Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-02 / 264. szám

2. oldal, Időközben érkezett meg a ki­rály távirata, hogy tekintsenek el az ünnepélyes fogadtatástól. A királyi pár visszatérése alkalmá­ból Beogradot iellobogózzák. Pasics miniszterelnök visszatérése A miniszterelnökség csütörtö­kön táviratot kapott Pasics Ni­kola miniszterelnöktől, aki kö­zölte, hogy október 10-én tér vissza Franciaországból Beo­­gradba. Az építésügyi smniszter jóváhagyta a novisadi kövezés! programot Négymillió dinárba kerül a megrongált kövezet kijavítása A novisadi kiszélesített városi tanács már több hónappal ezelőtt elhatározta, hogy a megrongált uccai kövezetei ki­javíttatja. A Magyar-ucca kövezete volt a leghasznavehetetlenebb állapotban, mert a vasútról az egész teherárufor­­gaíom ezen az uccán bonyolódik le. Az, állam ezen a cimen kövezetvámot is szedett, de az erre a célra befolyt ösz­­szeget nem fordította az úttest karban­tartására. A kiszélesített városi tanács sürgeté­sére végre hozzájárult a pénzügyminisz­ter is, hogy ezt a bevételt az ucca­­kövezésekre használhassák fel. Közben a kiszélesített városi tanács elhatározta, hogy négy millió dinár költséggel kera­­mittal vagy kis kockakővel kikövezted a Magyar-uccát, továbbá a vasúttól a Umánon levő villasor mentén a Duna­­uccáig vezető utat, amely részben már fel is van töltve és jókarba helyezteti a Kamenicai-uccát. Az építésügyi miniszter most arról értesítette a várost, hogy az uccaköve­­zéseket engedélyezte és a szükséges összeget az Állami Jelzálogbank utján kiutaltatja. Mihelyt a hitelfolyósítás megtörténik, a novisadi építésügyi igaz­gatóság nyomban kiírja a pályázatot. Az uccakövezés, ha még a tél beállta előtt megkezdődik, tavaszra elkészül. Fere-fere Mennyit költenek az amerikaiak a reklámra ? Az Egyesült-Államokban évente sok százmillió dollárt adnak ki pusztán a hirdetésekre. Egy népszerű filadelfiai hetilap bo­­ritéklapján a hirdetés 16.000 dollárba kerül, egyetlenegyszer közölve. A belső oldal jelentékenyen olcsóbb, úgyszólván ajándék, csak 8.000 dollár. Newyork közepén egy szerényke kis fény-reklám évente 100.000 dollárba ke­rül. Ha valamely kereskedő, iparos vagy vállalkozó azt óhajtja, hogy rek­lámtábláját elhelyezzék az összes vil­lamosokban, földalatti és földfeletti vas­­utakban, akkor erre a célra 130.000 dol­lárt keli a méllényzsebből kivennie. A statisztikákból, melyekből ezeket a mammut-számokat vesszük. kiderül, hogy az 1923. év folyamán hetvenöt társaság szerepel, mely az újsághirde­tésekre legalább 250.000 dollárt áldo­zott. Rangsorban elsőül áll itt egy élelmi­szer-cég, mely makkarónit árul, a má­sodik és harmadik helyet két-két szap­pankereskedő foglalja el, a negyediket egy pokróc-áruház, az ötödiket egy cég, mely grammotónnal és lemezekkel ke­reskedik. Mindez csak az újsághirdetést öleli fel, nem veszi számba az egyéb reklá­mokat, mellyel az amerikai kereskede­lem és ipar bőségesen él. Egy rágó­­gummi gyáros évente 4.000.000 dollárt költ hirdetésekre. »Rágjatok gummit! Mindenki gummit rág! Nincs jobb a gumminál!« Az emberek pedig gummit rágnak s meg varrnak győződve, hogy nincs jobb a gumminál. A hirdetési ügynökségeket újabban 1925. október 2 Zsivkovics Ljuba és Alexijevics Mita Szuboticán Meghallgatták a radikális-párt frakcióinak kívánságait Zsivkovics Liuba, az országos ra­dikális párt elnöke és Alexiievics Mi­ta beogradi kerületi főispán, a bel­ügyminisztérium B. B. B. osztályá­nak a főnöke vajdasági körutjuk során szerdán este Szuboticára ér­keztek, ahol a varos és a radikális pártszervezet vezetői fogadták őket. A két nagy tekintélyű politikus uta­zásának főcélja ugyan az. hogy a Beogradban épitendő ui radikális klub-helyiség érdekében társadalmi akciót indítsanak, emellett azonban mindenütt tanácskozásokat foly­tatnak a radikális pártszervezetekkel és a hatóságok vezetőivel, hogy megismerkedjenek a vajdasági ra­dikális választók kívánságaival és meggyőződést szerezzenek a vaj­dasági közigazgatás mai helyzetéről. A két politikus részvételével ez­ért a szuboticai radikális klub csü­törtökön délelőtt ülést tartott, • ame­lyen a klub vezető-tagiai nagyszám­ban vettek részt. A gyűlésen Zsiv­kovics Ljuba nagyobb beszédet mon­dott amelyben a politikai helyzetet ismertette, majd egységre és meg­értő együttműködésre hívta fel a radikális párt tagjait. A gyűlés résztvevői ezután informálták Zsiy kovics Ljubát és Alexiievics Mitá' a szuboticai radikális párt helyzeté­ről és működéséről, ami közben egyes párttagok részéről panaszok is elhangzottak. így egyesek szó­­vátették az országos radikális párt elnöke előtt a szubtoicai radikális klubban legutóbb lefolvt elnökvá­lasztási. amelyről a várt esvik frak­ciója azt állítja, hogy az meglepetés­szerűen és nem szabályszerűen'., tör­tént. A vanaszttevők az elnökvá­lasztás elrendelését kérték Zsivko­vics Liuba utján a radikális párt főbizottságától, hangsúlyozva, hogy a radikális klub élén vajdasági radi­kális politikusnak kell dini. Elhangzottak ezenkívül más olyan felszólalások is, amelyekben a subo­ticai radikálispárt elégedetlen tag­jai néhány sérelmet soroltak fel. Zsivkovics Ljuba nagy figyelemmel hallgatott meg minden felszólalást és kijelentette, hogy az ügyet ala­pos vizsgálat tárgyává fogják tenni, az esetleg történt hibákat pedig fel­tétlenül korrigálni fogják. Zsivkovics Ljuba és Alexiievics Mita ezután a városházára mentek, ahol előbb megbeszélést tartottak a tá­vollevő főispánt is helyettesítő Ma­­lagurszki Albe polgármesterrel, majd fogadták külön-külön a radi­kálispárt helyi szervezetének több vezetőjét akikkel egyenkint beható eszmecserét folytattak a polgármes­teri hivatal helyiségében. A két po­litikus előtt megjelentek a suboticai radikális klub valamennyi frakciójá­nak vezetői és a legnagyobb feltű­nést az keltette, hogy Zsivkovics Ljuba magához kérette a suboticai radikálisklubból még Pletikoszics András dr. volt főispán lemondása után kilépett és azóta teljes paszi vitásban levő Manojlovics-Miiadino­­vics-féle frakció vezetőit is. A pasz­­szivitásban levő radikális csoport vezetői meg is jelentek az országos radikálispárt elnöke előtt és kifej­tették előtte úgy passzivitásuk okát, mint véleményüket a szuboticai vá­rosi közigazgatásról és a helyi ra­dikális klub működéséről. Megjelent a két beogradi politikus előtt a szuboticai iparosok betegse­­gélyző egyesületének a küldöttség is, amely panaszt emelt, hogy a rendőrség nem engedélyezte az egyesület közgyűlésének a megtör tását. Alekszijevics Mita ígéretet tett a küldöttséget vezető Peics Ist­ván szabónak, az iparos betegse­­gélyző elnökének, hogy meg fogja vizsgálni az ügyet és orvosolni fog­ja a sérelmet. Ezután meghallgatta a belügyminisztérium B. B. B. ősz­tályának a főnöke dr. H orv át Cvet­­kó rendőrfőkapitány jelentését a szuboticai rendőrség működéséről. Délben a két politikus tiszteletére szükehbkörii benkett volt, délután pedig Zsivkovics Ljuba és Alekszi­jevics Mita továbbutaztak Szentára, Perics Marinko bűntársai a novisadi törvényszék előli Pénteken délben hirdetik ki az ítéletet A novisadi törvényszék — mint a Bácsmegyei Napló jelentette — augusz­tus 27-én tárgyalta Perics Marinko, hír­hedt bánáti haramiavezér bűntársainak bűnügyét. A pörnek öt vádlottja volt: Rajin Dusán velikibecskereki kereske­delmi utazó, Pivarszki István géplaka­tos, Martin János földmives, akik vizs­gálati fogságban vannak és a szabad­lábon tevő Vorgies Veliko földmives és Terzin Mátyás mészáros. A három első­rendű vádlottat azzal vádolja az ügyész­ség, hogy elősegítették a kikindai fog­házból megszökött Perics Marinko szö­kését, fegyverrel és lőszerrel látták el a haramiát és felhívták a figyelmét azokra, akiket érdemes kirabolni, to­vábbá a zsákmányon a rablóval együtt osztozkodtak. Az augusztus 27-én megtartott főtár­gyalás megnyitása után kiderült, hogy Rajin Dusánnak nincs védője és a sza­badlábon levő Vorgics Veijko vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. A bíró­ság ezért elhalasztotta a tárgyalást ok­tóber 1-re. A csütörtöki főtárgyaláson Radulovics Müoje elnökölt, a tanács tagjai Obra­­dovics Dusán és Petrovics Ljubomir voltak. A közvádat dr. Lemaics János államügyész képviselte, a védelmet dr. Arsenijevics Nikola, dr. Krus Milos no­visadi és dr. Jaksics Zsarko becskereki ügyvéd látták el. A vád'ottak tagadták a terhűkre rótt bűncselekményeket. Nem ismerték be azt sem, hogy bármiféle összeköttetés­ben álltak volna Perics Marinkóval. A vád- és védőbeszédek elhangzása után a bíróság elnöke este hét órakor kö­zölte, hogy a bűnügyben az Ítéletet pénteken déli tizenkét órakor fogja a bíróság kihirdetni. tudományos alapon szervezték meg. Ta­nulmányozzák, elemzik az árukat, ke­lendőségüket és elhelyezhetőségüket s csak akkor fogadnak el megbízásokat, ha bizonyosak, hogy munkájuk sikerrel járhat. Nőnek a gyermekek. »A mai gyer­mekek« ...« Mennyit szokás sopánkod­ni azon, hogy a mai gyermekek már nem a régiek, hogy csenevészek. vérszegé­nyek, betegesek szegénykék. Aki öreg­szik, leplezett, vagy leplezetlen irigy­séggel száz és száz históriát tud me­sélni arról, hogy az ö fiatalkorában mennyivel életrevalóbb volt az itjuság, mint ma. Ezeknek egy történetet mondunk d, mely nyilván kiábrándítja őket hiedel­mükből. A mai gyermekek — nőnek. Nagyobbak, mint az egy század előtt való gyermekek. Mindezt pedig Lon­donban állapítják meg, hivatalosan. A londoni iskolákban a tanulónövem dékek már régóta panaszkodnak, hogy a padok nem elég magasak, nem elég hosszúak, nem férnek beléjük. Ebből a csendes panaszból hangos tiltakozás lett, úgy, hogy a tanároknak, iskolaigaz­gatóknak is foglaíkozniok kellett vele, végül pedig a londoni várostanács elé került az indítvány. A városi tanács szakértőket küldött ki a kérdés tanulmányozására, kik meg­állapították, hogy a gyermekek kívánsá­ga jogos; azok a padok, melyek elég nagyok voltak az apának, az anyának, szőkék a mai nemzedéknek. A fiuk kö­zött van olyan, aki egy méter hetvenhét centiméter, a lányok közül pedig nem egy elér) az egy méter hetvenkét centi­métert, Most vita indult hogy minek köszön­hetjük ezt az örvendetes jelenséget? A faj szépülésének, a testedzésnek? Eddig nem tudták eldönteni, de az angol fő­városnak nagyobb összeget kdlett ki­utalnia az uj padokra, hogy a padok is, az iskolák is lépést tartsanak a hatalma­san fölcseperedő újabb nemzedékkel * Balzac ezüstbányái. Uj. eddig Isme­retlen adomát olvasnak Balzacról, aki nemcsak egyik legnagyobb emberlátó volt, hanem jó üzletembernek is tartotta magát. De amit regényeivel keresett, azt ügyetlen spekulációin vesztette el. Folyton a pénzt hajszolta. A meggaz­dagodásról álmodozott. Mikor egy ízben fölkereste Milanóban Vimeneati grófnőt, ki odanyujtotta neki emlékkönyvét, hogy valamit írjon belé. Balzac tulaj dón karikatúráját rajzolta le »remény sége és rémülete között« azaz egy zsák arany meg a hitelezői között. Az iró egyszer Tacitusban azt olvas­ta, hogy a rómaiak annak ideién ezüstöt találtak Szardínia bányáiban. Erre föl­kiáltott: — Itt az én szerencsém. A rómaiak nem ismerték az uj vegyi szereket, me­lyekkel mi rendelkezünk. Ki tudja meny­nyi ezüst várakozik rám ezekben a bá­nyákban. Holnap dúsgazdag leszek. Nyomban fölkerekedett, egy uzsorás­hoz futott, kitől 500 frankot tudott kicsi­karni, vitorlásra szállt és meg sem állt Szardíniáig, hol leszáfW a bányákba, kö­veket vett magához, melyeket Párisban elemeztetett. A vegyivizsgálat kedvező­nek mutatkozott. Csakugyan rengeteg ezüstöt tartalmaztak a kövek. Balzac napokig a gazdagság mámorá­ban élt, visszautazott Szardíniába, de akkor a bányát már megvette valaki. Kicsoda? Nem más. mint az a hajós­­kapitány, akinek Balzac visszaiövet el­mesélte ötletét, valóságos regényírói művészettel. Az iró tönkretette az — üzletembert. ‘ * Kalapszámot a nőknek. Miután a nyí­rott haj divatja általánosan elterjedt, pár angol kalapgyárosnak az az ötlete támadt, hogy a női kalapokat is meg­számozzák, úgy hogy majd számra, a fejbőség szerint lehet női kalapokat vá­sárolni. Azok a férjek, akik nem egyszer vé­gignézték, amig feleségük száz kalapot is felpróbál a divatárus üzletben, mi­előtt megfelelőt találna, nyilván semmi kivetnivalót sem találnak a forradalmi újításban. Ezután a nők is beléphetnek az üzletbe és igy szólhatnak a kalapos­­néhoz: — Kérek egy 54-es nemez, sötétkék kalapot. Vége a hosszú választgatásnak és keresgélésnek. A Daily Maii egy munkatársa beszél­getett egy kalapgyárossal. aki kijelen­tette, hogy eddig még sohasem alkal­maztak számokat a női kalapokra, mert a hajviselet különbözősége, folytonos változósága lehetetlenné tettel hogy a női koponyák kerületét megmérjék. Az uj női kalapok, melyek a bubi­­frizurára készültek, sokkalta kisebbek, mint a férfiakéi. Amint a kalaposok ál­lítják, a nők koponyája jelentékenyen fejletlenebb. A nagyobb kalapokat ez­után csakis ama hölgyek részére áru­sítják, kik nem haladtak a korral s megtartották régies, muft századbeli .frizurájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents