Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-04 / 236. szám

1925 szeptember 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élei A bukaresti Dimineala brassói ér­tesülés alapján azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy az erdélyi magyar párt fel­bontja a csúcsai paktumot, mert az ave­­rescanusok nem respektálták az egyez­mény kétoldalulag kötelező megállapo­dásait. A Dimincata szerint a magyar pártnak az Avercscu-párt magatartásá­val szemben körvonalazott kifogásai ar­ra irányulnak, hogy a néppán ahelyett, hogy a közigazgatási reform tli.cn har­colt volna, támogatta a kormányt; az érettségi törvény eilen sem foglaltak olyan mértékben állást, amely könnyí­téseket jelentett volna a kisebségi isko­lákra és végül; az Avercscu-párt nem védelmezte meg az irredentizmus vádjá­val szemben a magyarokat. A Dimineata a csúcsai paktum felbontásáról szóló hírével kapcsolatban azt az értesülését is közli, hogy a nemzeti párt bármikor kész magyar párttál olyan megegyezést létesíteni, amely nem viseli magán a paktum jellegét. A lap szerint a közvetí­tő szerepét Sándor József tölti be, aki­nek tárgyalásai olyan stádiumban van­nak, hogy a megegyezsé legkésőbb kát hét alatt létrejön. A kolozsvári Keleti Újság munkatársa kérdést intézett Sán­dor József képviselőhöz, mennyiben fe­lelnek meg a valóságnak a Dimineata­­nak a nemzeti párttal kötendő megegye­zésről és a csúcsai paktum felbontásáról szóló információi. Sándor József kije­lentette, hogy nincs módjában a kérdés egyik ágáról sem nyilatkozni, ami a lap szerint azt jelenti, hogy a Dimineata ér­tesülései megfelelnek 4 valóságnak A kisebbségi tanítók román vizs­gája befejeződött Erdélyben.; Négy vár­megyéből összesen 245 állami és feleke­zeti tanitót rendelte* vizsgára. A mi­niszteri bizottság, mint az eredmény is mutatja, a legnagyobb jóindulattal ke­zelte a tanítókat, akik közti* alig néhány százalék bukott meg. A bizottság méltá­nyolta a felekezeti tanítók védekezését, amely szerint azért voltak készületjé­nek, mert a felekezeti hatóságok nem értesítették őket idejekorán a vizsgák idejéről, és kimondotta, hogy elbukott tanítók egy év múlva pótvizsgára je­lentkezhetnek. A román asszonyok ligájának el­nöke Aiexandrina Q. Cantacuzino asz­­szony a sajtó utján felhívást intézett a kisebbségi nőegyesületekhez, amelyben testvéri munkára hívja fel őket. »Köte­lességünk nekünk asszonyokna, akik eb­ben az országban élünk —- mondja a fel­hívás — hogy küszöböljük ki mindazo­kat a nehézségeket, amelyek bennünket elválaszthatnak. Mint a nőegyesület vi­lágszövetségének alelnöknöjc. úgy a magam nevében, mint a román asszo­nyok nemzeti tanácsának nevében, Ca­­lipso Botcz asszony elnökünknek és az egész végrehajtóbizottságnak jóváha­gyásával ezennel melegeu felhívom az ország valamennyi népkisebbségi .nő­szervezeteit, hogy járuljanak hozzá egy október végén megtartandó összejöve­telhez. ajuelyen adják teljes mértékben tudomásunkra elégedetlenség iket mind­azokban a kérdésekben, amelyek a gyermekek és a nők védelmét, nevelési és iskolai ügyeiket illetik. A lehetőség szerint kíséreljük meg mi, anyák, test­vériesen az úttörő munkát egy igazi kö­zeledés felé. Fel vagyok jogosítva erre a felhívásra, mert a nőegyesületek wa­shingtoni nemzetközi kongresszusán kü­lönböző panaszokat hoztak tudomásunk­ra, amelyeket azonban pontosság hijján .nem tudunk 'kellőé* megvizsgálni és az illetékesek tudomására hozni. A sajtó utján tesszük közzé ezt a felhívásunkat, mert nem ismerjük valamennyi népki­sebbségi nőegyesület címét, pedig az a kívánságunk, hogy valamennyien részt­­yegyenek ezen a fontos gyűlésen. Ha a népkisebbségi egyesületek azt kívánják, hogy a gyűlést Erdélyben tartsuk: meg. — bár központunk Bukarestben lévén, alkalmasabbnak tartanánk a fővárost a gyűlés helyéül, — beleegyezünk abba is, hegy Erdély valamelyik nagyobb váro­sában tartsuk meg összejövetelünket. Abban a reményben, hogy testvéri Kez­deményezésünket az összes népkisebb­ségi nöegyesüleíek ugyanolyan jó indu­lattal és megértéssel fogják fogadni, ké­ül unkasok. az Egyesült-Államok te­rületén, úgy mint a többi nemzeti­ségűek foglalkozási ágaikhoz híven szakszervezetekbe tömörülnek, a melyek a munkások érdekeiért har­colnak. Ez a szervezkedés távol áll minden politikától, csupán gazda­sági célokat szolgál. Három hónap­pal ezelőtt Amerikában megalakítot­ták az olaszok a fasiszta szervezete­ket és azon igyekeztek az Olasz­országból jött agitátorok, hogy a munkásságot a szakszervezetekből a fasiókba vigyék, kísérletük azon­ban eredménytelen maradt. A sikertelen akció a bosszú füzé­vel töltötte el a jól fizetett ügynö­köket. Elhatározták, hogy fölbéreit emberekkel megzavarják a munkás­ság gyűléseit. Amerika több váro­sában történtek olasz munkások ál­tal rendezett gyűléseken botrányok és ezek mindegyikét fasiszta agitá­torok rendezték meg. Pár nappal ezelőtt Newyorkban történt nagy­szabású zavargás. Az olasz munká­sok egy gyári műhelyben jöttek össze, ahol Vincenzo Vacirca volt szicíliai képviselő, az Amerikába sza-Budapcstrő! jelentik: A budapesti tör­vényszék Törcky-tanáesa csütörtök dél­előtt tárgyalta BeiUczky Ödön volt bel­ügyminiszter és Kóbor Tamás »Az Új­ság■« szerkesztőjének biinpörét. Benicz­­ky és Kóbor ellen tudvalevőleg tiltott közlés vétsége miatt indított az ügyész­ség eljárást azért, mert »Az Újság« 1925. évi március 31-iki számában kö­zölte Beniczky Ödönnek a Somogyi— Bacsó-gyilkosság ügyében tett tanú­vallomását. A tárgyalást Beniczky kormányzó­sértési pőrének szerdai zárt tárgyalása után óriási érdeklődés előzte meg. A törvényszék épületében ismét nagy rendőri készültség tartotta fenn a ren­det és csak szigorú igazoltatás után lehetett bejutni a tárgyalóterembe. El­sőnek Kóbor Tamás érkezett meg védő­jével dr. Baracs Marcellel, majd negyed tízkor fogházőr vezette feC a ^tárgyaló­terembe Beniczky Ödönt, akinek vé­delmét dr. Baracs Marcell látta el. Fél tiz órakor nyitotta meg Töreky Géza tanácselnök a főtárgyalást. Sztra­­ehe Gusztáv főügyész, a budapesti ügyészség elnöke zárt tárgya'ás elren­delését kérte. A biróság negyedórái ta­nácskozás után elutasította a főügyész előterjesztését. Felolvasták ezután a vádiratot, amely Beniczky Ödönt, mint szerzőt. Kóbor Tamást mint szerkesz­tőt tiltott közlés vétségével vádolja, azért mert »Az Újság« március 31-iki számában engedély nélkül nyilvános­ságra hozták Beniczkynek a -hadbírósá­gon tett tanúvallomását a Somogyi— Bacsó-gyiVkosság ügyében, A személyi adatok felvétele után az elnök Beniczky kihallgatását kezdi meg.-- Bűnösnek érzi magát? — kérdi Beniczkytől. Beniczky: Nem érzem magam bűnös­nek és a perrendtartás megfelelő sza­kasza értelmében eldUck a vallomásté­teliét. Az elnök: Figyelmeztetem annak a rém őket, hogy válaszukat az illető nő­­egyesület címével együtt küldjék el hoz­­j zám, mint a nemzetközi tanács alelnök­­; nőjéhez Bustenibc, a Zamora-kastélyba. A címek beérkezte után fogjuk megálla- I pitani az összejövetel pontos dátumát. I Aiexandrina G. Cantacuzino.« kadt olasz munkások vezére tartott érdekes előadást. Tiltakozott Mus­solini diktatúrája ellen, amely még a szabadság hazájában is érezteti káros hatását. Követelte az olasz munkásvezér, hogy az amerikai ha­tóságok rend szabályozzák meg szi­gorúan a rendbontó fasisztákat és biztosítsa a gyűlések rendjét. Alig kezdte meg Vacirca a fasiszta poli­tika kritikáját, Alfred Consigl.o newycrki fasiszta főyezér és Igna­tius Revei hírhedt agitátor vezeté­sével ötven fölfegyverkezett suhanc rontott a helyiségbe és Mussolini él­tetésével követelte a gyűlés azon­nali befejezését. Consiglio mint egy sebzett orosz­lán üvöltözött és kiadta a paran­csot, hogy verjék szét a társaságot. Revolverdörrenések szaggatták meg a nagy lármát, kések villantak elő a zsebekből és pár pillanat múlva három lelőtt és haldokló munkás és tíz, késszurástól vérző ember feküdt a terem padlózatán. Mc Rell rendőrkapitány emberei vetettek véget a véres verekedés­­nek és a két vezető embert és tiz agitátort letartóztattak. következményeire, ha nem hajtandó val­lani. Beniczky: Elhatározásomon nem va­gyok hallandó változtatni és tisztelettel elállók a vaüomástételtől. Beniczky kihallgatása ezzel véget is ért és az elnök áttért Kóbor Tamás ki­hallgatására. — Nem érzem magam bűnösnek — kezdte Kóbor vallomását. — Beisme­rem, hogy én intézkedtem Beniczky kéziratának leadásáról. Amikor azon­ban ezt tettem, azon a véleményen vol­tam, hogy ez nem tiltott közlés, mert hiszen Beniczky Ödönt felmentették a hivatali titoktartás alól és a kormány részéről is többizben kijelentették, hogy a kormánynak nincs a Somogyi-Bacsó­gyilkosság ügyében semmi titkolni való­ja. Lehet, hogy félreértettem a kormány nyilatkozatát, erről azonban nem tehe­tek. Bűnösnek csak annyiban érzem magamat, hogy nem kérdeztem meg Beniczkyt, vajjón vallomásának Ieköz­­lésére nem szükséges-e a hadbíróság engedélye. Kóbor Tamás rövid vallomása után dr. Ágai Bélát, »Az Újság« szerkesztő­jét hallgatta ki a biróság tanúként. Ágai elmondotta, hogy Beniczky, akihez jó­barátság fűzi, neki hozta cl a kéziratot, amit ő Kóbor Tamásnak adott át. Hangsúlyozta, hogy a vallomást sem külföldi, sem belföldi lapnak nem adta út. Felolvasták ezután a dandárparancs­­nckság ügyészének mellékelt iratait, va­lamint Beniczkynek a hivatali titoktar­tás alól való felmentésére vonatkozó iratot Baracs Marcell dr. védő kérte ezután a bizonyítás kiegészítését és Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Vass Jó­zsef miniszterelnökhelyettesnek és más politikusoknak a kihallgatását arra vo­natkozólag, hogy a kormány a nemzet­gyűlésen felszólított mindenkit, hogy a kinek a Somogyi—Bacsó-gyilkosságra----------— —------------­Ä fasiszta agitátorok kiutasítására készül Amerika Véres harcok kivándorolt olasz munkások között Newyorkból jelentik: Az olasz A Beoiczky-iigy második felvonása Nyilvános tárgyaláson foglalkozott a budapesti törvényszék a tiltott közlés vádjával — Beniczky ismét megtagadta a vallomást — Pénteken hirdetik ki az ítéletet vonatkozó adatok állnak rendelkezésé­re. jelentkezzék tanúvallomásra, Strache főügyész a bizonyítás kiegészítése ellen szólalt fel, amit a biróság el is utasított. Strache Gusztáv főügyész tartotta meg ezután vádbeszédét. Hangsúlyozta, hogy nem lehet vitás, hogy a tiltott közlés vétsége fennforog, csak az a kérdés, hogy a két vádlott közül kit terhel súlyosabb felelősség. Nézete sze­rint Kóborra hárul a felelősség nagyi bn része, mert neki mint újságírónak és a politikában jártas embernek tudnia kel­lett volna, hegy Beniczky vallomásának ieközíése milyen súlyos következmé­nyekkel járhat. Nem lehet meg még az a mentsége som, lugy nem tudte mi­lyen pokoli tervet készít é':ö Beniczky vallomásának nyílvánosságra hozásával, meri példátlan, hogy egy államfőt ilyen durván megsértettek volna, mint ahogy Bniczky tetté vallomásában. A tiltott közié:; iskolapéldája áll fönn ebben az esetben. A vádlottakra az ite Ginek a törvény teljes szigorával kell lesújtani. Dr. Baracs Marcell védő az ügyész felszólalásával szemben rámutatott ar­ra, hegy a Somogyi-gyilkosság, amely még ma sincs kinyomozva, metmyira iz­gatja még mindig a közvéleményt és hogy nem tanácsos ezt az izgalmat fo­kozni azok elítélésével, akik az igazság felderítését akarták tevékenységükkel szolgálni. A vádlottak — mondotta — a kor­mány régi intencióit követve ellenke­zésbe jutottak a kormány uj intenciói­val. Ebben talán mégsem a vádlottak bűnösek. A kormány egyenesen felszó­lította Beniczky Ödönt arra, hegy mond­ja el mindazt, amit a Somogyi-gyilkos­ság elkövetésének körülményeiről hiva­talos minőségében megtudott. A vádlot­tak csak kötelességüket teljesítették, a mikor a nyilvánosságot tájékoztatták egy közönséges gyilkosság titkairól, a melyeknek felderítése amellett, politikai vonatkozásai miatt, elsőrendű államér­dek. Mindezek alapján kérem véden­ceim felmentését. A biróság a védőbeszédnek befejezé­se után elnapolta a tárgyalást és az Ítélet kihirdetését péntek délelőtt tizen­egy órára tűzte ki. Olasz támadás a kisantant ellen Római lap cikke a kisantant nagyarányú fegyverkezéséről Rómából jelentik : A Sereno. cimü lap erősen támadó élű cik­ket közöl a kisantant hadifelsze­reléséről. A közleményt a cikkíró grafikon-táblákkal kiséri, hozzá­fűzve azt a megjegyzést, hogy a kisantant hedifelszerelési táblá­zata francia forrásból származik és teljesen megbízható adatok alapján mutatja be azt n félel­metes haderőt, amellyel Francia­­ország ma Kozép-Európában rém delkezik. Egyetlen pillantás ezekre a rajzokra mondja a cikk — mindenkit meggyőzhet arról, hogy egyrészt Magyarország szinte megfulladásra van kárhoztatva a kisantant közepén, másrészt azon­ban kétségtelen, hogy a kisantant ez óriási katonai felkészültsége nem­csak a magyarok ellen irányul, ha­nem más céljai is vannak. Ezek a célok csupán olaszellenesek lehet­nek, mintohgy ezek a hadseregek természetszerűen nyomást gya­korolnak az Adriai-tengerre. A római lap cikke élénk feltű­nést keltett Beogradban, ahol tisztában vonnak azzal, hogy az olasz támadása milyen célokat szolgál épen most a népszövet­ségi közgyűlés idején.

Next

/
Thumbnails
Contents