Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-30 / 262. szám
6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 30. Belliién után Klebelsberg A budapesti „Magyarság“ a magyar belpolitika változásairól Budapestről jelentik: A Magyarság feltünéstkeltö cikkben foglalkozik azokkal a kombinációkkal, melyek a magyar miniszterelnök személyében beálló változásról szólnak. Az érdekes cikk a következőket mondja: Hetek óta keringenek már bizonytalan eredetű és ismeretlen célzatú híresztelések nagy poltikai változásokról, személyi és elvi cserékről. A bizalma információk rendesen kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök lemond és helyébe — Klebelsberg Kuno ■gróf kerül. Ez a csere azután különféle egyéb változást hozna magával. Némelyek szerint a fajvédclemmel, mások szerint más pártárnyalatokkaí szövetkezik a kultuszminiszter, akinek már régóta kész miniszterlistája és kiszemelt segítőtársai vannak, A pletykák, persze, arról is tudnak, milyen hadműveleteket végez Klebelsberg gróf fönökének hadállásai ellen, hogyan tért át az erősebben jobboldali orientációra, aminek kifejezéseképpen többször a nyilvánosság előtt is erősen keresztényszinezetü beszédeket tartott. Részleteket tudnak arról az elő hal adásról, amelyet Klebrlsberg Kuno felfelé is, meg lefelé, a párt irányában is élért és amelynek cé!gondo'ata Bethlen István óvatos és körültekintő aláaknázása. Akik ezeknek a kombinációknak hitelt adnak, emlékezteinek arra a rohamra, amelyet fél év előtt, Bethlen István gróf távolléte alatt, intézett a kultuszminiszter a miniszterelnöki pozíció meghódítására, amikor már íéiig-meddig kiosztásra is kerültek a Klebeisberg-kormány miniszteri tárcái. A legérdekesebb sf „beavatott információknak“ az része, amely Klebelsberg gróf és Gömbös Gyula szövetkezéséről tud és sokan vannak, akik valószínűnek tartják, hogy éppen a fajvédőkkel való összemiiködés oszlatott el KiebeIsberggel szemben minden agályt, amit esetleg felsőbb helyeken vele szemben tápláltak. A volt novisadi ügyész tragédiája Súlyos idegbajában követte ei az öngyilkosságot Karácsonyi István Szegedről jelentik: Karácsonyi István dr. volt noviszadi ügyész tragikus halála jogászkörökben nagy részvétetet keltett. A kitűnő jogász már évek óta súlyos idegbajban szenvedett, amelyet akkor szerzett, amikor az imperiumváltozáskor Magyarországba ment át. Hónapokat töltött el az egyik ideggyógyintézetben, majd ismét jelentkezett szolgálattételre. A szegedi törvényszéken csupán néhányszor képviselte a vádat, mert a tárgyalás közben is [többször roham vett rajta erőt. Egy alkalommal megtörtént, hogy egy idegrohama után lerohant a Tisza partjára, zsebkésével felvágta a nyakát és a vizbe vetette magát. A közelben dolgozó halászoknak sikerült kimenteni és a kórházba szállítani. Újabb hónapok teltek el, míg átvehette hivatalát, de a szegedi ügyészségen látták, hogy egészségi állapota még mindig nem állott helyre 'teljesen és hosszabb szabadságra küldték. Súlyos idegbajához az is hozzájárult, hogy bánatában az alkoholnak adta magát. Állandóan feljárt a törvényszéki épületbe és nem tudta elviselni, hogy nem ülhet az ügyészi emelvényen. Közben az igazságügyminisztertől nyugdjaztatását kérték, ami újból súlyosbította állapotát Ekkor arra kérte a szegedi ügyvédi kamarát hogy vegyék fel az ügyvédek sorába, betegségére való tekintettel azonban csak néhány héttel ezelőtt hirdették ki az ügyvédek sorába való felvételét Néhányszor megjelent még ezután a törvényszéki tárgyaló teremben, most már a védői emelvényen, de betegsége annyira elhatalmasodott rajta, hogy alig tudta tisztét ellátni. Karácsonyi Istvánt szerdán temetik. Pofon az adótárgyaláson Két évi fogházat kapott a bestiális apatini. hajás A novisadi semmi Hiszek tárgyalásai A bánáti Krszturban 1920 julius 7-én tárgyalta az adókivetőbizottság a hadinyereségadókat. Setyerov Bogdán jómódú krszturi gazda elégedetlen volt a reá kivetett adóval s oly éktelen dühre lobbant, hogy az adókivetőbizottság egyik tagjának, Nalbaski Szvetiszlávnak a bizottság tagjai előtt odakiáltotta: — Magyar kém ! Alig hangzott el a súlyos vád, amikos Malbaski kétszer hatalmasan arcul* verte Setycrovot. Malbaski Setyerovot rágalmazásért is feljelentette, aki viszont a tettlegesség miatt emelt vádat Malbaski ellen. A velikikikindai törvényszék 1922 december 18-án tíz napi elzárásra és 1500 dinárra, illetve behajthatatlanság esetén 75 napi elzárásra Ítélte Setyerovot és kötelezte 1965 dinár perköltség megfizetésére. Malbaskit a bíróság 300 dinar pénzbüntetésre Ítélte becsületsértés miatt. A novisadi felebbviteli bíróság 1923 október 24-én Setyerov büntetését 3000 dinár pénzbüntetésre szállította le, Malbaski büntetését pedig helybenhagyta. A novisadi semmitoszék keddi ülésén a bejelentett semmiségi panaszokat elutasította. # Ezév március 7-én a novisadi törvényszék Tehr Antal apatini hajóst két évi fogházra ítélte,' mórt múlt évi november 29-én Staribecsejen, a Tiszagáton bestiális módon erőszakot követett el egy tizenkét éves kisleányon. A novisadi felebbviteli bíróság junius 17-én helybenhagyta az Ítéletet és a novisadi semmitőszék kedden elutasította a beadott semmiségi panaszokat. Franciaországban korlátozták az idegenek tartózkodási jogát Szükség esetén lezárják a francia határokat Parisból jelentik: Eev hónapok óta tartó sajtókampánynak az eredménye az a rendelet, amely az idegeneknek franciaországi tartózkodásukat szabályozza, a cartes d'identité-k (tartózkodási engedélyek) kiadását megszorítja és ol.van feltételekhez fűzi, amelyeknek megfelelni azok, akik dolgozni jönnek Franciaországba. csak a legritkább, esetben tudnak. A rendelet, amelv már életbe is lépett, tulajdonképpen a munkát kereső külföldiek ellen irányul, akik, különösen az utóbbi időben, olyan tömegekben érkeztek Franciaországba. főleg Parisba, hogy a francia munkásság az utóbbi időben sűrűn jelentette be tiltakozását, egyik-másik helyen sztrájkokkal, is fenyegetőzött, mert az egvre özönlő külföldi munkások térfoglalásában a francia munkásság exisztenciális érdekeinek veszélyeztetését látta. A francia munkásság egyetemes tiltakozásának, a sajtó állásfoglalásának meglett az eredménye. Megjelent az uj rendelet amelynek —- a Páris felé igyekvő külföldi munkások szempontjából — egyik legsúlyosabb pontja az. amelv arról szól, hogy aki Párisban. vagy Franciaországban bárhol két hónapnál tovább akar tartózkodni, — annak egy született francia kezesre van szüksége, akinek a nevét, címét a rendőrségen való jelentkezéskor, be kell diktálnia. A cartes d'identité álla személyenkint. az eddigi1 12 frank helyett — 68 frank. Ha a külföldi munkás olyan szakmából való. amelynél Franciaországban a legminimálisabb munkanélküliség is mutatkozik, csak a munkaügyi miniszter engedélyével maradhat francia területen. Az engedély kiadását megelőzőlee a rendőrségnek külön e célra megszervezett csoportja lefolytatja a szükséges nyomozást és csak ezután döntenek az engedély felől. Ez a rendőrségi vizsgálat néhány hétig eltart, ez idő alatt á kérvényező semmiféle munkát nem vállalhat, mert szigorúan tilos bárkit alkalmazni, akinek a cartes d’identitéie még nincs meg. Elutasítás esetén nyolc napon belül cl kell hagynia Franciaország területét. A rendeletben szó van a francia földön állandóan tartózkodni akaró írókról, újságírókról. tudósokról, művészekről, akiknek a francia kultuszminisztérium. vagy eev francia tudományos vagy újságírói testület igazoló okmárlyára adiák meg a tartózkodási engedélyt. Azok. akik ebbe a kategóriába tartoznak, az engedélyért a régi dijat fizetik. A francia hatóságok remélik, hogy ezekkel a megszigorított intézkedésekkel sikerül, ha nem is teljesen megállítani, de legalább csökkenteni az idegen munkásság invázióját, a mely az egyre nyomasztóbb gazdasági viszonyok között, sulvos tehertételt jelent Franciaországnak. Ha azonban ez újabb rendeletnek kielégítő eredménye nem mutatkozna — Franciaország is kénytelen lesz a végső eszközhöz nyúlni és lezárja határait az idegen tömegek előtt. BSntény áldozataiét! Parisban egy budapesti tanár Poggyászát és útlevelét megtalálták a párisi pályaudvaron Nemrég megírtuk budapesti jelentés alapján, hogy dr. Verő Leó budapesti gimnáziumi tanár rejtélyes módon eltűnt. A harmincnyolcéves tanár Párisban volt szünidei francia tanfolyamra és szeptember 9-ikén kellett volna Budapestre visszaérkeznie. Családja érdeklődésére Parisból az a válasz érkezett, hogy dr. Verő Leó szeptember 7-ikén elutazott a francia fővárosból. Eleinte azt hitték, hogy Verőt Párisból való elutazása után érhette valami baleset. Most azonban, mint Budapestről jelentik, oiyan adatok merültek fel, amelyek kétségtelenné teszik, hogy dr. Verő Led bűntény áldozata lett Párisban. A párisi rendőrség elsősorban az eltűntek közt kereste Verő Leó nevét, de ott nem találták. Abban a hotelben, ahol Verő lakott, megállapították, hogy a tanár kiegyenlítette a számláját és szeptember 5-én hagyta el Párist, nagyobb kirándulást tett a Loire mentén és 7-én este visszatért Párisba. A kirándulásra a Cook-féle utazási iroda motoros társaskocsiján indult el tizénkettedmagával. Kirándulás közben nem tűnhetett el Verő, mert ezt a Cook-iroda embere észrevette volna. Szeptember 7-én este hét órakor futott be a Cookautóbusz a Madeleine-tempiom elé, ahol a kirándulótársaság tagjai leszállottak. Ekkor még dr. Verő Leó is közöttük volt. A család egyik tagja, aki Párisba utazott, hogy a rendőrség munkájában maga is résztvggyen, a Gare de l’Est-re ment, ahonnét Verőnek szeptember 7-én az éjjel tizenegy órakor induló vonattal kellett volna elutaznia. A pályaudvar ruhatárában a tanár rokona ráismert az eltűntnek egyik podgyászára. Föl nyitották és megtalálták benne Verő iratait az útlevéllel együtt. Nagyon valószínű tehát, hogy a tanár a kirándulásról visszajövet, maga vitte ki egyik bőröndjét a pályaudvarra, ott letette és a kisebbik podgyászát magánál tartva, még néhány órát a párisi boulevardon akart eltölteni. A balesetnek vagy a bűnténynek tehát azután kellett megtörténnie, hogy Verő a Madeleine-t, illetve a Gare de 1’Estet elhagyta, vagyis szeptember 7-én este. Annyi tény, hogy a szerencsétlen ember szeptember 7-én este tizenegy órakor nem utazott el. A párisi nyomozó hatóságok abban az irányban nyomoznak, hogy nem került-e Verő banditák kezébe. A Newyorki World Appooyiról „A középeurópai államférfiak doyenje“ A newyork World érdekes tudósítást ir a Népszövetség genfi ülésének egyikéről : „Magas, szikár, de 79 éve ellenére is egyenes alakjával a magyarországi Apponyi gróf, a középeurópai államférfiak doyenje s egykor a balkáni intrikák viharmadara, a leszerelés mellett szólalt fel a Népszövetség mai ülésén. Mikor a legyőzött népek ügyéről szólva, azt említette, hogy a nemzeteknek őszintén keil beszélniük, fülsiketítő tapsokat kapott, de amikor Közép- Európa mai helyzetéről elmondott némely őszinte* igazságot, szavait' nyomasztó csöndben hallgatták végig. De Leon, a spanyoi delegátus be* adott egy indítványt a biztonsági szerződések ügyében s azt javasolta, hogy a Népszövetség tanulmányozza ezt a kérdést oly formában, hogy regionális szerződések helyett nem lehetne-e az egész világra kiterjedő megegyezéseket létrehozni a genfi jegyzőkönyv elvei alapján ? Ezzel szemben Apponyi azt indítványozta, hogy a Népszövetség haladéktalanul tegye meg az előkészítő intézkedéseket a leszerelési értekezlet ügyében, hogy az értekezlet azonnal összeülhessen, mihelyt a Népszövetség úgy látja, hogy a biztonság feltételei teljesítve vannak. Apponyi indítványának köszönhető, hogy a Népszövetség készenlétben fog állni a leszerelési konferenciára, mig a spanyol indítványban nem volt semmi javaslat az előkészítő munkálatok megindítására“. 33*6 miillő shilling az osztrák költségvetés feleslege Bécsbő! jelentik: A minisztertanács pénzügyi és költségvetési bizottsága kedden kezdte el tárgyalni az 1926. évi költségvetést, amely 85*3 millió shilling deficitet mutat ki, mert a beruházási költségeket is felvették a budgetbe. A beruházásra előirányzott öszszeg 120‘9 millió shilling, amely tétel leszámításával a költségvetés 33*6 millió shilling felesleget mutat. Ahrer pénzügyminiszter a budget ismertetése során kijelentette, bogy a költségvetést kedvezőnek tartja, mert ez biztos jele az állami pénzügyek javulásának és egyensúlyának. Rámutatott arra, hogy a külföld bizalma kezd viszszatémi, ami az idegen hitelek beözönlésében nyilvánul meg. Boxberger Bad-Xissmgea Alapítva 1711-ben. IffiKII mm SOVÁNYITÚTABLETTÁfi a legjobb szer székszorulás és hizás ellen. Kapható minden gyógyszertárban Suboticai lerakat: ■‘674 HERCZL JENŐ DROGÉRIA Aleksandrova ulica 1, S. H. S. Főlerakat: „ISIS“ D. D. Zagreb-Beograd
