Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-04 / 266. szám
1925. október 4. BACSMEGYEI NAPLÖ 7. oldat Alekszandar királynak ítélték a volt osztrák császári udvari vonatot Kedden kezdődik Páriában az utódállamok vasuíügyi konferenciája Parisból jelentik': Október hó 6-ikán kezdődik Párisban az utódállamok, valamint Magyarország és Ausztria delegátusainak konferenciája, amelyen a Volt monarchia vasúti parkjából az utódállamoknak átadott vasúti kocsikés snyagok felértékeléséről tárgyalnak. A it.-germaini, illetve trianoni békeszerződés tudvalévőén arra kötelezi Ausztriát, illetve Magyarországot, hogy az utódállamok területére került vasúti hálózat arányában a vasúti anyagok megfelelő hányadát is átadják. A jóvátéteii bizottság már 1924 májusában felosztotta a mozdonyokat és vagonokat, ugyanekkor úgy határozott, hogy a volt osztrák császár és magyar király udvari vonatát Alekszandar király számára kell átadni. A békeszerződés értelmében az átadott mozdonyok és vagonok értékével az utódállamokat meg kell terhelni, ennek a tartozásnak az összegét a párisi konferencián határozzák meg, amelyen az SHS királyságot három szakértő fogja képviselni. A megreformált „Úriemberek“ Mikar egy színdarabot étöltöztetnek (Budapesti munkatársunktól.) A Vígszínház, — mint már jelentettük, — a múlt héten mutatta be Galsworthy ismert angol írónak »Loyalties« című drámáját, amely a német színpadokon »Gesellschaft«, magyarul ped;g az »Úriemberek« címet kapta. A darab mint mindenütt úgy Budapesten is nagy port vert fel és érdekes vitát eredményezett. Pár szóval regisztráljuk a meséjét. Az angol úri társaságnak tagja a zsidó Le Levis is, de ő úgy érzi hogy csak a pénzéért tűrik meg. Egy vidéki kastélyban, ahol vendégeskedik ellopják ezer fontját. Dancy kapitányt vádolja a lopással. Ebből nagy kavarodás támad. A zsidót mindenki üldözi a gyanúsításért. Bár kiderül, hogy a lopást tényleg a kapitány követte el, barátai igyekeznek kitartani meliette. Végül is törvényszéki botrány lett, a vizsgálat kétségtelen bizonyítékokat produkál Dancy ellen, aki bármilyen nemes motívumból is követte el a lopást, mégis kénytelen a halálba menni. Ez a keret csak arra szolgál, hogy Galsworthy kifejtse nézetét a zsidókérdésben. A darab előbb filoszemitának indul, de aztán antiszemitává fejlődik. De Levis ez a modern Shilack a halálba kergeti a temperamentumus keresztény kapitányt, akiben már nem csak az elbotlott embert üldözi, de a keresztényt is. De Galsworthy így igyekszik nemcsak balra ütni, de jobbra is. És ez a pártatlanság nagyon nehéz feladat elé áilitja a Vígszínházát, amely úgyszólván napról-napra töröl a darabból. A főpbóbán filoszemita tüntetések voltak. A következő jelenet játszódik le az első gyanúsításból : Dancy: Ezt meri mondani! Piszok zsidó! De Levis: Büszke vagyok a zsidóságomra! Az én őseim már fürödtek, amikor maguk még szennyes barbárok voltak. Erre dübörgő taps tört ki. Természetesen a zsidók tüntettek. A Menetet a premiéren már nem játszották. De ugyanekkor engedményt tettek balra is. A harmadik felvonásban Dancy kidobja De Levist: — Mars ki! Piszok zsidó! Leghitványabb fajzatja az emberiségnek! Ezt ki ke’iett hagyni, mert a zsidók sértődtek meg. Okulva a premiér tanulságain, még további kihagyásokat eszközöltek. Minden élt letompitottak. A kemény, gerinces darabból jó, engedékeny, langyos mü lett. Végül kihagyták a darab legszebb fázisát, mert utána mindig tüntetések voltak. Az intrazigens őrnagy, Dancy legjobb barátja terrorizálja az ősz ügyvédet, hogy térjen el baitársa érdekében a törvény betűitől. Heveskedik: — Ügjwód ur! £n a hazát szolgálom! Az öreg bölcs ügyvéd csendesen felel: — Én az igazságot... Frenetikus taps köszönti ezt a mondatot minden este. De három nap óta így mondják: — Én Angliát szolgálom! — Én az igazságot... A hatás elmarad. A lapok közük, hogy a Vígszínház meghívta Gaíswortlyt, hogy nézze meg az Úriemberek pesti előadását. Jó, hogy .nem jön el Nem ismerne már rá a saját darabjára... Az angol sajtó Csicserin berlini tárgyalásairól Londonból jelentik: Csicserin berlini tárgyalásaival kapcsolatban az angol lapok kiemelik, hogy Luther kancellár és Stresemann külügyminiszter viselkedése Csicserin iránt minden tekintetben kifogástalan volt. A német kormány kitért az elől, hogy Cs cserinnek bármiféle kötelező ígéretet tegyen arra vonatkozóan, hogy milyen irányban fogják magukat Locarnoban lekötni Csicserin nem volt megelégedve Luther és Stresemann óvatos magatartásával és a kulisszák mögött igyekezett a német nacionalistákat azzal ingerelni, hogy Anglia válaszjegyzéke tulajdonképpen éles visszautasítás volt Németország számára és a német birodalmi kormány nyitott szemmel rohan az örvénybe, ha Locarnoban túlságosan messzire megy a nyugati hatalmakhoz való közeledésben. Kivándorolnak a j apánok Jugoszláviából Nem tudnak megélni Statisztiku ok becslése szerint körülbelül őtven-hatvan kinai és japán é1 Jugoszláviában. Legnagyobbrészük Bcogradban és Zagrebban telepedett le, de a Vajdaságot is j rja egy-kettő állandóan, számuk azonban egyre fogy, as«anként valamennyien elhagyják az SHS királyságot, és tovább vándorolnak Budapest, Becs, Paris felé, ahol könnyebb a megélhetés. A Városi-kávéház előtt találkoztam egy japánnal. Nagyon rossz színben volt, már az arcáról leritt, hogy nyomorog. Színes japán figurákat árult, hamutartót, Budha-szobrot és cipőzsinórt. Amikor a japán cipőzsinórt kezd árulni, akkor már baj van. Az már anzak a jele, hogy a japán iparművészeti termékek a kutyának sem kellenek és hogy emiatt muszáj tovább vándoro’nia, mert a cipőzsinórt otthon is eltudni adni, azért nem érdemes európai kőrútra indulni. Megszólítom. Egészen érthetően beszél már magyarul, itt tanull meg Szuboticán — mint mondotta — öt hónap alatt. — Hát, hogy megy a munka ? — kérdem. Vállat vont és elfordította kajszinbarack-színű arcát. — Kettet diná a zsinór. így megy. Nippon holmi nem vesznek, csak zsinór, mindenki ez a zsinór, Milyen más Parisba. Budapesti... Itt mindenki alkuszik. Ha kinyit valamelyik kávéházban pezsgőző urak a kuffer, kotorásznak benne félóráig, végül kiválasztanak egy olcsó és kezdődik a vásár. — Száz dináá ... — mondom én. — Negyven dináá ... — mondja a dáma. — Hát ötven ... — mondom én, mégis odá kell adni negyvenre, mert nincs pénz, Azután sóhajt a japán: — Ki kell vándorolni! — mondja elkeseredetten. Mennek a keleti darvak tovább . . . — V. h. — HÍREK ® S3© A soffőrbál, az autókorzó és a nők Valamikor, az úgynevezett »régi jó időkben« a szüreti mulatságokra hosszú kocsisorok vonultak fel az uccákon, csikósok lóháton, 'karikással a kezükben, árvalányhajas kalappal a fejükön és a fehér gatyát messze lobogtatta a szél. Ez volt az én kora ifjúságom. Azóta az idő is haladt valamelyest és a modern technika is, amely most éli romantikus hőskorszakát, mint a Scott Walter regényhőset. Szuboticának ma már világvárosi autóstandja vau. a legszebb luxuszautók állnak a taksziállomáson és alig négy esztendő alatt egy uj egzisztencia termett városunkban, egy uj társadalmi réteg: a soífőrök. Ez a benzingeneráció, amely Ford-utókon cseperedett. legalább olyan tekintélyes szervezetté nőtte ki magát, mint a borbélyok, vagy a kereskedők és forgalmi jelentőségük rendkívül nagy, kezükben tisztes polgárok élete; azt gázolják el. akit jól esik, azt fordítják árokba, akit jól esik és ha jól esik, hát olyan tülkölést csapnak a város falai alatt, hogy a jerichói kürtösök zenebonája csak műkedvelő dzsesszbend hozzájuk képest. A szuboticai soffőrök szüreti mulatságot tartottak szombaton. Idők jele. A soffőrök mind nyalkán nekiöltöztek, csikós ruhába, pántlikásan és felvirágozva, direkt pucc volt már ez, fényűzés és az összes tákszik is zsúfolva voltak virággal. Öröm volt nézni ezt a vidám autókorzót, üde benzínillattal telt meg az ucca és a soffőrök mokánvül ültek a nyeregben, a kormánykerék mellett. Mindenki csudálta a díszes társaságot, főleg a nők. Csupa nők álltak sorfalat. Még a fiakkerosok is igaz jó szívvel mosolyogtak, mert tudták, hogy a mulatság ideje alatt az autók munkaképtelenek lesznek és erre az időre minden kuncsaft az ő zsákmányuk. Közben idogáltak a derék soffőrök. estefelé már úgy megereszkedett a hangulat, hogy az autók is felöntöttek a garatra és majdnem olyan bizonytalanul jártak, mint a lelkűk. Mert a jó soffőr mindig lelke a masinájának. Esti kilenc óra tájban kezdődött az igazi soffőr mulatság a Mir vendéglőben. A gyönyörűen terített virágos asztalok körül csupa szabályszerűen leigazolt soffőrök ültek, persze nőkkel az oldalukon, akik mind közeli rokonok voltak, vagy pedig más gyöngéd szálak fűzték őket az autószakmához. A zabava igen kedélyesen és finoman folyt le, a Ritzben se hálóznak különben. A bálterem zsúfolva volt nőkkel, sofőrökkel és illatokkal. A levegőben almák, szőlők és sárgarépák lógtak azzal a nyilvánvaló tendenciával, hogy ellopják őket. Egy mélyen dekkoltált hölgy vitt a bűnbe. — Lopjon nekem sárgarépát! Csak tovagias kötelességemet teljesítettem, amikor egy csinos, kövér sárgarépát leszakítottam a spárgáról. Erre a nő kajánul a szemembe nevetett, jött két csősz és engem szigorúan megbüntettek. Azsanprovokatőr volt a bestia. Aztán kifogyott a bor. —■ Hej, benzint ide! — rikoltott egy ifjú soffőr és az egész társaság nagy gaudiumára nekiült a nem mindennapi italnak. Alig félóra alatt teljesen berúgott a motorosipar büszkesége. Folyton búgott, brummogott és töfögött, azt képzelte magáról x hogy autó és követelte, hogy gurbHzzák föl Adók: nem nyugodott, míg valaki1 oda nem ment és a köldöke táján három erélyes csavarintással valóságos gödröt nem vájt a hasába. Ekkor felpattant a helyéről és kéjes töfögéssel kirohant az uccára. Olyan sebesen futott, hogy a rendőr fel akartai írni gyorshajtásért. Ezzel a svunggal egész biztosan első lett volna a turiní autóversenyen. Lapzártáig még nem történt halálos elgázolás. (t. I.) * fc- Kinevezések és áthelyezések a szuboticai vámhivatalban. A pénzügyminiszter Sztojánovics Vladimir szuboticai vámfőnököt a noviszadi fővámhivatal revizorává nevezte ki, helyébe pedig Jevgyenijevics Györgye szmederevói vámiíőnököt. A pénzügyminiszter ezenkívül Prvulovics Milán, Skraba Iván, Gyorgyevics Györgye, Szimonovics Csedomir, Drincsics Viteszláv és Davidovics Dragomir szuboticai vámtiszteket különböző vámhivatalokhoz helyezte át, mig a helyükbe Velimirovics Volhnir, Jare Alfonz, Cvitics József, Taszics Obrád, Skatunovics Iván, Zablacson Auguszt, Gojtán Péter, Komin Erik, Rajcsevics Milos, Lazics Alekszandar, beogradi, noviszadi és szarajevói vámtiszteket helyezte át. Valamennyi kinevezést és áthelyezést szolgálati okokból kifolyólag eszközölte a pénzügyminisztérium. — Pavíovics István törvényszéki elnök Szuboticán. Pavíovics István, a szuboticai kerületi törvényszék elnöke visszaérkezett Dubrovnikből, ahol nyári szabadságát töltötte és október 8-án, csü'örtökön átveszi hivatala vezetését. — Tanítói kinevezések és áthelyezések. Beogradból jelentik : A közoktatásügyi miniszter Radó Erzsébet tanítónőt Gunarasra, Gyorgyevics Miloradot Crepajára, Rajni J nőst Veliki-Torákra nevezte ki tanítónak. Bajerle Máriát Alibunárról Kraljevicsevóra, Balassa 3ertát Martinicáról Deioplatora, Kelemen Margitot Potiskiszvetinikoláról Csantavirre, végül Mihajlovics Natáliát Zsarkovóról Petrovacra helyezte át a közoktatásügyi miniszter. — Az állami tisztviselők kongresszusa. Beogradból jelentik: Az állami tisztviselők szövetsége novembér elsejére országos kongresszust hívott össze Beogradba. A kongresszus tárgysorozatának legfontosabb pontja az áilami tisztviselők fizetésrendezése. — Véget ért a genual hajózási kongresszus. Rómából jelentik : A Génuában megtartott XV. nemzetközi hajózási kongresszust négynapi tanácskozás után berekesztették. Az utasok kényszerbiztositásának és a hajók immunitásának kérdését nem tudták megoldani. A legközelebbi kongresszust Hágában tartják meg. — Templom- és harangszentelés Szentén. Szentéről jelentik: Vasárnap tartják meg a szentai görögkeleti templom és az uj harangok felszentelését, amelyre Csirics Irenej püspök szombaton délután érkezett meg Szentára. A püspököt, akit a vasúton több száz főnyi közönség várt. dr. Knezsevics Milos polgármester üdvözölte. — A cseh kormány megtiltotta Fedák Sári pozsonyi vendégszereplését. Pozsonyból jelentik« Fedák Sárinak vasárnap kellett volna vendégszerepelnie a pozsonyi színházban, I de a csehszlovák minisztérium a föl-I lépést eltiltotta azzal a megokolással, hogy a művésznő három év előtt Budapesten szavahihető tanuk előtt azt az Ígéretet tette, hogy vendégszereplésének honoráriumát felerészben irredenta propaganda célokra akarja fordítani.
