Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-03 / 235. szám

12 OLDAL * ÁRA % BHJÁR ***"*" r**“ XXVI. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 szeptember 3. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. ,\ Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia f onciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (Lelbach-naiola) Gazdasági mitingek a Vajdaságban Irta: Prokopy Imre Körülbelül másfél év óta a Vajda­ságban szinte egymást érik a gazda­sági mitingek. Ez az újszerű és örvendetes jelen­ség megérdemli a fáradságot, hogy az ilyen jellegű nyilvános gyűlések fontosságával és gyakorlati értéké­vel kissé behatóbban foglalkozzunk. A nálunk szokásos néogyülések közönségét mostanáig csak a szoro­san vett politikai kérdések izgatták és érdekelték. Szociális és gazdasá­gi problémákat legfeljebb a szociá­­lisíák gyűlésein fejtegettek, termé­szetesen a megalkuvást nem ismerő osztályharc szellemében. Hogy ebben a tekintetben, arány­lag rövid idő alatt, gyökeres válto­zás állott be. s: hogy ma már a tisz­tára gaz-dasági kérdéseket tárgyaló nyilvános gyűléseknek is van polgá­ri és gazda publikuma, az a sajtó előkészítő munkája mellett főleg azoknak az érdeme, akik az akadá­lyokkal nem törődve, a közönség makacs közönyével dacolva, a szük­­korü és csak egy-egy társadalmi osztály vagy foglalkozási ág érde­keit képviselő szakértekezletek he­lyett az összes termelő osztályok érdekeit felölelő mitingek rendezé­sére vállalkoztak. A szervezésnek és az oktatásnak a miíiiigeken végzett nehéz munká­ját kétségtelenül megkönnvitette a válságosra fordult gazdasági hely­zet. mely amúgy hirtelenében fogé­konnyá tette az embereket a komoly agymunkát kivánó gazdasági kérdé­sek iránt. Az államalakulás óta eltelt 4—5 esztendőnek csodálatos konjukturá­­lis fellendülést és szinte szédületes kereseti lehetőségeit nyomon követ­te az általános depresszió, a nyo­masztó pénzhiány és az egyre sú­lyosbodó üzleti pangás. Amig a bőség éveinek áldását él­veztük, nem igen törődtünk a vajda­sági érdekek elhanyagolásával, az adókivetés aránytalanságaival, az agrárreform bénító rögtönzéseivel, a közlekedési mizériákkal, a vámtan fa kirívó hibáival, a közigazgatás mulasztásaival és a jogszolgáltatás hiányosságaival. Az sem keltett kü­lönösebb emóciót, hogy a Vajdaság által közteherviselés címén évröi­­évre beszolgáltatott sok százmillió dinárból jóformán semmi sem szi­várgott vissza hozzánk a hasznos és közcélú invesztíciók öntözőcsator­náin keresztül. Mukkanás nélkül fi­zettük a »belső jóvátételt«, amig végre elérkeztünk a teherbírás leg­szélső határáig. Most aztán egyszeriben megtor­pantunk s szervezetlenségünkben fü­­höz-fához kapkodunk. Mindenféleképpen igyekeztünk az illetékes körök figyelmét és jóindu­latát speciális szükségleteink, sérel­meink, bajaink és jogos kívánságaink iránt felkelteni. Deputációztunk és az alamuszi ki­lincseléstől vártuk a megváltó ered­ményt. Szakértekezletek tucatjain hangoztattuk alaposan megindokolt panaszainkat. A sajtóban feltártuk gazdasági politikánk sorozatos téve­déseit és az ezek folytán ránk sza­kadt fölmérhetetlen anyagi károkat. Kiállításokat rendeztünk, rövid más­fél év alatt nem kevesebbet mint né­gyet. hogy azokon ország-világ előtt bemutassuk teljesítőképességünket termelésünk fejlettségét és országos relációban is elsőrendüséeét. Nem nagy hasznát vettük ennek a szerfe­lett költséges próbálkozásnak sem. Kiállításainkat megnézték, áradozóan megdicsérték, sőt még »elméleti vagy erkölcsi« támogatást is helyez­tek kilátásba. — aztán pedig a régi­ben maradt. Amikor mindezek az egyes érdek­­csoportok által külön-külön. s nem ritkán egymás ellen folytatott kísér­letezések meddőknek bizonyultak, mint ultima rátió a mitingek rende­zése kínálkozott. A miting. akárcsak a saitó. a nagy nyilvánosságot jelenti. A tömegek öntudatra ébredésének, felvilágositá sáliak és megszervezésének egyik leghatékonyabb eszköze, különösen akkor, ha a nyilvánosság állandó és hivatott szócsöve, a közvélemény kiformálásában hűséges segítőtársa: a sajtó teljes megértéssel támogatja. A jól megrendezett és kellően elő­készített nyilvános gyűléseknek a sajtóval szemben az az előnyük, hogy az élőszó hatalma még ott is eredményt tud kicsiholni, ahol a nyomtatott sorok verbuváló és meg­győző ereje a tömeg betüisszonya miatt sokszor Írott malaszt marad. Ezeken a miitrngeken kell a. közön­ség- tájékozatlanságban tévelygő ré­tegeit ránevelni annak az elemi igaz­ságnak a felismerésére, hogy gaz­dasági érdekek és gazdasági kérdé­sek mozgatják a világot, amint hogy ezek teszik a nép figyelmét és ér­deklődését oly annyira abszorbeáló politika tengelyét i's. A dolgozók százezreiben meg kell gyökereztet­­nünk azt a tudatot, hogy anvagi és erkölcsi boldogulásukat is 'sokkal in­kább szolgálja az ilyen életbevágó kérdésekkel való törődés, mint a levegőben való üres és avattalan po­litizálás. A sorozatos mitingek fel­adata. hogy a felismert közös érdek váspántiai'val összetákoljuk végre­­valahára a Vojvodina egvséges gaz­dasági frontját, s hogy ennek nyb­­mán megteremtődjék a kölcsönös megértésben és a szoros egymásra­utaltság érzéseiben fogant nemzeti­ségi béke is. mely a termékeny és alkotó munkának nélkülözhetetlen előfeltétele. Nem támadó, hanem ki­zárólag védelmi frontról van szó, melynek az a rendeltetése, hogy a bántó és végromlással fenyegető egyenlőtlenségek kiküszöbölésével, valamint az eddig szétfo-rgácsolódó erők egybefoglalásával biztosítsa ne­künk az igazi konszolidálódás és a zavartalan fejlődés feltételeit a kö­zös nagy haza javára. Nem politikai mozgalomról van tehát szó. hanem kizárólag gazda­sági megmozdulásról. Amit mi akarunk, amiért mi küzdünk, az lé­nyegében nem más mint egészséges és minden izében jogosult regiona­­lizmus. mely azonban egv percre sem téveszti szem elől az egyetemes szempontokat és országos érdeke­ket. Minden áron ki akarunk emel­kedni a másodrendüség lealázó sze­repéből, s tisztán országos érdekből minden erőnkkel meg akarink aka­dályozni azt, hogy nagy iövőre hi­vatott államunk leggazdagabb és legfejlettebb tartománya az elszegé­nyedés és a lassú sorvadás sikamlós lejtőjére sodortassák. Hogy nem folytatunk szélmalom­harcot. s hogy agitációnknak máris pozitiv eredményei vannak, azt kéz­­zelfoghaíólag igazolják a tizenkette­­dekről szóló törvényben a mitinge­­ken elfogadott határozati javaslatok, memorandumok és indítványok ha­tása alatt szinte a 12-ik órában vég­rehajtott módosítások és az uj vám­tarifában eszközölt egyes változta­Beogradból jelentik : A parla­ment uj ü'északának közeledtével mindinkább előtérbe kerül o kor­mány rekonstrukciójának kérdése. Kétségtelennek látszik, hogy a Radics-púrt a kormány átszervezése alkalmával még egy tárcát fog kapni és ez alkalommal Radios láván is belép a kabinetbe. Ez a kérdés egyébként még nincs tel­jesen rendezve, mert Radics István nem tagja a parlamentnek és igy a parlamentáris szokásnak meg­felelően nem kaphatna miniszteri tárcát. Felmerült az a terv, hogy Trnjar képviselő, aki Zagrebban mint helyettes jutott mandátum­hoz, lemondana és ekkor Z ;g­­rebban uj választásra kerülne a sor, amely alkalommal Radics István lépne fel a kerületben. Szó van azonban egy másik, sokkal na­gyobb jelentőségű megoldási módról is, amely szerint a parlamentnek a Radics-párti mandátumok meg­semmisítéséről hozott határozatát revízió alá veszik és igazolják a megsemmisített Radics-párti mandá­tumokat. Erre nem volna nehéz formát találni, minthogy a parla­ment vizsgáló-bizottságának erre vonatkozó jelentése módot nyújt­hat a revízióra. Arról, hogy milyen tárcát vesz át Radics, többféle verzió van forgalomban, bizonyos azonban, hogy ha Radics láván belép a kormányba, akkor ö lesz a kormány alelnöke. A legvalószínűbbnek az a kombináció látszik, hogy Radics István a belügyi tárcát fogja vál­lalni, aminek annál több alapja van, mert az utóbbi időben sokat beszélnek arról is, hogy Makszi­­movics Bozsó belügyminiszter kilép a kormányból. A belügyminiszter helyzete ugyanis már régóta la­bilis és kiválása a kormányból annál valószínűbb, mert ő volt az obznana végrehajtója, ami vajdasági szkupstinai képviselők pártállásra tekintet nélkül egyre élénkülő figyelmet szentelnek a mi1 speciális érdekeinknek és szükség­leteinknek. — halb der Not, gehor­chend. halb dem eignen Triebe. Az elért siker további lenkadatian munkára serkent. Ne álljunk meg fél. utón. hanem törhetetlen akarattal folytassuk a tervszerű agitációt, hogy jogos követeléseink és parla­menti képviseletünk mögött nagy tömegnyomás tud teljes eredményt kivívni. Ebben a magasabb rendű célokban kulminál mititig-ieink jelentősége és gyakorlati értéke. Ha sikerül a kitűzött feladatok megoldása és az önfentartás diktálta törekvéseink megvalósitása. akkor a mitingeken végzett nagy munka nem volt liiába­miatt a horvátok még mindig tartózkodóan viseltetnek vele szemben. Malcszimovics ugyan több kísérletet tett arra, hogy helyzetét a kormányban megszi­lárdítsa, igy amikor Karlsbadba utazott, Zagrebban felkereste Ra­dics Istvánt és visszatérése alkal­mával szintén nem mulasztotta el, hogy Radicsnál látogatást te­gyen. Pasics miniszterelnöknél Korlsbadban tett látogatása egyéb­ként szintén ezt a célt szolgálta. Radics István a zagrebi „Dom“ című lapban tett ugyan néhány elismerő kijelentést a belügymi­niszterről, magát a belügyminisz­tériumot azonban elég élesen tá­madta o horvátországi közigaz­gatással kapcsolatban. A belügyminiszter kiválása min­denesetre rendkívül jellegzetes eseménye lesz az uj politikai helyzet kifejlődésének és a régi helyzet likvidálásának is. A kormányban egyébként több más nagyjelentőségű személyi változás is fog történni, amire azonban csak Pasics miniszterel­nök visszatérése után fog sor kerülni. Macsek dr. Beogradba érkezett A politikai élet Beogradban kezd mindinkább megélénkülni. Számos kormánypárti és ellen­zéki képviselő az utóbbi napok­ban megérkezett Beogradba és a miniszterek is visszatérnek üdü­lésükről, hogy a minisztériumok­ban felhalmozott ügyeket elin­tézzék. Szerdán Beogradba érkezett Macsek dr., a Radics-párt alel­nöke iš, aki a kormány több tag­jánál pártügyekoen és horvátor­szági ügyekben közbenjárt. Trifkovics Márkénak, a parla­ment elnökének Beogradba való tások, de igazolja a többi közt az az örvendetes körülmény is. hogy a való! Radics István lesz a belügyminiszter Pasics visszatérése után rekonsruáiják a kormányt gazolni fogiák a megsemmisített Radics-nárti mandátumokat?

Next

/
Thumbnails
Contents