Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-16 / 248. szám

248. szám XXVI. évfolyam Szubotica, SZERDA 1925 szeptember 16. előfizetési irodája Budapest Kertész-ucca 37 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben . > Szerkesitőrég: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ai" negyedévre ISO din. Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Rajnától — a Visztuláig (x) Ha a szemünk nem csal, a garancia-javaslatból csinál még valamit a német diplomácia. A nehezén mindenesetre már túl van Stresemann, a csapást már kivágta, a kártyát jól megkeverte, a hangulatot ügyesen kipreparálta : most mér azon fordul meg min­den, mit tud végezni azon a kon­ferencián, amelyik a jövő hónap­ban ül össze, hogy a paktumot szentesítse. A jelek azt mutatják, hogy a német diplomácia bent van az egyenesben, csak még két­­három lépés és a célba ért: le­aratta első komoly sikerét azóta, hogy a békeszerződéseket ráver­ték, mint a bilincset. Persze még sokat kell érvelni, sokat kell a kulisszák mögött dolgozni: sut­togni, komédiázni Stresemannak, mig az egész tető alá kerül, mig a paktum Párisban, Londonban és Rómában megérik a ratifiká­lásra, nem beszélve Prágáról és Varsóról, ahol még ma is igen nagy az ellenszenv és az — ije­delem. De azok az akadályok, amik még Németország előtt van­nak, nem átléphetetlenek és nem veszedelmesek; kis ügyesség, némi rutin és kész: a paktum megszületett. Franciaország már beadta a derekát, ha nem is öröm­mel, de hajlandó kezet adni Né­metországnak, amely elvégre mit Ígér: a Rajnavonal sérthetlensé­­gét és Elszászt, végérvényesen. Ellenségtől ellenség nem kivánhet soha többet, nem várhat nagyobb áldozatot, hiszen amit Stresemann a mérlegre dobott, nem más, mint a német kapitalizmus hangos ha­­zafisága. Briand a maga részéről nem is tett soha ellenvetést, sőt magában örült, hogy végre Ber­linből is kiszaladt egy okos ötlet. Mert nem szabad elfelejteni, hogy Paris, akármit beszélt, panaszko­dott is, nagyon féltette hátát a Rajna felől, különösen most, hogy a gyarmatok vörös tüzeit olto­­gatja. Ami mégis aggasztotta, ami miatt húzódozott a tervtől egy darabig,egyszerűen Varsó és Prága volt, hol a Visztulát féltették a germán vastól és aranytól. Anglia azonban nem tétovázott és a két kis szomszédot is rákényszeritette, hogy fogadják el a német javas­latot. Chamberlain mindenáron segítette Németországot, nem sze­relemből, de mert tudja, hogy közel van Oroszországhoz és fő­ként : a német barátság kitűnő bázis az angol politika számára. A konferencián is Stresemann mögött ott lesz majd az angol kollégája; a hangr Jákobé lesz, de a kéz Ézsaué. És amit ketten, Németország és Anglia akarnak, azt nehéz lesz elgáncsolni, nehéz lesz kitérni előle. A német diplo­mácia, az bizonyos, csak legutol­ján jelenti ki: a Visztulát is ha­tárnak tekintem, rá is érvényes az a nemzetközi védelem, ami a Rajnát biztosítja minden veszede­lemtől.De nagyon meg kell szorítani Stresemannt és Chamberlaint, ha Benes és a lengyel külügyminisz­ter meg akarja kapni a boldogító igent. Hiszen Németország, ezt a verebek is csiripelik, csak azért kész a Rajnán túli területekről egy szersminden korra lemondani, hogy cseréDe Kelet felé szabad kezet kapjon. Hogy a konferen­cián Stresemann mennyire tudja ezt kiverekedni, minden attól függ, Lengyelország és Csehszlovákia hogy állják az angol politika kö­zelharcát. Franciaország, az biztos, nem fogja őket cserbenhagyni, de az is bizonyos, hogy viszont Angliával sem fog újat huzni. A dolog vége ilyenformán valószí­nűleg hompromisszum lesz, va­lami ötvenpercentas megegyezés, amely jobbra és balra is kioéztja az igazságot. De Németország még igy is jó üzletet fog csi­nálni : rést üt azon a háborús tradición, amely örök időkre kötni szeretné a német polgári rendet a békeszerződések igájába. Berlin mindenkáopen jól jön ki, akárhogy egyeznek is meg a kon­ferencia résztvevői és Franciaor­szág sem vészit semmit a ga­ranciapaktummal. Akik ráfizethet­nek esetleg: Lengyelország és Csehszlovákia pedig hiába tilta­kozik, a hatalom nagy ur és az érdek szent, akár a törvény, amely eddig űzte Európát, eddig a kon­ferenciáig. A keleti szövetsége­sek kedvesek Franciaországnak, de. ha úgy vesszük: a gyarma­tok még kedvesebbek és Briand csak azt teheti, amit a francia tőke diktál; az pedig elsősorban azt kívánja a francia kormánytól, hogy s rifkabilokat, a druzokat és messze Kinát vegye körül bajo­­nettekkel. Európának ma két nagy ellensége van : Oroszország és az életre-ébredt gyarmatok. A paktum arra kell, hogy a konti­nensre békét hozzon, hogy a hatalmak felkészülhessenek a há­borúra. Prágának és Varsónak ezért a békéért kell áldozatot hozni, ezért kell megfizetni az árat: a nagyhatalmak parancsára. Radics az európai nyilvánosság előtt tett vallomást a megegyezés őszintesége mellett A Vreme Radics István nyilatkozatáról — A loveseni ünnep­ségre elutaztak a miniszterek — A kisantant külügyminiszterei Genfben a magyar kérdésről is tárgyaltak A cetinjei ünnepségek alatt a poli­tikai élet teljesen elcsendesedik Beogradban. A miniszterek közül Makszimovk’s Bozsó belügyminisz­ter. Sztoiadinovics Milán pénzügy­­miniszter kedden délben már el is utaztak Cettiniébe. A miniszterek Skopljén keresztül Pecsre mennek, ahol bevárják a királvt és autón folytatják útjukat Montenegróba. A kormány több; tagjai akik szintén részt vesznek az ünnepségeken, szerdán reggel utaznak Zágrebon keresztül Splittbe, ahonnan hajón te­szik meg a hátra levő utat Catta­­róíg. A minisztertanács emiatt már kedden sem tartott ülést és előre­láthatólag nyolc-tiz naoie nem is fog ülésezni. Beogradban míndösz­­sze néhány reszortminiszter marad, köztük Krajaćs kereskedelemügyi és Superína postaügyi miniszter. Az ellenzéki fronton szintén el­csendesedik az élet. aminek legfőbb oka az, hogy Davidovics Liuba, az ellenzék vezére i's elutazik Monte­negróba, ahonnan október közepén tér vissza Beográdba. Korosec a kultúrharc felidézése ellen Ljubljanai jelentés szerint a szlo­vén néppárt ott népgyülést tartott, amelyen Korosec Antun beszédet mondott. Korosec a szlovéniai köz­ségi választások kiírását követelte és tiltakozott a felekezeti iskolák megszüntetése ellen. Megdöbbenés­sel látja — mondotta — hogy a je lenlegi kormány kultúrharcot akar felidézni, ami súlyos következmé­nyekkel járna. Az általános politikai helyzetről Korosec nem nyilatkozott. Behmen volt miniszter Beogradba utazott Kedden Beogradba érkezett dr. Behmen volt szociálpolitikai minisz­ter. Behmen utazásának, politikai körökben nagy fontosságot tulajdo­nítanak, . a muzulmánpárt vasárnapi határozatai után. Sajtótámadás a közlekedés­­ügyi miniszter ellen A Beogradban megjelenő Politics­­ki Glasnik című hetilap amely a re­akciós körök orgánuma, rendkívül éles támadást intéz Radojevics An­te közlekedésügyi miniszter ellen. Többek közt azt írja, hogy amióta Radojevics átvette a tárcáját, a mi­nisztériumban teljesen felbomlott a iend és az egyes ügyosztályok sem fejtenek ki rendes működést. A lap azután az újságírók vasúti szabad­jegye körüli eljárása miatt is tá­madja Radojevics minisztert. Kisantant tanácskozások a Magyarországhoz való viszony rendezéséről A Novosti kedd esti számában, anélkül, hogy a forrást megnevez­né, szenzációs hirt közöl. A lap sze­rint Genfben Csehszlovákia, Jugo­szlávia és Románia között tárgyalá­sok folytak az iránt, hogy Magyar­­országgal minél jobb szomszédi vi­szonyt létesítsenek. Eddig csak elvi tanácskozások folytak a kisantant államok és Magyarország közötti jogviszony kérdéseiről. A Novoszti szerint, amint a kisantant delegátu­sai visszatérnek Géniből, szakértő­­bizottságot küldenek ki a további ta­nácskozások folytatására. A Novoszti hírének politikai kö­rökben kevés hitelt adnak. A belügyminiszter tanács* kozása a dalmáciai főispánnal Makszimovics Bózsó belügymi­niszter kedden délelőtt hosszabb konferenciát tartott dr. Perodics dalmáciai főispánnal és Vaszilics, Rade dalmáciai Radics-párti képvi­selővel, a királynak dalmáciai útjá­ról, amely a loveseni ünnepségek után kezdődik meg. A tanácskozá­son szóbakerült a dalmáciai községi választások kérdése is és a spliti kerület községi komisszáriusainak felváltása, valamint más dalmáciai közigazgatási kérdések is. Radics István nagyjelentőségű nyilatkozata a külföldi sajtónak A Vreme zagrebi jelentése szerint Radics Istvánnak a L'Europe Nou­­velle számára adott interjúja szo­katlanul élénk kommentárokra ad alkalmat zagrebi politikai körökben. Radics legújabb nyilatkozatától na­gyon kedvező hatást várnak és a horvát parasztpárt vezetősége köré­ben azt a véleményt nyilvánitják, hogy a még nem kellően informált európai közvélemény előtt föltétle­nül szükség volt e nyilatkozatra. Radicsék, hogy Radics Istvánnak a párt egykori republikanizmusáról szóló meggyőző fejtegetései, ame­lyek szerint ez csak arra szolgált, hogy a múltból fennmaradt befolyá­sokat ellensúlyozza, végleg meg fog­ják szüntetni azt a gyanút, mintha ä Radics-párt nem őszintén fogott volna hozzá ahhoz a műhöz, amely az egész nemzetnek és államnak be­csületére és hasznára fog válni. Tanácskozás az interparla­mentáris delegáció munka­­programmjáról Marinkovics Voja, az interparla­mentáris delegáció tagja kedden délután elutazott Párisba, ahonnan a delegáció többi tagjával együtt Washingtonba utazik. Marinkovics elutazása előtt, hosszasan tanácsko­zott Trifkovics Márkóval, a parla­ment elnökével az interparlamentá­ris delegáció munkaprogramjáról. Macsek az uj horvát ellenzéki pártról Zagrebból jelentik: Macsek Vlaí­­kó dr. visszatért újabb beogradi út­járól. A Radics-párt alelnöke kije­lentette a Bácsmegyei Napló mun­katársának, hogy folyó politikai ügyek elintézése végett volt ismét a fővárosban, mint Radics István he­lyettese a pártvezetésben. A horvát közigazgatás személyzetének kicse­réléséről azt mondta Macsek. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents