Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-05 / 237. szám
1925 szeptember 5. ßACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élei A csehszlovák németek az után a visszautasító válasz után, amelyet Svehla miniszterelnöktől kaptak, elhatározták, hogy panaszaikkal1 közvetlenül a Népszövetséghez fordulnak. Ledebour képviselőnek utasítást adtak, hogy utazzék Oenfbc és terjessze elő a panasziratot. amelyben a német iskolák bezárása, Maricnbad fürdő jogtalan elvétele és a csehszlovák földreform végrehajtása miatt kérik a Népszövetség beavatkozását. * A román nemzeti párt egyik vezetőembere Gold’s László a kamarai választásokról nyilakózott az egyik erdélyi lap tudósítójának. A nyilatkozatban a nemzeti-párti politikus kitért a magyar párt magatartására is, melyről a következőket mondotta: A magyar párt végzetes'hibát követett ek hogy-a mezőgazdasági választásoknál a legreakciósabb párttal, a liberális párttal szövetkezett. Végzetes hiba volt ez, amit nem a magyarság, de a vezetők követték el, azok a régi politikusok, akik sehogysem tudnak alkalmazkodni az uj helyzethez, mégkevésbbé pedig a demokráciához. Aki pedig a demokrácia , ellen vét, saját exisztenciája elleti fordul. A magyar párt paktuma a liberálisokkal, őszintén be kell vallanom, igen rossz hatást tett az ellenzéki pártok körében. Véleményein az, hogy a magyarság ebből a hínárból csak úgy kerülhet ki, ha uj pártot, kisgazdapártot alakit, mely az igazi demokrácia szellemétől legyen vezettetve és ezen az. utón találkozni foga mi kisgazdáinkkal«. * A szlovenszkói magyar színházak ellett támadást intézett a Slovensky Vycliod, ' A művészet nemzetközi -- irta.'a lap — és ezért sohasem hánytuk a színészeink szemére, ha a szezont elég gyakran magyar darabokkal töltöttek ki. \ Ennek dacára színészeink lojalitása a magyar kisebbség által nem lett kellőleg honorálva. A magyarok .nem látogatták a szlovák színházat, dacára annak, hogy" bojkottjuknak néni tudták magyarázatát adni. Kassán majd minden magyar tud szlovákul, különösen azok, akik Faragó színházat nap-nap mellett látogatják. A lakosság eme viselkedését provokációnak ‘tehet minősiteni. Kassán augusztus tizenkettedike óta nem láttunk szlovák darabot, pedig tudjuk, hogy Faragó fiókjában ott hever egy szlovák operett magyar fordításban és azonkívül módjában áll más darabokban is válogatni. Ehelyett azt halljuk, hogy Faragó elengedte Harmatot — egy jó színészt, csak azért, mert besugássaí gyanúsították. Azt hitték róla, hogy denunciáí. mert ö felfogta azt, mivel tartozik annak az államnak, amelynek polgára. Mig a csehszlovák republikába tartozó színészek nem tudnak érvényesülni Faragónál, addig gyakran jönnek idegen, és pesti művészek, hogy pénzünket mennél könnyebben elvigyék Magyarországba. Amenynyire kényes és aktuális ez az ügy, kívánjuk az ©etékes körök közbelépését, különben- nevetséges színben tűnünk fel. Ma-hclnap már a fejünkre nőnek és közben a világot telekiabálják avval, hogy mi őket elnyomjuk«. . * Cáfolják az erdélyi magyar párt vezérei a bukaresti Dimineata című lapnak azt a hirét, hogy a magyar párt tárgyalásokat folytat a nemzeti párttal, melyek arra irányulnak, hogy a két párt közt politikai megegyezést létesítsenek. A magyar párt helyettes elnöke Bethlen György gróf a bukaresti lap hiréröt így nyilatkozott: »Annyit kijelenthetek, hogy semmiféle hivatalos tárgyalásról nem tudok, amely a magyar párt és a nemzeti párt között lefolyt volna. Úgyszintén nem történt részünkről olyan lépés sem, amely a csúcsai paktum felbontására irányul. Sok kritikában részesítették a pártól a mezőgazdasági választások miatt, pedig szerintem a vádak, amelyeg elhangzottak, méltatlanok voltak. A magyar párt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mezőgazdasági kamarai választás csak erőszakolt beállítással tekinthető politikai kérdésnek és ugyanez áll az iparkamarai választásra is. Ami most már a községi választásokat illeti, itt az a föladatunk, hogy minden rendelkezésünkre áltó módoi) biztosítsuk a magyarság számbeli eröviszo-Páriaból jelentik: A nemzetközi világbékc-konferencián — mint röviden már jelentettük — kinos incidens támadt. A konferencián a német delegáció vezetője Loebe, a birodalmi gyűlés elnöke volt, aki Bécsen keresztül utazott Parisba. Bécsben több agitációs beszédet tartott Ausztriának Németországhoz való csatlakozása mellett, ami nem volt alkalmas arra, hogy nevét Parisban rokonszenvessé tegye. A kongresszus vezetősége, amikor Loebe bejelentette, hogy beszélni szándékozik, garanciákat követelt a német szociáldemokrata vezértől, hogy az osztrák csatlakozás kérdését nem fogja szóba hozni. Loebe ilyen megkötöttséget nem volt hajlandó vállalni, miután szerinte az osztrák kérdés szorosan összefügg az európai béke problémájával. Ezekután a vezetőség Loebenek a kért engedélyt a beszédre nem adta meg. Loebe, aki megelőzőleg egyórás megbeszélést folytatott Painlevé miniszterelnökkel, valamint a többi, német delegátus is, a konferencia vezetőségének magatartása, miatt rendkívül megsértődött és a németek azonnal el is akartak utazni. Loebe az újságíróknak tudomására hozta azt a beszédet, amelyet a békeértekezleten akart elmondani. Ebben azt akarta kifejteni, hogy a háború utáni nagy átalakulásban Európa csak akkor állhatná meg a helyét, ha egységesen tud fellépni, aminek első állomása az európai népek vámszövetségének megteremtése. A német demokraták örömmé! üdvözlik a döntőbíróság gondolatát nyainak megfelelő érvényesülését. Hogy errevonatkozólag melyik ut kecsegtet a legtöbb reménnyel, e pillanatban nem tudnám megmondani. Ennek a megfontolására bőséges időnk van. mert úgy tudom, hogy a választások időpontját kitolták. Mindenesetre meg kell várnunk, amig elnökünk, Ugrón István külföldi útjáról hazaérkezik, mert az ő hozzájárulása nélkül a párt é'tetére nagyjelentőségű kérdésben nem dönhetünk«. és elítélik a háborút, azonban a döntőbíráskodást csak akkor tekintik hatályosnak, ha az egész vonalon - tehát a győztes államokban is — megkezdik a leszerelést úgy, amint azt a versaillesi szerződés előírja, Loebe hangsúlyozni akarta, hogy Németország annyira le van fegyverezve, hogy Európa valamennyi állama számára mintaképül szolgálhat. Nem lehet az egyenjogúságból kizárni egy hatvanmilhós népet. Az európai bekét csak Németország és Franciaország egyetértése biztosíthatja. A beszéd közzététele után a békekongresszuson támadt félreértés csakhamar teljes tisztázást nyert. De Monzie, mint helyettes külügyminiszter, a külföldi kiküldöttek tiszteletére adott reggelin utalt aira a tapintatosságra, amely Loebét arra bírta, hogy Herríot kamarai elnök jelen nem léte miatt beszédéről lemondjon. De Monzie egyúttal nemcsak a francia és a többi delegáció, hanem az egész francia nép nevében sajnálatát fejezte ki. Ezt a sajnálatot a világkonferencia főülésén hangsúlyozta Richet egyetemi tanár i's,' aki egyúttal kijelentette, hogy sikerült Loebét rábírnia beszédének elmondására. Ezután Loebe birodalmi gyűlési elnök szólalt fel, aki örömét fejezte ki afölött, hogy az incidens ilyen szerencsés módon elsimult. Kiemelte a miniszternek azt a kijelentését, hogy a béke politikusai tavaly Németországban a pacifizmus haladásáról győződhettek meg s ő most ugyanezt állapította meg Franciaországról is. ilyen engedélyt nem adott. Ha tehát meg is történt az állítólagos kormánynyilatkozat, kormányintézkedés, a megkívánt engedélynek ez nem tekinthető. A törvényszék Beniczky Ödönt mégsem mondta ki bűnösnek azért, mert ö előtte a tiltott közlés csak eszköze volt a szándékolt és elkövetett súlyosabb bűncselekménynek, a kormányzósértésnek, emiatt pedig Reniczkyf a törvényszék már megbüntette. A tiltott közlés Beniczky Ödön részére! csak akkor lett volna biintetenj dó, ha a súlyosabb cselekmény műn \ valósult volna meg. Kóbor Tamás cselekménye teljesen kimeríti a tiltott közlés tényálladékát, nem . volt tehát semmi akadálya az ö megbüntetésének. Nyomatékosan súlyosbító körülménynek vette a bíróság Kóbor Tamásnál. hó?" tudatosan segédkezett Bcniczkynek és készségesen tette számára lehetővé más bűncselekmény elkövetését. De enyhítőnek vette tisztes . hírlapírói múltját és azt a magatartását, amelyet a bíróság előtt tanúsított, hogy volt erkölcsi ereje hibájának elismeréséhez és ahhoz, hogy minden felelősséget magára vállalt. Az ítélet indokolásának felolvasása után. Sztrache Gusztáv főügyész állott fel és kijelentette, hogy Beniczky Ödön felmentése lírait ie- Icbbez, de íelcbbez Kóbor terhére i is a büntetés súlyosbítása céljából Baracs Marcell, Beniczky Ödön .védője, tudomásul vette az Ítéletet, ellenben Kóbor Tama's védője felébb ezeit az ellen. . — Tudomásul veszi az Ítéletet? — fordult most a vádlottak padjának sarkán ülő Beniczky Ödönhöz Töreky elnök. Beniczky megbiccentette a lejét. Kóbor _JTajjj4s .«satlakézott a védője által bejelentett felebbezéshez* Uj francia főparancsnok Szíriában A francia sajtó támadja Sarrail tábornokot Parisból jelentik : A sziriai eseményei: nagy nyugtalanságot keltettek P.irisben, ahol a druzok sikereit azzal magyarázzák, hogy a francia hadvezetés rossz kezekben van. A sorozatos vereségek a kormányt is gyors cselekvésre bírtál., mert kinevezte a sziriai csapatok főparancsnokának Gametin tábornokot, aki már el is utazott Szíriába. Gameiin kinevezésével egyidejűleg nem hívtál: vissza Sarrail tábornok eddigi sziriai parancsnokot, de helyettesét, Mickaud tábornokot sírgösen Párisba rendeltél , hogy jelentést tegyen a katonai helyzetről. A francia sajtó igen éles hangon bírálja a sziriai francia hadvezetőság hibáit és hangsúlyozza, hogy addig nem tudja pacifikálni Franciaország Szíriát, mig fel nem váltják az ott levő tábornokokat. A Le Temps azt követeli, hogy a kormány nyíltan és őszintén világosítsa fel a francia közvéleményt a sziriai helyzetről, mert a további titkolódzás csak árt a gyarmati-háború!; ügyének. Jeruzsálemből jelentik : El Atrasz, a druzok szultánja kijelentette, hogy semmiféle békefeltételeket, melyeket a franciák terjesztenek elő, nem fogad e\ mert nem bízik a franciákban, A szultán teljes függetlenséget követel nem* csak a druzok, hanem egész Szíria számára. Közölte, hogy offenzivára készül és arra számit, hogy Damaszkuszban felkelés fog kitörni a franciák ellen. A druzok rizezer harcossal rendelkeznek, veszteségük eddig mindössze háromszáz «mber volt, nem számítva í azt a több ezer asszonyt és gyermekei, akiket a francia bombák, valamint ja francia büntető expedíciók pusztítottak el. ———a i...— ítélet Beniczky Ödön és Kóbor Tamás pőrében Beniczkyt fölmentették, Kóbort egy hónapi fogházra ítélték Budapestről jelentik: Óriási érdeklődés mellett zsúfolt tárgyalóteremben hirdette ki pénteken délelőtt fél tizenkét órakor a budapesti törvényszék Töreky-tanácsa az Ítéletet Beniczky Ödön és Kóbor Tamás tiltott közlési perében. Az Ítélet szerint a törvényszék bűnösnek mondta ki Kóbor Tamást tiltott közlés vétségében azért, mert Az Újság 1925. május 31-iki számában Beniczky Ödönnek a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében • a budapesti vegyesdandár-parancsnokságnál tett tanúvallomását, mielőtt az nyilvános tárgyaláson nyilvánosságra került volna, a hatóság engedélye nélkül, egész terjedelmében közzétette. Ezért a törvényszék Kóbor Tamást egyhónapi fogházbüntetésre mint főbüntetésre és ötmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Beniczky Ödönt ellenben felmentette a törvényszék az ellene emelt vád alól. Az ítélet indokolása többek közt a következőket, mondja: — A vádlottak- cselekménye a tiltott közlés minden törvényes elemét magában foglalja. Beniczky Ödön vallomása tanúvallomásnak készült és a Somogyi—Bacsó gyilkosság ügyéiben irattá vált, mihelyt azt Beniczky benyújtotta, a katonai ügyész elfogadta és a jegyzőkönyvhöz csatolta. Olyan hivatalos irattá is vált a tanúvallomás, a mely a nyilvánosság, különösen a hirlapi közzététel elől e! van zárva, amelyet a nyilvános tárgyaláson kívül, csak az eljáró hatóság különös engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. A védelem által hivatkozás történt állítólag tett kormánvnyilatkozatra, kormányintézkedésre, a mely mindenkinek engedélyt adott arra, hogy a Somogyi—Bacsó gyilkosság ügyében minden adatot, a melyet tud. nyilvánosságra hozhat. Szembeszökő volt az, hogv Beniczky vallomása nem is létezett, a kormány, előtt nem lehetett- ismeretes. amikor ezek az állítólagos nyilatkozatok megtörténtek. Azután pedig a joghatályos engedélyt, nem a kormány, hanem a. katonai hatóság adhatta. .-1 katonai hatóság pedig Párisbaü; beszél a német birodalmi gyűlés elnöke Elsimult a párisi világbéfrekonfereuciáu támadt incidens
