Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-15 / 247. szám

lQ^^sjeptember^S.___________ BÄCSM Chamberlain tömeginterjuja háromszáz újságíróvá I Genf, szeptember biccenti fejét és máris eltűnt, Titkárai utána. Az egész nem tartott negyven percig. Tíz óra elmúlt, féltizenegykor ülés a Sálié de la Réíormationban, a nagy ujságirótömeg kitódul a szállóból és két perc múlva hatalmas autótábor EGYEI NAPLÓ robog az újságírókkal a közgyűlési te­rem. a Hotel Victoria felé a hideg reg­gelben, amely majdnem olyan hűvös, mint egy angol külügyminiszteri sajtó­­fogadtatás. M. F. A kisebbségi kérdés a népszövetség ülésén Apportyi a kisebbségi panaszod sürgős letárgyalásái kívánja Délelőtt fél tiz. Hideg eső csepereg a tó partján s a Hotel Beau-Rivage előtt 'álmos arcú újságírók s ujságirónők gyü­lekeznek, s lassan befelé indulnak a szál­lodába, ahol, a földszinti rózsaszin-sza­­íónban Chamberlain angol külügyminisz­ter fogadja őket nemsokára egy tömeg­ben valamennyit. Ezt a szokást az angol1 delegáció ve­zette be a genfi konferencián két évvel ezelőtt, hogy elhárítsa a külön interjut­­kérök ostromát s egyúttal egy esetleges lapok közötti féltékenységet is. Egy kis különbség ezért mégis van a tavalyi és idei angol sajtófogadtatások között. Tavaly: Lord Parmoor. Macdo­nald és Henderson estélyi ruhában fo­gadták a lapok képviselőit a ragyogó termekben, késő este, diner után s örök­ké emlékezetes marad mindenki számá­ra Macdonald ezüstös, szép férfifeje, amint remek szabású frakkjában, szi­varral a szájában osztott jobbra és bal­ra interjút, — kivétel nélkül mindenki­nek, szívélyesen, közvetlenül. . Azóta a helyzet megváltozott. Ma kö­nyörtelenek az újságírókkal szemben az angol delegációnál, pedig a külföldi la­pok éppen eléggé képviselve vannak. Ma jelent meg a Journal Officielben az itt ■akkreditált hírlapírók névsora s ebből megállapítható, hogy hivatalosan 300 és egynéhány lap képviseltette magát a genfi konferencián. Elsősorban természetesen a francia lapok szerepelnek 44 kiküldött munka­társsal, de utánuk mindjárt a németek következnek 32 külön tudósítóval, noha Németország még ma sem tagja a Nép­­szövetségnek. Az angol lapokat, 26, a svájciakat 31 újságíró képviseli. Ez a tarka tömeg mind ott kavargóit a Hotel Beau-Rivage előtt az őszi hideg esőben, de pont féltizkor már szép rendben együtt ül az egész társaság a rózsaszin­­szalónban, ahol pár perccel féltiz után megjelenik Austen Chamberlain angol külügyminiszter, két titkár kíséretében, fekete zakója, sötétszinü nyakkendőjé­vel már legendássá vált a közgyűlésen s igazgyöngy nyakkendőtűje pedig egyenesen iskolát csinált. Legtipikusabb (képviselője az angol »gentlemanének. Géniből jelentik : A népszövet­ségi tanács ülésén hétfőn délelőtt tizenegy órakor tartotta meg be­szédét Apportyi Albert gróf, aki Magyarország gazdasági ujjáépi­­téséröl és a kisebbségi kérdésről beszélt. A szanálási kérdéssel kapcsolatban örömének adott ki­fejezést, hogy Smith Jeromos nép­­szövetségi főbiztos jelentésében megállapította a magyarországi szanálás teljes sikerét, azonban szükségesnek taitotta kiemelni, hogy a magyar nép nem riad vissza a legsúlyosabb áldozatok­tól sem a szanálás é.-dekében. A kisebbségi kérdésről szólva kije­lentette, hogy e tekintetben a népszövetség munkássága nem ered ményezte a kisebbségek megnyug­vását. A kisebbségi kérdés kezelése még mindig hiányos és ezért Appo­­nyi javasolta, hogy 1. A Népszö­vetség tegye tehetővé, hogy az egy­házi szövetségek és hasonló jelen­tőségű gazdasági és egyéb szövet­ségek petíciói közvetlenül a Népszö­vetség tanácsa elé kerüljenek anél­kül, hogy erre nézve, előzetesen a hármasbizottság döntene, 2. a petí­ciók kapcsán hallgasa meg a Népszövetség a kisebbségek képvise­lőit és 3. jogi kérdésekben kérje a N'pszövetség a hágai nemzetközi törvényszék döntését. Beszélt ezután Apponyi a genfi jegyzőkönyvről és kijelentette, hogy bár erköl­csileg köteles lenne a genfi jegy­zőkönyvet adoptálni, miután ő is ott volt annak megteremtésénél, azonban koncedálni kell, hogy azóta lényegesen megváltozott a hangulat Európában, arri érthe­tővé teszi a genfi jegyzőkönyv elvetését, bár Magyarország szívesen látná annak megvalósu­lását. Jugoszláv-görög tárgyalások Genfben A jugoszláv és görög delegáció között állandóan folynak a tár­gyalások Genfben. A görög dele­gáció a P.ingalos-kormány inten­ciói szerint igyekszik a Balkán­­államok szövetségi hálózatát ki­építeni, amit Jugoszlávia nem akar magáévá tenni, illetve súlyos ki­kötésekkel igyekszik annak meg­valósítását megnehezíteni. így többek közt azt kívánja a jugosz­láv delegáció, hogy a Gyevgyelia- Szaloniki i vasutvonalna Görögor­szágban fekvő mintegy 80 kilomé­teres részét jugoszláv érdekeltség vegye üt, amibe viszont Görög­ország nem hajlandó beleegyezni. A jugoszláv delegáció körében bizonyos kedvetlenséget idéznek elő a román és görög delegáció között folyó tárgyalások, ame­lyekkel Románia act akarja elérni, hogy a szaloniki-i kikötőben lehető­leg a maga részére is szabad zónái biztosítson. Mossul Törökország Verdunje A Mussol-kérdés tárgyalása min­den jel szerint súlyos feladat elé fogja a Népszövetséget állítani. Törökország genfi delegációjának vezetője kijelentette, hogy Török orszáy Mossult második Verdunként tekinti, mint az ország biztonsá­gának és nyugalmának legfőbb biztosítékát. A külügyminiszteri konferencia a Rajna-paktumot fogja tárgyalni Lengyelország külön választott bírósági szerződést kot a németekkel — Mussolini is résztvesz a konfexencián Amint belép a szalonba, könnyed fő­hajtással üdvözli az egybegyűlteket, majd leül az előre odákészitett kis ró­zsaszín empir-divánra, keresztbeteszi lá­bait, zsebéből arany cigarettatárcát vesz ki, felteszi jobbszemére feketezsinóros monokliját s tárcájából kivesz egy kö­zönséges — Satot. (Húszat adnak belőle egy frankért a genfi trafikokban!) Az­után beszélni kezd. De nem mond semmi újat, vagy olyat, amit már tegnapi be­szédében el nem mondott volna, Anglia a békét akarja, egész Európában, az egész világon. Erre egyelőre a leghe­lyesebb a garanciapaktum megkötése. Kész Németországgal közvetlenül is tár­gyalni, a meghívó Stresemannak a közel ■jövőben már el is megy. Reméli a közeli megegyezést. Pont. Szünet. Chamberlain mereven maga elé néz, uj cigarettára gyújt s lassan engedi ki a füstöt orrán keresztül. Ezután jöhetnek a kérdések. Minden­kinek van joga kérdéseket intézni a kül­ügyminiszterhez. Viszont a külügyminiszternek nem kötelessége mindegyikre válaszolni. fis hangzanak egymásután a kérdé­sek, egyik merészebb, a másik szeré­nyebb és hangzik a stereotip válasz hi­degen, mereven, majdnem mindegyikre egyformán: — Nem kívánok erre a kérdésre vá­laszolni. Azután csönd, majd mindig ritkább és ritkább, bátortalaabnb és bátortalanabb kérdések. Végre teljes csönd. — Nincs több? — kérdezi hirtelen Chamberlain. Válasz nincs. Az angol külügyminisz­ter hirtelen felemelkedik, hidegen meg. Berlinből jelentik: Most már bi­zonyos, hogy a biztonsági paktum dolgában a külügyminiszteri konfe­rencián Stresemann birodalmi kül­ügyminiszteren kívül Luther kancel­lár és Schiele belügyminiszter is részt fog venni. Ez a fordulat Luther kancellár határozott kívánságára ■következett be, aki kijelentette, hogy nem engedi magát kétszínű politika számára felhasználtatni és a német nemzeti párt vagy támogatja a ka­binet külpolitikáját, vagy lépjen ki a kormányból. De Margerie francia nagykövet a hét legelején fogja átnyújtani a Wil­helmstrassen a szövetségesek meg­hívását. A Tägliche Rundschau, a mely közel áll Stresemannhoz, hét­fői számában azt írja, hogy ennek az összejövetelnek sokkal nagyobb a jelentősége, semmint általában hi­szik és hogy megelőzőleg a német szövetségi államok kormányainak megfelelő befolyást kell biztosítani a hozandó határozatokra. A külügymi­niszterek tanácskozásának tárgyáról Stresemann lapja úgy vélekedik, hogy csupán a nyugati határra vonatkozó biztonsági paktumra fog szorítkozni, minthogy a szövetséges hatalmak jogi szakértői a londoni konferen­cián szintén csak ezt a kérdést vi­tatták meg. Mihelyt a német biro­dalmi miniszterek visszatérnek a felszabadult területekről, a birodal­mi kormány minisztertanácson fogia megvitatni a külügyminiszteri kon­ferenciával összefüggő kérdéseket. Az a jelentés, amelyet Gauss mi­niszteri igazgató a londoni jogi tár­gyalásokról Stresemann és Luther elé terjesztett, mindenkit meggyő­zött arról, hogy a londoni konferen­cián megállapított jogi elvek megfe­lelő alapot szolgáltatnak a szóbeli tárgyalásokra, amelyeken a Rajna­­paktum megszövegezésére kerül a sor. Kétségtelenül ilyen értelemben fog dönteni a birodalmi miniszterta­nács, azután összehívja a birodalmi gyűlés külügyi bizottságát és a né­met szövetségi államok miniszter­­elnökeit, hogy velük minden külpo­litikai vonatkozású kérdést megvi­tasson, mert kész programmal akar a külügyminiszteri konferencián megjelenni. Mussolini is aláírja a meghívót Az olasz kormánytól jegyzék ér­kezett Briandhoz azzal a meghivó-5. oldal. val kapcsolatosan, amelyet Strese­mann német birodalmi külügymi­niszterhez intéznek. Mussolini érté­sére adja Briandnak, hog" a német kormányhoz szóló jegyzékei mint meghívó állam szintén aláírja, mi­vel Olaszország is részt kivan venni a biztonsági paktum konfercnicájá­­ban. A iengyeiek és csehszlovákok is résztvesznek a konferencián Jules Sauerwein, a Main Genfbe küldött munkatársa, beszélt Skrins­­hy lengyel külügyminiszterrel, aki elmondta, hogy az utóbbi időben nagy megelégedésére tapasztalhatta Chamberlainnel folytatott tanácsko­zásaiból, hogy az angol külügymi­niszter sem látja biztosítottnak Eu­rópa békéjét, ha Lengyelország nem csatlakozik a garanciákhoz. A len­gyel külügyminiszter biztosra veszi, how Chamberlain minden befolyá­sával azon lesz, hogy a német biro­dalom választott bírósági szerződést kössön Lengyelországgal. Most már biztosítottnak látszik, hogy Lengyel­­ország és Csehszlovákia képviselői is részt fognak venni a külügymi­niszteri konferencián. Az Éclair is fontosnak tartja, hogy Csehországot .és Lengyelországot belevonják a paktumtárgyalásokba. Franciaország számára — írja a lap — nem kevésbé fontos a biztonság a Visztulánál, mint a Rajnán. -------------- — ■ —... Vágiék botrányt rendeztek a magyar szocialisták nagygyűlésén A Vági-párt tizennégy tagját letartóztatták Budapestről jelentik: Vasárnap délután a szociáldemokrata párt vi­haros és izgalmas nagygyűlést tar­tott a Főherceg Sándor-uccai régi képviselőházban. A gyűlést szokat­lanul nagy érdeklődés előzte meg, mivá| a pártvezetőség itt akart be­számolni a marseillei kongresszus eseményeiről. A munkások tömegei zsúfolásig megtöltötték a régi kép­viselőház üléstermét, de a gyűlés hallgatósága közé befurakodott mintegy ötven Vági-párti fiatalem­ber is. Háromnegyed háromkor a karzatról hirtelen röpiratesö árasz­totta el a földszintet. Ezek a röptra­­tok a Vági-pártnak a marseillei kon­gresszuson kifejtett tevékenységéről számoltak be. — Le az árulókkal! Kommunisták! A kormány bérencei! — hallatszott kórusban a karzaton meghúzódó vági'sták felé, amire ezek Vágit kezdték éljeneznu Már-már tettlegességre került a sor a két párt iölizgult hívei között, amikor negyedóra hosszat tartó vi­har után a gyűlésen jelenlevő rendőr­tisztviselő távozásra szólította fel a rendzavarokat. A rend azonban még ekkor sem állt helyre, mire a rendőr­ség tizennégy Vági-párti rendzava­rát eltávolított és letartóztatott. A gyűlésen ezután dr. Györki Imre referált a marseillei kongresz­­szusról, majd beszélt a belpolitikai állapotokról és amikor Beniczky Ödön elitéléséről szólt, a gyűlés kö­zönsége percekig éltette Beniczkyt. A gyűlés ezután rendben ért véget. A letartóztatott Vági-párti agitá­torok, köztük Vájná Gézát és Krieszl Ferencet, a pártnak jelenlegi veze­tőit hétfőn hallgatta ki a rendőrsé­gen dr. Schweinitzer József rendőr­­kapitány. Tekintettel, arra, hogy Vági István le van tartóztatva, a gyűlésen a Vági-párt tagjai a ható­sági intézkedések és bírói rendelke­zések ellen akartak tüntetni, a rendőrség a bírósági ténykedések kritizálását látja a Vági érdekében kifejtett agitációban. Azt is tnegálla-

Next

/
Thumbnails
Contents