Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-20 / 280. szám
4. oTđa! BAC5MEGYE1 NAPLÓ 1925 oWőber 20. CIRKUSZ Kis imbisz Sportesemény Futballcsapat sorsa: Hol kikap, hol nyer. Pász! Mélyen-tisztelí Bácska, Mi történt, megverbász? Fényes László nyolc hónapja A puritán Fényes Lászlónak ügyész és biró nekiestek, Mert Bethlen miniszterelnökről | Nem épp hízelgő portrét festett. I Amint előrelátható volt, Bethlen maradt a pörben felül. Ez az első eset egyébként, Hogy portréhoz nem a model ül. A menyasszony panasza — Vőlegényem cukros ember, Nem mint sok más semmiházik, Csak oly nőies ne lenne: Egész nap cigarettázik. Kulik Pál nyerte az autót Kínában a kulik Szenvednek eleget, Igen gyakran húznak Nehéz szekereket. Mert a Vajdaságban Ilyet senki sem tesz, Bácsmegyei Napló Autó-huzást rendez. Ennek eredményi lm arra tanitnak: j Örömet szerezhet Húzás a Kuliknak. Hogyan van a kisebbségi konferencián a szavazással? Egy indítvány ott, kérem, Sikert mikor arat? Ha többséget kap, vagy ha Kisebbségben marad? Autóverseny Sentán Érdekesnek ígérkezik j A résztvevő kocsik meccse. Tizenhárom Ford áii starthoz, Mint olvasom. Autó egy se. dió Nacionalizmus és gyermekha landóság A potiszkiszvetinikolai nacionalisták hajszája a községi orvos és a posta- j • mesternő ellen Becskerekröl jelentik: Potiszkiszvejtinikola község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén Nikacs • állomáselöljáró, az ottani Nacionalna Omladina elnökének indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy' megvonja a községi javadalmazást ' özvegy Tcmcsák Sztevánné postamesternőtől és Singer József dr. .községi orvostól. özvegy Temcsák Sztevánné, aki olyan mintaszerűen vezeti a potíszkiszvetmikolai postát, hogy a noviszadi postaigazgatóság példaképül állítja oda a többi postamesternek, az államtól mindössze 200 dinár havi fizetést kap és a községi jajvadalmazás megszüntetése az állásiról való elbocsátást jelenti. A postamesternő húsz éve vezeti kifogástalanul a potiszkiszvetinikolai postát és szűkös jövedelméből neveli két árváját, de a nacionalisták kimondták rá, hogy svríba és ezért távoznia kell, hacsak Torontálmegye közgyűlése a község határozatát meg nem változtatja. Singer József dr. községi orvossal Nikacs állomáselőljáró azért nincs megelégedve, mert az 6 orvosi működésének tulajdonítja, hogy a szerb gyermekek nagyobb százalékban halnak el, mint a magyar, német és tót gyerekek. A községi képviselőtestület ezt a lehetetlen érvelést is elfogadta és az orvostól is megtagadta a községrhozzájárulást. A nacionalisták már meg is hívtak községi orvosnak egy pádéi orosz orvost, aki azonban nem tart igényt az állásra, mert Singer József dr. nem mondott le. A községi szülésznőt, akinek csak az a bűne, hogy nem szláv, rövid utón elbocsátották állásából a nacionalisták követelésére. A község lakossága, amely úgy a postamesternővel, mint a községi orvossal a legteljesebb mértékben meg van elégedve, nagy érdeklődéssel várja a megyei közgyűlés döntését és bízik (benne, hogy a felsőbb fórumok nem fognak deferálni a túlzó nacionalisták követeléseinek, amelyekkel lelkiismeretes és hozzáértő tisztviselőket meg akarnak fosztani egzisztenciájuktól. A magyar hadügyminiszter szerint Somogyi és Bacsó gyilkosaira alkalmazást nyerhet az amnesztia-rendelet „Ha utólag el is vették az aranyóráját, azért az amnesztia megilleti őket** — A nyomozásra azért van szükség, hogy megtudják, kik esnek amnesztia alá Budapestről jelentik: A Somogyi— Bacsó-gyilkosság katonai nyomozása még mindig nem fejeződött be és a közismert gyilkosok közül még egyet sem tartóztattak ie. A nyomozás elhúzódása és eredménytelensége miatt a szocialisták elhatározták, hogy a gyilkosság, illetőleg a katonai vizsgálat ügyét újból a parlament elé viszik, ahol szóvá fogják tenni azt is, hogy mialatt a kormány a tettesek példás megbüntetésére tett ígéretet, a kormányzóság amnesztiát adott Somogyi és Bacsó gyi. kosainak. A kormány álláspontját ebben a kérdésben Csáky Károly gróf hadügyminiszter a következőkben fejtette ki: —- Az amnesztiarendeiet még semmiesetre sem jelenti azt, hogy a Somogyi- Bacsó-gyilkosság ügyében elrendelt nyomozásnak nincs semmi értelme. Sőt ellenkezőleg, a nyomozásra igenis szükség van, mert az amnesztia nem a gyilkosságra, hanem a tettesekre vonatkozik, másszóval tettesek nőikül nincs amnesztia. A tettesek kinyomozása után állapíthatja csak meg a bíróság, hogy az amnesztia főtételeinek megfelelnek-e, vagy pedig bünhödniók kell cselekedetükért. Nem részesülhetnek amnesztiában a gyilkosok, ha tettük inditóoka az önérdek volt, vagy pedig a gyilkosság elkövetésétől visszafelé számított tiz éven belül nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen voltak elitélve. Ha például a tettes a gyilkosság eikövetése előtt igy gondolkozott : „Jó lesz nekem ennek a Somogyinak az aranyórája“, akkor amnesztiában semmiesetre sem részesülhet, ellenben, ha bebizonyosndik. hogy tettét nem önérdekből, hanem politikai okból követte el, akkor — ha utólag el is vette Somogyi aranyóráját — az amnesztia megilleti. Másszóva! a döntő kérdés itt az, hogy mi volt a gyilkosság inditóoka. És itt újból rá kell mutatni arra, hogy a nyomozásra, vagyis a tettesek megállapitására igenis szükség van, mert enéikül nem tisztázható a gyilkosság inditóoka, vagyis az sem, hogy az amnesztiarendelet vonatkoztatható-e erre az ügyre, helyesebben a gyilkosság elkövetőire, vagy sem. Csáky hadügyminiszter kijelentette még, hogy a nyomozás folyik és legkésőbb hat-nyolc hét múlva befejeződik. Likvidál a Zadruzsna Banka Eies eilentćtek a régi és az uj igazgatóság kozott A közgyűlés visszahelyezte a régi igazgatóságot A noviszadi Zadruzsna Banka viszontagságos története vasárnap újabb határkőhöz jutott el. Sok kísérlet után a vasárnapi közgyűlés kimondotta a bank csendes likvidálását. Ezt a határozatot hosszú és szenvedélyes vita előzte meg és ez alkalommal szembe került a bank régi és uj igazgatósága, amelyek közt már hetek óta áll a harc és ez legpregnánsabban a közgyűlés és az utolsó igazgatóság elnökének: Rajkovics Dragomir, a legfőbb számszék noviszadi kirendeltségének vezetője felszólalásában jutott kifejezésre. Rajkovics az 1920 óta történteket bírálva. a régi igazgatóságot különféle szabálytalanságokkal vádolta, de ettől függetlenül is a bank vagyoni állapotát két-három millió dinárral passzívnak mondotta és minden kibontakozási és szanálási tervvel szemben egyetlen lehetőséget jelölt meg: csődöt kérni. Még az előző közgyűlésen választott és a szanálási akció óta ötödik igazgatóság kebelében sem volt meg a legfontosabb kérdésekben a kívánatos összhang, mert amíg az elnök két-három millió dinárral passzívnak tartja a bankot, addig az igazgatóság nyolc millió dinárral aktívnak becsülte a bank helyzetét. Vájjon likvidálás esetén ez az aktíva mennyire fog leapadni, erre nézve az igazgatóság nem tudott megállapodni és igy az intézői továbbvezetését az elnök ahhoz a fettételhez kötötte, hogy a bank régi igazgatósága, amely a bank immobilizáüságdnak beáltta előtt vezette a bank ügyeit, váltaljon kezességet arra nézve, hogy az összes betéteket ki fogják fizetni. Az elnöklő Rajkovics Dragomir bejelentette, hogy az igazgatóság ismételt eljárásának sikerült azt az eredményt elérnie, hogy a pénzügyminiszter kőtelező Ígéretet tett, hogy a házat 13.700.000 dinár becsértékért meg fogja venni és egyben bejelentette az elnök, hogy a pénzügyminisztérium elnöki osztályának titkára levelet irt, amelyben a pénzügyminiszter megbízásából meghívja a bank igazgatóságát, hogy a pénzügyminiszterrel tárgyalja le az eladás feltételeit. A régi igazgatóság azonban nem volt hajlandó az elnök által kívánt garanciát megadni és ezt azzal indokolta, hogy a mai hanyatló ingatlanárak mellett nem képes elbírálni, hogy a csupa nehezen értékesíthető ingatlan és ingó vagyon az idők folyamán milyen áron lesz eladható. Ekkor terjesztette elő Rajkovics Dragomir elnök egyéni indítványát; mely szerint a bank maga kérje önmaga ellen a csőd' elrendelését. Több elleninditvány elhangzása után a szavazásra feltett elnöki indítványt névszerinti szavazással óriási többséggel elvetették. A csődinditvány mellett alig néhányat! szavaztak. A közgyűlés azután egyhangúlag elfogadta dr. Zsupanszki Szlávkó velikibecskereki ügyvéd indítványát, mely szerint a Rajkovics elnöklete alatt működött igazgatóság lemondása folytán megválasztandó uj igazgatóság kötelességévé kell tenni, hogy lépjenek sürgősen érintkezésbe az összes hitelezőkkel, azoktól fizetési engedményt és különösen pedig haladékot eszközöljenek ki és csőd elkerülésével folytassák le a bank csendes likvidálását. Az indítvány elhangzása után két nagyobb betevő kijelentette, hogy 100— 150.000 dinár engedményt ad és ezzel példát akarnak statuálni a többiek számára. A rendkívüli közgyűlés ezután megválasztotta az uj igazgatóságot, amelynek dr. Zsupanszki Szlávkó, velikibecskereki ügvvéd, Sztojkovics Szvetiszláv vrsaci lelkész, Popovics Rackó, Radonics Milán, Zsivojnovics Koszt és Szecsiüjszki Andrija noviszadi kereskedők, dr. Milutinovics Arzén noviszadi ügyvéd, Bosnyákovics István nyugalmazott városi főszámvevő, Mihajlovics Dimitri- I je nyugalmazott ezredes, Moljacs György kereskedő és Popovicki Lázár I mérnök lettek a tagjai. A felügyelőj bizottságba dr. lücs Brankó orvost, Kli\ cin Mita szerkesztőt és Zsivojnovics Jován gimnáziumi igazgatót választották be. A közgyűlésen nyolcvan részvényes jelent meg, akik körülbelül 1S.000 részvényt tettek Le, ebből 16.000 darab a régi igazgatóság tőkecsoportjának birtokában van. A 80 részvényesen kiviil 400—500 főnyi hallgatóság is megjelent a közgyűlésen. Az uj igazgatóság még vasárnap délután három órakor tartotta meg alakuló gyűlését és az igazgatóság elnökévé Mihajlovics Dimitrije nyugalmazott ezredest, alelnökké Bosnyákovics István nyugalmazott számvevőt választotta meg. Az uj, illetve a nagyrészt visszahelyezett régi igazgatóság megállapította legsürgősebb munkaprogramját, úgy, hogy előreláthatólag két-három hét múlva teljesen tisztában lesz azzal, hogy milyen kvótát lesz képes csendes likvidálás esetén a hitelezőknek kifizetni. j -----—- .ufcagraaag:. ----Meghalt a vajdasági szerbek történetírója Radonics Jov>n dr. nyilatkozata Szentklárai Jenő müveiről Beogradból jelentik: Dr. Szentklárai Jenő prépost, az ismert szerb-magyar történetíró, aki Vrnjevo-ban született, hosszas szenvedés után elhunyt Temesvárott. Szentklárai prépost tagja volt a beogradi és a budapesti tudományos akadémiáknak, valamint a Srpska Ma- I f/cd-nak is. Az elhunyt történetiró régebben rendkívül alaposan tanulmányozta a 'vajdasági etnográfiai viszonyokat és igen értékes müveket alkotott a bácskai és bánáti szerb telepítésekre vonatkozólag. Radonics Jován dr., nemzetgyűlési képviselő, aki közeiről ismerte Szentkiárai tudományos működését, a következőket mondotta az elhunyt történetíróról : — Az összes magyarországi történetírók közül Szentklárai ismerte legjobban a magyarországi szerbek történetét. Főművei, amelyekben önálló kutatás alapján egészen uj adatokat dolgozott föl: „A XVI-XVII. századbeli dunai hajózás története“ és „A Csanádi egyházmegye története.“ Ezekben a müveiben részletesen foglalkozik az e korbeli vajdasági szerb települések történetével. Feldolgozta azonkívül a bánáti sváb településeket gró! Mercy kormányzó alatt. Müveit „Histoire des Serbes et Hongroises“ cimü, 1919-ben megjelent könyvem megírása alkalmával forrásmunkául használtam fel. Öt tartom egyébként Márki Sándor és Acsádi Ignác mellett a legnevezetesebb magyar történetírónak. Temetésén úgy a szerb, mint a magyar irodalmi társulatok képviseltették magukat. Aki adósáról pontos és megbízható információt akar, forduljon Radio Hiteltudósiíó Iroda suboticai bej. céghez Karambašćcva ul. 29. Postafiók 48. 8550 _________________________________
