Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-20 / 280. szám

1925 október 20.

BACSMEGYEI NAPLÖ

3. oldal

Kisebbségi Élet

& a®

A genfi kisebbségi kongresszuson

az erdélyi magyarság nevében dr. Balogh Arthur szólalt föl, aki másfélórás beszédében a kisebbségi jogok garanciáit fejtette ki. »Nein elég — mondotta többek közt — a kisebbségi jogokat . kodifikálni, nem elég azokat részletes törvényekbe foglalni és minden törvényhozási aktusnál (a vallásügyre, iskolaügyre, gyülekezési jogra stb. vonatkozó törvényeknél) rájuk különös figyelemmel lenni. De minthogy mindezek a jogok közigazgatási jogokká válnak, tellát a közigazgatási szervek azokat megsérthetik, rájuk nézve meg kell adni a független bíróságok által nyújtandó teljes közigazgatási jogvédelmet Vagyis kell, hogy a kisebbségi polgárnak módjában álljon független bíróságoknál jogvédelmet keresni, ha elismert jogait a közigazgatási szervek megsértenék és a független biróság által reparáltatni az elszenvedett jogsérelmet. Véleményem szerint a kisebbségi kérdés megoldása a következő irányelvek szerint történhetik:

1. A kisebbségi nemzeti egyéniségek és kultúrák szabadságát biztosítani kel!, tehát a kisebbségi jogokat az illető állam pozitív jogrendjének részeivé kell tenni részletes törvényekkel. Ezeknek a jogoknak független bírói védelmet kell adni.

2. A kisebbségek kulturális autonómiája a béke és konszolidáció müvét szolgálja, tehát megadandó ott és, ahol szerződések nem biztosítják.

3. Népszövetség arra van bivalya, hogy a jogok legfőbb őre és garantálója legyen. Oly eljárási módot kell tehát alkalmaznia, hogy e feladatának valóban, megfelelhessen és a kisebbségek bizalommal lehessenek működése iránt«.

&

Anghelescu beterjesztette a--í>U;pszövetségnek azt a memorandumot, amelyben az erdélyi magyar egyházak panaszaival szemben próbál védekezni. A memorandum — bukaresti lapok szerint — mindenekelőtt megállapítja, hogy a román kormány a lehető legdemokratikusabban kezeli a kisebbségek oktatásügyét, és külön kiemeli azt hogy a kisebbségeknek az iskolaügyben indított mozgalma nem egyéb közönséges irredenta mozgalomnál.

*

A nyelvtörvényről hosszabb cikket ír a csehszlovák szociáldemokraták lapja a Pravo Lidu. »A nemzeti demokratáknak az a kívánsága — irja — hogy a nyelvtörvényt a nemzeti kisebbségek kárára szerkesszék meg, ami épen a választási időben a nemzetiségi harcok kiélezését jelentené. A nyelvkérdés szabályozásánál arra is kell gondolni, hogy a nemzeti államot iie csak az államnyelvvel biztosítsák, hanem hogy a csehek és németek közötti megegyezéssel érjék azt el és igy a német kisebbséget a köztársaságnak megnyerjék, mert a németek kulturális érettségük és gazdasági kiválóságuk következtében erősen különböznek a többi nemzeti kisebbségektől.«

*

Hlinka, a szlovák autonomisták vezére választási felhívást bocsájtott ki, melyben az auíonomista gondolat zászlaja alá hívja Szlovenszkó választóit. »Elérkezett az idő — mondja a felhívás —, amikor tanúságot kell tenni arról, hogy nagykorúak vagyunk-e vagy továbbra is gyámságra szorulunk. Elérkezett az idő, hogy tanúságot tegyünk arról, vájjon megérdemeljük-e önállóságunkat. Öt hosszú esztendő óta Szlovenszkó autonómájáról szólunk hozzátok, előkészítettük jobb jövőnket, most tirajtatok a sor hogy válasszatok. Választani kel;

akarta akadályozni, de sikertelenül. Kitartottam, nem ijedtem meg. Jogainkért és nemzetünkért küzdöttem! Az ordasok ordítottak, de ez nem riasztott el. Kőzápor és börtön volt osztályrészem, de nem tudtak megtántoritani. Megtettem kötelességemet, befejeztem a harcot, most tirajtatok a sor. Tegyétek meg ti is kötelességteket. Egynéhány összejövetel után urnák elé járultok és döntenetek kell szabadságtól felett! Ha becsülettel teljesititek kötélességteket és nem adjátok el magatokat, győzött az eszme, ellenkező esetben a következő öt esztendőt ott kezditek, ahol most bevégeztétek«.

Ilíegszilárdúlt a Faiule¥e-kormány helyzete

A francia radikális párt g-yillése a baloldali kartell melleti

Nizzából jelentik: A radikális-párt kongresszusának vasárnapi záró ülé: tüntetés volt a baloldali kartell föntartása és a locarnói konferencián létrejött egyezmények alapján lehetővé vált béke politika mellett. Herriot azt hangoztatta, hogy a locarnói megegyezés igazolta a baloldali kartell külpolitikáját és e siker után a radikális-párt elkerülhetetlen kötelessége, hogy igyekezzék a szocialistákkal karöltve a belpolitikai reformokat végrehajtani. Kiemelte, hogy miután a radikális pártkongresszus nyíltan hitvallást tett a baloldali kartell fentartása melleit, most a szocialistákon a sor, hogy teljes határozottsággal síkraszúlijanak a baloldali kartellért.

A nagygyűlés végül elhatározta, hogy felkéri a kormányt, hogy Spanyolországgal egyetértésben ismételje meg nagylelkűen és emberséges érzéssel azt a nyilatkozatát, lwgy még mindig hajlandó a rif lakosság számára a legmeszszebbmenö politikai, közigazgatási és gazdasági autonómiát nemzetközi kereteken belül biztosítani. Végül a kongresszus megerősítette Herriot-t elnöki tisztségében és kimondotta, hogy a legközelebbi kongresszust Bordeauxban fogják megtartani.

Painlevé és Herriot a locarnói eredményekről

A pártkongresszust lakoma rekesztette be, amelyen a szocialisták nem voltak hivatalosan képviselve, de a köztársasági szocialisták, akiknek elnöke Pairtlexé, nagyszámban jelentek meg.

A lakomán Painlevé miniszterelnök beszédet mondott. Amikor szólásra emelkedett, a jelenlevők állva percekig ünnepelték. Painlevé azzal kezdte beszédét, hogy megpecsételte a szoros barátságot Herriot-val, akinek történelmi nevezetességű érdeme, hogy Londonban, nem törődve a nacionalista hajszával, bátran és határozottan sorompóba lépett a békepolitikáért.

— Olajágat hozok Herriotnak — mondotta Painlevé, majd kijelentette, a locarnói megegyezés a kartellpolitika gyümölcse, amely véget vet a nemzetek között az eddigi bizalmatlanságnak, a mely a béke legnagyobb veszedelme volt. A marokkói politikáról beszélt ezután és kijelentette, hogy a kormány kénytelen-kelletlen visel háborút és minden pillanatban hajlandó békét kötni.

Herriot szólalt fel ezután, aki először Briand érdemeit méltatta

A szocialisták Loucheurt akarják

Caillaux helyére

Parisból jelentik: A nizzai radikális pártgyülés és a locarnói eredmények hatása alatt a Painlevé-kormány helyzete rendkívül mértékben megszilárdult. AAindenütt azt hangsúlyozzák, hogy a kartell a nizzai pártgyülés után feltétlenül megerősödött, azzal azonban senki sincs tisztában, hogy mi lesz a szociálisták követeléseivel, nevezetesen a tőkeadóval. Magitól értetődik, hogy a szocialisták a locarnói siker után kénytelenek lesznek felhagyni támadásaikkal Briand ellen s lapjaik már céloznak is erre, ellenben — mint például a Oeuvre — szóvá teszik, hogy Caillauxnak mennie kell s a legszerencsésebb megoldás az volna, ha Loucheur váltaná fel a pénzügyminisztérium élén. Általános az a felfogás, hogy Herriot is be fog lépni a Painlevé-kormányba.

A genfi kisebbségi hivataltól

remélhetik a nemzetiségi kisebbségek helyzetük

javítását

A jugoszláviai magyar párt küldöttje visszatért a genfi kongresszusról

A genfi nemzetiségi kisebbségi kongresszuson az SHS. királyság magyar kisebbségét dr. Deák Leó képviselte, aki hétfőn érkezett vissza Genfből Somborba. Viszszaérkezése után a Bácsmegyei Napló részére a genfi kongreszszusról s annak eredményeiről a következőkép nyilatkozott:

— A genfi internacionális nemzetiségi kisebbségi konferencia el- készítése olyan volt, amely mér magában is biztosította a kongresszus sikerét. Az előkészítő bizottság az ügyrend összeállításánál, a nemzetiségi kisebbségi csoportok meghívásánál olyan elővigyázatos volt, hogy az már magában véve is kizárta a felesleges diskusziókat s az esetleg felmerülő nézeteltéréseket, amelyek felmerültek volna a nemzetiségi kisebbségek helyzetének különbözősége miatt. A konferencia egysége teljesen komoly volt, a jelenlévők harmincöt milliónyi nemzetiségi kisebbséget képvisela múlt és a jövő között. A vérszomjas *ek S egységes volt állásfoglalásuk tad hosszú és fáradságos munkámat abban, hogy nem engednek meg minden néven nevezendő nóden meg- f felesleges vitákat, de az Európában bárhol létező nemzetiségi kisebbségek sorsának javítását tartják szem előtt.

— Részletes vitára nem is került a sor, miután a kongresszus ügyviteli szabályzata azt eleve kizárta s emiatt nem kerülhetett sor az egyes kisebbségi sérelmek felsorolására sem.

— A konferencia jelentőségét abban látom, hogy elhatároztuk egy Genföen felállítandó nemzetiségi kisebbségi iroda megszervezését. Ennek az irodának célja az, hogy a nemzetiségi kisebbségek és a népszövetség, illetve a népszövetség mellé rendelt főtitkárság közt az állandó összeköttetést fentartsa. Eddig az egyes kisebbségek panaszait technikailag lehetetlen volt a népszövetség éjé terjeszteni a garanciális szerződésekben lefektetett formalitások miatt. A jövőben ennek az irodának lesz a hivatása a hozzáérkező panaszokat illetékes helyre juttatni.

— A kongresszus összehívása Vilfan olasz szlovén és dr. Sziillö Géza csehszlovákiai magyar képviselő érdeme. Az ő tevékenységüknek köszönhető a kezdet ne* hézségeinek leküzdése és a konferencia megtartásénak biztosítása.

— A konferencia technikai előkészítésében nagy érdeme van Amende-nek, a kongresszus főtitkárának is, akit érdemei elismeréséül a felállítandó iroda vezetésével bíztak meg,

Dr. Deák Leó nyilatkozatához hozzáfűzte még, hogy feltétlenül reméli, hogy a felállítandó iroda céljainak meg fog felelni. Annál is inkább remélhető ez — mondotta — mert a kongresszus iránt a külörnböző hatalmak részéről olyan érdeklődés nyilvánult meg, hogy már ebből n tényből is hinnünk kell abban, hogy az iroda működése kielégítő lesz.

Froreich Ernő előtt

nem lehet kihirdetni az ítélőtábla súlyosbító ítéletét

Négy nap óta szakadatlanul dühöng cellájában

Sopronból jelentik: A győri tábla súlyosbító ítélete már szombaton este megérkezett Sopronba, de Froreich Ernővel még vasárnap sem lehetett az ítéletet közölni, mert rohamai a legutóbbi órákban sem csillapultak.

Froreich állapota a legutóbbi hetekben rohamosan rosszabbodott. Az egyedi gyilkos már aüg-alig nyeri vissza eszméletét. Állandó hisztériás és epileptikus rohamai teljesen lerontották az amúgy is gyönge ember szervezetét, j Ennek ellenére is, hihetetlen nagy étvágya van.

Rohamai csillapultával néha 8—10 adag levest és 5—6 adag húst eszik egyszerre, amit egyik soproni vendéglő szállít részére a család költségén. Ezt az óriás-étvágyat az orvosszakértők ugyancsak a pszichopátia és elmebaj egyik tünetének tartják. Egyébként a család már teljesen megszakította az érintkezést Froreichhel. Froreich Ernőné jelenleg Firenzében él fiával együtt s Olaszországban várja, hogy a magyar biróság törvényesen is kimondja a válást urától.

Froreich Ernőt válópörében és polgári ügyeiben — minthogy még négy-öt polgári és büntetőügye van folyamatban a budapesti törvényszéken — dr. Sándor László képviseli, aki legutóbb többször felkereste Froreichet soproni cellájában, ahol igyekezett védencével különböző vitás kérdéseket megtárgyalni. Froreich józan perceiben látható örömmel fogadta védőjét, fölugrott ágyáról és kezet szorított vele.

— Nem akarok elválni a feleségemtől — mondta reszkető hangon.

Az ügyvéd igyekezett Froreichet meg* nyugtatni s megígérte, hogy mindent elkövet érdekében. Froreich ezután jövő terveiről beszélt.

Akkor ugyanis még csak négy évi fegyházbüntetés sújtotta s arra számított, hogy a tábla ezt az ítéletet is leszállítja.

— Ha kiszabadulok, kikezeltetem magam és azután külföldre utazom talán Párisba, ahol csak a zenének, akarok élni.

De ezek a beszélgetések is csak néhány percig tartottak, mert a következő pillanatban Froreich ismét elvesztette öntudatát. Ilyenkor négy-öt fegyőr siet a cellába, hogy a dühöngő embert lefékezze, aki azonban rohamaival járó iszonyatos erejével gyakran öt fegyört is falhoz vág. Ezek a rohamok, amióta a győri tárgyalásra készült Froreich, már rendszeresek lettek. Vasárnap sem tudott megnyugodni. Állandó rángás gyötri, csontos kezeit tördeli, vagy már őszbevegyült szakállát tépi. Néyy nap áfa nem is lehetett vele hosszasabban értekezni s a tábla ítéletét talán csak kedden, vagy szerdán, rohamai csillapultával, hirdetik lei előtte.