Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-05 / 237. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 5. Teljes a létszámuk a becskereki magyar iskoláknak A semmitoszék még egy évig Noviszadou marad Befejeződlek a beiratások az iskolákban Elkészült az uj polgári és büntető perrendtartás — Dr. Dimsics Alekszander semmitőszéki elnök nyilatkozata — Becskerekről jelentik: A becskereki iskolákban pénteken befejeződtek a be­hatások, amelyeknek eredménye szerint valamennyi eddigi magyar osztályban az uj tanévben is megkezdődhetik a tanítás, A gimnáziumban összesen 288 magyar tanuló iratkozott be. Valamennyi osztályban megvan a' törvényben előirt szükséges létszám, kivéve a IV. és a VI. osztályt, tekintve, hogy az előbbibe csak hat tanuló iratkozott be, az utób­biba pedig egy sem. Ez azonban nem jelenti újabb magyar osztályok meg­szűnését, mert a gimnázium II. és V. osztálya tavaly se működött. Ezzel szemben a II. és V. osztályban annyi a beiratkozott magyar tanuló, hogy ezekben párhuzamos osztályokban fog megkezdődni a tanítás. A zárda polgári leányiskolájának I., II. és ÍV. osztályában ugyancsak meg van a szükséges létszám, a III. osztály­ban azonban még nem teljes a létszám, remélik azonban, hogy itt is kiegészül még a tanulók létszáma az utólagos be­iratások alkalmával. Ugyancsak meg­kezdődik az oktatás a polgári fiúiskola valamennyi magyar osztályában, három magyar elemi iskolában pedig már meg is kezdődtek az előadások. A becskereki zárda magániskolája — mint jelentettük — még nem kapott engedélyt arra, hogy az idén is meg­kezdhesse a tanítást, azonban Mandro­­vics Milán közoktatási inspektor enge­délyezte a beiratások eszközlését. Ez meg is történt és most a zárdafőnök­ség részéről folyamatban vannak Beo­­gradban az engedély megszerzése érde­kében olyan lépések, amelyek hihetőleg eredménnyel fognak járni. Megállapítható egyébként, hogy a becskereki iskolákban a magyar anya­nyelvű tanulók behatásánál az iskolai hatóságok az idén teljesen liberálisan jártak el. Kár, hogy Becskerek majdnem egyedül járt igy el. Noviszadról jelentik: Az alkotmány rendelkezései szerint a semmitoszék székhelye Zagrebban van, de mindeddig az volt az elv, hegy amíg a törvények egységesítve nincsenek, az egyes tar­tományok, illetve jogterületek számá­ra szervezett szekciók a tartományok székhelyein maradnak. A választások idején hangzott el elsőizben komoly formában az a hir, hogy a kormány a semmitőszéki szekciókat Zagrebba he­lyezi át Ez a hir az egyes tartomá­nyokban,. főleg a jogászok és a jogke­reső közönség körében érthetően nagy aggodalmat keltett, mert a fennálló tör­vényes rendelkezések szerint a horvát jogterületre áthelyezendő semmitőszéki szekcióknál zagrebi, vagy horvát tarto­­rnánybeii ügyvéd nem képviselheti a pe­res feleket és igy a felek saját tarto­mányuk jogterületéről kényszerülnének ügyvédet magúidra! vinni, ami módfelett megdrágítaná a költségeket. Ennek a visszásságnak a megszüntetése csak úgy képzelhető el, ha a bíráskodást egységesítik. Anélkül azonban, hogy ez a szinte néikülözheíien egységesítés megtörtént volna, ismét komoly formá­ban terjesztik a hirt, hogv semtniíő­­széket november elsején elhelyezik Zagrebba. Felkerestük ebben az ügyben dr. Dim­sics Aleksandert, a semmitoszék novi­­szadi szekciójának elnökét, aki a kő­vetkező felvilágosítást adta: — Újabban az volt a helyzet, hogy a semmitoszék szekcióit, izv a novi­­szadit is novemberben helyezik dt Zag­rebba. miután az alkotmány a semtnitö­­iszék székhelyéül Zagrebot jelölte meg. Pár nap előtt közölte velem az igaz­ságügyminiszter ur, hogy az áthelyezés egyelőre elmarad és igy ez a kérdés most nyugvóponton van, ami valószí­nűleg a változott politikai helyzetnek tulajdonítható.' — Most napirendre kerül az uj bírói törvény, amelyet a nemzetgyűlés tör­­vényhozóbizoítsága már le is tárgyalt és amely most őszkor bizonyosan a parlament elé kerül. Ebben a törvény­ben is benne foglaltatnak a bíróságok szervezetéről szóló intézkedések és ezek azt a rendelkezést is tartalmazzák, hogy a semmitoszék székhelye Zagreb­ban legyen. — A miniszter ur azt mondotta ne­kem, hogy ez a törvény őszig tető alá jut, de azért azt hiszem, a semmitő­széki szekciók egy évig még megtartják mai elhelyezésüket. Az egyesitett sem­­mitőszék a régi báni palotában lesz, csak épp a lakáskérdés nem oldható meg olyan hamarosan, mert végül is köze! száz család elhelyezése nem me­het oly gyorsan. Három elnökről és hat­­vanhárcm bíróról és megfelelő számú titkárról, jegyzőről és kezelőszemély­zetről van szó. — Az egyesített semmtíöszéknél is a jogterületek szerint történik az Ítélke­zés, míg az uj perrendtartás eí nem ké­szül. Magam is résztvettem az uj pol­gári és büntetőperrendtartás kodifiká­lásában, amely már e! is készült és mi­helyt a parlament is letárgyalta, a sem­­mitőszékné! is egységes törvények sze­rint történik a bíráskodás. — Az az ellenvetés, hogy ezentúl az ügyvédeknek és a feleknek Zagrebba kell utazniok és ez fárasztóbb és költ­ségesebb, helytálló, de hát mindenütt egy. legfelsőbb bíróság van. Magyaror­szágon is a Kurja Budapesten van és á siászrégeni ügyvédnek, ha jelen akart tenni, fel keltett Budapestre utaznia. Kis ügyekben nem fog annyi ügvvéd Zag­rebba utazni, amire végeredményben a A hucsu Irta: Kodolányi János Kerekes megilletődve nézte a fácskát. j Még egészen zsenge vessző volt csak. ] amikor ö már régi szolga volt ebben az j udvarban. Szeme előtt növekedett, bo- j rult virágba, tavasszal, iombosodott I nyáron, ő. vigyáztatta gömbölyű arany­sárga gyümölcseit ősz eleién, hogy a gyerekek el .ne hordják. Most látta csak igazán, mennyit nőtt. terebélyesedett, most, amikor utoljára simogatta végig öreg, barna szemével. . Mert erős elhatározás dagasztotta Kerekes mellét. Ö már nem gondozza tovább a vén Bökék lovait, marháit, nem söpri az udvarát, nem kaszálja a rétjét, nem tisztogatja a gyümölcsfáját. Elég volt. Az ő becsületét nem cibá’ia többet: Azért most felveszi a járandóságát s búcsút mond ennek a háznak; kap ő szolgálatot máshol' is. Megindult a pitvar felé, lassan. Beko­pogtatott az üveges ajtón, lehúzta ko­paszodó fejéről a sapkát, torkát meg­­köszöriUte s lassan benyitott a konyhá­ba. Kerek asztál melleit ült János, meg Juli. Sültszalonnát ettek, vöröshagymát ropogtattak hozzá. Két ágy is állt ott kétfelől, egyikben vörösesikos párnák közt, mélyen íesflppedt fejjel, hunyt szemmel feküdt Böbék Samu. A dunyha áüig betakarta sovány testét. Homlokát vizesruhá borította vastagon. Mari néni busán görnyedezett az ágy szélén, be­teg kezét maga elé tartotta a rácsavart; sok-sok ronggyal. Kerekes köszönt. Azok fogadták. Meg­állt csendesen az ajtóban, jobb lábát elő-, re tolta, szemével sűrűn pislogott,.- mert nem igen látott a homályban, Juli fel­ugrott, megtörölt egy szalinaszéket a kö­tényével és elébe tette. — Üljön hát le. Kerekes bácsi. — Köszönöm — felelt tisztelettel — nem igen érők rá. Böbék János csodálkozva nézett Ke­rekesre. — Hogy-hogy? — Hát..*. vóna helyem Ligetön az uraságná... Má szótak egynéhány-’ I szór... Osztán oda mennék. Nagy csend támadt. Szótlanul esze­gettek, csak a vöröshagyma ropogott írissen a fogak alatt. Az ágyban Böbék Samu nyögött olykor. Mári néni sóhaj­tott. — Hát csak eemen. halli-e — mond­ta. — Etthagy bennünket. Peeg nem érdemös, halli ked-c. — Nem ám — szólt János és kését letette. — Azér a kis haszontalanságé nein érdemös. — Keedöí megbecsüli itt mindönki. Kerekes megint lábat változtatott. — Igaz, való igaz — bólogatott rá és a sapkáját forgatta. —• Rátok nem'is mondhatok sömmit . . . hazimni meg nem akarok . . . dehát a Samu — szót az ágyra sandítva — megen csúffá tevőit tennap . . . osztán hát 'meguntam. Mári néni békéltette. —. Hát mejjen dolog má ez. Ett vót kee két esztendöná Is tovább, én is, a fiam Is megtettük keenek mindönt a kedvire. — Igaz, való igaz — bólintott is­­! inét — de Iá esztán még rosszabb lesz Samu ... Böbék János nevetett. — Ugyan öreg, soase tesz má az em­­bör ebbe az életbe Kerekes hosszan mustrálgatta gazdája ráncos, élettelen arcát, meg-megremegő száját és 'ziháló lélegzetét figyelte. Az­­tá n elmosolyodott: — Ez? tűiéi ez még minnyánkát. Olyan ez még most is, akár a vén tőfa. Belévágott ugyan a ménkü. de azért to­vább hajt . . . Hát. tette hozzá ko­molyan, — mer-hogy ü fölél, osztán még nagyobb ur lesz miíölÖüünk. mint etne­­jen eddig vót, én meg nem piszkotatom magamat tovább iiáltala . . . azér hát mondók, belépők, osztán megmondom: agyátok ki, ami kis járandóságom van, mer bucsnt veszök tütetök... — Meg­­csuklott a hangja, kétszer is lábat vál­toztatott, forgatta a sipkáját.' Mindnyá­jan nagyon megiGetödtek. Kerekes né­ha-néha nyelt, úgy mondta: — A jószá­gok röndben vannak . .. tán jobb hús­ba lesznek máj eztán ... A. kis üszőt nem kee kihajtani még, máj ha eemulati a sántétást ... A Czimörnek föiinirtam egy krétával a dátumját az ajtóra... A lovakkal sincsen sömmi... Mai csak meglesznek eztán is... — Osztán van szive eíthannj a jószá­got? Haili-e? N,em bánni ükét? Az öreg szolga nagyot sóhajtott. — Szivem? Nem tehet az embörnek mindég a szivét követni... Sajnállak biz én tikíöket is, meg a jószágot is . . . Éjen öreg ahon megszokik, nem men onnan szívesen. De- hát niácsak jobb lesz az igy . . . — Keserves a hordozkodás is, — mondta János. — Nem tchessük róla. így van, oszt nincs máskép. Máj segít az Isten ... — felelt makacsul. János fölállt —- Hát ilyenformán nem tehessünk sömmit. Peeg sajnáljuk a dógot, Juli — fordult a menyecskéhez — vám péz va­lamennyi? A menyecske ijedten nézett rá: — Hacsak Jénaiad nincs? ... — •Mast adott el apátok hat méter hu­zat ni ... — ütődött meg Mári néni. Kerekes nyugodtan várt az ajtóban. De amazok megriadtak. János a szobába semmitőszéknél nincs is olyan nagy szükség, mert ott csak jogkérdések ke­rülnek eldöntésre. — Az uj perrendtartással egyidejűleg az uj ügyvédi rendtartás is elkészül, a mely azután lehetővé fogja tenni, hogy az ügyvédek az ország bármely bíró­sága előtt képviselhessék ügyfeleiket. A kokain-ellenes film kokainistákat nevel Budapestről jelentik: A budapesti mozgófényképszinházak legutóbb bemu­tattak egy propaganda-filmet. amely­nek az a célja, hogy irtózást ébresszen a kokainizmus elten a nagyközönség­ben. A kokain-ellenes film hatásáról dr. Vidor Gyula rendőrfogalmazó, aki in­­spekciós szolgálatot teljesített, egyik moziban, ahol a filmet bemutatták, ér­dekes jelentést nyújtott be a főkapitány­nak. — A film — mondja a 1 jelentés — a kívánt hatásnak épven az ellenkezőjét gyakorolja. Leginkább azok. a nők és férfiak nézik meg, akik mint szenvedé­lyes morfinisták ismeretesek. Ezek a I demoralizált emberek lelki kéjjel gyö­nyörködnek a filmen és előadás köz­ben zsebükből kokainos dobozt huzva elő, a sötétben éppen úgy szippantják fel a mérget, mint ahogy a filmen lát­ják. A szünet alatt, mig a közönség töb­bi része friss levegőt szívni kel fel he­lyéről, ezek mintha szundikálnának, a helyükön maradnak továbbra is, meg sem rebbennek, észre sem veszik, ami­kor a padsorokból kiözönlők összevisz­­sza lökdösik őket. Megtörtént ugyan­ekkor az is, hogy az előadás befejezté­vel két nő és egy fiatalember eszmé­letlen állapotban továbbra is ütve ma­radt a helyén. Rendőri segítséggel kel­lett eltávditani őket, hogy a következő előadást megkezdhessék. I A - főkapitány a jelentés alapján újabb I rendeletet - adott ki, amelyben a kerü­leti kapitányságokat és az erkölcsren­dészeti kapitányságot arra utasítja, hogy a legnagyobb erélíyel és szigorú­sággal folytassák a nyomozási: a. ko­kain terjesztői elten. ■p—r-~~~~ ment, aprópénzt kutatott a bögrében. Mári néni az ura feje alatt turkált — Ett szokott lenni a kucs a feje alatt ni . . . Jaj, hát vaj há tehette? Nincs a vánkosa alatt . . . — Hogy a rosseb a vén zsugorit en­né meg! — káromkodott bent János. — Ergye Juli, nizd meg a kamarában a ge­renda alatt, hátha ott van. Juli ugrott, nyitott a kamarába. Visz-, szákiáltótt, hogy nincs. Akkor tanácsta­lan szégyennel álltak a konyha közepén. — Vaj há dugta hát? — Tennap olvasta, a pénzt. Aztán ebkuilogott -a kocsmába. — Rohassza el az a fölségös úristen! — Éjen szégyön. Hogy fizessünk ki ezt a szegént? ; — Juli, menj édös lányom — mondta j Mári néni — szaladj át a Bencze nénéd­­hön, az hivő, máj ád annyit kücsön. ! Eregy . . . I De Kerekes csöndesen elállta az ajtót. — Jó van. — Nyugtatta meg őket. — j Mai lesz, ahogy lesz. Soase kérgyetök. Ma.i ha gyün pár forint vafíahonnan, hát megadatok. Engöm megtalátok eztán is. Majd, hogy ne tegyen terhűkre szé­gyenükben. kezet nyújtott nekik sorra. — Isten álgya meg. Isten veled, János. Isten álgyön meg, Jtdisom.. . Kívánok jó erőt, egészségöt mindnyájatoknak... Könnyes szemmel szorongatják kér­ges, bütykös kezét. — Isten áldja, Jóska bácsi... Jó egészséget magának is.., Osztán gyü­­jön el ókor mihozzánk, ha erre jár . . .-—Eegyüvök, fiam, eegyüvök... KfkiS'érték. Föltette a birkabőrsipkát, ismét bagót igazított a foga alá, köpött, fölnézett az égre. A nap már jó magasan’ á!it, ragyogó bárányfelhők bodrosodtak a háztető mögül, füstölt a föld, lármáz­tak a verebek, csicseregtek a fecskék.

Next

/
Thumbnails
Contents