Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-06 / 238. szám

1925 szeptember 6. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Ez valószínű. De egyelőre nem tudom elképzelni. Francia dalt nem hallani. Házi kis­asszonyom. a kívánságomra, elénekelt egyet-kettőt, de becsukta az ablakot. Félszegnek, ósdinak érezhette magit. Messze van tőlünk már a chanson. Akár tőlünk a kuruc-nóták. Kutyáiknak, még a falusi parasztem­bereknek is kivétei nélkül angol neveket adnak. Dick, Whisky, főkép Black. Ki­zárólag angolul beszélnek velük.' Min­den nép azt hiszi, hogy a kutya, mely az emberi szót nem fogja föl. az idegen nyelvet, mely kutyának való. jobban ér­ti. A magyarok sokáig németül társa­logták kutyáikkal, a németek franciául, a franciák most angolul. »Down« kiálta­nak rájuk, mikor mi magyarosan fran­ciásan azt mondjuk nekik: »Kuss«. * Egy zászló. Ott lengedez a hegytetőn, éjjel-nappal, szemben velem s nézem, csodálkozom rajta. Rúd és vászon, de sem rudja, sem vászna nem használható semmire. Csak lobog a szélben, izgatottan, esz­ményi hevülettel, hirdet va/lamit, láza­san, önmagát emésztve beszél, mint va­lami sovány politikai szónok (Grenoble.) Kosztolányi Dezső Nem lehet lapot betiltani Az uj saj lótörvény rendelkezéseinek első alkalmazása a szuboticai törvényszéken TINTA 919 Úti jegyzetek P. L. M. Párisi gyorsvonat. Minden fülkében ez a figyelmeztetés: Igen gyakran megtörténik, hogy az utasok a pályatestre szilárd tárgyakat, íókép üres palackokot dobnak ki, melyek annál inkább megsebzik az ott dolgozó munkásokat, minéíi gyorsabban halad a vonat. Ezért arra kérjük az utazó kö­zönséget, tartózkodjék ettől a szokás­tól«. Miért teszem közzé ezt a semmis szö­veget? Azért mert lélektani szempontból hibátlanul, kitünően van megfogalmazva. Nem oly könnyű az ilyesmi. El tudok például képzelni egy másik figyelmeztetést, ilyenformát: »Az üres palackokat szigorúan tilos az ablakon kihajigálni. Aki e rendelet el­len vét, az kihágást követ el és a 69525 §. C pontja értelmében 2000 frank pénz­bírsággal, vagy 7 napi elzárással bűn­tetteik«. Ha ezt of,Vasnám, akkor föltétlenül in­cselkednék velem az a gondolat, hogy a palackot minden pénzbüntetés és elzá­rás ellenére mégis kihajítsam az abla­kon; Szeretünk dacolni a, veszedelemmel, azokkal, kik magukat nálunknál hatal­masabbaknak, vagy okosabbaknak kép­zelik. De fönti hirdetésben szó sincs megtorlásról., vagy k.itanitásról. Tila­lomról sem, egy kérelemtől, mely az emberiség nevében magyaráz valamit. Nem a törvény teljes szigorát találom tehát magammal,szemben, pusztán egy szegény felebarátomat, kit oktalanul megsebeznék. Ennélfogva a palack at gondosan visszatcszem a hálóba. Az első figyelmeztetés a jobbik. # Grenobfe arról ismeretes, hogy kö­rötte emelkedik a feliegekbe a Belledon­­r.e, a Néró sisakja, a Három' szűz, meg arról, hogy itt született Stendhal, ki az irodalomban van oly magasság, mint ezek a csip-csup ormok. Turisták járnak erre. a test és szellem turistái- Az előbbiek megmásszák a csú­csokat, az utóbbiak beülnek a könyvtár­ba, órákig siíabizálják Henri Beyle ir­hásbőrbe kötött kégirat-kötegeit, me­lyeknek egykor fekete tintáját elbarni­­totta az idő. Szülőház, melyet. emléktáblával jelöl­tek meg, a Jean Jacques Rousseau uccá­­ban van, a 14. szám alatt Olaszos hegyi sasfészek, melynek második emeletén született az író. A kövér pék. ki a föld­szinten kiflitésztát hajtogat figyelmeztet, hogy ne fáradjak föl, egy mord vénkis­asszony él ott, ki elkergeti az áhitatos idegeneket. Igaza van. Különben a di­csőség lakhatatlanná tenné lakását. Stendhalnak még ma sincs szobra. A gremobleiak nem tudják megbocsátani, hogy annvi rosszat irt róttak meg az édesatyjarol, kit naplóiban vén zsugo­rinak, címeres gazembernek nevezett. Általában rossz fiúnak tartják, ki nem érdeműi meg a szobrot. Halhatatlanok, vigyázzatok. A tömeg is halhatatlan. # Amint megérkezem ezt veszem észre: mindenki mély gyászban van. A nők fe­kete fátyolukkal baljósul suhannak el, akár a denevérek. Mintha nemrégiben valami tömegkatasztrófa történt volna itten. Később tudort meg, ezen a vidéken szokás, hogy az emberek távoli hozzá­tartozóikat is két esztendeig gyászolják, így a halottak sohasem fogynak el, a temetők pedig bejönnek a városba. A Grenette-tér feketül a gyászruháktól. Egy fiatal hollandi leánynak megtet­szett ez a divat. Érdeklődött egy francia hölgynél, hol csináltatja ruháit. Ö is ilyen csinos, fekete fátyolt óhajtott. Ab­ban akart megesküdni vőlegényével. # Egyébként nemzetköziség, erősen an­gol-amerikai színezettel. Annyi itt az amerikai, hogy lsere-t le­hetne velük rekeszteni. Megkérdeztem egy amerikaitól, hogy Amerikában is cqnyi amerikai van-e. Azt válaszolta, hogy ott még több az amerikai. Az augusztus 8-án életbe lépett uj sajtótörvény intézkedései a gya­korlatba még nem jutottak át. Van­nak olyan intézkedései, amelyek gyakorlatilag majdnem megvalósít­hatatlanok, főleg azok, amelyek a bíróságok számára határidőket ál­lapítanak meg. Addig, míg elég bí­ró és elég kezelőszemélyzet nem áll rendelkezésre, lehetetlen az egv és három napos vizsgálati ter­minusokat megvalósítani. Vannak azonban a törvényben olyan intézkedések is, amelyek megvalósíthatók, azonban még nem jutottak át a köztudatba. Így a tör­vény a sajtóügyekben való eljárást, a sajtótermékek lefoglalását ott, a hol ügyészség van, kiveszi a rend­őrhatóságok kezéből, ennek dacára több helyen még mindig a rendőr­ség foglal le sajtótermékeket és tesz az eikobozásra nézve indítványt. A szuboticai törvényszék az uj sajtótörvény életbeléptetése óta ina határozott első ízben sajtótermék lefoglalása hevében. A Szuboticán megjelenő Ucca cimü hetilapot a rendőrség elkobozta az egvik leg­utóbbi számában megjelent »Hol Budapestről jelentik: A magyar ellenzék körében az utóbbi napok­ban erős akció indult meg, hogy a Beniczky-ügyben hozott ítéletet és a volt belügyminiszter újból való letartóztatásának kérdését minél előbb a nemzetgyűlés elé vigyék. Mivel a parlament most szünetel, az ellenzék vezető tagjai elhatároz­ták, ho? v kellő számú aláírást gyűj­tenek a nemzetgyűlés sürgős össze­hívásához és ilyen módon kikény­szerítik, hogy a Parlament a szünet alatt is összeüljön. A kormánvnárti lapok szerint az ellenzék nem tudja összegyűjteni ehhez a szükséges számú aláírást és ezért akciója meg fog hiúsulni. Erre vonatkozóan az ellenzék egy vezető tagja a követ­kező kijelentést tette: — Bármit ir is a kormánypárti1 sajtó, Beniczky Ödön volt belügy­miniszter tígve mégis a törvényho­zás elé fog kerülni. Ez elhatározott szándékunk s valóra is fosrjuk vál­tani. Beniczky Ödön ügyét illetően újabb kérdésünk lesz az igazság­ügyin in isz terhez és Pesthy Pál ieazsrígügvminiszter urat kénvsze­­ritani fogjuk, hon" válaszoljon kér­déseinkre. Nem áll az a beállítás, mintha az ellenzék nem tudná ösz­­szegvüjténi az ötven aláírást. Ezzel szemben tény, liogv napok alatt na­gyon könnven akár hatvan aláírást is gyiiithetünk. vagy István király?« cimü cikke miatt. A cikkben, amelyet egy ko­lozsvári1 lapból ollóztak ki, a szu­boticai ügyészség államellenes ten­denciát látott s az Uccát elkoboz­hatta. Az ügyészség azt az indít­ványt terjesztette a törvényszék elé, hogy az elkobzást hagyja jóvá s tiltsa be a lap további megjelené­sét. A szuboticai kerületi törvényszék pénteken foglalkozott az ügyész­ségi ihditvánnyai s az inkriminált közleményt tartalmazó lappéldány elkobzását jóváhagyta. Megállapí­totta azonban a törvényszék, hogy az uj sajtótörvény nem változtatta meg az alkotmánynak azt a rendel­kezését, hogy időszaki lan megjele­nését betiltani nem lehet, csupán egves lapszámokat lehet lefoglalni. A szuboticai törvényszéknek ez a határozata elvi jelentőségű. A kér­désben a törvény és az alkotmány szerint nem lehet ugyan kontrover­­zia. Az egyes közigazgatási ható­ságok azonban megpróbálták, hogy a nekik kellemetlen lapokat betilt­sák. A birói döntés hihetőleg ezek­nek is szól. Maga a szociáldemokrata párt huszonnégy, aláírást tud produkálni, ezenkívül pedig az alábbi ellenzéki képviselők írják alá készségesen az összeiiivó ivet: Andrdssy Gyula gróf, Szilágyi Lajos, Sándor Pál, Vázsonyi Vilmos, Sigray Antal gróf, Rakovszky István, PallaviciniGyörgy őrgróf, Bdrczy István, Apponyi Al­bert gróf, Cziráky József gróf, Czi­­ráky György gróf, Létay Ernő, Ba­ross János, Beck Lajos, Horváth Zoltán, Rupert Rezső, Nagy Vince, Lakó Imre, Pakots József, Benedek János, Fábián Béla, Huska Vilmos, Farkas Tibor, Friedrich István, Hegymegi-Kiss Pál, Kun Béla, öry- Szabó Dezső. Dénes István, Drózdy Győző, Cserty József, továbbá Straus István és több keresztény­szocialista képviselő iráirására is számíthatunk. Az akció a jövő hét közepén íog megkezdődni, amikor már Peidl Gyula, a szocialisták par­lamenti frakciójának vezére is Bu­dapesten lesz. Előbb az egyes pár­tok, külön-külön beszélik meg a kér­dést, majd közös ellenzéki értekez­let elé kerül az ügv. A polgári el­lenzéki pártok részéről máris meg­tették az első lépéseket, hogy a kép­viselők sürgősen térjenek vissza Budapestre. Beniczky Ödön ügyén kívül természetesen a többi problé­mák is szóba fognak kerülni a par­lamentben, igy elsősorban a drága­ság kérdése, de a törvényhozás sür­gős összehívásának mégis az az igazi célja, hogy a Beniczky Ödön ügye körül támadt kérdéskomplek­­szumot tisztázzák. Az első ülés elő­reláthatólag viharos lesz. Ä Vági-csoport a ma gyár kisebbségekért A marscillei szociaüstakongresszus nem foglalkozott a magyar párt­­ellenzék Indítványává! Budapestről jelentik : A magyar­­országi szociáldemokrata pártból kizárt ellenzéki csoport, a Ma­gyarországi Szocialista Munkás­párt néven önálló párttá alakult Vági-frakció a mrrseillei szocia­lista világkongresszusnak indít­ványt terjesztett be az ulódiltü­­rcok magyar kisebbségeinek védel­méről. Az indítvány kétségbevonja a ma:yor kormánynak, mint el­lenforradalmi alakulatnak azt a jogát, bogy a „nemzetiségek ön* rendelkezési jogának ürügye alatt a magyar kisebbségek érdekeit védje", azonban a szocialista in­­ternrcionálé kötelességévé teszi, azért küzdeni, hogy a „pacifizmus korrekt programja értelmében a népek önrendelkezési jogának és a végleges békének útjában álló békeszerződéseket megváltoztas­sák“. A fél-bolseviki és fél-fajvédő párttöredék zavaros és önmagának is ellentmondó indítványával a mar­scillei kongresszus item foglalko­zott, mert a Vági-csoportot — a Magyarországi Szociáldemokrata Párt óvása alapján — nem is­merték e1. író és hirö Nem a másik Gearg Kaiser irta a Margarint Berlinből jelentik: Georg Kaisernek az ismert színpadi Írónak legújabb mü­vét — mint eddig csaknem valameny­­nyit — egészen különös botrány előzi ; meg. Kaiser ezúttal nem rabolta ki házigazdáját és nem csukatta be magát öt hónapra, mint a Gáz premierje előtt, hanem felkutatott egy másik Georg Kaiser!, aki bíró Berlinben és a máso­dik számú Georg Kaiserrel óvást emel­tetett Margarin cimü darabjával kap­csolatban az ellen, hogy öt, a köztiszte­letben álló birót összetévesszék a rovott­­mullu Íróval. Georg Kaiser II. — a I biró — nyílt levelet intézett Georg Kaiser I.-hez — az íróhoz — és felszó­­itja ebben, hogy közös elhatározással vessenek véget a névcseréből reá há­ramló kellemetlenségeknek. — Eddig nem voltak súlyosabb ter­mészetű kellemetlenségeim a fatálig név­csere miatt — irja a biró «az írónak —, mert mindenki hitelt adott tiltakozá­somnak, hogy nem vagyok azonos ön­nel. A Margarin azonban nagy zavaro­kat csinál. En ugyanis a kereskedelmi bíróságnál mint margarin-szakértő szok­tam szerepelni. Minden ismerősöm mér­get vesz rá, hiába tiltakozom köröm­­szakadtáig, hogy én ir’.am a Mqpgarin-1. Miért is nem választ ön poétikusabb címeket darabjainak? Nagyon kérem, vagy nevezze el darabját Margarin he­lyett, mondjuk, Csillagsugár-nak, vagy pedig jelentse ki a nyilvánosság előtt, hogy sohasem volt margarin-szakértő és nem vagyunk azonosak. Georg Kaiser I. — a? iró — a nyílt levélre azt válaszolta, hogy nem olyan nagy szégyen az valakire, ha vele összetévesztik, de egyébként nincs ab­ban a helyzetben, hogy darabja címét megváltoztassa. Vigasztalásul azonban jegy páholy-jegyet küldött a Margarin ! premierjére a bírónak. Beniczky Ödön ügye a magyar nemzetgyűlés e!é kerül Az ellenzék sürgősen összehivatja a parlamentet

Next

/
Thumbnails
Contents