Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-16 / 248. szám

2. oTcfal BACSMEGYEI NAPLÓ T925 szeptember 16. äz lassan halad előre, miután a kor­mány tagjainak nagy. része nincs Beogradban. Az uj horvát föderalista-párt meg­­álakulásának semmi jelentőséget nem tulajdonit Macsek és hivatko­zik arra, hogy a horvát nép két hó­napon keresztül népszavazásszeriien nyilvánított bizalmat a Radics-párt iránt, tehát az uj horvát ellenzéki párt mozgalma hidegen hagyja a horvát nép hivatott képviselőit. Pribicsevics vár A Rjecs keddi számában interjút közöl Pribicsevics Szvetozártól, aki dalmáciai és likai agitációs útjáról nyilatkozik. Pribicsevics útja való­ságos diadalut volt, mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták. Arra a kérdésre, hogy van-e tu­domása, hogy a szerémségi községi választásokon a radikálisok és a független demokraták együtt sza­vaztak a Radics-párt ellen, kijelen­tette, hogy erről eddig nem tudott Ős ha igaz, akkor a legteljesebb mér­tékben elitéit ezeknek a független demokrata pártszervezetnek az eljá­rását. — Ha a radikálisok — mondotta Pribicsevics — a hatalmat megosz­tották a Radics-párttal, miért van j arra szükségük, hogy a Radics-párt- i tál szemben a független demokra- j ták támogassák? ., Végül kijelentette Pribicsevics, j liosrv a független demókrata-nárt nem fog egyik párttal sem együtt­működni. hanem bevárja amig a mostani kormány összeomlik. A bolgár külügyminiszter a szerh-bolgár megegyezésről Géniből jelentik: Az Obzor genfi tudósítója kedden beszélgetést foly­tatott Kalfov bolgár külügyminisz­terrel, ak! a következőket mondotta: — Mihelyt a Cankov-kormány hi­vatalba lépett, első dolga volt a kül­politikában kifejezésre juttatni őszin­te békeszereietét. Elsősorban ter­mészetesen a S. H. S. királysághoz A tornázó munkásnak j Becs. 1923 szentember 13. Azoknak is. akik sporttal nem fog­lalkoznak. érdekes meglepetést hoz a bécsi »Arbeiter Turnverein« most meg­jelent statisztikája. Julius 1-én az Ar­beiter Turnverelnnek összesen 16.800 tagja, volt, ezek közül 983Ö. tehát a nagyobb rész munkásnő és munkáslátiy. /Ezek a munkásasszonvok és lányok ‘ritmikus táncgyakorlatokat tanulnak s (Vcrsenvuszásokat. versenyfutásokat ren­deznek. futballoznak — éppúgy, mint 'a férfiimmkások. Az »Arbeiter Turnve­rein« mellett van egy másik munkás- 1 szervezet, a »Naturfreunde«, ez kirán­dulásokat szervez, a hegyekben turista 'hajlékokat tart fenn. íme — fogiák mon­dani a mai világ optimistái — fejlődik a világ, a munkásság lecnvomorultabb­­jainak is: a legrosszabbul fizetett, leg­tovább dolgoztatott munkásnőknek is már annyira jól megy dolea. hogy rit­mikus táncokhoz és versenvuszásokhoz van kedve. Hát nem szemtelenség ilyen körülmények között a világ állapotán sopánkodni? Meg kell csak nézni, mi volt még 70 év előtt — micsoda őrü­­letes haladás ez ahhoz kénest! Igen. nem egészen hetven év előtt, 1863 junius hónapjában minden londoni újságban olvasható volt a kövektező eset: Marv Anne Walklev. húszéves, egy igen jónevü. udvari száfllitó címmel kitüntetett divatáru cégnél volt alkal­mazásban. Marv Anne meghalt és ez­zel kapcsolatban kiderült, hogy az üzemben foglalkoztatott leánvok átlag napi 1614 órát dolgoztak, de néha sza­kadatlanul 30 órát is s ameirviben ere­jük felmondta a szolgálatot — igy van ez egy szép és nagy könyvben újra el­beszélve egykori akták alapján — időnként Sherrv-vel van' fekete kávé­val frissítették fel őket Épp a íűszezón­­ban tóríáut ßgv walesi hercegnő tisz­teletére adott bálra előkaíő ladyk kosz­tümjeit kelíett elkészíteni. Mary Anne IrValktevnek hatvanad magával 26 és való jóviszony megalapozására tö­rekedett és e tekintetben minden adott alkalommal tanujelét adta bé­kés szándékainak. A balkáni biztonsági szerződésre vonatkozólag Kalfov kijelentette, hogy azt a bolgár kormány elfogad­ja, ha a többi szomszédos balkáni állam is magáévá teszi. Végül közölte a bolgár külügymi­niszter, hogy kedden reggel Nincsics társaságában megismerkedett Ra­dies Istvánnal, aki a legjobb benyo­mást tette rá. — A magunk részéről csak örü­lünk a szerb-horvát megegyezésnek — fejezte be nyilatkozatát Kalfov külügyminiszter. Októberben tartják meg a munkásszakszervezetek kongresszusát Kedvező kilátások a megegyezésre A noviszadi szocialista pártban már teljesen elült az a vihar, amely összes munkásszervezetek kiküldöt­tei résztvesznek. a Zasztava cikksorozata Tátics Pav­­le személye körül keltett. Tatics el­utazott Noviszadról és a munkásság körében most annál élénkebb érdek­lődéssel kisérik a különböző mun­kásszervezetek egyesülésének a fej­leményeit. A szocialista munkásság egyik tekintélyes vezetője a külön­böző szervezetek egyesüléséről és a megegyezés kilátásairól a Bácsirte­­gyei Napló munkatársának a követ­kezőket mondotta: — Minden kilátás megvan arra, hogy az egyesülés a különböző munkásszervezetek között a jövő hónapban tényleg létre is jöjjön. A szocialista-párt főszakszervezeti ta­nácsa egyhangú határozatban fog­lalt állást az egyesülés mellett és ezzel a jobb és balszárny teljes meg­egyezésre jutott. A független mun­kásszakszervezetekben a két szárny között azonban még . nézeteltérésék vannak. A mérsékeltebb csoport, a volt kommunisták a megegyezés mellett vannak és tárgyalásaik már annyira előrehaladtak, hogy ponton­­kin t megállapították az egyesülés feltételeit és kidolgozták azokat a határozati javaslatokat, amelyeket az egyesülés kongresszusán fognak előterjeszteni. Ezt a kongresszust október 11, 12. és 13-án tartják meg Beogradban. A kongresszuson az A független szervezetek balszár­nya. vagyis azok, akik nem akarták kijelenteni, hogy Moszkvával és a harmadik internacionáléval nincse- I nek kapcsolatban, azt követelik, hogy az internacionálé kérdését a vitából kapcsolják ki, úgyhogy ől\ is eljöhessenek a kongresszusra, a melyen igy mind a négy munkás­­frakció előreláthatólag együttesen venne részt. A szocialista főszakszervezeti bi­­! zottság többségben van a függetle­­jnekkcl szemben, mivel nincsen két csoportja. Könnyen lehetséges az is, hogy a független szervezetek bal­­szárnya nélkül fog megtörténni az egyesülés. Noviszadon a független szervezet­nek majdnem minden tagja a jobb- Szárny mögött áll és csak egy töre­dék. még pedig a fiatalabb generá­ció fart együtt a balszárnnyal. A független jobbszárnyat nyugtalanít­ja a balszárny magatartása, mert at­tól tart. hogy szakadás esetén az államvédelmi törvény 18. szakaszá­ra való hivatkózással a munkásság ismét hatósági üldöztetésnek lesz kitéve. Noviszadon a iöszakszervezethez tartozó szakszervezetekben szemé­lyes nézeteltéréseken kívül elvi kü­fél órát kellett megszakítás nélkül dol­gozni. Mary Anne Walklev pénteken betegedett meg és vasárnapra meghalt. Mr. Kevs. az orvos, akit későn hívtak a halottas ágyhoz a »Corruers Jury«, a halottnéző esküdtbirósáu előtt szak­szerűen kimondta: »Marv Anne Wal­klev a hosszú munkaórákba, a túlzsúfolt levegőtlen munkaterembe halt bele.« Általában az ember nem igen vészi észre az események jelentőségét, ha a közelébe történnek. Arról sokát beszél­tek. hogy micsoda nagy dolgot vitt vég­be Kemal pasa. mikor a háremeket le­rombolta és a nő előtt kinyitotta a pol­gári és emberi étet kapuit — Török­országban; de hányán veszik észre a mi közvetlen közeliinkben nvüzsgő je­leket. melyek mind arról beszélnek, hegy világfordulónak vagyunk a tanúi? Az ezernyi kiáltójel között a bécsi mun­kás sport-egyletnek ez a statisztikája is egv csendes és messzire mutató fi­gyelmeztetés. Először is: maga a sport függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők üzik-c. Az emberek egyelőre nem fegy­verrel. hanem futball-ineccsek és ver­senyfutások képében forradalmat csi­nálnak. Bécsben nem ritkaság. hogy egy-egy futbail-mérkőzést félszázezer ember néz végig. Miért érdekel fék százezer embert egy-két tucat embertől rugdosott labda? A félszázezer se tud­ja. többnyire a két tucat ember se. aki a labdát rugdossa — de nyilvánvaló, hegv az ilyen aránvu divatok mögött kell valami oknak és nem kis oknak lenni! És ez: az emberek íeüázadása az ipari nagyváros ellen. Ez a nagyváros, mely füstbe és nautálán lakásokba, bér­kaszárnyák kalitkáiba szoritia az em­bereket. mely nem ismer embert csak munkaerőt, meivnek hatalmas szimbólu­ma: a mindenható és az embert csak mint anyagot ismerő gén. ma már nem fantázia, hanem vad és hideg valóság. Ez a nagyváros gyilkol és pusziit: itt van például a németországi »Zeitschrift für St&ndesbeamte«-nak egv hiteles statisztikája. Eszerint leleplez Német­országban 240,000 elmebeteg. 40.000 epi­leptikus. 300.000 sulvos alkoholista, 370.000 nyomorék. 50.000 börtönbünte­tésre ítélt nyerek és egymillió tuberku­­lotikus van. A berlini munkásblztosrtó tagjai közül a betegeknek több. mint 16 százaléka nem volt boldog birtokosa — egyetlen egv ágynak. A templomok mindig üresebbek lesz­nek. a megnyomorított emberiség egy uj. még soha annyira távol nem volt Istennek hódol: a napnak. A beteg, pi­szokba és nyomorba temetett ember be­leszeretett a friss, izmos és egészséges testbe. Bécs közeiében a Duna mentén van egy kis sziget: Brettcdorf-nak hív­ják. Azelőtt a városi szemét lerakodó­helye veit. Pár év előtt összeállt 40—50 család és kitelepedtek a Brettedorfra. Ahogy tudtak, házakat építettek, a föl­det felszántották, kis gazdaságokat csi­náltak. Brettedort nincs csatornázva, nincs villanyvilágítása és nagy szemét­hegyek emelkednek a telepesek körül. Bécs város egészségügyi hivatala jo­gosan nagy egészségi veszedelmet lát az ottlakőkra és főleg Bécsre nézve ebben a természeti állapotban élő Bret­­tedorfban és le akaria rombolni a tele­pet és visszaadni régi hivatásának: szeméüerakó helynek. A telepeseknek az újonnan épülő fürdőszobás, villany­­világitásos bérházakban akar lakást ad­ni — a telepesek tiltakoznak. Nem akar­nak visszajönni a városba. Szegény emberek mind. de ott nem kell gyárba menniök a kenyérért nem fenyegeti őket munkanélküliség — a föld enni ad nekik és az apa és az anva együtt lehet egész nap a gyerekeivel. Bécs városa és Brettedorf között elkeseredett a harc s ha valószínű is. liocv Bécs város lesz a győztes, a harc a jellem­ző. A harc a civilizáció vívmányai el­len. melv vívmányokért akkora árat kell fizetni, hogy inkább élnek emberek félig-meddig őskori körülmények kö­zött. csakhogy ez áldásokban ne keil­ten részesedőtök. Az «ausztráliai vada­kat d lehet szédíteni a civilizációval, ők még nem próbálták meg: de a brettl* dorfiak megpróbálták és elegük van. lönbség nincsen. A beogradi kon­gresszuson csak a központi szövet­ségek delegátusai vehetnek részt. A vajdasági alszövetség kiküldöttet fog választani, aki a zágrábi köz­ponti szövetség küldötteivel megy Beogradba. A szociálpolitikai minisztérium nem engedélyezte a munkásbiztositók tisztviselőinek fizetésemelését A tisztviselők újabb mozgalmat indítanak A munkásbiztositó pénztárak tisztvi­selői már régebben mozga'mat indítot­tak fizetésemelésük érdekében. A. Za­greb! központi igazgatóság ez tv elején ki is mondotta, bogy a tisztviselőknek meg fogja adni a fizetésemelést. A ha­tározatot jóváhagyás végeit megküldték a szociálpolitikai minisztériumnak, amely most értesítette a tisztviselők szövetsé­gét, hogy a miniszter a határozatot nem hagyja jóvá. A szociálpolitikai miniszter megállapítása szerint a drágaság az or­szágban nem emelkedik és igy nem lát okot fennforogni arra, hogy a tisztvise­lők fizetését emelje. A szociálpolitikai minisztériumnak ez a döntése nagy elkeseredést keltett a munkásbiztositók tisztviselői között, an­nál is inkább, mivel a munkáskamara tisztviselői, akik ugyancsak a szociál­politikai minisztérium jogköre alá tar­toznak, alig néhány héttel ezelőtt kap­ták meg a minisztériumLól fizetésemelé­süket, visszamenőleg január elsejétől kezdve. Érdekes, hogy a munkáskama­rák tisztviselői kérésüket azzal is indo­koltak, hogy a munkásbiztositók tiszt­viselői hasonló mozgalmat indítottak, mert csekély fizetésükből nem tudnak megélni. A szociálpolitikai minisztérium a precedenstől eltért és inig a munkás­kamarák tisztvíseló'i megkapták a fize­tésemelést, a munkásbiztositók tisztvi­selői ettől elestek. A munkásbiztositók tisztviselői nem nyugodnak meg a miniszter döntésében és mint értesülünk, újabb mozgalmat készítenek elő. Brettídorf 50 család számára meg­oldás volna, de Bécs több milliónyi la­kosa nem követheti „^.«dijukat, ha Öntudatlanul hasonló lázadás is és vágy is dolgozik benne. A sport az egyetlen lehetőség megint közelebb kerülni a természethez, megint erősnek. egész­ségesnek lenni és megint élvezni a testi kiválóság értékét. Ott nem az ameri­kai trösztök nyúlnak be a bécsi mun­kás életébe — a sportban csak az ő lábizmaitól függ. hogy miként végző­dik a mérkőzés. A sport az a terrénum, melyen az ember maga diktál és nem a bonyolult ^társadalmi-gazdasági me­chanizmus. És ami talán a legvonzóbb lenne: az ember, akitől elvették minden egyéni kezdeményezés lehetőségét, egyéni érték jelentőségét, aki csak tö­megben jön számításba — megint lát­szani akar. megint fölébe akar kere­kedni a gazdasági szükségek uralmá­nak. több akar lenni, mint gép A nagy ipari központok a családi életre halálos csapást mértek. A nagy gépezetet munkásnők és gyerekek ol­csóbban szolgálták ki. mint a férfiak — és megszületett az cgveniocuság. mi­előtt még törvénybe iktatták. A nőnek is. a gyereknek is szabad volt csontiát és húsát a gép pokoli táplálására ál­dozni. A család fundamentuma: a nők és a gyerekek voltak, akik a ken vér ke­reső férfit otthonnal várták. Ez a fun­damentum megszűnt és a nő most ké­szül levonni ennek végső konzekven­ciáit. Nem akar »a társadalomnak« gyerekeket szülni s nem akaria ter­mészet-adta nőiségét. vonzását se egé­szen elveszteni: hatalmas erőfeszítéssel a gyári robottól elhasznált testével munka után — ritmikus táncokat tanul és sportot. A családi mint lehetőség, mindinkább eltávolodik: meivik lesz az élet uj formája., még nem látható, de az elvesztett család, ha elveszett, a nő fellázad, harcol, hogy nő maradhasson bben az ni világban Is. Ez a küzdelem mutatkozik meg az Arbeiter Turnve­rein statisztikájában. Sínké Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents