Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-30 / 262. szám

1925. szeptember 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Kisebbségi Élet « &• Bethlen magyar miniszterelnök, mint Ismeretes, nemrégiben nyilt levelet in­tézett a fajvédőkhöz, melyben genfi út­járól beszámolva, kifejtette, hogy erdélyi telepesek ügyében hozott határo­zat nem felel meg a békeszerződések szellemének. A nyilt levélnek az a pasz­­szusa nagy feltűnést keltett román politi­kai körökben, ahol Bethlen miniszterel­nök nyilatkozatát Románia elleni táma­dásnak tekintik. A Rador-ügynökségnek a román kormány egyik tagja a nyilt le­vélről igy nyilatkozott: »A Népszövetség döntése egyáltalán nincs ellentétben a békeszerződésekkel, sőt ellenkezőleg, tel­jesen azok szellemében készült. Aki elol­vassa Titulescu okmányokkal alátámasz­tott védőbeszédét, az meg van győződ­ve Románia álláspontjának igazságáról. Vájjon miféle korrnányérdek követelt, hogy miután több, mint 80.000 magyar parasztnak földet adtunk, 2000 telepes­től elvegyünk néhány holdat? Romániát az igazság szelleme hatotta át. Nagylel­kűnek szabad volt lennie, amikor fel­ajánlotta az ismert méltányos megvál­tási összeget a kisajátitottaknak, de nem szeghette meg a törvényt a polgárok egy kategóriájának érdekében, mert ve­szedelmes precedenst képezett volna ezeknek a kisajátítás alól való mentesí­tése. Különben egész Magyarországon nem adtak földet 80.000 családfőnek — amennyi magyar parasztnak mi adtunk — és ez oly érv, amely nagyon sokat le­von azoknak az erkölcsi tekintélyéből, akik a szomszéd kerítésén áttekintget­­nek és mások számára olyan jogokat követelnek, amilyeneket ők maguk oda­haza nem ismernek el«. * A kisebbségi elnyomás ellen emelte fel szavát a csehszlovák politikai há­rom kitűnősége: Srobar, Hrusovsky és Deres. A kisebbségi jogok három uj apostola sürgős interpeláclót intézett Beneshez, — a magyarországi szlovákok elnyomásáról. Az interpelláció szerint a trianoni szerződés közel negyedmillió szlovákot hagyott Magyarországon, akik­kel szemben a magyar kormány nem tartja be a békeszerződésnek a kisebb­ségek védelméről szóló szakaszait. Lé­lekemelő látvány: Deres és Srobar, mint kisebbségi apostolok és eszünkbe jut a régi magyar mondás: »Te ütöd az én zsidómat, — én ütöm a te zsidódat«. * A csúcsai paktumról még mindig az a hir járja, hogy — felmondják, bár Ugrón István az erdélyi magyar párt elnöke legutóbbi nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a párt ragaszkodik a pak­tumhoz. Az Averescu-párt egyik vezető­embere Grofsorean professzor szintén az egyezmény mellett foglalt állást egy erdélyi lapnak adott interjújában. »Mi — mondotta — annak idején elhívtuk a magyarság vezetőit és nem hangoztat­tuk előttük, hogy a magyaroknak mi kellene a román állam keretén belül, ha­nem megmondottuk, hogy kormányra ju­tásunk esetén mit adhatunk nekik. Utóbbi időben azonban látjuk, hogy a kérdés i:gy a magyar sajtóban, mint a magyar­ság vezetői között mind gyakoribb dis­­knsszió tárgyát alkotja. Annyit kijelen­ik, hogy mi álljuk a paktumot, amíg fül nemi mondják, de nem ígérhetünk, többet mint amit adni tudunk. Na­gyon szeretném, ha a magyarság vezetői gyakori érintkezést keresnének velünk. rsivel azonban a magyarság ezt a lépést nem tette meg, mi fogjuk a kezdeménye­dé t megkezdeni és már a legközelebb ■'"intkezést keresünk a bánsági magyar­vezetőivel és reméljük, hogy ez mindkét félre nézve hasznos lesz«. * A kuttenbergi városi tanács elha­­'“-Zta, hogy a Szent Vencel-tér nevét ,.iegváltoztatja és a teret Masaryk elnök nevéről nevezi el. A klerikális Cech a városi tanács határozatát a következő­képpen kommentálja: »Kuttenberg vá­rosra ezt a határozatot mindaddig szé­gyenleni fogja, amig csak fönn fog álla­­ni. És örök időkre viselni fogja azt a szégyenfoltot, hogy a cseh állam első megalapítójának nevét, Csehország ezer éven át tisztelt és közbecsülésben álló patronusának nevét levette a város leg­szebb teréről, hogy másról nevezze azt el. De nem hihető el az sem, hogy eh­hez a névváltoztatásthoz a kabinetiroda hozzájárul. Minden esetre kérdést kell * III. ebben az irányban illetékes helyre intéz­ni. Nincs senki az egész cseh népben, aki ne ismerné el Masaryk elnöknek szolgálatait a cseh nép önállóságáért folytatott harcában. De mégis, ha valaki kísérletet tenne arra, hogy a prágai Vencel-teret más névre keresztelje el és Szent Vencel emlékezetét Masaryk elnök javára megkisebbitse vagy háttérbe szo­rítsa, úgy erős a meggyőződésünk, hogy ez ellen egész Prága tiltakoznék. Hiába­való kísérlet tehát az, hogy az elnök ér­demeit Szent Vencel érdemei fölé helyez­zék«. A moszkvai parasztioternaciooálé bejelenti a harcot a magyar kormányzati rendszer ellen A nemzetközi paraszt tanács levele Mayer föidmivelési miniszterhez — A nemzetközi nsunkásszövetség- Rákosi szabadonbocsáiását követeli Az a kommunista bűnügy, amelynek nyomozását most fejezte be a budapesti rendőrség és amelynek középpontjában Rákosi Mátyás volt népbiztos áll, szá­mos adatot tárt fel arra nézve, hogy a III. Internacionálé elérkezettnek vélte az időt Magyarország forradalmositására. Rákosinak azt a vakmerő vállalkozását, hogy, mint volt népbiztos. Budapestre ment és hozzáfogott a szervezéshez, Moszkvában határozták el, ahol az agi­tátorok szétküldésével egyidejűleg össze­ült a nemzetközi paraszttanács vezető­sége a magyarországi parasztság körében megindítandó mozgalom eszközeinek megállapítására. A budapesti rendőrség a nyomozás során sok olyan dokumentumot szerzett be, amiből kiderül, hogy a leleplezett kommunista agitáció nemcsak az ipari munkásságra, hanem a parasztságra is kiterjedt. Erre vall az a levél is, ame­lyet a moszkvai nemzetközi parasZtta­­nács intézett Mayer János magyar föld­­mivelésügyi miniszterhez. A levél, ame­lyet Dómba főtitkár, Boskovics titkár és Harry elnökségi titkár irt alá, a követ­kezőképpen hangzik: — Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a földreform, melynek rendeltetése lett volna földhöz juttatni a földtelen magyar földművesek százezreit, a ma­gyar mágnások latifundiumai konzervá­lásának vált hathatós eszközévé. A ma­gyar nemzet gerince, a magyar paraszt ma, az állítólagos »nemzeti megújho­dás« korszakában nem ura a magyar földnek és. dologtalan heréket kénytelen verejtékes munkájával hizlalni. — Tudomásunk van arról, hogy a szolgabirótól kezdve az utolsó csendőrig mindenki szabadon gázol végig a pa­raszton s a »megujhodott« Magyaror­szágon hiába keresi a dolgozó szegény­­ember a bíróságnál a maga igazát. Mint a legsötétebb középkorban. Magyaror­szágon ma is csak kötelességei vannak a parasztnak, de nincsenek jogai. A pa­rasztot lábbal tiporja a hatóság, a fiait elviszik katonának, ahol a tiszti és al­tiszti önkény védtelen martaléka, gyer­mekeit pedig nem az iskolába, hanem »hazafias szervezetekbe kényszerítik, ahol a betűvetés helyett papok és tisz­tek csavarják el a fejét és uszítják azok ellen, akik a magyar parasztság felsza­badításáért küzdenek. Az analfabéták száma óriási, de iskolák építésére és népoktatásra nincs pénz Magyarorszá­gon. — Példátlan, hogy egy magát Kis­gazdapártnak nevező politikai párt társ­uralma alatt, melynek képviselői maguk is parasztok, fosztassék meg a magyar parasztság és földhözjutás lehetőségétől és bástyáztassék körül a nagy birtok újabb biztosítékokkal. Példátlan, hogy ennek a pártnak a közreműködésével és beleegyezésével állítsák vissza a testi fenyítést. Példátlan, hogy a kisgazda­­képviselők hozzájárulásával hajtsák be adóba a magyar paraszton a nagybirtok adójának hatszorosát s hogy a magyar paraszt keserves adófilléreiből az ő le­igázására tartott zsoldosok hadseregét hizlalják. — Mindennek betetőzése azonban, hogy az ön vezetése alatt álló Kisgaz­dapárt aktív részese vagy legalább is hallgatólagos előmozdítója annak a me­rényletnek, mellyel a Bethlen-kormány — a parasztsajtó, a Földmunkások Lap­ja, a Rög, a Magyar Ugar betiltásával, a Független Földmives Szövetség fel­oszlatásával — a parasztság elleni újabb offenzivát bevezette. — Harcba fogjuk szólítani a magyar parasztságot a parasztsajtó szabadságá­ért, a parasztság ellen irányzott törvé­nyek és rendeletek megszüntetéséért, a dolgozó parasztság szervezkedési és gyülekezési szabadságáért. Harcba szó­lítjuk Magyarország parasztságát azzal a jelszóval: »Földet a parasztnak«. Har­colni fogunk az igazságos progresszív adózási rendszerért, a kisparaszt-birtok teljes adómenességéért, az ingyenes népoktatásáért, a dolgozó parasztság ingyenes orvosi segélyezéséért, a köz­ségek önkormányzatának kibővítéséért, a bürokrácia önkényének a megszünte­téséért, ingyenes jogi segélyért, az in­­ternálótáborök megszüntetéséért, a po­litikai foglyok szabadlábra helyezéséért, a botbüntetés eltörléséért és az általá­nos, egyenlő, titkos választó jogért, a militarizmus ellen, a földesurak és tőké­sek reakciójának tobzódása ellen. — Ebben a harcban a magyar pa­rasztság az egész világ dolgozóinak testvéri támogatására számíthat s a Kresztintern minden erőfeszítést meg fog tenni, hogy Magyarországot e harcban győzelemre segítse. Ez a levél nyilt bejelentése annak az oifenzivának, amelyet a III. Internacio­­nálé indított a mai magyar rezsim meg­döntésére. A magyar nyomozó hatósá­gok most annál nagyobb apparátussal dolgoznak, hogy megállapítsák, milyen mértékben sikerült a moszkvai paraszt­­internacionálé agitációjának beférkőzni a magyar falu népe közé. A nemzetközi munkás­szövetség tiltakozó távirata a magyar kormányhoz A Magyar Távirati Iroda közli, hogy a munkásszövetség nemzetközi központi bizottsága táviratot küldött a magyar kormánynak, melyben tiltakozik a letar­tóztatott munkások bántalmazása és le­tartóztatása ellen. A távirat szószerint igy hangzik: — A nemzetközi munkásszövetség tiz millió szellemi és fizikai munkás nevében tiltakozik az ellen, hogy po­litikai foglyokat a budapesti rendőrség bántalmazzon. A magyar kormánytól követeli, hogy a bűnös hatósági sze­mélyek ellen rendeljen el vizsgálatot, a letartóztatott munkásokat, köztük Rákosi Mátyást is bocsássa szabadon. Miután a politikai üldözések ideje le­járt, a nemzetközi .munkásszövetség felszólítja a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a halálos ítéleteket, mert ellenkező esetben az európai munkásság közvéleményének haragja és megvetése fogja érni. A táviratot a következők Írták alá: Barbusse, Fournier (Franciaország), Helen Crowiord (Anglia), Pehan (Prá­ga), Rruyt (Hollandia). Lcdebour és Münzenberg (Németország), Missiano (Olaszország) és dr. Adler (Ausztria). A németországi Rote-Hiife munkás­­szervezet központi bizottságától ugyan­csak távirat érkezett a magyar kor­mányhoz. A távirat a következőképp szól: — Utálattal és felháborodással ér­tesültek Németország munkástömegei arról; hogy a budapesti rendőrség védtelen munkásokat borzalmasan megkínzott. A Rote-Hiife németorszá­gi központi bizottsága a legélesebben tiltakozik a budapesti rendőrség bru­tális eljárása ellen és követeli, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon a letartóztatott munkásokat. A Rote- Hiife mozgósítani fogja Németország munkástömegeit a magyarországi fe­hér terror ellen. Rakovszky belügyminiszter nyilatkozik a kommunista pörröl A Rákosi—Vági-féle kommunista szer­vezkedésre vonatkozóan egyébként Ra­kovszky Iván belügyminiszter kedden a következő nyilatkozatot tette az újság­írók előtt: — A rendőrség a perrendtartás leg­­szigorubb betartásával járt el Rákosi Mátyás ügyében. A bántalmazásokról és sérülésekről terjesztett hírek teljesen alaptalan rágalmak. Rákosi Mátyás ak­ciója rendkívül komoly szervezkedés volt, amely alkalmas lehetett volna arra, hogy az ország társadalmi rendjét újból felforgassák. A magyar hatóságok ne­vetségessé tennék magukat, ha nem jár­nának eh a legnagyobb szigorral és ha figyelembe vennék a külföldi radikáli­soknak azt. a követelését, hogy a bűnö­söket azonnal helyezzék szabadlábra. Nagyon átlátszó játék folyik itt Ma­gyarország ellen, aminek a külföld sem fog felülni. A bíróság fogja megállapí­tani, hogy milyen eljárás alá kell vonni a bűnösöket. Harmos és báró Molnár nincsenek Oroszországban Budapestről jelentik: Az elmúlt na­pokban, — amint már közöltük — az a hir terjedt el Budapesten, hogy a szov­jethatóságok Oroszországban letartóz­tatták a budapesti társaság két előkelő tagját, Harmos Alfrédot és báró Molnár Viktort A hirnek az képezte az alapját, hogy mindketten külföldi autó-turán voltak és az volt a tervük, hogy Reva­­lon át Oroszországba is elmennek és is­merőseik ebből következtettek arra, hogy az oroszok Rákosi Mátyás letar­tóztatása miatt túszként elfogták őket. Hivatalos helyen nem hittek e hir való­diságában, mert a magyar külügymi­nisztérium az állítólagos letartóztatásról semminemű értesítést nem kapott, kedd­re pedig kiderült, hogy Harmos és Mol­nár túszként való elfogatásának hire valótlan és a két fiatalember egyáltalán nem is utazott Oroszországba. A keddi nap folyamán Harmoától és Molnártól újabb értesítés érkezett buda­pesti hozzátartozóikhoz, amelyben szep­tember 27-iki kelettel közük, hogy Dán­­zigban vannak és onnan Németországon és Bécsen keresztül visszdtérnek Buda­pestre. A két fiatalember hazaérkezését szerdára várják. ELHÍZÁS ellen egyedüli biztos szer a szakemberek és elsőrangú szaktekintélyek által teljesen ártalmatlan és biztos hatásúnak elismert „VILFAN-TEA“ Teljesen ártalmatlan! Számtalan elismerés Kapható az összes gyógyszer­tárakban és drogériákban. ElfiílUtói Mr. D. VILFAN GYÓGYSZERÉSZ Gyógyszervegyészeti Laboratórium .ZAGREB, JLICA 201 619

Next

/
Thumbnails
Contents