Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-22 / 254. szám

1925. szeptember 22. ÖACSMEGYEI NAPLÖ 3: oldal. Kisebbségi Élei • H • Az erdélyi magyar egyházak kép­viselői, akik a Népszövetségnél benyúj­tották az egyházak petícióját. Genfben fölkeresték Dúca külügyminisztert, aki feltűnő szívélyesen fogadta a magyar delegátusokat. A beszélgetés során -Dúca igen érdekes vallomást tett az egyházak képviselőinek. »Ami az ak­tuális petíciót illeti — mondotta — ro­­,mán kormánynak nincs oka félni sem­miféle petíciótól. A kormány nem kí­vánja megsérteni az erdélyi magyar ki­­ísebbséget semmiféle formában. Nem az­ért, mert a párisi szerződést aláírta, ha­nem egyedül azért, mert saiát érdekei követelik, őszintén meg kell vallanom, hogy a magyarság részéről nem mindig tapasztaljuk a kellő loyalitást. pedig ;mi részünkről egyebet nem követelünk. Bennünk meg van a hajlandóság a meg­értésre. Ne higyjék azt, hogy mi a ma­­'gyar kisebbséget ki akarjuk vetkőztetni nemzetiségéből. Ez őrültség lenne, ilyet feltételezni sem szabad. Hiszen a ha­talmas német nemzet több mint egy év­századon keresztül az aránylag kisebb számú lengyel népet sem tudta németté tenni. Hogyan vállalkozhatunk akkor mi a másfélmilliónál nagyobb magyar kisebbség elnemzetlenitésére. De ismét­lem, loyalitást kell követelnünk a ma­gyaroktól«. * Magyar nótával mulatott a szalárdi .vendéglőben egy székely társaság. Ja­vában állt a vigalom, amikor a szom­széd asztaltól fölkelt egy román famun­kás és kezében fejszét forgatva rászólt az egyik székelyre: — Romániában élünk, ne énekelj ma­gyar nótát! s : A székely munkás kötekedésnek vette a román felszólítását és tréfásan oda­szólt neki: — Pajtás én csak magyarul tudok és csak magyar nótát énekelek. A román famunkás erre felemelte a fejszéjét és teljes erejével rásujtott a székely fejére, aki ájutltan tült el a föl­dön. A verekedő románt a csendőrség letartóztatta és átadta a brassói ügyész­ségnek. * A bukaresti legfőbb semmitőszék érdekes elvi határozatot hozott, mely főként a határmenti erdélyi magyarság 'Számára kedvező. A határozat egy konkrét esettel kapcsolatban született: ÍPetrescu nagyváradi újságírót egy cikkért azon az alapon, hogy a városban ostromállapot van. a hadbí­róság elé állították, mely az újságírót egy évi börtönre Ítélte. A semmitőszék kimondotta, hogy a sajtóvétségek ott is a rendes bíróságok hatáskörébe tartoz­nak, ahol ostromállapot van és ez ala­pon a hadbíróság ítéletét megsemmisi­­te'tte. * Francia lap a Paris Soir hosszabb 'cikkben foglalkozik a kisebbségi kér­déssel. Ezeket Írja: »A kisebbségi kér­­'dés ma talán legfontosabb kérdése Euró­pának és ezért különös figyelmet érde­mel az a konferencia, melyet kisebbségi népek delegátusai tartanak a iövő ho­lnapban valamelyik svájci városban. Eu­rópában közel negyven millió a kisebb­ségek száma, melyből a legtöbb a veit monarchiáról leszakított részekre esik. 'A Népszövetség ugyan a békeszreződé­­sekben gondoskodott a kisebbségek vé­delméről, ezeket a határozatokat azon­ban egyáltalán nem tartják be azok a kormányok, melyek erre kötelezettsé­get vállaltak. Súlyos helyzetükben a ki­sebbségek az európai közvélemény se­gítségét akarják most igénybe venni, amely remélhetőleg azon lesz. hogy a kínos és fontos kérdés végre lekerüljön a napirendről«. # A Népszövetség politikai főbizott­sága most tárgyalta a litván delegáció által beterjesztett azt a javaslatot, mely a kisebbségek fokozottabb védelme ér­dekében azt kívánja, hogy a Népszövet­ség alakítson külön bizottságot, mely valamennyi államra kötelező tervet dol­gozna ki a kisebbségek jogairól és kö­telességeiről. A javaslat vitája során felszólalt Kozicki lengyel delegátus és Jouvenel francia kiküldött, akik a bi­zottság megalakítását ajánlották; általá-Londonböl jelentik: A politikai közvélemény nagvou elégedetlen Amery gyarmatügyi miniszter genfi harciasán fenyegető kirohanásával, amely teljesen fölösleges kihívás Törökország ellen és csak akkor volna jogosult, ha az egpsz angol közvélemény el volna tökélve, hogy Moszul miatt háborút fog viselni Tö­rökországgal. Pedig ennek éppen az ellenkezője volt. Figyelemre méltó a Sunday Ex­pressz vezércikke, amely abban csendül ki, hogy miután Anglia gyá­ván feláldozta Egyiptomot és áten­gedte az anarchiának, őrültség vol­na háborút kockáztatni a mezopotá­miai sivatagokban egy kis darab földért. Inkább lrakot is át kellene engedni. A Daily Mail szintén azt fejtegeti, hogy könnyű volna megegyezni Tö­rökországgal közvetlen tárgyalások utján a keresztény kisebbség védel­méről, ha Anglia el tudná mavdt szánni arra, hogy lemond Moszulról és miként a szerződés előírja, há­rom év alatt kiüríti Mezopotámiát. A pénzpiacon is nagy az aggoda-Genfből jelentik: A Népszövetség nyílt színpadán lejátszódó esemé­nyek mellett a kulisszák mögött olyan tárgyalások folytak Dúca kül­ügyminiszter, Titulescu londoni kö­vet és minden állam Genfben időző diplomatái között, amelyek az utód­államokat igen közelről érdeklik. A német-francia-angol-olasz paktum, azután a német-cseh-lengyel egyez­mény épp eleget, sőt túlsókat fog­lalkoztatta a nyilvánosságot, sokkal kevesebb szó esett nyilvánosan ar­ról, amelyet a kisantant államai köt­nének Magyarországgal és Ausz­triával, de titokban maradtak azok a tárgyalások is, amelyeket Dúca külügyminiszter és. Titulescu lon­doni követ folytattak Genfben Ro­mánia életbevágó problémáiról. Ezeket a titokban tartott tanács­kozásokat az a veszedelem tette szükségessé, amely Romániát Szov­­jetoroszország részéröl fenyegeti. A nyilvánosság számára adott nyilat­kozataiban Dúca külügyminiszter váltig hangoztatta, hogy Románia és Oroszország viszonya teljesen normális, de egészen mást mondot­tak a román diplomaták és újság­írók négyszemközti beszélgetések során. — Oroszország fegyverkezik Ro­mánia ellen, — mondották a román diplomaták bizalmas információik­ban és a Népszövetség .tanácskozá­sainak kulisszái mögött sok szó esett arról, hogyan védekezhet Ro­mánia az orosz szovjet esetleges tá­madásával szemben. Dúca külügy­miniszter egy ily támadást Cham­berlain előtt nemcsak esetlegesnek. de valószínűnek mondott és döntő érvként azt hozta fel. hogy a szov­jetkormány az utolsó hónapokban óriási erővel indította meg a bolse­vista propagandát egész Románia nos meglepetésre Románia képviselője Petrescu Comnen is csatlakozott a ja­vaslathoz, mely ennek ellenére nem ment keresztül a bizottságban egysze­rűen azért, mert Benes ellene nyilatko­lom, nemcsak politikai körökben. Nyílt titok ugyanis, hogy Amery be­széde következtében a perzsa kor­mány ajánlatot kapott egy amerikai bankszindikátustól rendes sinpüru vasútvonal kiépítésére Teherán és a Perzsa-öböl között, amelynek fejé­ben az amerikai pénzcsoport azok­nak a területeknek kiaknázására kér általános koncessziót, amely terüle­teket ez a vasút át fogja majd szelni. Kétségtelenül az a megfontolás vezette az amerikai bankszindiká­tust, hogy Törökország előbb vagy utóbb meg fogja kapni a mosziili petroleumterület legnagyobb részét. Minthogy a moszuli konfliktus örö­kös viszály tárgya Anglia és Török­ország között és emiatt kizártnak látszik a békés megegyezés. Ame­rika számit arra, hogy Törökország hozzá fog folyamodni Moszul termé­szeti kincseinek kiaknázása végett és Amerika erre könnyen vállalkoz­­hatik, ha pénzügyi ellenőrzést gya­korol Perzsia fölött és ha saját vas­útvonala van a kiaknázandó terüle­ten. területén, ami Dúca szerint nem egyéb, mint a háború elökészitése. Chamberlain kijelentette, hogy Anglia nem nyújthat külön biztosí­tékot Romániának orosz támadás esetére, azt ajánlotta, hogy ha ilyen támadás valóban fenyegetné, akkor Romániának hátvédről kell gondos­kodnia és ennek legjobb módja olyan garanciaszerződés, amely a nyugati és keleti paktumok mintájá­ra a Duna-államokat foglalná magá­ban. Ez a tanács valóban követésre talált a kisantant, de főleg Románia részéről és Dúca külügyminiszter kijelentette, hogv Románia szívesen kötne olyan szerződéseket, amelyek kölcsönösen garantálnák sérthetet­lenségét és különösen hangsúlyozta, hogy a garanciaszerződésben Ma­gyarországnak is részt kell vennie. Dúca és Titulescu másirányu tár­gyalásokat is folytattak Genfben Románia védelmére. Románia Fran­ciaország katonai segítségét kérte Szovjetoroszországgal való háború­ja esetére, amit Briand meg is ígért, úgyhogy még a genfi népszö­vetségi ülésszak alatt konkrét kato­nai tárgyalások indulnak meg Pá­­risban és Bukarestben ennek a se­gítségnek módozatairól. Csehszlo­vákiánál és Jugoszláviánál már ki­sebb sikerrel kopogtatott a román külügyminiszter. Katonai segítség helyett ezek az államok ugyancsak a garanciapaktum előkészítését ajánlották föl. ellenben Lengyelor­szág hajlandóságot mutatott, hogy az orosz szovjet támadása esetén föladja semlegességét Románia ja­vára. Arra az esetre Románia Magyarország semlegességét is biztosítani óhajtja, sőt ezen tul­­menőleg Magvarország támogatásá­nak megnyerését is megkísérli. Az erre vonatkozó puhatolódzások nem Genfben kezdődtek, mert erre néz­ve a román külügyminiszter már ko­rábban is tett ajánlatot, amelyre azonban a magyar kormány még nem adott határozott választ. A tár­gyalások a népszövetségi ülésszak befejezése után is tovább fognak folyni az érdekelt államok között. --------- ..■ Lemondott az albán kormány Ahmed Zogu bég- megkezdte az uj kormányalakítási tárgya­lásokat I Beogracibói jelentik : A küKigy- I minisztériumhoz, valamint a beo­­gredi albán követségre érkezett egybehangzó jelentések szerint Ahmed Zogu bég kormánya lemon­dott. Ahmed Zogu bég, aki a mi­niszterelnökségen kívül az albán köztársaság elnöke is, mint államfő a hétfői nap folyamán megkezdte az uj kormány megalakítására vonatkozó tárgyalásokat, ame­lyeknek során fogadta Cena bég volt belügyminisztert és Mufti bég volt pénzügyminisztert, vala­mint a katholikus miriditák és a Toska-törzs vezetőit. A SHS. királyság ellen agitálnak a gorög monarchisták Erősödik a monarchista mozgalom Görögországban Athénből jelentik : Athénben és egész Görögországban ismét erős monarchists mozgalom in­dult meg. Metaxasz és Pangolosz hívei már nyíltan követelik a monarchia visszaállítását és az elűzött király hazahívását. A hadseregben, különösen a tiszti­karban mind többen csatlakoz­nak az akcióhoz. A monarchisték különösen az­zal igyekeznek a hangulatot a saját számukra megnyerni, hogy a mostani kormány éppúgy, mint az előző köztársasági kormányok Szalonikit az SHS. királyság ke­zére játszották át és követelik a Szalonokii jugoszláv szabad zóna megszüntetését. Kormányválság Angliában Az angol kormány kétszáz millió font beruházási kölcsönről tárgyal Londonból jelentik: Az angol politikai köröket élénken foglal­koztatja az a lappangó kormányvál­ság, amely a konzervatív pártnak a stopporti időszaki választáso­kon szenvedett veresége miatt tört ki. ‘ A kormánypártnak Stopportban történt súlyos vereségét a kon­zervatív párt a kormány tehetet­len és eredménytelen politikájá­nak tudja be. Nagy fontosságot tulajdonítanak a kormányválság­gal kapcsolatban Morgan londoni utjának, akinek angliai utazása egy kétszáz millió angol font ösz­­szegü építési kölcsön felvételével füSS össze. A konzervatív párt elsősorban gazdasági reformokat követe! a kormánytól, mert csak igy remél sikereket és az a vé­lemény alakult ki politikai körök­ben, hogy ha a köles ön megszerzése nem sikerül, a B.udwin-kormány közeli bukása elkerülhetetlen lesz. zott. Az angol közvélemény békés megegyezést sürget a törökökkel „Őrültség volna Moszulért háborút viselni“ Román-magyar katonai egyezmény terve Románia Magyarország segítségére is számit a szovjet táma­dása esetén — Oroszország Románia ellen fegyverkezik

Next

/
Thumbnails
Contents