Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-01 / 263. szám
1925. október 1. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei © a* A községi választásokra serényen készülődik az erdélyi magyar párt. A választási előkészületek érdekes fordulata, hogy a liberális párt egyes vezetőemberei a vidéki magyar tagozatoknál puhatolódzott olyan irányban, hogy milyen módon juthatna elvi megegyezésre a liberális párt a magyarsággal a községi választások idejére és milyen feltételei volnának egy esetleges kooperációnak. A vidéki tagozatok az ajánlatokat ezzel a központi vezetőséghez utalták, mely eddig még nem döntött, hegy elfogadja-e Bratianuék szövetségét. A liberálisok ajánlatáról a magyar párt egyik vezetője igy nyiatkozott: »Kényes kérdés ez és nehéz erről beszélni, minthogy általában a községi választások előkészítő munkáiról nehezen esik, nyilatkoznunk akkor, amikor az országban még mindig kivételes állapotok vannak és ezeket a kivételes állapotokat a választások ideje alatt is fenn akarja a kormány tartani. A liberálisok igy már eleve lehetetlenné, teszik, hogy például a határment vidékén, ahol szigorú ostromállapot van, szervezkedjünk és a saját embereinkkel érintkezhessünk«. 3H. *T' Halálba kergetett ismét egy ma- j gyárt a kisebbségi fátum. Pernyés Imre, hadirokkant, aki mint ismeretes, végigküzdötte a világháborút, Párkányban, ahol született, kérvényt adott be, hogy illetőségét ismerjék el. A kérvény megjárta az összes fórumokat, aztán egy szigorú hivatalos Írás, kíséretében, visszakerült Pernyéshez. A hivatalos Írásban tudatták a szegény hadirokkanttal, hogy nem fogadják opcióját és mint magyar állampolgárnak el kell hagyni a csehszlovák köztársaság területét. Pernyés annyira elkeseredett, hogy egy szép őszi este lefeküdt a vasúti sínre, bevárta a vonatot, mely valósággal kettészelte a szerencsétlen magyar hadirokkantot Ugrón István az erdélyi magyar párt elnöke genfi tartózkodása alatt felkereste Dúca külügyminisztert, akivel hosszasan tanácskozott. A külügyminiszterrel való találkozásáról a pártelnök a következőket mondotta: sQenfben természetesen felkerestem az ott tartózkodó Dúca külügyminisztert. Ezt az alkalmat felhasználtam arra, hogy a delegációnk tagjait dr. Balázs András prelaws és dr. Balogh Arthur egyetemi tanár urakat a külügyminiszternek bemutassam. A külügyminiszternél igen érdekes eszmecsere fejlődött ki, melynek a során a miniszter ur többször is hangsúlyozta, hogy érdekközösséget lát fenferogni a kormány és a kisebbségek között és a kormánynak a saját érdekében is kl keil a kisebbségeket elégíteni. Épen ezért ő azt tartja, hogy a kisebbségek sokkal többet tudnak elérni Bukarestben, mint Gcnfben. Hogy mi lesz a sorsa az egyházak panaszának, természetesen nem tudhatom. Egyelőre közölték a beadvány szövegét a kormánnyal. A válasz beérkezte után dől cl, hogy mikor kerül tárgyalás alá. Alapos reményem van arra. hogy még ez időpont előtt lényeges változások fognak eszközöltetni Anghelescu ur javaslatán és csak az a kérdés, hogy ezek alkalmasak lesznek-e a kisebbségeket teljesen megnyugtatni és jogos kívánságaikat kielégíteni?« * Az aradi magyar színház körül furcsa bonyodalmak támadtak. Arad város vezetősége hosszú tárgyalások után sem hajlandó megkötni az aradi színház bérletére a szerződést Fekete Mihály színházigazgatóval, aki a minisztériumtól Aradra és Temesvárra kapott koncessziót. A város vezetősége körében több vádat emeltek Fekete ellen, többek között azt, hoigy hetvenötezer lejtiyi jegyilletéket, még most sem fizetett meg a városnak. De legfőbb vád az, hogy Feketét államellenes cselekedet miatt egy ízben a Berliniből jelentik: A német delegáció szombaton este fog különvonattal Locarnoba utazni a külügyminiszterek konferenciájára. A delegáció tagjai Luther kancellár, Stresemann külügyminiszter, Schubert külügyi álamtitkár, Kemnner, a birolmi kancellári államtitkár és Kiep birodalmi sajtófőnök, továbbá számos szakértő és tisztviselő, összesen mintegy harminc személy. A berlini sajtó a diplomáciai iratváltás közzététele alkalmával megállapítja, hogy most már semmi akadálya sincs a locarnoi értekezlet megtartásának. A Tägliche Rundschau, a Kreuzzeitung és a Deutsche T ageszeitung hangsúlyozzák, hogy Németország számára lehetet-Athénből jelentik: A Pangaloskormány kedden rendelettel feloszlatta a parlamentet. Néhány nap óta ugyanis- a jobboldali pártok között erős mozgalom indult mamelynek az volt a célja, hogy erőszakkal buktassák meg és távolítsák el a mostam tormán'•* A proklamációban. amelyet az egész kabinet bocsátott ki, a kormány ismerteti az okokat, amelyek a parlament feloszlatására vezettek és kijelenti, hoTM vállalja az alkotmányos felelősséget. Az uj köztársasági alkotmányt kedden irta alá Kondouriotis köztár-Bécsből jelentik: A bécsi esküdtbíróság előtt szerdán kezdődött meg Carniciu Mencia asszony bünpörének tárgyalása, aki május 8-án a Burgszinházban a Peer Gvnt előadása közben lelőtte Panica Tódor bolgár politikust. A törvényszéki palota épületét a tárgyalás előtt rendőrök és detektívek szállták meg és a bejáratnál mindenki zsebeit átkutatták, hogy nincs-e nála fegyver, vagy bomba. A törvényszék elnöke ugyanis figyelmeztető levelet kaoott, hogy Panica Tódor barátai merényletre készülnek a vádlott asszony ellen és menten lelövik, ha Bulgária politikai mozgalmairól leleplezésekkel áll elő. Carniciu Menciát szuronvos börtönőrök vezették be a terembe. Az elnök gyöngesésére való tekintettel megengedte neki. hogy ülve mondja el vallomását. A vádirat felolvasása után Carniciu Mencia kihallgatására került a sor. A vádlott arra kérte a törvényszék elnökét, hogy mellőzze a kirendelt tolmácsot, ő maga németül fog válaszolni a kérdésekre. Elmondta, hogy román alattvaló. Az elnök közbevetette azt a kérdést, hogy van-e vagyona, mire a vádlott asszony azt válaszolta, hogy vagyontalan, a családjától kan támogatást. Az ügyésznek közben volt bejelenteni valója. Megidézték ugyanis tanúnak Panica Katalint, a meggyilkolt bolgár politikus Ip'-it. de nem bíróság elitélte. A furcsa ügyben a legközelebb fog dönteni kolozsvári szülészeti főfelügyelő, aki valószínűleg uj koncessziót fog kiadni Fekete magyar színigazgató részére. len biztonsági szerződést kötni mindaddig. mig a felső Rajnavidéket ki nem ürítik. Londonból jelentik: A Daily Telegraph feltűnő helyen, nyilvánvalóan sugalmazott cikkben hangsúlyozza, hogy Anglia rendkívül kívánatosnak és fontosnak tartja Németország csatlakozását a Népszövetséghez, egyben azonban határozottan megcáfolja azokat a híreket, mintha Anglia népszövetségi mandátum tormájában vissza akarná Németországnak Togot, Kamerunt és a Karolin-szigeteket adni. A lap megjegyzi, hogy a gyarmatok visszaadásának gondolata még csak fel sem merült eddig a szövetségesek között. .sasági elnök. A minisztertanács délután hat órakor a köztársasági elnök elnöklésével tartott ülésén szankcionálta az uj hotmányt.. Utána hálaadó istentisztelet volt az athéni templomokban, majd nagy népünnepélyt rendeztek. Az uj választásokat a legrövidebb időn belül megtartják, mert ezt a törvényhozás által julius 1-én megszavazott és most szíankcionált alkotmány előírja. A parlament váratlan feloszlatása nem kelt nagyobb izgalmat, mert a kamara már hoszszabb idő óta amugysem ülésezett. jelent meg. Az ügyész tudatta, hogy Panicáné csütörtökön fog eljönni, mert beteg, szanatóriumban fekszik, a sebesülés következtében, amelyet a merénylet alkalmával szenvedett, orvosi műtétet kellett raita végrehajtani és ezt még nem heverte ki egészen. Bumbarov bolgár állampolgár, aki mint tanú jelent meg. azt kérte az elnöktől, hogy rendeljen ki a vádlott vallomásának mentői pontosabb lefordítása céljából még három olyan bolgárt, aki tökéletesen ért németül, amire az elnök azt jegyezte meg. hogy tanúnak nincs inditványozási joga. Az elnök most a vádlotthoz fordul ezzel a kérdéssel1: — Bűnösnek érzi magát? Mencia Carniciu: Igen. Az elnök kérdésére belekezd ifjúkorának ismertetésébe, de olyan izgatottság vesz rajta erőt. hogy keresi a német kifejezéseket. Az elnök int a tolmácsnak, hogy vegye át szerepét és figyeljen a vádlott minden szavára. Carniciu asszony bolgárul adja elő és a tolmács mondatonként ismétli a vallomást. Carniciu Mencia vallomásában elmodotta. hogy Krusevóban született. Mikor egy éves volt, atyja politikai okokból menekülni volt kénytelen és Bulgáriába szökött, ő pedig nagyanyjánál maradt. 1903-ban egy lázadás után. amelyet a törökök véresen elnyomtak. Krusevó városát török csapatok szállották meg és rolgyaitottüc, ;Ai Carniciu-ház is a lángok martaléka lett. így került ő atyjához Caribrod.» ba és beíratták a gimnáziumba, đe az ötödik osztályból ki kellett man rađnia. mert megbetegedett. Atyjának a caribrodi vasúti állomáson! pénzváltóüzlete volt. segített atyjának a boltban. 1918-ban Münchenbe utazott. A törvényszék előtt fekvő iratokból megállapították, hogv Carniciu Mencia a müncheni utazás alkalmával találkozott az Asov-csaIáddal és az ő révén ismerkedett meg Bumbarov Magdolnával. A nyomozás során azt vallotta Carniciu Mencia, hogy ő volt az. aki őt a macedón politikai viszonyokkal megismertette. Most is megmarad emellett. Az elnök: Bumbarov asszony ezt határozottan tagadta. A vádlott: Akkor hazudott. A tárgyalás folyik. ~ ~~ .........^ Halálos ugrás ejtőernyővel ezerkétszáz méter magasból Aradi magyar pilóta tragédiája Varsóban A beogradi rendőrség nem engedélyezte az ugrást Aradról jelentik: Julius hónapban nemcsak Romániában, hanem a külföldön is nagy feltűnést keltett Sziklay Jenő aradi mechanikusnak a bukaresti repülőtéren ejtőernyővel végzett 'kísérlete, amely nagyszerűen . sikerült. Sziklay kétszázezer ember jelenlétében, kétszáz méter magasságból ugrott le egy repülőgépről, hogy az ejtőernyőt kipróbálja. A sikerült kísérlet után Sziklay Jenőből egyszerre nagy ember lett. a Román Aero t.lub meglepetést keltő szerződést kötött at aradi szerény iparossal tíz repülésre, amely Sziklaynak egy-egy ugrásért 200.000, azaz tiz ugrásért tehát kétmillió lejt jelentett volna. A szerződés szerint a klub kívánsága az volt, hogy Sziklay először Beogradban ugorjék le s már minden előkészületet megtettek az ejtőernyőnek Beogradban való kipróbálására, de az utolsó pillanatban a beogradi rendőrhatóság betiltotta a hajmeresztő produkciót, azzal az indokolással, hogy éppen a közelmúltban végződött egy ugrás halálosan. Sziklay igy az Aero Clubbal kötött szerződéssel a legközelebbi ugrását Varsóban valósította meg. A lengyel főváros közfendészeti hatóságai szintén vonakodtak Sziklay Jenő veszedelmes produkciójának engedélyezésétől, mert ott is az volt a helyzet, hogy éppen a közelmúltban zuhant le és pusztult el egy csehszlovák repülő hasonló találmányu ejtőernyővel. Végül is úgy simították el az akadályokat, hogy Sziklayval előzetes sulypróbát rendeztettek, amidőn is a hullóernyőt homokkal megtöltött zsákokkal bocsátották le a mélységbe. A súlypróba alkalmával az ernyő jól működött, úgy, hogy hétfőre megadták az engedélyt Sziklaynak ernyője kipróbálására. A véletlen azonban úgy hozta magával, hogy Sziklay kísérlete halálosan végződött. Sziklay 1200 méter magasságból ugrott ki a repülőgépből, azonban repülöernyöje — valószinüleg a zsineg elí szakadása következtében — nem nyílt ki, a szerencsétlen ember huszezer néző szemeldttára halálra zúzta magát. Mire a tragédia színhelyére értek a halálos látványosság résztvevői, a 33 éves fiatalember már felismerhé teilen roncs volt. A bukaresti rendőrség táviratilag értesítette az aradi rendőrséget, hogy közöljék Sziklay Jenő feleségével a katasztrófát, valamint azt, hogy a szörnyethalt pilótát csütörtökön temetik Varsóban. Szlklayné elutazott Varsóba, hogy ott résztvehessen férje temetésén. Időközben Sziklayné fel lógja venni Bukarestben azt a kétszázezer lejt, amely tragikus sorsú férjének volt kitűzve egyegy repüléséért, tekintet nélkül arra. hogy sikerül-e a produkció vagy sem. A német delegáció szombaton indul Locarnoba Anglia nem adja vissza a német gyarmatokat A görög kormány feloszlatta a parlamentet A jobboldali pártok puccsra készültek A burgszinházi merénylő a bécsi eskfidtbiróság előtt Megkezdődött Bécsben Carniciu Mencia bünpörének tárgyalása
