Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-01 / 263. szám
4 oktal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 1. Leégett egy staribecsei gőzmalom A tűz teljesez elpusztította a Spaics-féle malmot — A kár több millió dinár Sztaribecséről jelentik: A sztaribecsei Spaics - féle gőzmalomban kedd éjjel tűz ütött ki, mely a modern nagyénékü gőzmalmot teljesen elpusztította. A tűz este féltizenegykor a tetőn keletkezett és mire észrevették, a lángok az egész épületet elborították. A malom emeletén nagymenynyiségü árpa volt felhalmozva, a mely igen megkönnyítette a tűz tér jedését. A hatalmas lángok bevilágították a környéket és a közelben lakók közül számos ember gyűlt öszsze, hogy a tűz oltásánál segédkezzék. Közben értesítették a tűzoltóságot, amely gyorsan kivonult é hozzálátott az akkor már az egész épületet elborító tűz lokalizálásához. A tűzoltóság munkáját azonban igen megnehezítette, hogy nem állt ren delkezésére elegendő víz és a malomban levő gabona veszedelmes gyorsasággal kapott lángra. Hajnalig tartó megfeszített munka után a tűzoltóság feladta a reményt, hogy a hatalmas gőzmalmot megmentse. Inkább csak arra törekedett, hogy a tűz átterjedését a szomszédos éptí letekre meggátolja. A gőzmalom a reggeli órákban már valóságos romhalmaz volt, leégett a főépülettel együtt a raktár és gépház is. A tűz martaléka lett a raktáriban íelhalmo zott két vagon liszt, nagymennyiségű árpa és őrletten gabona. A kár az eddigi becslés szerint meghaladja a három millió dinárt, mely biztosítás utján megtérül. A rendőrség vizsgálatot inditott, hogy a tüzet mi okozta és kit terhel érte a felelősség. Az eddigi vizsgálat azonban egyik irányban sem tudott eredményt elérni. Valószínűnek tartják, hogy a tüzet a gépházból kipattanó szikra okozta, mert néhány nappal ezelőtt kipattanó szikrából már egyizben tűz ütött ki a malom emeletén, amelyet azonban a kéznél levő Minimax-szal a munkások még idejében eloltottak. Tárgyalások a noviszadi felebbviteli bíróság elótt A kislány merénylője — Tolvaj mészárossegéd — Knkoricalopí sérí egy évi börtön A szuboticai államügyészség azzal vádolta Ormai Rezső szuboticai magáuhivatalnokot, hogy az elmúlt év junius 17-én merényletet követett el egy tizenhárom éves leányon. Ormai Szuboticán egy özvegyaszszonynál lakott, aki a kritikus napon megkérte Ormait, aki Palicsra készült, hogy vigye magával a 13 éves kis lányát. Ormai a leánnyal Palicsra ment, ahol megíürödtek. A kisleány anyja értük jött és hárman tértek vissza Szuboticára. Pár nappal később a leány fájdalmakról panaszkodott és amikor az anya orvost hivott, az megállapította, hogy a leány meg van fertőzve. A kisleány sírva vallotta be a történteket. Az anya feljelentésére Ormait letartóztatták, de a szuboticai törvényszék múlt évi december 2-án felmentette, mert a vádat bizonyítottnak nem találta. Szerdára tűzte ki ebben az ügyben a főtárgyalást a noviszadi fefebbviteli bíróság, de Ormai a tárgyaláson nem jelent v;0g. A felebbviteli bíróság elrendelte köröztetését. * Csurcsics Milenkó, sztaribecseji mészárossegéd munkaadóját, Radlsics Radivoj csurcgi mészárost állandóan meglopta. Rendszerint egy-egy négy kilós edényben zsírt vitt el, amelyet azután Trlaics Dimának adott el. A mészáros megleste a segédet és tettenérte, amikor újabb zsirlopást követett el. A noviszadi törvényszék Csurcsicsot 7 havi fogházra ítélte, míg Trlcácsot felmentette az orgazdaság vádja alól, miután megállapittatott, hogy Trlaics nem tudott a zsir eredetéről. A noviszadi felebbviteli bíróság szerdán helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet. * A noviszadi kerületi bíróság ezévi március 8-án Tűrök István sztaribecseji napszámost 2 évi íegyházra ítélte, mert 1923 október 17-én éjjel BaÜnt Mihály sztaribecseji gazda magtárából hétszáz kiló tengerit lopott él, amit aztán potomáron eladott. Az elitéit felebbezése folytán szerdán tárgyalta a bűnügyet a noviszadi felebbviteli biróság s a büntetést egy évi börtönre szállította le. Az Ítélet jogerőssé vált. A franciáknak kétszázezer emberük harcol Marokkóban Abd el Krim szerint a háború két évig is eltarthat Párisból jelentik: A marokói hadszíntér eseményeiről hosszabb félhivatalos közlemény jelent meg a lapokban, amely jelzi, hogy a legközelebbi napokban uj oflenziva fog megindulni. Egyelőre az egész francia fronton nyugalom van. A spanyol Aidjir előtt nagy erőfeszítéseket fejtenek ki és sikerült is kitágítani hadállásaikat, amelyek az ellenséges főhadiszállást fenyegetik. Aidjir elfoglalása csak órák kérdése. A többi' spanyol fronton kiépítik a hadállásokat és megszervezik az utánpótlást. Valószínű, hogy az egyesült francia-spanyol haderő hamarosan nagy offenzivdba fog kezdeni a Lucevs-lolyó mentén. Az újságok magántáviratokban jelentik, hogy a spanyol-francia flotta kedden ismét erős tűz alá vette a rifkabilok fedezékeit az alfuicemasi partok mentén és az ágyúzásban a Paris páncélos cirkálón kívül néhány torpedónaszád is résztvett A rifkabilok tazruti főhadiszállásáról, ahol Abd el Krím öccse, Sidi Mohamed a főparancsnok, a Daily Expressz kiküldött munkatársa a következőket táviratozza lapjának: Alkalmam volt Sidi Mohameddel beszélni. Azt mondta,, hogy ámbár a franciák a déli fronton 200.000 főnyi hadsereget küldtek a tüzvnnalba és ezzel szemben a rifkabiloknak 18.000 emberük van, sohasem lesznek képesek a rifterületet meghódítani, Abd el Krim nem akar mdst, mint függetlenséget és felhívja a nagyhatalmakat, hogy teremtsenek békét és biztosítsák a rif népnek önálló és független államiságát, mert különben a háború nem is egy. de talán még két évig is eltarthat. A franciák csak úgy foglalhatnák el az országot, ha előbb minden egyes benszülöttet megölnének. Radios István önéletrajza Szülei, testvérei, neveltetése — Radies, mint diák Az első tüntetés Radics István egy horvát nyelvű kiadvány részére most Írja önéletrajzát. A rendkívül érdekes önéletrajzból a következő részleteket közöljük. Szüle m és testvéreim 1871 iunius 11-én születtem Trebarjevo-Desno községben, a Száva mellett, Sisak közelében szüleim kilencedik gyér inekeként Szüleimnek tizenegy gyér mekiik voll. Tesvéreim közül nyolc felnőtt és öt még most is él. összes fivéreim és nővéreim parasztok. Atyám, Imre, három hold földön kezdett gazdálkodni, mellékesen kocsigyártó volt, szorgalmas munkával húsz év alatt a község egyik legelső gazdája lett. Összes gyermekeit a szomszédos Maiidnska Vcs községbe küldte iskolába, bár az három kilométerre volt s gyakran egyidejűleg három iskolába járó. gyermeke is volt, akiket el kellett látni. A községnek is sokat tett s megalapította az első parasztszövetkezetet, mely ezer hold erdőt vett meg gróf Erdődytő! és közösen megmunkáltatta a gazdákkal. Bár irni és olvasni nem tudott, mégis vezetöszerepet játszott a községben. Nem ivott és csak öreg korában, amikor már malma volt a Száván, — üohányzott Anyám abból a Posilovics családból való, mely a hasonnevű érseket adta a zagrebi egyházmegyének, ö is analfabéta volt, de rendkívül tehetséges és bátor. Mint fiatal menyecskét egyszer a községi elölfáró meg akarta verni, mert elkésett a közmunkáról. Anyám elvette tőle a botot és összetörte. Ezért kilenc napra lezárták. A fogdából egyenesen Mazsuranics báró akkori bánhoz ment és kijárta, hogy az elöljárót elcsapták. Később egy ízben Bécsben is járt Ferenc József császárnál és kijárta, hogy legidősebb fiát, Andrási. Radics Pavle jelenlegi miniszter atyját elengedték a katonaságtói, hogy atyámnak segédkezzen a nagy család eltartásában. rosszhirü zagrebi főispán, Kovacsevics István Martinska Vesbe jött korteskedni, anyám az összegyűlt nép előtt vagy tiz olyan kérdést intézett hozzá, melyre nem tudott felelni s szégyenkezve el kellett hajtatnia. Többek között azt kérdezte tőle, hogy mondhatta a horvát száborban, hogy neki két hazája van, Horvátország és Magyarország, amikor a haza ugyanaz, mint az anya s minden embernek csak egy anyja lehet. A zagrebi gimnáziumban Boldogult bátyám, Antal (dr. Radics Antal képviselő, a horvát parasztpárt egyik alapitója és a horvát jogpárt egyik főerőssége Szerk.) éppen három évvel volt idősebb nálam. Mint a családban mesélték, ö teljesen apjára, én pedig anyámra ütöttem. Szüléink beleegyeztek, hogy Antal Zagrebba menjen iskolába és anyám segítségre is talált Rumpler kanonoknál. Engem szüleim nem akartak iskolába küldeni, mert nagyon közellátó voltam. Ezzel a testi hibával születtem. Én azonban rábírtam bátyámat, hogy segítsen. Az első évben támogatott is, 'akásomat fizette, ebédet a népkonyhán kaptam, s igy teljesen magam iskoláztattam magamat, Bizonyítványaimban csupa kitűnő volt, magaviseletéin példás s ezért, a nélkül, hogy kértem volna, második gimnazista koromban felvettek a zagrebi érsekségi árvaházba. Itt összekoccantam a felügyelővel, aki arra akart minket, kis diákokat kényszeriteni. hogy az öregebbeknek lisztitsuk a cipőket, én pedig azt mondtam, hogy megtesszük, ha megkér. Erre pofonütött, én pedig visszavágtam. A lefolytatott vizsgálat után az akkori igazgató és későbbi diakovói püspök, dr. Krapac elcsapta a felügyelőt, engem azonban szintén kitett az intézetből egy szemész diagnózisa alapján, mely szerint három éven belül teljesen meg logok vakulni. A harmadik gimnáziumban már teljeütköztem osztályfőnökömmel társaim miatt, akiket irgalmatlanul meg szokott verni, én, mint eminens pedig, kötelességemnek tartottam, hogy védjem őket. Divkovics igazgató előtt igazat kaptam ugyan, de egyúttal azt a tanácsot is, hogy hagyjam el a zagrebi ginwiáziumot. A negyedik osztályt a Karlovac melletti Rakovacon végeztem. Első utam a nép közé 1886-ban, a harmadik osztály utáni nagy szünidőben tettem meg az első önálló utat Zagrebból Koprivnicán. onnan a Dráva és Duna mentén Zemunig és Beogradig, a Dráva mentén pedig vissza Sisakra. Zagrebból elindultam S6 krajcárral és 32 forinttal tértem vissza, anélkül, hogy valahol pénzt kértem volna. Az akkori beogradi főiskola igazgatója rámtukmált 10 dinárt, a Szerémség pravoszláv papjai pedig éppoly szívélyesen fogadtak, mint a katholikus papok. Utamon pontos naplót vezettem, feljegyeztem, hogyan vélekedik a nép az urakról és a kormányról, milyen az egyes vidékek gazdasági helyzete, milyenek az iskolák s utak. Akkor már végleg elhatároztam, hogy a politikának szentelem magam és tanítani meg védeni fogom a népet. Apám ebbe hallgatagon beleegyezett, anyám pedig lelkesedett, bár megjövendölte, hogy sokat leszek börtönben. Azt mondta azonban, hogy ez mindegy, a fődolog, hegy nem leszek se pap, se fiskális, mert — úgymond — a fiskálisnak az igazból nemigazat és fordítva kell csinálnia, a pap zsebe pedig feneketlen. Az ötödik gimnázium után — ezt megint Zagrebban jártam — beutaztam Stájerországot és Karinthiát. Krajna, Gradiska, Görz és Isztria legnagyobb részét. A hatodik osztályban hetvenen voltunk tanulók. A tanárok kétségbeestek, hogy még megismerni sem tudnak bennünket, nem pedig tudásunkat megítélni. Én azonban azt javasoltam a professzoroknak, hogy mi, jobb tanulók, segítünk a gyöngébbeken és hogy minden órán a tanárnak rendelkezésére fogunk állítani annyi jól elkészült diákot, amennyit kíván. E szervezet sikere oly nagy volt, hogy 36-an voltunk kitűnő osztályzatnak s »jó«-nál rosszabb osztályzatú egy diákunk sem volt. Első tüntetésem és első elzárásom 1888 április közepén gróf Khuen-fiéderváry akkori bán egy tollvonással megszüntette a horvát operát. Engem ez nagyon elkeserített és elhatároztam, hogy teszek valamit ellene. Könnyűszerrel az egész osztályt rávehettem volna egy tüntetésre, de ezt nem tartottam megengedettnek. 1888 április 30-án mutatták be utoljára Zajé »Nikola Zrinjslá« című operáját, én pedig tudtam, hogy a harmadik felvonásban Sokolovics pasa a szultán nevében a - horvát koronát ajánlja fel Zrinjskinek, aki ezt válaszolja: »A horváteknak nem kell király, nekik a bán a király«. E jelenetnél háromszor elkiáltottam magamat: »Le a zsarnok tiédcrváry!*vak Letartóztattak és kihallgatásomnál rögtön megmondták, kiengednek, ha megbánom tettemet, vagy legalább kijelentem, hogy lelkesedésemben, mintegy magamonkivül kiáltottam. Azt válaszoltam, hogy mélységes meggyőződéssel kiáltottam, mert Héderváry tényleg zsarnok és nem méltó, hogy Zrinjski és Jelacsics székében üljön. Elzárásom harmadik napján törvényszékkel, az I összes középiskolákból való kizárással fenyegetőztek, ha nem vonom vissza kijelentésem. Ezt nem tettem meg, de még sem adtak át a törvényszéknek, még pedig mint később hallottam. Héderváry telefonutasitására. Amikor a »Pista bácsk-nak gúnyolt*sen önálló voltam, a negyedikben összejDRÓTKOTELEKETi szigetelt és csupasz rézliuzalokat, izzólámpazsinórokat, antenadrótokat, őlomkábe- I leket elsőrendű minőségben, jutányos áron < ' szállít a Novisnđi Kábelgyár ^Radnička ul. 2) 2 Telefon 121 443 j
