Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-27 / 259. szám
1925. szeptember 27 8ÄCSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal Titokzatos óriásgépek között 75 fokos hőségben egy óceánjáró gyomrában Mennyit eszik a hajó? — 28.000 liter borfogyasztás egy utón Az olajfütés előnyei — Tökéletesek már a biztonsági felszerelések Nápolyj 1925 szeptember A trieszti kikötőben megszólal a »Martha Washington« gőzszirénája. Tompán bődül hatalmas hangja. A parton álló embertömeg között mozgás támad, a frakkos carabimerek visszaszorítják az integető és zajosan gesztikuláló embereket, a hajóhidat kattogó daruk felemelik és leeresztik a partra. A 12.000 (tonnás óceánjáró oldalán sisteregve tódul ki a gőz. Most oldják meg a karvasítagságu kötelet, gyenge remegés jár át a nagy hajó testén: a csavarok elkezdik munkájukat. Lassan, óvatosan tolja ki magát a »Martha« a védő mólóból. A parton integetnek, kiabálnak a visszamaradtak. A parancsnoki hidon Struparii kapitány a tisztikarral vezeti a »manővert«. Vezényszavakat hallani, a géptele gráf továbbítja a gépterembe a parancsnok akaratát. Végre kijut a ma bizony aránylag csendes trieszti kikötőből. A 7500 tonnás gépóriás hajtotta csavarok teljes sebességgel forognak, óránként 17 tengeri mérföld (31 és fél km.) gyorsasággal hajtja a vizet a gőzös orra. A nyílt tengeren A hajó egy hangyabolyhoz hasonlít. Az utasok fel és alá futkosnak, rendezkednek, a fekvő székek körül valóságos csata folyik. Az alkalmazottak száz kérdésre adnak feleletet, a világ minden nyelvét hallani. Olaszul, szerbül, németül, angolul, franciául, görögül, magyarul folyik a bábeli zűrzavar. Sokan csak Nápolyig utaznak, mások Newyorkig. Közben megszólal a gong. Az első ebédidő elérkezett. Az izgalom most csillapodott, a hófehér terített asztaloknál sorban megjelennek az utasok. A fehérruhás pincérek hangtalanul szolgálják fel a sokfogásos ebédet. Mögöttük a föteward ügyel a kiszolgálás gyorsaságára. Az ételek hagyományosan jók és a menü gazdag. Az ember nem is a tengeren, hanem egy elegáns, fényűzően berendezett szálloda éttermében érzi magát. Va- Iah«l egy sarokban a hajózenekar halkan játszik és csak az alig érezhető vibráláson vehető észre, hogy utazik az ember. Feketekávé után jól esik kifeküdni a fedett sétányra és nézni a végtelen kék tengert. A kapitány az elképzelhető legnagyobb hatalom. Büntethet, itélkezhetik, sőt keresztelhet és házasságot köthet ^(protestánsoknál), ha erre szükség van. Parancsának feltétlenül engedelmeskedni tartozik mindenki, akár az utas, akár a személyzet. Helyettese az első tiszt. A Martha Washingtonon Tomicics kapitány. Hét méter mélyen a tenger alatt Megtekintettük a hajót. Utunk legelőször a gőzöst mozgató eleméhez, a gépekhez vezettek le. Bár a hajó eredetileg szénfütésre volt berendezve, ma olajfütét alkalmaznak rata. A nyersolaj ugyan drgább, mint a szén, mert 25 százalékárkülönbség van közöttük, de sok előnyt biztosit. Elsősorban a szénfelvétel hátrányai, a rettentő szénpor, a hosszadalmas rakodás elmarad. Az olajat a hajó oldalához úszó tankhajóból veszik. Csővezeték segítségével szivattyúzzák a hajó olajtartályaiba és tetemes rakodási költséget takarítanak meg ezúton. A »Martha« például 2600 tonna nyersolajat (naftát) vesz föl. Helyet is takarítanak meg vele, s mert a darabos szén aránylag sokkal nagyobb helvet foglal el, mint a folyékony nafta. A fűtés egyszerű nyílásokkal ellátott csöveken történik. Á csövek nyílásán kiömlő naftát meggyujtják és csapok segítségével szabályozzák a fűtést. A kazánházban rettentő a hőség. A lejárattól át kell szaladni a kazánok alatt. Itt 80—85 C fok a hőmérséklet, azért csak futva jut az ember a fütök helyéhez. Itt »csak« 62— 64 C fok a meleg. Az ember képtelen elképzelni, hogyan tarthatja ki a fütő ezt a meleget négy óráig, k fütőszemélyzet a folyton zúgó ventilátor akna allatt áll. Csak néha ugrik az egyik vagy a másik a csapokhoz, hogy igazítson rajta. Rólunk egy percen belül dűlt az izzadtság. Ventilátor dacára futva menekültünk az embertelen hőségből1. Nyári hőségben szénfütésnél félórás váltással nem lehetett volna elérni 10 tengeri mértíödnéí nagyobb sebességet, mert a kazánajtók nyitogatása folytán 70—75 C fok is uralkodott néha a kazánházban. Persze négyszer annyi fütőszemélyzet is kellett, mint a modern olajfűtésűéi!. A gépteremben is elég nagy a mleeg (40 C fok), de sarki kiima az eílőzőhez képest. Ragyogóan tiszta emeletes gépek végzik munkájukat. Az embertörzsvastagságu dugattyukarok szédületes sebességgel szaladnak föl és alá. Mérőkészülékek regisztrálják a fordulatszámot. Trieszttől Nápolyig például 385.000 fordulatot tettek a gépek egyenkint. Innen szűk folyosó vezet a csavartengely mellett a hajó afrához. Hét méternyire a tenger alatt vagyunk. A lehető legtökéletesebb tömítés dacára is beszivárog a tengervíz a hajó testébe. Állandóan működő szivattyú gondoskodik a viz elszállításáról. Utunk innen a hajó agyvelejéhez, a parancsnoki hídhoz vezet. A mélységből a magasságba kerülünk, hogy meglássuk azt a helyet, ahonnan a parancsnok a hajó menetirányát irányítja. A hajó agyveleje A parancsnoki hidon ragyognak a gép- és manővertelegraf fogantyúi. A hajót vezető tiszt a fogantyú forgatásával adja tudtuT akaratát. A megértet parancsot a készülék önműködően jelzi. Itt van a tűzjelző készülék is. A »Marthá«-n ezt a modern készüléket a háború alatt építették, amikor a hajó ameriaki zászló alatt, mint hadizsákmány Newyork és London között szállította a muníciót. A hajó 25 szakaszra van osztva. Minden szakaszban (raktárhelyiség stb.) légszivattyú van, amely a parancsnoki hídtól hozható működésbe. A légszivattyúk vezetéke a parancsnoki hídnál végződik. Ha valahol tűz van, illetve füst keletkezik, a parancsnoki hidon egy szekrényben egymás, mellett felállított apró kürtökön megjelenik a füstoszlop. Félóránként működésbe hozzák a készülékeket és meggyőződnek, hogy a helyiségekben minden rendben van. A működő készüléknél egyes kürtökbe szagolva jól kivehető az egyes berakott áruk jellegzetes szaga. Vannak ezenkívül még önrnükötiizjelzőkészülékek, amelyek bizonyos után csengő jelekkel jelzik a tüzet. Az utasok biztonságát szolgálják a mentőövek és csónakok is. A parancsnoki hid két oldalán vannak elhelyezve az éjjeli övék. Ha valaki például éjnek idején a tengerbe esik, egy kézmozdulattal! bedobják a tengerbe. A mentőövhöz van erősítve egy 40 percig élénken égő jel,zőtüz, amely csak akkor jön működésbe, ha tengervíz éri. A vizbeesett a fény felé igyekszik — ha úszni tud — azonkívül a rögtön leeresztett mentőcsónak is gyorsabban talál oda. Érdekes a mentőcsónakok felszerelése. A »Martha« utasainak száma 1200, a hajó személyzete 200 emberből áll. Ezek részére 1500 személyt befogadó 30 mentőcsónak áll rendelkezésére, amelyek másfél,perc alatt vízre bocsájthatók. Mindegyikben van élelmiszer, viz, olaj, szerszámok, jelzőkészülékek, térképek és iránytű. Veszély esetén minden mentőcsónakra jut egy tengerésztiszt. Az egyik csónak motorral és rádió adókészülékkel vau felszerelve. Szükség esetén vontathatja a többi csónakot és jelzéseket adhat le nagy hajóknak. Egy csónakban 40—70 személy foglalhat helyet. Minden kabinban fel van tüntetve az illetékes mentőcsónak száma és helye. Biztonsági intézkedések Az utasok biztonságáról a legnneszszebbmenő gondoskodás történik. A legutolsó eszközökre a legritkábban kerül sor, mert ma a rádió a legnagyobb áldása a hajóknak. Ha hirtelen nem kerül bajba a hajó, elég jó idő jut a dróttalan hívásra odasereglő hajóknak, hogy segítsenek. Kényelmi szempontból pedig szintén egy sor berendezés említendő meg. Itt vannak például a tágas ebédlő-, olvasó-, zene- és dohányzótermek. A második osztály utasai is zene- meg dohányzóteremben szórakozhatnak. Fedett és nyitott sétányok, fürdők és végül tágas és elegáns kabinok mind a kényelmet szolgálják. Külön jéggép hüti a különféle élelmiszereket tartalmazó kamrákat. Minden egyes élelmiszer, hús, szárnyas, gyümölcs, főzelék más-más hőfokot kíván. így a husraktár hőmérséklete — 12 C fokon, mig a főzelék folyton +6 C fokon van. A jó olasz vörösbor hatalmas tartályokban van. Egy utón 28.000 liter is elfogy belőle. Édesvizet ivásra és mosásra 720 tonnát szállít magával a »Martha Washington.« Impozáns a hajó élelmiszerraktára. A jamek, konzervek és fűszerek, ásványvizek, borok és folyadékok beláthatatlan tömege tölti meg a raktárakat. A konyhákban mesés tisztaság, a hőség azon-Hogy él Vilmos császár? A doorni száműzött körül ezrével szállingóznak a különböző rendű és rangú újságírók, hogy hirt adjanak életéről. Többnyire pár udvarias szóval szélnek ereszti őket az udvarmester. Schäffer Dánielnek nagyobb szerencséje volt: őt Vilmos császár fogadta s beszélt is vele. A hollandi városkát 4000 lélek lakja, de nyáron elözönlik az idegenek, mert kitűnő levegője miatt gyógyhely is. Az újságírót, minthogy a palotában már nem volt hely, a sok látogató miatt, egy vendégfogadóban helyezték el a császár költségére. Megtudjuk, hogy a császár kitünően étkezik s ezen a napon az étrendje a következő volt: „ Sült tengeri hal, hideg hús, bundás alma, gyümölcs. Francia bor. De adjuk át a szót magának a látogatónak: ,— A palota kapualjában az udvarmester fogd bennünket s befelé vezet. Épp ekkor jön íe a császár, a lépcsőn. Szürke szakálla más jelleget ad neki, mint valaha, de járása ruganyos, mozdulatai élénkek, hangja erős. így szól: »Jó reggelt, német honfitársak!« Aztán kihez-kihez intéz egy egyszerű, természetes, tréfás szót, mintha régi ismerősökkel beszélne. — Nemsokára leérkezik az excsászár felesége is, vállán egyszerű zöld köpennyel, mely kifakult és hellyel-közzel foltos. Üdvözli a Vendégeket. A császár prédikál is magányában. Kék kabátban, orra nyergére föltéve szemüvegét, a szószéken maga magyarázza a szentirást. Sétálgattunk a parkban. A császár mosolyogva szólt vendégeihez: »Gyerekek, megnézhetitek a parkomat, de össze ne tiporjátok a pázsitomat.« Valaha nagy vadász volt. 1909 szeptember 19-ig kétszáz szarvast ejtett el és ugyanebben az évben ülte meg vadászjubileumát, amennyiben ekkor terítette le ötezredik prédáját. Most nem vadászik, helyette füvészkedik, a rózsákat kedveli. Ezenkívül pedig, különösen télen, fahasábokat fűrészel, melyeket roppant nyalábokba halmoz össze a fészerben. Munkaereje ma is csorbítatlan. Felesége pompás munkatársa itt is: versenyt fűrészel vele. * Aranykor — bádogkor. Öreg bácsik, öreg nénik sóhajtva dicsérik az elmúlt évszázadokat, az aranvkort, mikor az emberek idillben erkölcsösen éltek, jól ettek, nem hajszolták annyira á gyönyört, mint ma és végül matuzsálemi öregségben haltak meg. Érdemes egyszer egy ilyen önkényes megállapításnak a mélyére tekintem, megvizsgálban itt is elvisefflhétetlen. Itt is modern minden. Különféle gépek tisztogatják az evőeszközöket, a tányérokat, szeletelik a húst és hámozzák automatikusan a burgonyát. Van a hajónak asztalos, lakatosmühelye, saját nyomdája és — természetesen sütödéje is. Napjában négyszer sütnek úgy, hogy a nap bármilyen szakában friss kenyér és zsemlye kapható. Útközben találkoztunk egy öreg vitorlással. Lassan cammogott a vén hajó. A hatáhnas »Martha Washington« pedig sebesen szelte a hullámokat mellette. A rohanó modern óceán-gőzös a régi derék vitorlás mellet. Nemsokára már a messzi horizonton láttuk eltűnni. A két nagy kémény okádta a füstöt, a csavarok forgása lassú remegésben tartotta a hajót. Ott, ahol a vitorlás eltűnt, most lassú méltósággal szállott alá a nap és elmerült a tengerben. A »Martha Washington« azonban uxus-hajó. Nem kivándorlókat visz. Kényelmét csak a pihenő és szórakozásért utazó vagyon urai tudják mgfizetni. Akiknek eszükbe se jut a kivándorló hajók fedélzetének középkori borzalma. (b. h—t.) ni, vájjon mi az igazság benne? Ezt teszi meg mostan az Observer, mely egy kortörténeti munkát tanulmányozva a múlt századból, adatok alapján kimutatja, miben is állt a sokszor emlegetett, bámult aranykor tulajdonképeni boldogsága. A századok előtti Londont szemügyre vévén, kiderül a következő: — Az egészségügyi állapotok, — olvassuk —■ akkoriban egyenesen szörnyűségesek voltak: a városokban több ember halt meg, mint született s az emberhiányon úgy igyekeztek segíteni, hogy a falusiakat a városokba telepitették. Minden négy gyermek közül három öt éves kora előtt meghalt. Az újszülötteket a szülök oly könnyelműséggel hagyták el, amit mi nem is vagyunk képesek megérteni. Ez az embertelenség és erkölcstelenség valósággal tobzódott e nagyon vallásos századokban, miért is egymás után alapították a leiencházakat a kitett csecsemők gyámolitására. De a lelencek majdnem mind elpusztultak. A szesz is sokkal több áldozatot szedett, mint manapság s minthogy a pénzügyminisztérium vezetői és hivatalnokai pálinkamérésekböl kapott haszonból éltek, elképzelhető, milyen nagy volt a romlás. Ezt a megfigyelést erősiti az utóbbi nemzetközi orvosgyülés megállapítása, mely szerint ma száz esztendővel ezelőtt egy nemzedék átlagos életkora 7 év volt, mig ma egy nemzedék átlagos életkora 28.32 évre tehető. Nem volt tehát ez az aranykor. Inkább bádogkor. Az aranykor — sajnos — ma van. # Flammarion szelleme. Camille Flammariont, a nemrég elhunyt csillagászt, a hivatalos tudós körök nem nagyon szerették, afféle elmés, lelkes műkedvelőnek tekintették. Könyvei azonban meghódi flották az olvasóközönséget, népszerűsítették a tudományt, mély hatást gyakoroltak. Kevés tudós emléke él olyan igazán, mint az övé. Ma is beszélnek róla. Közvetlen ember volt mint iró, mint társalgó, ezért a szalonok úgy ver-, sengtek érte, mint holtmi divatos színészért. Azt szokta mondogatni, hogy a morcos tudós, ki a magánéletében komoly, sohasem komoly tudományos megállapításaiban,' következtetéseiben pedig mindig téved. Gyakran megesett, hogy mikor fontos csillagászati észlelétéit közölte a nyilvánossággá!, az előadást egy hétköznapi tréfával enyhítette. Nem lehetett ráfogni, hogy nagyképü. Egy. ízben meg akarták tőle tudni, vájjon csakugyan meggyöződéses spi-TERE-FERE • rá o
