Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-18 / 278. szám

1925 október 18, BACSMEGYEI NAPLŐ 3. o\M Kisebbségi Élet esc A magyar tisztviselőket tömegesen nyugdíjazzák Erdélyben. Zilahon, az ottani pénzügyigazgatóság négy ma­gyart bocsájtott el azzal az indokolás­sal, hogy nern tudnak románul. A zila­hi törvényszék három magyar tisztvi­selőt menesztett: Nagy Pál és Soós Károly irodaigazgatóka't és Csavany Lajost járásbirósági hivatalnokot. Szi­­lágysomlyóban Schlecht Lajos telek­­könyvvezetőt és Fiilöp Demeter bíró­sági tisztviselőt érte utol a sors. A lu­­gosi törvényszéken, miután már négy magyart elbocsájtnttak. uiabb két ki­sebbségi tisztviselőt küldtek nyugalom­ba. Az elbocsájtott tisztviselők fele 25—30 éve szolgálta az államot. * A Lelleg-csoport, a szlovenszkói ke­resztényszocialista párt ellenzéke, vég­leg elszakadt a Szüllő Qéza vezetése alatt álló anyapárttól. A disszidensek, akik egyelőre nem alakítottak uj pár­­tót, hír szerint, nem csatlakoznak egyik szlovenszkói politikai csoporthoz, még a vasárnap megalakuló Magyar Nem­zeti Párthoz sem. A Lelleyék egyik al­­vezére a disszidens kérész tényszocialis­­ták állásfoglalásáról így nyilatkozott: »Nekünk sem Szent-Ivártyihoz, sem Szül'öhöz semmi közünk, mi a magunk tótján járunk, akik otthon vagyunk, ne­künk sem Szent-Iványi, sem Szüllő nem fog direktívákat adni.« Érdekes igazságügvminiszteri rende­let érkezett a napokban a nagykárolyi járásbírósághoz. A rendelet egyik ré­sze azt írja elő, hogy a telekkönyvi és más igazságügyi akták kicserélésénél a bíróság a legudvariasabb módon telje­sítse a magyar hatóságok óhajait. A rendelet másik része már kevésbbé elő­zékeny a magyarsággal: elrendeli, hogy a bírósági tárgyalásokat ezután teljes egészében románul tartsák meg és meg­tiltja, hogy a bírók az ügyvédekKeT ki­sebbség? nyelven tanácskozásokat foly­tassanak. * A román kormány legutóbb rendele­tet bocsátott ki, amely szerint minden tisztviselő nyugdíjazandó, aki a hatva­nadik életévét meghaladta. A tisztvise­­lők szépen engedelmeskedtek a kor­mányrendeletnek, otthagyták hivatalu­kat, hogy öreg napjaikat a nyugalom­nak szentelhessék. Most lett volna ese­dékes az első nyugdijrészlet kifizetése, amikor azonban ennek felvételére a nyugd.ij.asok jelentkeztek, kijelentették nekik, hogy nyugdijt még nem kaphat­nak, mert a minisztérium még nem ké­szült el a nyugdíjkifizetésről intézkedő rendelet elkészítésével. * Az erdélyi neolog zsidóság nevében Eis-ler Mátyás dr. főrabbi memorandu­mot nyújtott be a közoktatásügyi mi­niszterhez. A memorandumban a zsidó­ság tiltakozik a parlament előtt fekvő magánoktatási törvényjavaslat sérel­mes rendelkezései ellen. »A magánokta­tásról szóló javaslat — mondja a me­morandum — ismételten is hangsúlyoz­za. hogy az állam a közoktatás felada­tait egymaga nem végezheti és ezért a kisebbségek kulturális vagy konfesszio­­r.áiis alakulatok által fenntartott ma­gániskolák is szükségesek és helyes ve­zetés mellett hasznos szolgálatot is tesz­nek az államnak. Ennek kapcsán elis­meri a javaslat azt is, hogy a kisebb­ségek az állam részérői felkarolást és védelmet érdemelnek, különösen abban az irányban, hogy népi egyéniségüket szabadon fejleszthessék, nyelvüket tra­dícióikat, vallásukat megőrizhessék. Ehhez képest a közoktatásügyi kor­mányzat — szerintünk is helyesen — jogosan és méltányosan statuálta a tannyelv kérdésében azt a szabályt a 35. szakaszban, hogy a nem román szülőknek ne;m rominajku. gyermekei által látogatott iskolákban - közvlebb­ről a minoritások iskoláiban — a tani-, tás a tanulók anyanyelvén történhetik. Az ilyen iskolák azonban nem vehet­nek iel más növendékeket, mint olya­nokat, akiknek anyanyelvűk ugyanaz, mint az iskoláknak előadási avelve. Ép­pen azért mivelünk — zsidókkal — szemben tettek a szabály alól kivételt, kijelentvén, hogy a mi anyanyelvűnk az állam nyelve, mihez képest a 38. § úgy intézkedik, hogy mindenféle iskoláink­ban a 'tanítás nyelve a román nyelv, mely rendelkezése további folyománya­ként német, vagy magyarajka zsidó gyermekek sem német, vag*y magyar tanítási nyelvű magániskolákba semmi fokon fel nem vehetők, zsidó iskolákba pedig csak zsidók járhatnak.« A kínai katonaság feltartóztatta az amerikai vámdelegáció vonatát Az amerikai követ tiltakozott a pekingi kormánynál Peringből jelentik Ccang-Cso- Lin és Feng-Ju-Siang között kitört ellenségeskedés egész Kínában nagy nyugtalanságot keltett. A tar­tományokban mindenütt lázas há­borús készülődés folyik, a polgár­háború minden pillanatban lángba­­boritja a hatalmas birodalmat. A feszült atmoszférában az ide­genellenes mozgalom ismét erőre kapott. Az amerikai delegációt, a mely a nemzetközi vámkonferenciá­ra utazott, Suhov közelében fegy­veres irregularis csávátok feltartóz­tatták. A fegyveres felkelők a vo­natot kényszeritették, hogy térjen vissza Sanghajba. Közvetlcaiül Sang­haj előtt aztán újabb baj érte az amerikai delegációt. Katonák állot­táik útját a vonatnak, felugráltak a kocsikba, megfenyegették a külföldi utasokat és megtiltották a mozdony­­vezetőnek, hogy útját tovább foly­tassa, Az amerikai követ Pekingben a kínai központi kormánynál tiltako­zást jeléntett be és követelte, hogy fegyveres erővel biztosítsa az ame­rikai delegáció számára a bán táti an utazást Pekingig. Kedden hozzák nyilvánosságra a locarnói paktum szövegét A német delegáció szombaton elutazott — Briand és Chamberlain vasárnap térnek haza Locarnoból jelentik: A német delegá­ció szombaton későn délután különvo­­nattal elutazott LocarncbóL A német delegátusokat hatalmas tömeg kisérte ki a pályaudvarra és nagy ovációval, búcsúztatta el őket. Közvetlenül a vo­­jpat elindulása előtt sokan megrohanták Luther kancellárt és Stresemann kül­ügyminisztert au tcígr amurokért, akik mosolyogva tettek eleget az autogram­­gyüjtök kívánságának. A különvonattal utaztak a berni német nagykövet, a berlini újságírók, valamint Skrzinszki lengyel külügyminiszter is, aki Berlinen át tér vissza Varsóba. Briand francia külügyminiszter az új­ságírókat szombaton délután a Lago Maggiorere csónakkirándulásra hívta meg. Briand és Chamberlain vasárnap utaznak el Locarnoból. A locamói konferencián pénteken pa­rafáit szerződéseket a külügyminiszterek Londonban fogják aláírni. Az aláírás valószinüieg december 2-ikán történik meg ünnepélyes keretek között. A szerződések szövegét kedden hozzák nyilvánosságra Berlinből jelentik: A birodalmi kor­mány hétfőn délelőtti minisztertanácson tárgyalja le a Lccarncban kötött meg­állapodásokat, szerdán pedig megbeszé­léseket folytat a rajnai tartományok képviselőivel. A megbeszélésen megvi­tatják a iocarnói szerződések folytán szükségessé váló intézkedéseket. A szerződések szövegét kedden hozzák nyilvánosságra, szerdán pedig a német birodalmi gyüiés külügyi bizottsága előtt Luther és Stresemann be fognak számolni a locarnoi megállapodásokról. November 15-lkéig kiürítik a kölni zónát Parisból jelentik: Briand külügymi­niszter hazaérkezése után tanácskozni fog a rajnai megszálló parancsnokság és a hadvezetőség képviselőivel, vala­mint a nemzetközi Rajna-bizottság francia tagjával, hogy megbeszélje ve­lük aj megszállás rendszerében beálló változásokat és enyhítéseket, valamint az első zóna kiürítésének időpontját. Lehetségesnek tartják, hogy már no­vember t5-ikéig teljesen kiürítik az első zónát, többek kHz! Köln, Aschen, Krec­feld, Münchcn-Glassaeh és Düren váro­sokat. Francia lapok a paktumról Párisból jelentik: A fráncia sajtó majdnem egyhangúlag örömmel vesz tudomást a locarnói konferencia sikeré­től és azt irja, hogy a létrehozott szer­ződések megalapozzák Etiróna, sőt az egész világ békéjét. Németország és Franciaország között pedig utat nyit­nak az őszinte kibékülésre. A Petit Párisiért a nyugati paktumot és a keleti biztonsági szerződéseket a béke szobormüveinek nevezi, amelyek­nek erős talapzatán nyugszik Francia­­ország és egész Európa biztonsága. Jouvenel a Matin-ben azt írja. hogy a háború óta a legnagyobb esemény az, amely most Locarnóban bevégzödött. Most végre megkönnyebbülten lélegez­het föl a világ. Az Éré Nouvelle ma­gasztalja Briand-t. aki Franciaország és egész Európa jövőbeli biztonsága körül a legnagyobb érdemeket szerezte magá­nak. Paul Boncour a Petit Journal-ban egy interjú keretében ezt mondja: — A locarnói konferencia jelentősége az, hogy egyszersmindenkorra véget vet mindenféle szövetségi szerződések­nek és uj érát teremt egész, Európában. Az angol sajtó a konferencia eredményéről Londonból jelentik: A mai reggeli la­pok a legnagyobb elismerés hangján ír­nak Chamberlainről, akitől senki sem fogja elvitatni akarni, hogy az övé az oroszlánrész a paktum és biztonsági szerződések iétrejövetelében. De míg a sajtó siet a történelmi nevezetességű eseményt méltatni, hivatalos helyeken hallgatnak, sőt Baldwin miniszterelnök, Churchill és lord Birkenhead már vi­dékre utazott a hétvégi pihenőre, anél­kül, hogy véleményt nyilvánítottak vol­na a szerződésekről, amelyeket tegnap pecsételtek meg Locarnóban. A minisz­terelnök rábizta Chamberlainra, hogy maga végezze el ezt a kötelességet és a külügyminiszter — mint a mai reggeli lapok Locarnoból jelentik — a záróülés után így nyilatkozott az angol hírlap­írók előtt: — A kötelezettségek, amelyeket An­glia a paktummal magára vállalt, a leg­távolabbról és a legkevésbé sem terjed­nek túl azon az Ígéreten, amelyet a kormány az aJsőháznak tett a konteren-» cia előtt Nem a paktum maga a legfon­tosabb, hanem mindenekelőtt az az at? moszféra, amelyet a paktum előidézek és amely uralkodni fog a legközelebbi hetekben tartandó uj tárgyalásokon, mi­kor más kérdéseket kell tisztáznunk. A Times vezércikkéből való ez a részlet: — A locarnói szerződések megköté­sével csodálatos erejű energiák szaba­dulnak föl, amelyek megteremtik az uj Európát. A szerződések örökre meg­szüntetik azokat a versengéseket, ame­lyek minden háborúk lcgborzasztóbbi­­kára vezettek és lehetővé, teszik; hogy a bizonytalan béke átglakulibn a népek egy magasztosan nagy, feladatává. Végre túl vagyunk a háborún. Valami uj következik most, a nagy kiengeszte­­lődés, az igazi béke. A Daily Mail megállapítja, hogy a né­peknek nem kellett volna átélniök a vi­lágháború borzalmait, ha olyan paktum lett volna 1914-ben, mint amilyent most kötöttek Locarnóban. A Westminster Gazette azt reméli Locarnótól. hogy. ha­marosan jelentkezni fognak a paktumok áldásos hatásai, megszűnik Kölnben a katonai, megszállás és a rajnai területe­ken is, megenyhül a német néD léigá­­zottsága. Itt az ideje, hogy az egykori ellenségek szép szavak helvett tettekkel unhassák meg Németországnak, hogy kezdenek őszinteségében bízni. A mun­káspárt lapja, a Daily Herald ezeket mondja: — Ha a locarnói szerződések tényleg meghozzák a barátság és az együtt­­munkátkodás uj korszakát Németország és Franciaország között, akkor megtör-* télit az- első nagy lépés a világbéke felé vezető utón, de félő, hogy az angol dip­lomácia á locarnói szerződéseket Szov­­jetoröszország elszigetelésére akarja kihasználni. Mértékhitelesítő hivatalok a Bácskában Uj szabályrendelet a mérték­­hitelesítésről A Bácskában működő mértékhite­lesítő hivatalok a háború alatt és az ezt követő időkben megszüntették működésüket. Bács-Bodrog várme­gye hatósága ezt a hiányt pótlandó még régebben elhatározta, hogy a mértékhitelesítő hivatalokat ismét visszaá —*ja. A mértékhitelesítő 'hi­vatalokról szóló vármegyei szabály­­rendelet most készült el és a keres­kedelmi minisztérium jóváhagyása után azonnal életbelép. Az uj szabályrendelet a mértékhi­­telesitésről szóló 1907. évi V. törvény­cikk alapján készült, az általános rendelkezéseken kivül tartalmazza a mértékhitelesítő hivataloknál műkö­dő tisztviselők beosztását, fizetését és fegyelmi ügyeikben való eljárási módot. A mértékhitelesítő hivatalok tisztviselőit a megyei alispán nevezi ki, fizetésüket a községek adják. A mértékhitelesítőből befolyó dijakat az egyes községek pénztárába utal­ják be, hogy igy alapot teremtsenek a tisztviselők fizetésére. A szabályrendelet a következő községekben állít fel mértékhitele­sítő hivatalokat: az apatini és som­­bori járás egyik részére Apafimban, az odzsáki járás egyik részére Bács községben és Odzsacin, a ku­­lai, zsablyai és titeli járás részére Kulán, a oalánkai és novisadi járás részére Palánkán, a sombori járás másik felére Rigyicán, a topolai já­rás részére Székicsért, az odzsáki járás másik felére Bács-Breszto­­vácon, a kulai. sztáribecseji, zsab­­!vai és titeli járások részére Novi- Vrbászon, Sztara-Kanjizsa városá­ra, a szentai járás és a sztáribecseji járás másik felére Szentén. A Sza­bályrendelet az alispánt feljogosítja arra. hogy a szükséghez képest uj hivatalokat létesítsen.

Next

/
Thumbnails
Contents