Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-02 / 264. szám

1025. október 2. BAC5MEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei • fl • A pótérettségi vizsgák eredményét most tették közzé az erdélyi tanügyi hatóságok. Az eredmény épp olyan el­szomorító és megdöbbentő, mint a jú­niusi érettségié volt. A naszódi pótérett­ségizők közül 19-en jelentkeztek vizs­gára és csak egy ment át közülük, a ■ többi 18-at kíméletlenül, elbuktatták. Désről 12 tanuló jelentkezett, átenged­tek két pótérettségizőt. Besztercéről 7-en álltak a bizottság elé és a hétből négyet elbuktattak. A kolozsvári bizott­ság 157 tanulót vizsgáztatott, akik kö­zül nem kevesebb, mint 68 bukott el. A katasztrofális eredmény miatt a ta­nulók körében óriási az elkeseredés. * A nagyváradi vizsgabizottság volt a legkíméletesebb a diákokkal szemben. Az Írásbeli vizsgára a bizottság előtt huszonnyolc diák jelentkezett, akik mi­után megkapták tételeiket, hozzáfogtak a dolgozatok elkészítéséhez. Diina in­spektor közben észrevette, hogy néhány vizsgázónak nincs tintatartója. mire sor­ban felelősségre vonta őket. A diákok közül többen azzal mentették ki ma­gukat, hogy a tintát előző nap felhoz­ták tantermeikbe, reggelre azonban a tintatartók egyszerűen eltűntek padjaik­ból. De Dima inspektor nem vette fi­gyelembe a diákok kifogásait és bár a mulasztás könnyűszerrel reparálható lett volna: nyolc magyar érettségizőt és egy román érettségiző nőt azonnal eltiltott a vizsgán való részvételtől. A felfüggesztés nagy riadalmat keltett a diákok között. A hir elterjedt a város­ban is és az egyik nagyváradi magyar lap munkatársa a felfüggesztés okai­ról érdeklődött Dima professzornál, aki jgy válaszolt: »Kérem, engem a felet­teseim szigorúan kérdőre vonhatnak, hogy ha a formalitásokat nem tartom be. A tételeket senki sem bírálja felül, ezért tételeim enyhék, de a formákra szigorúan ügyelek.« # Brassóban most folynak le az uj iparkamarai választások, amelynek eredménye alapján a szászok 27, a ro­mánok 21 mandátumod kaptak, a ma­gyarság viszont csak 2 mandátumhoz jutott. Az eredmény nagy meglepetést keltett, mert a magyarság legalább öt mandátumra számított. * A szilágykövesdi református iskolát még a múlt évben bezáratta Angheles­­cu. Az iskola fenntartója: a református egyház még annak idején kimutatta a bezárás jogtalanságát és kérte az iskola megnyitását. A nagyváradi tanfelügyelő­ség nemrégiben értesítette az egyházat, hogy Anghelescu a kérést elutasította és az iskola megnyitását nem engedélyez­te. A reformátusok között nagy meg­döbbenést keltett a tanfelügyelőség le­irata, mert még a tavasz folyamán Ígé­retet kaptak arra, hogy az iskolát meg­nyitják, vagy ha ez akadályokba üt­köznék, az állami iskolában nyitnak ma­gyar tagozatot. Anghelescu azonban ugylátszik mindkét ígéretéről megfeled­kezett. * A román iskolajavaslaital kapcso­latban nemrégiben az a hir terjedt el, hogy Atighelescu feltétlen módosítja a javaslatnak azokat a szakaszait, me­lyek a kisebbségi felekezeti iskolákra vonatkoznak. A bukaresti Rador mun­katársa Anghelescu miniszterhez for­dult felvilágosításért, aki a következő­ket jelentette ki: »Egy pillanatig sem lehet szó a kisebbségi oktatásról szóló törvényjavaslatok bármilyen módosí­tásáról. A javaslat az ősz folyamán ab­ban a formában kerül a kamara elé, amelyet az elmúlt ülésszakban már meg is szavazott. Minden ezzel ellenkező hir azoknak'a koholmánya, akik mellék­utakon szeretnék ezt az eredményt el­érni. Épp oly hamisak ezek a hírek, mint azok is, amelyek szerint' a szövet­séges kormányok vagy a Népszövet­ség interveniáltak volna ebben á kérdés­ben. A törvényjavaslat egyébként any­­nyira liberális, hogy nem sérti egyetlen kisebbség jogait sem. — Mi igaz a kisebbségi államtitkár­ság híréből? — kérdezte az újságíró. — Semmi sem igaz, — válaszolta Berlinből jelentik: Csicserin kül-, ügyi népibiztos megkezdte tárgya­lásait Stresemann külügyminiszter­rel. A tárgyalások során Csicserin szóvátette, hogy Moszkvában félre-; ismerlietetlen aggodalommal kisér­ték Németországnak a biztonsági szerződés ügyében folytatott tár­gyalásait, mert abban azt látták, hogy elfordult a Keletre való orien­tálástól, melynek irányát a rapallói szerződés szabja meg. Stresemann, a lapok szerint, hangsúlyozta, hogy Németországnak a nyugati hatal­makkal való paktum-tárgvalásai mi­att az Oroszországhoz való viszo­nyában a legcsekélyebb változás sem áll be és Németország tovább­ra is ragaszkodik a rapallói szerző­déshez és ahhoz a szellemhez, a melyben azt kötötték. A Berliner Tageblatt szerint Lut­her birodalmi kancellár és Strese­mann külügyminiszter, a Csicserin­­nel való tárgyalások során arra fog­nak törekedni, hogy eloszlassák Anghelescu — a kormány egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. De hogyan is képzelhető egy államtitkár­ság, amely a különböző tárcák körébe vágó törvények végrehajtását eszkö­zölné? Ez gyakorlatilag is lehetetlen és senki által sem ignorálható alapelvbe is ütköznék«. j Oroszország aggodalmait, de emellett Németországnak a Népszövetségbe való belépési kérdése is fontos sze- I repet fog játszani. Stresemann már ! biztosította az orosz külügyi nép­­í biztost, hogy Németország semmi­­} esetre sem lép the a Népszövetség­be mindaddig, amíg a Népszövetség statútuma tizenhatodik cikkelyének megfelelő interpretációját számára nem biztosítják. Ez a cikkely ugyan­is arra kötelezi a Né—TÖvetség tag­jait. hogy azzal az állammal, amely­­lyel szemben a Népszövetség bün­tető eljárást indított, megszakítsák a kapcsolatot és a csapatokat az or­száguk területén átengedni kötele­sek. A birodalmi kormánv nyoma­tékosan ragaszkodik ahhoz, hogy a Népszövetségbe való belépése ese­tére ettől a kötelezettségétől föl­mentsék. Stresemann ismételten megnyugtatta Csicserint afelől, hogy Németország a tizenhatodik cikkely kötelezettségeit semmiesetre sem vállal ja magára. Caillaux teljes síkéi t aratott Washingtonban Létrejött a megáiiapodás a francia adósságok törlesztésében Parisból jelentik: A Matin és a Petit Párisién azt a hirt közli, hogy a franca-amerikai adósságtárgyalá­sok eredménnyel végződtek Wa­shingtonban. A Matin azt jelenti, how az ame­rikai és a francia delegáció között a részletekre nézve is megtörtént a megállapodás, miután a washingtoni kormány engedett merevségéből és elfogadta a szerződésnek a revízió­ra vonatkozó függelékét, amely úgy szól, hogy ha Franciaország előre nem látott és ob7'"-’ okok miatt, a melyekben nem hibás, az évek fo­lyamán nem lenne képes fizetési kö­telezettségeinek eleget tenni, akkor előáll a revízió szüksége és újból meg kell vizsgálni, hogv milyen mértékig terjed fizetőképessége. A két bizottság tegnap délutáni ülésén az évi törlesztési összegek tekintetében is sikerült megegyezni, még pedig olyan alapon, hogy Fran­ciaország az első öt éven át évente í 40, a következő hét évben évi 60 és 50 éven keresztül 100 millió dollárt fizet. Támadják Apponyit a prágai parlamentben Külpolitikai vita a költségvetés tárgyalásánál Prágából jelentik: A képviselőház csütörtöki ülésén kezdték meg a jö­vőévi költségvetés tárgyalását. Az ülés elején az előadó előterjesztését óriási lárma és zajongás közöt fo­gadták. A szónokok közül Hnidek cseh ag­rárius képviselő a külügyi tárca költségvetésének bírálatánál szóvá tette a köztársaságnak a külföldi ál­lamokhoz való viszonyát és itt a többi között ezeket mondotta: — Magyarországgal való viszo-, nyunkat erősen befolyásolták a leg­­: utóbbi genfi ülésen történtek. Lehe­tetlen, hogy éppen az az Apponyi Albert gróf álljon fel mint a nem­zeti kisebbségek protektora, aki egy­kor maga volt a legnagyobb magya­rosító. Határozottan ki kell jelente­nem, hogy a csehek megelégelték az örökös magyar siránkozást a nemzetközi fórumok előtt. Apponyi a megérdemelt megleckéztetésben részesült a népszövetségi tanácsban az angoloktól, mert a világ nem hagyja magát a végletekig félreve­zettetni. Csehszlovákia többet tett a; kisebbségekért, mint Magyarország vagy Németország. A jövő parla­mentet illetően kijelentette, hogy ezután is meg kell lennie a koalí­ciós többségnek, mert különben Mussolini-korszak jön, vagy ha nem, akkor esetleg Lenin-korszak. A há-‘ rom közül a legjobb az első. A következő szónok Hlinka András volt. Beszámolót követelt Benes külügyminisztertől, akit azzal vá-! dőlt, hogy mindig a szomszédba nézeget ahelyett, hogy a nemzet­közi paktumokkal törődne. Felemlí­tette azokat a híreket, hogy Romá­nia engedményeket hajlandó adni Magyarországnak. Ennek a kérdés­nek a megvilágítását kívánta. Kije­lentette. hogy a szlovák néppárt so­hasem adta lel autonóm programját. Ezt követelték a forradalmi nemzet­gyűlésen és megmaradnak mellette a jövőben is. Az amerikai tótok se­gítségével rá akarják venni Masary­­kot, hogy a pittsbu'rgi szerződés fel-' j tételeit betartsa és adja meg az au­tonómiát Szlövenszkónak. Marokkóban megkezdődött a nagy spanyol-francia offenziva A spanyolok négy kilométernyire vannak a rifkabilok főhadisíállásától Párisból jelentik: A marokkói had­színtéren szerdán a hajnali órákban a legkedvezőbb körülmények között indult meg az újabb offenziva. Ra« hatból, ahonnan ez a hir iött. részle­tes jelentéseket még nem lehetett kapni a frontszakaszokról. Pétain tá­bornagy Noulin tábornokkal a had­műveletek színhelyére utazott. Madridba az a jelentés érkezett, hogy Larras-ban a francia és a spa­nyol vezérkar tisztjei a közös had­műveletek részleteiről tanácskoztak. Primo de Rivera tábornok, vissza­térve Alhucemasba. a soanvol sajtó képviselőinek azt mondta, hogy a rifkabilok a legutolsó harcokban sú­lyos veszteségeket szenvedtek. Abd el Krim tekintélye megrendült és a henszülöttek tömegesen pártolnak át a franciákhoz és a spanyolokhoz. A francia offenzivával egyidejűleg a partraszállitott spanyol haderő megkezdte előnyomulását Aídiir felé. Erős tüzérségi előkészítés után, amelyben az egyesitett francia-spa­nyol flotta is résztvett. a spanyol csapatok elfoglalták a Las Palomas magaslatokat és a körnvezö straté­giai pontokat. A spanyol előnyomó lás mélysége eddig két és fél kilo méter. Most már a spanyol csapatok mindössze négy kilométer távolság ra vannak Aidjirtöl. A Las Palomas hegylánc megszál­lása következtében a spanyolok uralkodnak a terepen. Snanyol ré­szen százhatvan ember volt. a vesz­teség. köztük kilenc tiszt. Félhivatalos közlemény ielent meg a csütörtök reggeli lapokban a fran­cia offenziva megindulásáról és azt állítja, hogy a támadás iól halad. Szerdán egy harmadik francia táma­dó hadoszlop is ment a harcvonalba, amelynek az a feladata, hogy elfog­lalja a Bab Tambul magaslatait. Es­tig a francia csapatok kivétel nélkül eljutottak a kijelölt célokhoz. Pétain tábornagy és Noulin tábornok szer­dán délelőtt Kifaneha ment. hogy a legközelebbről figyeljék a hadműve­leteket. Ütközet közben egv francia földerítő repülőgépet a rifkabilok erősen ágyuztak és a francia pilótát a kormánykerék mellett egv gránát­­szilánk megölte. A megfigyelő nem vesztette el lélekjelenlétét, kezébe vette a kormányt és a repülőgépet sértetlenül vitte Ain Aisába. A spanyol csapatok nvolc óráig tartó heves küzdelem után amely­ben a szárazföldi, tengeri és légi haderők együttesen működtek, fog­lalták el a Taranara-Buybar-Lüs Pa­lomas hegyláncolatot s ezzel az Isiit-íoiyó két partján is uralkodnak, ahonnan kedvező hadműveleti terep kínálkozik a további előnvomulásra Aidjir ellen. Az előnyomulás nagyon nehéz a kedvezőtlen terenviszonyok miatt, de a harcok már nem olyan elkeseredettek és véresek, mint Al­­hucemas körül, ami arra mutat, hogy a rifkabilok ellenállása gyöngül. A spanyolok részén tíz ember lett harcképtelen. Francia hadihajók, köztük a Metz cirkáló, amelyen spanyol tábornokok vannak, ágyutüz alá vették az egész partvidéket és különösen Afrut. ahol a rifkabilok támadásra gyülekeztek. Egyidejűleg a francia zóna keleti ré­szén megkezdődött Pétain tábornagv offenzivájü és ezzel megindult a szá­razföldön a francia-spanvol egyesí­tett támadás. A legközelebbi cél Aidjir. hogy az egész területet Me­­liláig meghódoltassák a spanyolok. A direktórium uiabban tíz millió pe­zetát szavazott meg a marokkói hadjárat költségeire. Németország nem hagyja cserben Oroszországot Nem enged területén átvonulni idegen csapatokat Csicserin és Stresemann tárgyalásai

Next

/
Thumbnails
Contents