Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-03 / 235. szám

2. oldal BACS MEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 3. ;íisszaérkezését is néhány nap inaivá várják. Korosec nem tárgyalt Évien de Bains-ken Pasics miniszterelnökkel A beogracií és ljubljanai lapok jnyomán a legutóbbi napokban az a hir terjedt el, hogy a szlovén! néppárt vazére, Korosec Francia­­országban, Évien de Bains-bea ttartózkodik, ahol érintkezésbe lé­­jpett Posies miniszterelnökké!. Az elterjedt hírek szerint Korosec «titokban megegyezést készít elő ta kormányeinökkei, aki állítólag jszivesen venné, ha a szlovén nép­ipárt belépne a kormánykoali­­icióba. A szerdai napon Beogradba ér­kezett több szlovén néppárti kép­viselő, köztük Vesenjatc volt ng­­irórminiszter és Smcdelj, akik vá­lasztóik külömbözt) ügyeiben in­terveniálnak az egyes miniszteri­­jumökban. A képviselők ujségirók előtt kijelentették, hogy ti hitnek semmi komoly alapja nincs. Korosec ugyan valóban Évien de Bains­­ben tartózkodik, da tisztán egész­ségi okokból utazott a franciaországi fürdőhelyre egy hónappal ezelőtt, amikor még senki sem tudta, hogy a miniszterelnök Évien de Bains­­be megy utókuráre.-4 Radics-párti miniszterek és államtitkárok konferenciája A Radics-párti miniszterek és államtitkárok a Beogradban tar­tózkodó horvát parasztpárti kép­viselőkkel szerdán délelőtt tizen­egy órakor a parlamenti-klubhe lyiségben értekezletet tartottak. Az értekezleten belső pártügyeket beszéltek meg. Gyurisics Márké miniszter­­elnökhelyettes visszatért Beogradba Gyurisics Márkó miniszterelnök­­helyettes szerdán este váratlanul visszaérkezett Beogradba. A mi­niszterelnökhelyettes csütörtökön A mvo Irta: Baedeker Abban a társaságban, ahol újabban társadalmi és irodalmi kérdéseket vitat­nák meg, s ahol én is — mert szere­tek tanulni — szívesen jelenek meg, legutóbb kritikáról és művészi érték­­megállapitásról is lévén szó. élénk dis­kurzus fejlődött ki az irók és művészek színvonaláról, alkotásaiknak a delelö­­pontjáról, a hanyatlásukról és a halha­tatlanságukról, a hírükről és az alko­nyukról. Nevek és müvészsorsok röpköd­tek a levegőben, genie-ket és tehetsé­geket, meteorként feltűnőket és mécs­ként kialvókat emlegettünk és szidtuk a közönséget, amely nem tud érték sze­rint becsülni és ntvót megállapítani. A hosszú vitából egy barátunknak a fejte­getését jegyeztem föl, mely itt követke­zik. * Írót és művészt a legjobb alkotása után illik megbecsülnünk, mert ez a mü­ve jelzi a szellemi nívóját, mig az em­bert a legrosszabb cselekedetéről va­gyunk kénytelenek megítélni, mert ez néki az erkölcsi színvonala. Ha valaki váratlanul nagy művészi alkotással áll elő, Így szólunk meglepetésünkben: tőm, mire nem képes! S ha egy embertár­sunk, akit tisztességesnek tartottunk, al­jasságot követ el, megbotránkozva ki­áltjuk: hát erre is képes! Mindkét eset­ben a színvonalát állapítottuk meg, az elsőben a. művészit, a másodikban az erkölcsit. Amaz (az író vagy művész) nem emelkedhetett volna olv magasra, ha nem érne föl oda a művészi kész­kiveszi az esküt az uj államik­­károktól. Triffcovics Mőrkó, a nemzetgyű­lés elnöke szerdán délután ki­hallgatáson jelent meg Biédben Aiekszander királynál. A nemzet­gyűlés elnöke Blédből még szer­dán Crkvenicára utazott- családi látogatásaié és onnan néhány nap múlva visszatér Beogradba A becskereki adóstatárium A pénzű«yigatgatóság maga fogja behajtani a hátralékos adókat — Huszonötmillió dinár kivetett adóból csak egy millió folyt be — Még a bírói végrehajtókat is adóbehaj­tásokkal fogják foglalkoztatni A becskereki adóháboru fázisairól többször beszámolt már a Bácsme­­gyei Napló. iA pénzügyigazgatóság és az adófizető polgárok küzdelme most uj fordulat előtt áll. de ez a fordulat az adófizetőkre nézve ép­penséggel nem jelent előnvt. A va­gyon-. jövedelem- és nádi nyereség­adót 1918-tól visszamenőleg az év elején vetették ki Becskereken. A bizottság — a trie Ívnek működését sok huza-vona előzte meg — há­rom hónappal ezelőtt feiezte be munkáját, amely után kerekszám­­ban huszonötmillió dinár adót kell a becskereki adózóknak befizetniük. Az állam követelésének behajtása a városi adóhivatal feladata lenne. Az adóhivatal munkája azonban a do­log természetéhez képest nem járt olyan eredménnyel, amiivet a pénz­ügyigazgatóság várt. mert a fizetési meghagyások kézbesítésétől számí­tott három hónap alatt csak egy­millió dinárt sikerült behajtani, Kü­lönösen az utóbbi időben csökkent az adófizetési készség: augusztus hónapban kétszáznegwenezer di­nárt fizettek be Becskereken va­gyon-, jövedelem és hadinvereség­­adóra. A becskereki nénzügvigazgató­­ság — mint értesülünk — túl lassú­nak tartja az adófizetések tempó­ját és emiatt a városi adóhivatalt hibáztatja, mert szerinte az adóhi­vatal az adó behajtását nem sür­geti elég erélyesen. Éppen ezért a pénzügy igazgatóság elhatárolta, hogy saját hatáskörében fogja be­hajtani az adót. még pedie a lehe­tő legerélyesebb eszközökkel.. (A pénzügyigazgatóság a közeli na­sége, emez (az ember) nem siilyedhetett volna le oly alacsonyra, ha nem ezek­ben a mélységekben lenne otthon a lel­ke. Igazság szerint nincs jogunk meg­vonni becslésünket egy művésztől vagy irótól, ha az valamelyik mester­müve után gyengébb kompozíciókkal je­lenik meg a piacon, mert az ö értékét a legjobb alkotása állapítja meg és nem akármelyik inferiozis müve. Ugyanúgy .nem kellene valamely polgártársunkat többrebecsiilni, ha hitványságok elköve­tése után — véletlenül vagy számításból — valamely szép cselekedeten kapatja magát rajta, mert az ő erkölcsi valörjét az a tette állapítja meg, amely cseleke­detei között a legrosszabb, s egyes jó­vátételei nem igen változtathatnak azon a nívón, amelyre a morálja régebben le­­siilyedt. A szemlélő nem helyezkedik egyik esetben sem erre a merev álláspontra, — sokkal jobbszivü és sokkal kegyetle­nebb, semhogy ezt tenné. Jószivü lé­vén, könnyen fogadja kegyeibe azt a rossz bácsit, aki egy sereg csúf cse­lekedet után valami dicséreíreméltó ak­tussal áö elő, s mert kegyetlen, hasonló könnyűséggel fordul el a művésztől, aki egy széria remekmű után a legújabb próbálkozásával fiaskót csinált. Ez valószínűleg azért történik így, mert a publikum közelebb áR az emberhez mint a művészhez (hiszen emberekből áll és nem művészekből!) jobban érti meg azt; a saját sorsát, vívódását, mentali­tását és erkölcsét látja benne, rokonabb vele, — mig az iró és a művész idegen tőle és sokszor érthetetlen, majd mindig rejtélyes előtte, s mivelhogy kevesebbet ért az esztétikához, mint az etikához. pókban hivatalosan kérdést fog in tézni a városi adóhivatalhoz, hogy garantáija-c az adóhivatal az adó­behajtás gyorsítását. Az adóhivatal erre a kérdésre előreláthatólag ta­gadó választ fog adni. mert sem a végrehajtások adminisztratív elő­készítésére, sem azok foganatosítá­sára néni rendelkezik kellő számú munkaerővel. Az adóhivatal tagadó válasza esetén a pénziigyigazgató­­ság azonnal hozzálát az adók be­hajlásához a saját tisztviselőivel és a már folyamatban levő telekkönyvi bekebelezéseken kívül nyomban megkezdi a hátralékosok ingóságai­nak lefoglalását és nem fizetés ese­tén elárverezését. A pénzügyigazgatóságon nyert értesülésünk szerint a végrehajtások legkésőbb két héten belül megkez­dődnek és szükség esetén miniszteri engedéllyel a bírósági végrehajtókat is felhasználják erre a munkára, a végrehajtás alól senki nem 'szaba­dul, csak akik teljesen vazv na­gyobb részben kifizetik adótartozá­sukat. A szigorú végrehajtáson kívül még két kellemetlen meglepetés várja a becskereki adófizető pol­gárokat: egyrészt az. hogv végre­hajtás esetén a végrehajtott összeg négy százalékát külön meg kell fi­­zetniök végrehajtási költség cimén, másodszor pedig, hogv7 a Pénzügy­­igazgatóság az ' 1925. évi április, május és júliust tizenkettedtörvény 57. szakasza alapján évi 12 száza­lék késedelmi kamatot számit az adótartozásához. A becskereki adózók tehát forró napok előtt állanak. okvetetiemil szigorú lesz a művészhez és megbocsájtó az emberrel szemben. A közönségnek persze egyik esetben sincs igaza. A kérdéses embertárs ugyanis nem azért csinált valamit szé­pen és jól — mint a naiv Publikum hi­szi — mert a. derék ur »a juvtdás útjára tért« (az emberek nagyon ritkán téved­nek erre az útra), hanem egyszerűen azért, mert ily teljesítmények is benne varinak a repertoárjában s mert a rossz emberek mindig képesek jót cselekedni. (S ez a nagy előnyük a jók fölött, akik képtelenek rosszat tenni.) Az iró vagy a művész pedig nem azért produkl olykor kisebb értékű müvet, mert a szellemi ér­téke devalválódott, de mert nincs úgy alkotva, hogy reggeltől estéig, hétfőtől vasárnapig és januártól decemberig folytonosan geniális legyen s ez idő alatt a géniusz egyformán nagyságos értékeit produkálja. Tudvalevőleg a jó Homérosz is szundikált olykor, s ehhez a rekreációihoz az ö kései epigonjainak is megvan a jussuk. Talán éppen e pihe­nő alatt gyűjtik az erőt újabb mestermü­vekhez, korszakos remekekhez! Goethe se irt csupa Fausztot, Shakespeare se csupa Macheíh-eket és Petőfinek se si­került minden úgy mmt a Szeptember Végén. S ki fogja Goíhe-t a »Jahrmarkt von P1 underswollern «,\ Shakespeare-!) Titus Andronicus« és Petőfit a »Héber kötete« után megítélni? A nívójuk, bár­mi gyönge dolgokat Írtak azelőtt és az­után, mindig a legfőbb müvük, a legbe­­végzettebb alkotásuk marad. Vörös­­marthy olyan novellákat követett el, amelyeket ma aligha közölne a »Mucsa és Vidéke« című vegyestartalmu hetiuj­­ság, de ki merne véleményt mondani e Életbeléptették a gabona és nyersiermények behozatali vámját Uj vámtételeket állapított meg a pénzügyminisztérium Beogradbó! jelentik: A pénzügy­minisztérium legújabb rendeletével korábban megállapított behozatali vá­mok tételeit megváltoztatta és uj behozatali vámokat állapított meg egyes gabonanemüekre és egyéb ter­ményekre. A gabor.anemüek behozatalára ed­dig is voltak vámtételek megálla­pítva, azokat a minisztérium felfüg­gesztette és már évek óta vámmen­tes volt a gabona-behozatal, mig most a pénzügyminisztérium a vám­mentességet megszüntette. A megállapított uj minimális beho­zatali vámok métermázsánként, arany­dinárban a következők : Búza, rozs és dara .... 2'50 Árpa és zab............................. l'$0 Tengeri.................................. l-25 Káposzta, kel, kaiarábé, zöld­bab, zöldborsó, saláta, pa­radicsom, paprika . . . 3 — Vörös- és foghagyma és egyéb hagymák............................ 3’50 Burgonya.................................. 2'— Borsó, lencse,.............................10- — Szalonna és háj, nyers és só­zott .............................................30 — Ludzsir, sertészsír, kioivasztva vagy préselve.......................60-— Tűzifa m3-ként..............................0’25 Tűzifa 100 kg.-ként . . . 005 Liszt, mindennemű gabonából, rozsliszt, burgonyaiiszt és hüvelyesekből őrölt liszt ki­vételével ............................. 4'— A pénzügyminisztérium rendeieíe szerint a behozatalnál további in­tézkedésig ezeknek a behozatali vá­moknak a feie számítandó. Egyben ievdgoit szarvasmarha, borjú, sertés és sertéshús kiviteli vámját a pénzügyminisztérium el­törölte és ezek további intézkedésig vámmentesen exportálhatok. nagy költőről e »lapunk mértékét meg nem ütő« beszélyeknek a nyomán, mikor egyszer az ő magas színvonala ott lebeg a »Csongor és Tünde« meg a »Vén ci­gány« magaslatón? Igen, jön idő, amikor kihullanak a go­nosz ember méregfogai, s a kegyetlen, űrből csöndes öreg, békés polgár leszen, de azért az erkölcsi színvonala a régi marad s egy hajszálnyival se emelkedik följebb. Csak megvénült a kitűnő férfiú s már nem tud verekedő lenni, mint virág­zása idejében volt. A hangtítat béküléfce­­nyebb lehet irányában s a közvélemény a megbocsájtás felié hajolhat vele szem­ben, de becsülni igazság szerint csak annyira szabad, amennyire azt a morá­lis szintjénél fogva megérdemli. E tekin­tetben mindig az a cselekedete lesz dön­tő és irányadó, amely manifesztálta, hogy mire volt képes ... S eljön az; idő, amikor a poéta és a művész nem, tud már remeket alkotni. A fantáziája' elhagyja, stílusának a virágai lehervad­nak, a gondolatai távolról se oly meré-, szék és eredetiek mint a nagyokat ter­melő korszakában voltak, de azért a. szellemi színvonala vonalnyit se sülyedt Mindig arra a müvére kei gondolnunk,; amely minden alkotása közt a légióvá-', lóbb. Mert képes volt erre, és mert erre volt képes. Nem bánom, legyetek elnézők azok­kal a »megtérn-ekkel, akik nem ha-; rapnak, mert már nem tudnak harapni,: de ne legyetek kevésbbé megbocsájtók' azokkal a művészekkel szemben, akik, megszűntek fiatalok és nagyotalkotók tenni. Ne a hanyatlásuk korabeli dolgai­kat nézzétek, de azokat amelvekiket ere­jűk teljében ajándékoztak meg benneteket

Next

/
Thumbnails
Contents