el Krím kiáltványt intézett a semleges államokhoz. A kiáltványban a rifkabil vezér a következőket írja: — Igen tragikus, hogy a semleges államok nem* emelik fel szavukat a rifkabilok érdekében, akik eddig még soha sem voltak kizárva és akik csak szabadságukért és függetlenségükért harcolnak. szaharai császárral. Érdekes külsejű, hatvan-hatvanötévcs öregur, kecskcszakállt visel és piros az orra. Amikor meglátott, odajött, kezetnyujtott és barátságosan telkemre kötötte, hogy csak érezzem magam úgy a yachtján, mintha otthon lennék. És már ott is akart hagyni. — Nagyon örülök monsieur Lebaudy, hogy személyesen látom, — áhítottam meg — annál is inkább, mert néhány évvel ezelőtt a halála hírét olvastam a lapokban. — A lapok rólam mindenféle ostobaságot össze szoktak Írni. — bosszankodott Lebaudy — mondhatom önnek, hogy szívből undorodom a saitótól. Érdekes, hogy minden olyan meginterjúvolt, aki nem tudja, hogy újságíró vagyok, ezt szokta mondani. Lebaudynak különben minden oka meg van arra, hogy ne imádja a sajtót. Annakidején, amikor a meglehetősen ismeretlen francia nagyiparos néhány százezer frankért megvásárolta a »Szahara császára« címet valami ravasz beduintól, aki aligha fizetett rá erre az üzletre, a francia újságok és nyomukban a világ minden lápja évekig kínozták a jámbor Lebaudyt ezért a gyerekes hiúságáért. Hiába adományozta a százezreket nvakra-főre különböző jótékony célokra, mindez csak alkalom volt arra, hogy a szaharai császárság történetét felelevenítsék és /. Jakab császár — ahogy a lapok emlegették — végre is kénytelen volt elmenekülni az emberek elől, a tengeren bolyong yachtján és uj cocktail-keverékeket fedez fel. Tapintatlanul nyomban szóbahoztam a szaharai császári cim megszerzésének körlüményeit. Monsieur Lebaudy húsos arcpárnái olyan vörösök lettek a bosszúságtól, mint az orra. — Rágalom az egész. — mondja — én sohasem használtam a császári címet, Uram, nekem nagy cukorgyáraim Abd el Krim végsokig ellenáll Az angol lapok cáfolják a francia sikereket A szaharai császár yachtján Beszélgetés Lebaudy Jakab őfelségével a léghaj őzás jövőjéről, az északi sark felfedezéséről és albániai utazásáról voltak Elzászban és Délfranciaországban, csak azokkal törődtem... én azt se tudtam, hogy hol van az a Szahara. Annak a csirkefogónak adtam pár frankot, de nem a címért, hanem, mert kért. Én adtam mindenkinek, aki hozzám fordult Az oklevelet, amit adott eltettem valahova, nem is tudom, hol van. Soha nem neveztem magam még csak tréfából sem császárnak. De egyik lap megírta az esetet és rajtam ragadt a császári cim. Nem lehetett ellene semmit sem csinálni. Ha tiltakoztam, kicsufoltak. Amikor Juüiot pénzt kért tőlem léghajója felépítésére, számlálatlanul adtam neki. A léghajózás különben is mindig érdekelt. A Matin aztán megírta, hogy I. Jakab császár légvárakat épít a Szaharában. Tíz évig niutdtott rajtam Európa. A Lebaudy-iéghajó volt az első, a mely a kormányozhatóság problémáját tökéletesen megoldotta. Egyik modellt készíttettem a másik után. Kinevettek érte. A végén aztán az algezirászi ‘konferencia után, amikor azok a nagy hazafias mozgalmak voltak Franciaországban, odaajándékoztam a legtökéletesebb modellünket ingyen a hadügyi kormány-, nak. Nem tudnám megmondani, hogy hány milliómban volt benne. A közvélemény kiröhögött. A léghajót elnevezték szaharai gömböcnek. És a szaharai gömböc úgy bevált, hogy az 1905-ös touli hadgyakorlat után a kormány megépíttette az ugyanilyen tipusu Patrie-1, a mely világhírű tett. —■ Foglalkozik ön most is a léghajózással? — Nem, —• felelte Lebaudy — de mindenesetre nagyon érdekek Zeppelin gróf nagyon jó barátom. — Bízik a Zeppelinek jövőjében? — Feltétlenül. A repülés problémáját ezen az utón fogják végleg megoldani. Az aviatika nem ér semmit. — Mit gondol, sikerülni fog léghajón elérni az északi sarkot. — Előbb-utóbb mindenesetre. Már először is így kellett volna megkísérelnie a jégsivatag... Lebaudy elakadt. A sivatag szó eszébejuttatta ugylátszik a Szaharát. Az kellemetlen emlék neki. Gyorsan másról kezdett beszélni. — Most az albán partok felé vitorlázunk, — mondta. — Csak nem akar trónkövetelőnek felcsapni? Mielőtt kimondtam volna ezt a kérdést, máris megbántam. Monsieur Lebaudy egyszerre megfagyott. Arca hűvös és méltóságos arckiíiiezést öltött: most I. Jakab volt, a Szahara császára. Egy szót sem szólt többet, biccentett tetem és visszavonult. Két perc múlva egy hajóstiszt udvariasan közölte velem, hogy ha esetleg e! akarnám hagyni a hajót, a csónak rendelkezésemre áll A Resolue még aznap éjszaka felszedte horgonyát tó* *•) W&moscher Imre mellbelotte magát Egy sombori földbirtokos rejtélyes öngyilkossága Szomborból jelentik: Wamoschcr Imre szombori földbirtokos szombaton délután hat órakor öngyilkossági kísérletet követett el. A fiatal földbirtokos, aki nagy szerepet játszott Szombor társadalmi életében, körülbelül egy évvel ezelőtt nősült meg. Házasságát általában boldognak tudták és éppen ezért nagy megütközést keltett most öngyilkosságának hire. Wamoscher Imre életumtságának a beavatottak semmi magyarázatát sem tudják adni Mindenesetre kétségtelen, hogy Wamoscher családi okok miatt akart megválni életétől, mert más oka erre nem tehetett, annál kevésbé, mert rendezett anyagi viszonyok között élt egészen a legutóbbi időkig. Wamoscher Imre revolverével lőtte magát mellbe; a golyó a vállán jött ki. Sebesülése nem Súlyos. A rendőrség megindította a nyomozást az öngyilkosság körülmény cinek felderítésére.