Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-06 / 238. szám

6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 6, a román munkás-szövetség kongresszusának résztvevőit A letartóztatottak éhségstti áj kot kezdtek Bukarestből jelentik: A romániai egységes szakszervezetek ós munkás­­szöVetséc tanácsa kongresszust hívott egybe Bukarestbe, amelyen azoknak az erdélyi és romániai szakszerveze­teknek a kiküldöttei vesznek részt, a melyek netn téptek be az amster­­d.uni inlernűcionatébú. A kongresszus pénteken reggel vette kezdetét, a megnyitás után azonban a terembe lépett Oman őrnagy hadbíró megfelelő karhatalom­mal és közölte a jslenvolt munkás kikü dőltekkel, hogy vnlamsnnyiöket letartóztatja és irataikat lefoglalja. Ezután a munkásvezetőket a prefek­­turára kísérték, ahol őrizetbe vélték őket A hatóságok, azzal indokolták a letartóztatást, hogy a kongresszust engedély né kü! hívták össze és bár a letartóztatottak igazolták, hogy a gyűlést a .rendőrhatóságoknak előre bejelentenék és erre engedélyt is kaptak, védekezésükéi nem fogad­ták el. A letartóztatott tizenhét szakszer, vezeti vezető a jogtalan fogvatartás miatt éhségsztrájkot kezdett. Nem kapnak fát a sabűticai városi tisztviselőit Afőszámvevői hivatal előterjesztést tett a kedvezmény megvonása iránt Szubotica város tisztviselőit és azo­kat az iskolákat, amelyeket államosí­tottak ugyan, de fenntartásukról a vá­ros tartozik gondoskodni, évről-évre a vá­rosi íarakiárbó.1 szokták ellátni téli tüzelő­anyaggal. Azt a határozatot, amely az iskolákén kívül a tisztviselők tüzifaszük­­ségletét is biztosítja, még Bíró Károly polgármestersége idején, 1915-ben hoz­ta a városi közgyűlés,' hogy ezúttal is könnyítsen a tisztviselők nehéz helyze­tén. A határozat szerint a IX—X. fize­tési osztályba tartozó tisztviselők, vala­mint a nyugdíjasok egy-egy ölet, a töb­bi fizetési osztályba tartozó tisztviselők pedig két-két öl akácfát kaptak minden évben, kedvezményes áron a városi fa­raktárból. Minthogy a városnak nagy erdőségei voltak, egészen a háború be­fejezéséig minden nehézség nélkül ellát­hatták tüzelőanyaggal úgy a tisztviselő­ket, mint az iskolákat A békeszerződés után azonban a városi erdők nagyrésze átesett Magyarországra, úgy hogy emiatt már a múlt évben, amikor a vá­rosi faraktár készlete erősen megcsap­pant, zavarok álltak elő a íajárándósá­­gok kiutalása körül. Már-már az volt a helyzet, hogy vagy a tisztviselők, vagy az iskolák nem kapu a le fát. a város ki­szélesített tanácsa azonban úgy oldotta meg a kérdést, hogy a tisztviselők iá­ját a városi raktárból adták ki. inig az iskolák részére bevásárolták a szüksé­ges fa-mennyiséget. Az idén aztán bekövetkezett az, ami­től már a múlt évben tartani lehetett: a városi főszámvevöi Itivaal előterjesz­tést tett a városi tanácsnak,■ hogy a jö­vőben szüntesse be a kedvezményes tü­zelőanyag kiutalását a tisztviselők és a nyugdíjasok részére. A főszámvevöi hi­vató' ennek szükségességét azzal indo­kolja, hogy a városi faraktár készlete már sem a tisztviselők, sem pedig az iskolák ellátására nem elégséges és ha a város az idén is kiutalna a kedvez­ményes tüzelőanyagot, akkor három­százötvenezer dinár értékű tűzifát kelle­ne bevásárolnia. A város anyagi hely­zete a főszámvevöi jelentés szerint nem engedi meg, hogy ilyen kiadással ter­heljék meg a költségvetést. A városi tanács legközelebbi illésén fog foglalkozni a főszámvevői hivatni előterjesztésével és akkor döntenek ar- ■ ró! Is, hogy az iskoláknak szükséges j fa-mennyiséget továbbra is íolyósit­­sák-e. A főszámvevöi hivatni, illetőleg a tanács javaslatáról természetesen a városi kiszélesített tanácsnak is dön­tenie kell. Amennyiben a közgyűlés magáévá7 teszi a kedvezményt megszüntető javas­latot, akkor rendkívül súlyos helyzetbe sodorja a tisztviselőket és a nyugdíja­sokat. ügy a tisztviselők fizetése, mint a nyugdíjasok nyugdíj ifetménve oly ke­vés, hogy az még a legszükségesebb ki­adásokra sem elégséges. Különösen a nyugdíjasok vannak igen, nehéz hely­zetben, úgy hogy a kedvezményes fa óriási könnyítést jelentett számukra. Remélhető azonban, hogy a kiszélesített tanács mielőtt határoz, alaposabb meg­fontolás tárgyává teszi a javaslatot és tekintetbe veszi a tisztviselők és nyug­díjasok nehéz anyagi helyzetét.-----------------.......................................................................- -................. A bűnös szerelem A tavankati csendörség letartóztatott egy örökbefogadó apát A Szubotica melletti Tavankut község­ben Tosenberger György negyvennyolc eves nős földmunkás 1923. évben örök­be fogadott egy kilenc éves kisleányt. Két év óta él a kisleány Tosenberger házában, ahol jól bántak vele, Tosen­berger felesége kedvelte a rendes, jó viseletű leánykát és már úgy tekintették, mintha saját gyermekük lett volna. Nemrég észrevette Toscnbergerné, hogy a kisleány titokban sirdogá1. Kér­dezgette, hogy ki bántotta. A leány a faggatásra még jobban sírni kezdett, de nem beszéli. Az asszonynak gyanússá vált az eset és most már erélyesen kö­vetelte, hogy mondja meg sírásának okát. Erre aztán megdöbbentő eset de­rült ki. A leányka elmondotta, hogy az örökbe fogadó apa, Tosenberger György már régebb idő óta visszaélt a fej etlen kisleánnyal és megejtette azt. A bűnös viszony az örökbefogadó apa és az örökbefogadott leányka között nem ma­radt következmények nélkül. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a most tizenegy éves kis eány három-négy hó­nap óta áldott ái'apotban van. Tosenberger György e len felesége feljelentést tett a szubotlcai ügyészség­­né', amely azonnal elrendelte letartóz­tatását és a nyomozás meginditását. Tosenbergért bekísérték az ügyészség fogházába. Egy zagrebi bank válsága Egyezkedik a zagrebi Általános Forgalmi Bank Zagreb gazdasági köreiben nagy fel­tűnést kelt az Általános Forgalmi Bank rt. válsága. A bank 1911-ben alakult s eleinte hitelezői védegyletSzerü intézet volt, később azonban kizárólag árvízie­tekkel foglalkozott. Megalapította a Li­bertás rt.-ot, amely kézmüárukkal és automobilokkal kereskedett. A bank ele­inte szépen prosperált, s sikerütt igaz­­■’•'rióságába megnyerni gróf Erdödy Ru­dolfot, aki horvátországi birtokait el­adta és a vételári egész összeget a bank rendelkezésére bocsátotta. Három év előtt az addigi 2.500.000 korona alap­tőkét tízmillió dinárra emelték. Az alap­tőke emelést azonban csak papíron haj­tották végre, az uj alaptőkét nem fi­zették be. A bank a jó konjunktúrák idején Za­greb kereskedői negyedében fényes pa­lotát építtetett, ami által immobillá vált. A műit évi mérlegben azonban még te­kintélyes nyereséget mutatott ki. Néhány hónap előtt a bank érdekkö­rébe tartozó Libertás r.-t-nél zavarok támadtak. A bank egyik női cégvezető­jét Krklyus Máriát azzal vádolta meg, hogy a Libertás áruival külön üzletet nyitott s konkurrált a Libertas-sal, ame­lyet ezen a módon 500.000 dinárral ká­rosított meg. A cégvezetőnőt, a bank feljelentésére, pénteken a zagrebi rend­őrség letartóztatta. A Libertás cégnél előálló veszteségek az Általános Forgalmi Bank-ot is meg­rázkódtatták, amely ellen több külföldi hitelezője perrel lépett fel. Az Általános Forgalmi Bank bírósá­gon kívüli egyezségre törekszik s 40/á­­os egyezségei ajánl hitelezőinek. p. o. Nagy agitáció előzi meg a sombor! radikális-párti választásokat Vasárnap választják meg' a párt vezetiságet választó elektorokat Mint a Bácsmegyei Nép 'ó már jelen­tette, a combori radikális pártszervezet február 22-én megtartott helyi választá­sait a kisebbségben maradt ó-radikáií­­sok fölebbezése folytán az országos fő­bíró tság megsemmisítette. A központ által eirende t uj választást vasárnap, szeptember 6-án tartják meg, amikor is a választókerületek elektorait választják nieg és az ezekből az elektorokból álló közgyűlés fogja jövő vasárnap megvá­­asztani a pártvezetőségei. A. választások eredménye eszerint már a vasárnapi elektor-választásokon eldől, miért is már napok ó a óriási agitáció előzi meg a választást. A párt két frakciója: az ő- és az ifju-radisaii­­sok elkeseredett korteshadjáratot foly­tatnak egymás ellen és a választások iránt o yan nagy az érdeklődés, hogy a v lasztók legnagyobb része bizonyára az urnák elé log járulni. Érdekes, hogy a választásnál a szavazók nem kötele­sek tagsági igazolványaikat felmutatni s így más párthoz tartozók is leadhat­ják esette» szavazata kát a radikális párti elektorokra. A vasárnapi választások ellenőrzésére vasárnap regjei Somborba érkezik So­­koieá’ics D milrije, a radikális párt or­szágos főbizottságának tagja, aki a vá­lasztások lefolyása fölött felügyeletet fog gyakorolni. Ä magas lakbér miatt: megszülik a suboticai pénzligy­­igazgató, ág A pénzügyminiszter leirata A szubotlcai kerületi pénzügyigazga­­tóság már évek ó!a b rá Prokesch Mihály s: uboticai földbirtokos ' Bene Szudarevicseva-ulca 6. szám alatti pa­­’otáját, amiért eddig összesen évi tíz­ezer dinárár bérösszeget fizetett az ál­­lammki ncstrr. A lakást örvény életbelépése után Prokesch Mihály a pénzügyigazgatóság bérletét évi százhúszezer dinárra emelte íe! és kijelentette, hogy amennyiben az államkincstár nem vállal kötelezettséget a magasabb bér fizetésére, úgy meg­szűnteti a bérleti szerződést. Ä pénz­­ügy igazgatóság a béremelésről értesí­tette a pénzügyminisztériumot és utasí­tást kért a továbbiakra nézve. A pénz­ügyminisztériumból most érkezett meg a válasz Páiics Mihajló pénzügyigazga­­tc hoz. A miniszteri leirat köz'i, hogy a pénzügy minisztérium nem fogadja cl a béremelést, s utasítja a pínzügyigazgató­ságot, hogy november elsejéig keressen más alkalmas helyiséget azért a bér­összegéri, amelyet eddig fizetett az á!­­’am a pénzügy igazgat óság helyiségeiért. A leirat még azt is közli, hogy amennyi­ben a pénzügyigazgatóság nem talál megfele'ö helyiséget, a minisztérium a szuboticai kerületi pénzügyigazgatóságot megszünteti, tisztviselőit pedig részin! a szombori, részint :nás pénzügyigazgató­ságoknál helyezi el. Minthogy azért a minimális összegért a pénzügyigazgatóság e’örelátható'ag nem fog megfelelő helyiséget talá'ni, a szuboticai pénzügyígazgatóság valószínű­leg megszűnik. Az ércpénz premierje Forgalomba kerültek a kéldinárosok — Látta már? — kérdezték egymást kíváncsian az emberek szombaton ós boldog volt mindenki, ha talált valakit, aki még nem látott uj kétdináros érc­­pénzt. Mindenki az első szeretett vol­na lenni, akinek ércpénz csörög a zse­bében és aki mutogathatja az uj pénz­fajtát. Szombattól volt az ércpénz pre­mierje és ezt a bemutatót várakozáson felüli érdeklődés kisérte. A fél, egy *és kétdináros .ércpénzeket szombaton bocsátották forgalomba az egész országban. Szuboticáh azonban csak a kéídinárosok terjedte, el az eisö napon. Ez az egyfajta uj ércpéuz is olyan érdeklődést kelteti, ami való­sággal lázba hozta a közönség nagyré­­szét. Az emberek meghatva simogatták a tenyerükben a kis fémdarabot, amely­ben a legtöbben bizonyára kedves bé­kebeli reminiszcenciák feltámadását üd­vözölték, sőt sokan talán annak örvend­tek titokban, hogy az ércpénz meghozta végre valahára az igazi hamisítatlan békét ... Maga az ünnepelt uj pénzdarab: egy­szerű, szürke fém, akkora, mint a régi két koronás. Az éremhez vajmi kevés köze lehet az ezüstnek, ha erre helye­sen lehet ^következtetni fénytelenségé­ből. Annál vastagabb és súlyosabb vi­szont, a korong széle ritkásan recézett. Az érem első * oldalán Alekszandar ki­rály fejének reliefje, a felírással: »Alek­szandar I. Kralj Srba, Hrvata 1 Slove-’ naca, a másik oldalon szőlőlevél és; buzakalász által övezett királyi korona és a középen felírás:, »2 dinara 1925.« Ez az uj ércpénz külseje. Hogy a belső vegyüiéke miből áll, az alig érdekelte az embereket, mert a csengését csak igen kevesen próbálták ki márványla­pon. Boldog volt, aki az első napon tudott szerezni az uj ércpénzbői. Az uccán mindenki büszkén csörgette a zsebében a kis érmeket, gyerekek módjára ját­szottak meglett, komoly férfiak az uj kétdinárosokkal, mint kisgyermek, aki hosszú idő után kapja vissza elveszett­nek hitt kedves régi játékát... Az egy­­korcnásck és forintosok öröme jutott mindenkinek az eszébe; milyen boldogok voltunk még akkor — régen, — amikor egy ilyen ércpénz bujt meg a zsebünk sarkában. Milyen úri módon eléltünk az­zal egy teljes napig, sőt még szórako­zásra, könyvre Js jutott belőle . . , Hát­ha ezeknek a »régi jóidőknek« lassú visszatértét jelenti az uj ércpénz —­­gondolták sokan és bizonyára ebben ke­resendő az uj kétdináros érmek sikere. Meg aztán annak is örült mindenki,: hogy most már hamarosan megszab a-; dúlunk a piszkos, gyűrött, ezerszer ősz-, szeragasztott egydináros és még ki­sebb »bankjegyektől«, amelyek már va­lóban méltók a jól megérdemelt pihe-’ nésre. ,• Az ércpénzelc örömmel csengtek szombaton és élelmes kereskedők már! a kirakatokba tették a kis bőr-pénztár­cákat, amelyek az utolsó évek során, teljesen kikoptak a divatból. Az érc­pénz halálával eltűntek a pénztárcák is,: mert a papír bankókhoz komoly, nagy tárca kellett. Most tpajd megint előke­rülnek szekrények mélyéről a régi pénztárcák és a kereskedőknek is nagy; forgalomra van kilátásuk ebből az áru­cikkből, amelyet az ércpénz ismét fel­támaszt. A nagyok örömén túltett az ércpénz premierjének napján a kicsik csodálko­zása. Megható volt látni nyolc-tízéves gyerekeket, akik idegenül és bámulva nézték az uj kéídinárosokat és naiv ámulattal kérdezték: — fiát ez mire való? . . . Ők, a háborús évek gyermekei, sze­génykék, még sohasem láttak ércpénzt, ők nem ismerik a krajcár örömét . . . Most láttak először olyan pénzt, ami másból van, mint papírból, (f, t) V

Next

/
Thumbnails
Contents