Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-17 / 249. szám

i******** *** ÁRA \\ DINÁR Poštarina plaíena XXVI. évfolyam SzuWtica, CSÜTÖRTÖK 1925 szeptember 17. 249. szám Megjelenik miadea reggel, ünnep után és hétfőn délbon _ „ , . . _ Szerkesztőség: Aleksandrovs ul. 4. (Sossla Fsraeiere-palota) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. «•. Szerkesztőség 5—Ki. LlpfLetésl ar negyedévre 15Ö üi i, Kiadóhivatal: Snbo^ca, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szavak gladiátorai Nem kívánunk állást foglalni abban a vitában, mely az európai sajtóban Apponyi Albert népszö­vetségi felszólalása nyomán kez­dődött. Minden érvnek s minden hivatkozásnak — nemzetiségi jel­lege van s a logika számmüvele­­íeinek sincs próbája. Úgyis annak van igaza, aki hatalmasabb. S hogyan lehet fölismerni az igaz­ságban azt, hogy a hatalom paj­zsán, vagy a logika mérlegén sulyosabb-e ? Hagyjuk tehát a vitát azokra, akiknek kijelentései mögött nem­csak a megtámad hatatl an igazság aranyfedezete áll. S foglalkozzunk azzal, amit minden állam minden érdeke minden vita fölé kíván emelni: a népszövetségi eszme népszerűsítésévé!. Apponyi nemes eloquentiaval bizonyította meg, hogy a Népszö­vetség csak úgy felelhet meg a vele szemben támasztott igényes várakozásnak, ha működésévé! népszerűséget szerez n^agának azok előtt, akikre a Népszövetség gondoskodása kiterjed. Ma még a Népszövetség alig más, mint gyűjtőhelye Európa vezető politikusainak, tribünje a világhír szárnyaira emelt szóno­koknak. A békének, a lefegyver­zés gondolatának valóságos „wart­­burgi dalnokversenyéu-t tartják meg e&y-egy konferencia alkalmával. Csupa ünnepélyes szó, csupa ki­csiszolt gesztus, csupa ünnepélyes körmondat, kifogástalan udvarias­ság és remekbeszabott frakk. S a mozdulatok is olyan szabályo­sak, mint amilyen kellemesen sem­mitmondók. Kedélyes és tarka fürdőélet folyik ilyenkor a szigorú Genfben, exotikus férfiak és inter­­nacionális nők találkoznak hotelok halijában s klubokká előléptetett kávéházak ötórai theája mellett. A háború alatt szétmarcangolt nemzetközi érintkezés ütőereit kö­­tözgették össze kávé mellett, szi­var mellett, szalonzenekarok mel­lett, esetleg talán az előadói ter­mekben is. S amig hömpölygőit a kenet­teljes szavak áradata, hangoskod­tak a fogadkozások s amig csak egymást nem émelyítették az üres szavakkal, addig Európa népe egyre türelmetlenebbül s egyre lázasabban várta a cselekedete­ket, várta a csodákat. A versaii­­lesi szerződés nem oldhatott meg minden problémát. A múlt tör­ténelmét sem lehet hibátlanul megirni, hát még a jövőjét. A versaillesi koncepció még csak a háborús problémákat sem old­hatta meg az elintézés 100 szá­zalékos teljességével és hibátlan­­ságával. Át sem tekinthette azo­kat a feladatokat, melyek az uj rendezés következtében sarjadtak föl atársadalomnak, nemzetiségei ­nek, kereskedelemnek, termelés nek, forgalomnak és szociális kér­déseknek felszántott területein. A Népszövetségre várt az a feladat, hogy nemcsak a békeszerződé seknek, de a békének szellemé­ben intézze el a fölmerülő kér­déseket. S mit tett a Népszövetség ? Fölvágta a rosszul hegedt sebet, eltávolította a beteg testrészt, vagy kiirtotta a beteg gondola­tot ? A Népszövetség nem or­vosolt, csak — ráolvasott. Ahány uj probléma merült fel, ahány uj gondolat Ígért megváltást, annyi alkalom adódott arra, hogy zengő, szárnyaló, szinpompás szavakban mérjék össze szónoki erejüket — szavak gladiátorai. Recipe ferrurn! — kellene ne­künk mondani s Ők tagadják meg tőlünk az életet. Szavak árjába fuiad minden. Meglebegtetnek Géniből jelentik: A Népszövetség leszerelési (bizottsága Nincsics kül­ügyminiszter elnöklésével ülést tar­tott, amelyen Loudon, holland kikül­dött támogatta Apponyinak a lesze­relési konferencia azonnali összehí­vására vonatkozó javaslatát. Loudon azt ajánlotta, hogy a leszerelési konferencia előkészítésére albizott­ságot küldjenek ki. Tánczos tábornok (Magyarország) a vitában rámutatott arra, hogy Aiß­­gyarország kénytelen sürgetni a szomszédos államok mielőbbi lesze­relését, miután Magyarország a ma­ga túlságosan messzemenő leszere­lése miatt hijjával van a szükséges biztonságnak. A külön egyezmények iránt Tánczos annyiban van nagy bizalmatlansággal, mert ezek a há­ború előtti idők szövetségeihez ha­sonlítanak és kölcsönös bizalmatlan­ságot váltanak ki. A békeszerződés Magyarország 8 millió lakosságát véve alapul 35.000 ember fe^^ver­­bentartását s 105 ágyút engedélye­zett. Az általános leszerelést azon­ban a szomszédos államokban nem hajtották végre, ellenkezőid" olyan arányú fegyverkezés folyik az utód­államokban, amely Magyarország inferioritásdt szembetűnően doku­mentálja. Tánczos tábornok ezután adatokat sorolt fel, amelyek szerint állítólag Csehország közel 130.000 embert tart fegyverben c 1400 ágyú­ja van. Románia katonai létszáma 136.000 ember, ágyuparkja 1700. Ju­goszlávia 117.000 embert tart fegy­verben s 650 ágyúval rendelkezik. Ez az állapot — mondotta — össze­férhetetlen a béke rendelkezéseivel s messze áll az általános lefegyver­gődő népek viziói, mire ők nyom­ban szónokoini kezdenek. A genii konferencia — egy beszélő auto­mata. Ha vslaki meggondolatlanul tűzveszélyes távolságban beléjük vet egy olyan szót, mint: béke, leszerelés, garanciapaktuh), akkor megmozdul a hangyaboly s mind­egyik tagja körmondatokba kezd. S ezek a körmondatok a nya­kunkra csavarodnak. Csak a cselekedet, a bátor kez­deményezés, a fölényes ■ felelős­ségvállalás adná meg a Népszö­vetségnek azt a tekintélyt, ami­vel a várakozás s n reményke­dés mohó sietséggel ruházta fel elére. A Népszövetség mögött nem áll fegyveres hatalom. De ott állhatna mögötte a kikezdhe­tetlen takintély, a megadást pa­rancsoló presztízs, a minden el­lenvetést lefegyverző erkölcsi ma gasság, ha egyszer a Népszö­vetség tettekkel töltené ki a nyar­galó szavakkal bejárt tereket. zéstől, sőt alapja annak a verseny­nek, amely a háború előtt jellemez­te az európai államokat. Tánczos tábornok beszéde után Benes dr. kijelentette, hogy azonnal válaszolni, fog a beszédre és az el­nöknél fel is jegyeztette magát a szónokok listájára, de azután még az ülés befejezése előtt elhagyta a termet és így nvilvánvalóan lemon­dott a beszéd jogáról. A román külügyminiszter beszéde Dúca román külügyminiszter szer­dán nagy beszédet mondott, amely­ben mindenekelőtt a kisebbségi kér­déssel foglalkozott. Kijelentette Dú­ca, hogy olyan államokban, ame­lyekben nagy számban élnek nemze­tiségi kisebbségek, annak kell az ál­talános elvnek lennie, hogv ezeknek a kisebbségeknek kötelességeik van­nak az iránt az állam iránt, melynek keretébe tartoznak. Ha a kisebbsé­gek teljesitik kötelességüket, akkor számíthatnak Románia támogatá­sára. Ezután a genfi jegyzőkönyvről be­szélt a román külügyminiszter. A Népszövetség körében fejtegetései­nek ezt a részét annak jeléül tekin­tik, hogy Románia kész közeledni Magyarországhoz. Dúca felajánlotta Magyarországnak, hogy kössön kü­lön szerződést Romániával, amint­hogy Románia kész nemcsak Ma­gyarországgal, hanem minden szom­szédos állammal külön szerződést kötni, amelynek a non agression volna az elve, vagyis a felek köte­lezzék magukat arra, hogy egymást nem támadják meg. Dúca beszéde után még három delegátus szólalt fel. Ezután az el­nök közölte;, hogy a Népszövetség előreláthatóan ezen a héten nem fog több ülést tartani. Indítványozta, hogy siettessék az albizottságok munkáját, hogy a jövő hét'elején jelentéseiket a plénum tárgyalhassa. Markovics Lázár válaszol Táhczos tábornok beszedi re A kisantant államok nevében Mar­kovics Lázár fog válaszolni Tánczos tábornoknak a leszerelési kérdésben elmondott beszédére. A kisantant körében egyébként nagy elkesere­dést keltett, hogy éppen Tánczos tábornok támadta a kisantantot és követelte annak lefegyverzését, hol­ott Tánczos tábornok a kiadandó, hadibiinösök listáján szerepel. Nincsics és Radios előadási tartanak a genfi egyetemen Nincsics külügyminiszter pénteken adást tart a genfi egyetemen (, kisantant keletkezéséről és jelentő­ségéről. Radios István A demokrá­cia a modern diplomáciában címmel fog előadást tartani ugyancsak a genii egyetemen. Dúca a jugoszláv—romár viszony mélyítéséről Dúca román külügyminiszter egy zagrebi lap tudósitója előtt a követ­kező nyilatkozatot tette: — Mi románok különösen erős ro­­konszenvet érzünk a horvátok iránt, mert emlékezünk arra a küzdelem­re, amelyet erdélyi testvéreink a horvátokkal együtt folytattak a sza­badságért ést függetlenségért. Ezt a barátságot fel kell újítani most, hogy a két nép nemzeti ideálja meg­valósult. Jól tudjuk, milyen fontos szerepet töltenek be a horvátok á S. H. S. királyság szociális életé­ben. — A jugoszláv állam szociális és; gazdasági .érdekei ugyanazok, mint a mieink. Ha eddig voltak közöt­tünk nézeteltérések, azok annak tu­lajdoníthatók, hogy nem ismertük egymást. A román kormány arra fog törekedni, hogy a két ország közti barátságos viszony állandó legyen. Radics Párisba utazik A Népszövetség ülésszakának be­fejezése után Radics István nejével és Kmyévics dr. államtitkárral Pá­riába utazik. Radics nyolc napot szándékozik Parisban tölteni. A belpolitika hitei Szerdán reggel elutaztak Beo­­gradból a montenegrói Nyegus-ün­­nepségre Qyuricsics Márkó helyet­tes-miniszterelnök, Vukicsevics Ve- Ija közoktatásügyi, Trifunovics val­lásügyi miniszterek, Trifkovics Már­kó, a parlament elnöke, Jovanovics Ljuba, a törvényhozó bizottság el­nöke, Dragovics Milutin radikális­párti és több más képviselő. Davidovics Ljuba, a demokrata­párt elnöke szerdán délelőtt hosz­­szasan tanácskozott dr. Beimen muzulmán-párti képviselővel, aki azért jött Beogradba, hogy a demo­kratákat tájékoztassa a muzulmán­párt legutóbbi határozatairól. előttünk egy gondolatot a ver-Ä román külügyminiszter az utódállamok kisebbségeiről Magyarország az utódállamok leszerelését sürgeti Genfben A jugoszláv-román viszony kiszélesítése — Radics István Párisba készül

Next

/
Thumbnails
Contents