Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-17 / 249. szám

2. oMai

8ACSMEGYEI NAPLÓ

1525 szeptember 17.

Ismeretlen tettesek

akik a rendőrök szemelátiára verekednek

Mészáros Károly 27 éves suboticai illetőségű asztalos, büntetlen előéletű. •Rendőrt, eljárás sem folyt ellene soha. :Ez a Mészáros Károly most összeverve, bekötött fejjel keresi az Igazságot s próbál elégtételt szerezni — ismeretlen kettesekkel szemben.

; . Mészáros Károly e hó 13-án részt vett a suboticai Munkásotthonban rendezett íműkedvelői előadáson. Előadás közben két erősen beszeszeltnek látszó ismeretkásotthonban voltak szolgálatban szót fogadott az ismeretleneknek s Mészáros, a két idegen s a kót rendőr megindulttak a városháza elé. A két ismeretlen a Tolstojeva utca végéig a rendőrök tiltakozása dacára ütni, verni kezdték Mészárost. Az egyik valamivel úgy fejbe vágta, a szerencsétlent, hogy elájult A két rendőr magához térítette s felsegítette és ismét tiltakozott az ellen, hogy az ártatlan embert üssék. Az ismeretlen tettesek azonban azt parancsolták, hogy a rendőrök távozzanak el s a két rendőr ismét szótfogadott. Állandó ütlegelések közt ért Mészáros ismeretlen kísérőivel a Tolstojeva-ulica sarkára, ahol az ismeretlenek a lámavilágánál észrevették, hogy Mészáros erősen vérzik, erre még egy-kettőt ráhúztak s az éj sötétjében eltávoztak.

Mészáros a felvett orvosi látlelet szerint, a veséjén és lapockáján szenvedett rugós okozta sérüléseket s a fején hatalmas zúzott seb van.

Mészáros Károly most a Munkásotthon ügyvédje utján az ügyészség utján próbál elégtételt keresni. Feljelentette az ismeretlen tetteseket, akiknek 'kilétét talán nem is volna nehéz kinyomozni, ha a rendőrség fontosnak 'tartaná azt is, hogy ártatlan embereket ne lehessen a suboticai utcán véresre verni.

vol az őshazától erős idegen kultúra befolyása alatt is megőrizte nyelvét, vallását és népszokásait. Ezek a történelmiségek a bunyevác intelligencia révén mindjobban ismertté válnak a bunyevác nép széles rétegeiben, s a bunyevácok mindinkább általánosan vallják, hogy őjc horvátok s a bunyevác szó csak”helyi elnevezés, aminthogy Lika Krbavaban, a Neretva.és Duna folyók környékén ma is vannak horvátok, akik magukat bunyevácoknak nevezik’.

Mindez érthetővé teszi a bunyevácság érdeklődését a vasárnapi ünnepségek iránt.

A szuboticai bunyevácok fényes ünnepséggel ünnepük a horvát királyság

ezer éves fennállását

A rail!enáris ünnepségek programja

■Jen férfi lépett be a szervezett munkások ^otthonába s az udvaron lévő közönséget beterelték a Munkásotthon nagytermébe. Mészáros Károly ez ellen tiltakozott. Az ott lévő közönség azonban Mészárossá! ellentétben nem akart annak Megvitatásába belemenni, hogy joguk 'van-e az ismeretleneknek rendelkezni a 'Munkásotthon helyiségében, hanem szétszakadt. Eltűnt a helyiségből az oda kirendelt rendőrbiztos is, akinek az lett ■vdna a feladata, hogy a rendre ügyeljen ’s megvédje a békés publikumot a támadásoktól.

A két ismeretlen tettes erre bement a Munkásotthon épületében lévő fogyasztási szövetkezet helyiségébe s ott pénz■ért cigarettát követelt. A szövetkezet üzletvezetője kijelentette, hogy nincs .dohányeladási engedélyük, nem adnak fel' cigarettát, a magáéból azonban meg ; akarta kínálni az ismeretleneket. Ezt az ajánlatot nem fogadták el. kijelentették, hogy ők detektívek s bezárják a szövetkezet helyiségét. Mészáros Károly, abban a hiszemben, hogy öntudatos polgárnak nem kell igazságtalanságot tűrni, ez ellen is tiltakozott s hivatkozott arra, hogy azért, mert dohányárut nem adnak el, csak a pénzügyi hatóságnak van joguk intézkedni. Az ismeretlenek egyike erre kijelentette, hogy. 6 pénzügyőr. A szövetkezeti boltot mégis nyitva hagyta, ja Munkásotthonban szolgálatot teljesítő két rendőrnek azonban azt parancsolta, hogy vigyék fel Mészárost a rendőrségre.

A 48-as és 70-es rendőr, akik a Mun-Szubotica város bunyevác lakossága fényes keretek között ünnepit e hó 20-án a horvát királyság megalakulásának ezeréves emlékünnepét Tomiszláv király országának ezer éves fennállását mindenütt megünneplik, ahol horvátok laknak, $ megiili a szuboticai bunyevácság is.

Az ünnepély rendezésének az élén a szuboticai Névén kulturegyesület ál!. A szuboticai bunyevácok ünnepségén a bunyevácok és a hontótok nagy tömegei vesznek részt nemcsak Szuboticáról és környékéről, hanem a távolabbi vidékekről is.

A szuboticai millenáris emlékünnepély történelmi vonatkozásai a következőkben foglalhatók össze: Tomiszláv horvát bán volt, az első uralkodó, aki az akkori horvát és szerb nép lakta vidékeket egy egységes államá egyesítette és magát 925-ben I. horvát királyá koronázta a dalmáciai Duhanszko potjé-n.

Az egységes horvát királyság területe magában foglalta Boszniát és Hercegovinát s a Duna és Neretva

folyók mellékét. Erről a vidékről származnak — tudvalevőleg —. a bunyevácok is.

Történelmi tény, hogy a bunyevácok ősei részesek voltak az első horvát királyság megalakításának munkájában s Tomiszláv király hadseregében is vitézül harcoltak.

A bunyevác nép csak jóval később, Kálmán és Mátyás királyok uralkodása alatt, majd pedig a kosovói (rigómezei) ütközet után (389) jöttek kisebb-uagyobb csoportokban menekülve a törökök elől az akii őri Magyarországra és a bunyevác telepek a Duna mentén elnyúltak egész Gyöngyösig.

Legtömegesebben 1686-ban jöttek Bácskába, a szeotai ütközet utált, a mikor a törököket Jenő osztrák herceg kiverte Magyarország területéről s ezek az ujonan érkezettek telepedtek le Bdcson, Szomborban és Bajsán, ahol megkezdték a török harcok által elpusztított vidékek újjáépítését

Ezek szerint a,bunyevácok a horvát nép egy elszakadt ága. mely tá-A millenáris ünnepély programja a következő: \

1. Reggel 6 órakor ébresztő.

2. 7—8 óra között a vendégek fogadása a vasútállomáson.

3. ‘Afrikot az egyesületek, is iák, a tanyák és körök lakossága jelzőtáblákkal és zászlókkal gyüiekszik a várositáz előtti - Szlobada«-téren.

4. 9 órakor indul a körmenet az élen, lovasbandériumma! a Kralj Tomiszlávtérre zenekisérettel, ahol ünnepi istentisztelet lesz.

5. Emléktábla leleplezés, több ünnepi beszéd kíséretében, ugyanott.

Ennek végeztével a menet visszatér a városház előtti térre, ahol a himnusz el éneklése után szétoszlik.

6. Délben bankett a vendégek tisztele. téré.

7. Este Vs9-kor a városi színházban ünnepi előadás, proíóggal, énekszámokkal és alkalmi színdarabokkal, melyet táncmulatság kövei.

Szubotica város magyarsága, a mely évszázadokon át testvéri jóviszonyban élt az itteni bunyevácokkal, az ünnepségen való impozáns részvételével dokumentálhatja a bunyevácok iránti barátságát és megbecsülését

Hir szerint a bunyevácok egy küldöttsége fe! fogja keresni a kormány Beogradban tartózkodó tagjait s meg fogja hívni a kormányt a szuboticai ünnepségre.

jegy z etek

Irta: Baedeker

Könyvek

Az irodalomnak is nagy bukása a háború. s az azt követő iziésváitozás meg ■a papír- és egyéb-drágaság. Nemcsak íkinyomatlanut de nregiratJanul is maradt sok becses mü. amely — ha nem bolondul meg annyi hatalmas ember s nem történik meg a nagy világégés — Imegtermékenyítette vtílna az elméket, szerencsésebb viszonyok közt sok pélídányban jelent meg és sokfelé hirdethet [egészséges tanokat és sokfelé terjesztőiét költői szépséget. A tudat, hogy .megjelenésre nem számíthat, ki tudja, ■hány pompás írást fojt meg. mielőtt az megszületett? Valamint sohase lesz statisztika arról, hogy hány talán igen ‘egészségesen fogant gyermek nem születhet meg a reá váró nyomor miatt, [sírról se lesz biztos adatunk, hogy menyifiyi kitűnő könyv maradt évek óta megi’iratían a ráváró prekárius helyzetnek tokából. Olyat vesztettünk, aminek az érmékét lehetetlen felbecsülnünk, s csak az •kétségtelen, hogy sokat ...

Ellenben vígan virágzik-burjánzik a másodrendű irodalom, az olyanfajta irás. amelyet Anatole France röviden és találóan igv nevezett: hors de la littératarc. s amelyet a kiadói tömegfogyasztásra szántak: a bűnügyi, az excentric, ,a groteszk, a fantasztikus, a brutális, a mindenféle ponyvairodalom. amelynek tartalma értéktelenebb az értéktelen sötétfehér (vagy: világosszürke) papirosnál. amelyre nyomtatják. Finom dolgokat, amelyek kulturált és választékosabb ízlésű olvasókra számíthatnak, 'nem egykönnyen lehet közrebocsájtani, mert a kiadó ezer példánynak az eladása mellett — ha tisztességes dijat fizet a szerzőnek és nem sajnálja a könyvtői Js ló papirost — nem találja meg a

számadását. Most négy-ötezer példányban kell megjelenni a könyvnek, hogv az sikert és üzletet jelenthessen a szerzőnek és kiadónak. S hol van az a finom, nemes irás. amely mostan ilyen kelendőségre számíthat?

Kétféle szerencsétlenség ez a iitteraturára. Az egyik, hogy igazán ió. értékes és a jövőnek szánt könyvek ilyíormán csak csekély számban jelenhetnek meg. A másik, hogy olyan müveknek van ugyancsak nagv keletjük, amelyeket — ha az idők megint iobbra fordulnak — valamirevaló ember nem mer a könyvespolcán tartani s amelyeket ma is szégyell, aki szereti az irodalmat de legfőképpen az. aki kiadja, és az. aki — Írja. De ez — szegény! — élni. a közönség pedig — a még szegényebb! — olvasni akar.

öregek

Az u. n. rossz emberek, mire megvénülnek. megjavulnak, mert az indulataik, amelyek a rossz cselekedeteiket kiszólhatták belőlük, az akaratban gyökereznek, « ez az erős és cselekvő akarat az élet végszakában sokat veszt a rádióerejéből. Sokszor tapasztalhattuk, hogv akik ifjú- és férfikarukban tele voltak apróbb-natvobb gonoszságokat kitermelő energiával, nüre Magas kort érnek el. ellágyulnak s majdnem szelídekké, szinte humánusokká válnak. Ilyenkor azt szokták mondani róluk: kihullott a méregfoguk. Ez tulajdonképpen nem erkölcsi megiavulás, inkább testi és szellemi gyengültség. amely ellene szegül a régi akarásnak. Már nincs erejük (nincs foguk) ahhoz, hogy veszedelmesek lehessenek.

Az tt. n. jóemberek ellenben,, mire megöregszenek, rosszabbakká zíillenek. s minden nagv jóságukból nem marad m*g egyéb mint a régi lágvság és a megszokott béketürés. Az emberstterefetftk. a humánus gondolkozásuk és az engedékenységük nem az akaratból indulnak. ki. hanem a szánalomnak, a részvétnek és a tudásnak gyümölcsei, — a szánakozás és a részvét pedig eltompul a korral növekedő önzésben, s a tudás, amelyet immár kevésbbé támogat az emlékezet, csökken a haladó idővei. s velük gyengülnek a jóságos emberek szeretet-erényei is évrül-évre.

Megtörténhetik hát. hogy ketten, akik közül az egyik gyöngéd és csupasziv volt ifjúkorában, a másik pedig rideg és kegyetlen, mire vétségükben találkoznak. egyforma seióserossz emberekké lesznek, s az egvik már nem emlékeztet a régi jóságára s a másik ép oly kevéssé az eredeti gonosz jellemére. S megeshetik. hogv ez a két öreg. aki negyven esztendő előtt talán szembenállóit egymással az ellentétes karaktere folytán s nőin tudott egymással megférni soha és sehol se. most tűrhetően megérti egymást —■ egészen a barltkozásig. Látok ilyen két embert gyakran együtt sétálni az Utcán, bizalmas beszélgetésbe merülve, öregurasain minduntalan megállva. »érdekes« történeteket mesélve, nyájasan összemos oly ok va. s hogy

mentül tovább élvezhessék a társalgásukat, egymásj: hazáig kisérve. Mind a kettőnek egyformán derült, nyugodt és viharmientes az arculata, s ha egv idegentől megkérdezték melyik az. aki halttetemeken keresztül is kiméferienü! törtetett az önös céliai felé és melyik, aki a légynek se vétett soha és szolgálatkész volt minden embertársával szemben, a jó ur nem tudná határozottan megmondani . . . Amikor nyájasan búcsúznak, a szendéié leolvashatja a mosolviikról. hogy holnapra randevút adták egymásnak, s hogy ők már igv fognak egymással sétálni kettesben mindaddig amíg valamelyikük ki nem dől az élők sorából tigv fognak sétálni, mintha gyermekkoruktól fogva rokonlclfcek és hasonló gondolkozásuk ’ette’; volna.

Öregek között nincsenek azok a feltűnő iellemeltérések. amelyek a fiatalokat egymástól eltávolítják.

A ió ember meg a rossz ember

Senki se tesz szert oly könnyen ellenségekre mint a ió ember, és senki se szerez barátokat oly könnyen mint a rossz ember.

És ez nem paradokszon.

Az u. n. jó embertől tnüidenki elvárja, ja. hogy barátságosan fogadja őket, tel-! iesitse összes kívánságaikat s álljon rendelkezésükre az ügyes-bajos dolgaikban. Ha aztán ez a jó ur olykor nem ér rá valakinek az ügyével törődni, vagy eredmény nélkül intézi azt el, esetleg' megtagadja a közreműködését (amire a legjobbszivíi ember is kényszerül néha), akkor mingvárt előteremnek a csalódottak akik világgá panaszolják, hogy ez a sokatdicsért ióhimevü férfiú nem is1 olyan ió ember: hogy bizony őke’me sokkal önzőbb mint gondolnák, s hagy; megverte azt a szerencsétlent az Isten,! aki őhozzá fordult, hogylia bajba kerül.

Ellenben, ha a rossz ember, akihez vaimi kevesen fordulnak hasonló kérelmekkel, egvszer-másszor — mert az véletlenül nem ellenkezik a kényelmével és érdekében áü a politikáiénak — szolgálatot tesz egv-két polgártársának, ezek nyomban a leemegvőződéscsebb! füvei lesznek és íelekürtöltk a várost, hogy az ő nemes barátiuk egy méri tatranuf megrágalmazott kitűnő gentleman. akinek sokkal jobb szive van és srkkal több belátása és sokkal több szociális érzése és sokkal több tnindenegvébió ttáaidonsága. mfnt más jő fis erényes hírben átló hazánkfiának — akikre nem akarnak uiial rámutatni —, s hogv egv piciny emberismerettel min* denki rájöhetne arra. hogv ki a való* ban jóságos ember, s ki az. akihez bát-i ran fordulhat mindenki aki támogatásra! szorul!

A vége az. hoarv a rossz ember jóvá vedlik, a. jónak pedig rossz hírét költik;