Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-15 / 247. szám
lQ^^sjeptember^S.___________ BÄCSM Chamberlain tömeginterjuja háromszáz újságíróvá I Genf, szeptember biccenti fejét és máris eltűnt, Titkárai utána. Az egész nem tartott negyven percig. Tíz óra elmúlt, féltizenegykor ülés a Sálié de la Réíormationban, a nagy ujságirótömeg kitódul a szállóból és két perc múlva hatalmas autótábor EGYEI NAPLÓ robog az újságírókkal a közgyűlési terem. a Hotel Victoria felé a hideg reggelben, amely majdnem olyan hűvös, mint egy angol külügyminiszteri sajtófogadtatás. M. F. A kisebbségi kérdés a népszövetség ülésén Apportyi a kisebbségi panaszod sürgős letárgyalásái kívánja Délelőtt fél tiz. Hideg eső csepereg a tó partján s a Hotel Beau-Rivage előtt 'álmos arcú újságírók s ujságirónők gyülekeznek, s lassan befelé indulnak a szállodába, ahol, a földszinti rózsaszin-szaíónban Chamberlain angol külügyminiszter fogadja őket nemsokára egy tömegben valamennyit. Ezt a szokást az angol1 delegáció vezette be a genfi konferencián két évvel ezelőtt, hogy elhárítsa a külön interjutkérök ostromát s egyúttal egy esetleges lapok közötti féltékenységet is. Egy kis különbség ezért mégis van a tavalyi és idei angol sajtófogadtatások között. Tavaly: Lord Parmoor. Macdonald és Henderson estélyi ruhában fogadták a lapok képviselőit a ragyogó termekben, késő este, diner után s örökké emlékezetes marad mindenki számára Macdonald ezüstös, szép férfifeje, amint remek szabású frakkjában, szivarral a szájában osztott jobbra és balra interjút, — kivétel nélkül mindenkinek, szívélyesen, közvetlenül. . Azóta a helyzet megváltozott. Ma könyörtelenek az újságírókkal szemben az angol delegációnál, pedig a külföldi lapok éppen eléggé képviselve vannak. Ma jelent meg a Journal Officielben az itt ■akkreditált hírlapírók névsora s ebből megállapítható, hogy hivatalosan 300 és egynéhány lap képviseltette magát a genfi konferencián. Elsősorban természetesen a francia lapok szerepelnek 44 kiküldött munkatárssal, de utánuk mindjárt a németek következnek 32 külön tudósítóval, noha Németország még ma sem tagja a Népszövetségnek. Az angol lapokat, 26, a svájciakat 31 újságíró képviseli. Ez a tarka tömeg mind ott kavargóit a Hotel Beau-Rivage előtt az őszi hideg esőben, de pont féltizkor már szép rendben együtt ül az egész társaság a rózsaszinszalónban, ahol pár perccel féltiz után megjelenik Austen Chamberlain angol külügyminiszter, két titkár kíséretében, fekete zakója, sötétszinü nyakkendőjével már legendássá vált a közgyűlésen s igazgyöngy nyakkendőtűje pedig egyenesen iskolát csinált. Legtipikusabb (képviselője az angol »gentlemanének. Géniből jelentik : A népszövetségi tanács ülésén hétfőn délelőtt tizenegy órakor tartotta meg beszédét Apportyi Albert gróf, aki Magyarország gazdasági ujjáépitéséröl és a kisebbségi kérdésről beszélt. A szanálási kérdéssel kapcsolatban örömének adott kifejezést, hogy Smith Jeromos népszövetségi főbiztos jelentésében megállapította a magyarországi szanálás teljes sikerét, azonban szükségesnek taitotta kiemelni, hogy a magyar nép nem riad vissza a legsúlyosabb áldozatoktól sem a szanálás é.-dekében. A kisebbségi kérdésről szólva kijelentette, hogy e tekintetben a népszövetség munkássága nem ered ményezte a kisebbségek megnyugvását. A kisebbségi kérdés kezelése még mindig hiányos és ezért Apponyi javasolta, hogy 1. A Népszövetség tegye tehetővé, hogy az egyházi szövetségek és hasonló jelentőségű gazdasági és egyéb szövetségek petíciói közvetlenül a Népszövetség tanácsa elé kerüljenek anélkül, hogy erre nézve, előzetesen a hármasbizottság döntene, 2. a petíciók kapcsán hallgasa meg a Népszövetség a kisebbségek képviselőit és 3. jogi kérdésekben kérje a N'pszövetség a hágai nemzetközi törvényszék döntését. Beszélt ezután Apponyi a genfi jegyzőkönyvről és kijelentette, hogy bár erkölcsileg köteles lenne a genfi jegyzőkönyvet adoptálni, miután ő is ott volt annak megteremtésénél, azonban koncedálni kell, hogy azóta lényegesen megváltozott a hangulat Európában, arri érthetővé teszi a genfi jegyzőkönyv elvetését, bár Magyarország szívesen látná annak megvalósulását. Jugoszláv-görög tárgyalások Genfben A jugoszláv és görög delegáció között állandóan folynak a tárgyalások Genfben. A görög delegáció a P.ingalos-kormány intenciói szerint igyekszik a Balkánállamok szövetségi hálózatát kiépíteni, amit Jugoszlávia nem akar magáévá tenni, illetve súlyos kikötésekkel igyekszik annak megvalósítását megnehezíteni. így többek közt azt kívánja a jugoszláv delegáció, hogy a Gyevgyelia- Szaloniki i vasutvonalna Görögországban fekvő mintegy 80 kilométeres részét jugoszláv érdekeltség vegye üt, amibe viszont Görögország nem hajlandó beleegyezni. A jugoszláv delegáció körében bizonyos kedvetlenséget idéznek elő a román és görög delegáció között folyó tárgyalások, amelyekkel Románia act akarja elérni, hogy a szaloniki-i kikötőben lehetőleg a maga részére is szabad zónái biztosítson. Mossul Törökország Verdunje A Mussol-kérdés tárgyalása minden jel szerint súlyos feladat elé fogja a Népszövetséget állítani. Törökország genfi delegációjának vezetője kijelentette, hogy Török orszáy Mossult második Verdunként tekinti, mint az ország biztonságának és nyugalmának legfőbb biztosítékát. A külügyminiszteri konferencia a Rajna-paktumot fogja tárgyalni Lengyelország külön választott bírósági szerződést kot a németekkel — Mussolini is résztvesz a konfexencián Amint belép a szalonba, könnyed főhajtással üdvözli az egybegyűlteket, majd leül az előre odákészitett kis rózsaszín empir-divánra, keresztbeteszi lábait, zsebéből arany cigarettatárcát vesz ki, felteszi jobbszemére feketezsinóros monokliját s tárcájából kivesz egy közönséges — Satot. (Húszat adnak belőle egy frankért a genfi trafikokban!) Azután beszélni kezd. De nem mond semmi újat, vagy olyat, amit már tegnapi beszédében el nem mondott volna, Anglia a békét akarja, egész Európában, az egész világon. Erre egyelőre a leghelyesebb a garanciapaktum megkötése. Kész Németországgal közvetlenül is tárgyalni, a meghívó Stresemannak a közel ■jövőben már el is megy. Reméli a közeli megegyezést. Pont. Szünet. Chamberlain mereven maga elé néz, uj cigarettára gyújt s lassan engedi ki a füstöt orrán keresztül. Ezután jöhetnek a kérdések. Mindenkinek van joga kérdéseket intézni a külügyminiszterhez. Viszont a külügyminiszternek nem kötelessége mindegyikre válaszolni. fis hangzanak egymásután a kérdések, egyik merészebb, a másik szerényebb és hangzik a stereotip válasz hidegen, mereven, majdnem mindegyikre egyformán: — Nem kívánok erre a kérdésre válaszolni. Azután csönd, majd mindig ritkább és ritkább, bátortalaabnb és bátortalanabb kérdések. Végre teljes csönd. — Nincs több? — kérdezi hirtelen Chamberlain. Válasz nincs. Az angol külügyminiszter hirtelen felemelkedik, hidegen meg. Berlinből jelentik: Most már bizonyos, hogy a biztonsági paktum dolgában a külügyminiszteri konferencián Stresemann birodalmi külügyminiszteren kívül Luther kancellár és Schiele belügyminiszter is részt fog venni. Ez a fordulat Luther kancellár határozott kívánságára ■következett be, aki kijelentette, hogy nem engedi magát kétszínű politika számára felhasználtatni és a német nemzeti párt vagy támogatja a kabinet külpolitikáját, vagy lépjen ki a kormányból. De Margerie francia nagykövet a hét legelején fogja átnyújtani a Wilhelmstrassen a szövetségesek meghívását. A Tägliche Rundschau, a mely közel áll Stresemannhoz, hétfői számában azt írja, hogy ennek az összejövetelnek sokkal nagyobb a jelentősége, semmint általában hiszik és hogy megelőzőleg a német szövetségi államok kormányainak megfelelő befolyást kell biztosítani a hozandó határozatokra. A külügyminiszterek tanácskozásának tárgyáról Stresemann lapja úgy vélekedik, hogy csupán a nyugati határra vonatkozó biztonsági paktumra fog szorítkozni, minthogy a szövetséges hatalmak jogi szakértői a londoni konferencián szintén csak ezt a kérdést vitatták meg. Mihelyt a német birodalmi miniszterek visszatérnek a felszabadult területekről, a birodalmi kormány minisztertanácson fogia megvitatni a külügyminiszteri konferenciával összefüggő kérdéseket. Az a jelentés, amelyet Gauss miniszteri igazgató a londoni jogi tárgyalásokról Stresemann és Luther elé terjesztett, mindenkit meggyőzött arról, hogy a londoni konferencián megállapított jogi elvek megfelelő alapot szolgáltatnak a szóbeli tárgyalásokra, amelyeken a Rajnapaktum megszövegezésére kerül a sor. Kétségtelenül ilyen értelemben fog dönteni a birodalmi minisztertanács, azután összehívja a birodalmi gyűlés külügyi bizottságát és a német szövetségi államok miniszterelnökeit, hogy velük minden külpolitikai vonatkozású kérdést megvitasson, mert kész programmal akar a külügyminiszteri konferencián megjelenni. Mussolini is aláírja a meghívót Az olasz kormánytól jegyzék érkezett Briandhoz azzal a meghivó-5. oldal. val kapcsolatosan, amelyet Stresemann német birodalmi külügyminiszterhez intéznek. Mussolini értésére adja Briandnak, hog" a német kormányhoz szóló jegyzékei mint meghívó állam szintén aláírja, mivel Olaszország is részt kivan venni a biztonsági paktum konfercnicájában. A iengyeiek és csehszlovákok is résztvesznek a konferencián Jules Sauerwein, a Main Genfbe küldött munkatársa, beszélt Skrinshy lengyel külügyminiszterrel, aki elmondta, hogy az utóbbi időben nagy megelégedésére tapasztalhatta Chamberlainnel folytatott tanácskozásaiból, hogy az angol külügyminiszter sem látja biztosítottnak Európa békéjét, ha Lengyelország nem csatlakozik a garanciákhoz. A lengyel külügyminiszter biztosra veszi, how Chamberlain minden befolyásával azon lesz, hogy a német birodalom választott bírósági szerződést kössön Lengyelországgal. Most már biztosítottnak látszik, hogy Lengyelország és Csehszlovákia képviselői is részt fognak venni a külügyminiszteri konferencián. Az Éclair is fontosnak tartja, hogy Csehországot .és Lengyelországot belevonják a paktumtárgyalásokba. Franciaország számára — írja a lap — nem kevésbé fontos a biztonság a Visztulánál, mint a Rajnán. -------------- — ■ —... Vágiék botrányt rendeztek a magyar szocialisták nagygyűlésén A Vági-párt tizennégy tagját letartóztatták Budapestről jelentik: Vasárnap délután a szociáldemokrata párt viharos és izgalmas nagygyűlést tartott a Főherceg Sándor-uccai régi képviselőházban. A gyűlést szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg, mivá| a pártvezetőség itt akart beszámolni a marseillei kongresszus eseményeiről. A munkások tömegei zsúfolásig megtöltötték a régi képviselőház üléstermét, de a gyűlés hallgatósága közé befurakodott mintegy ötven Vági-párti fiatalember is. Háromnegyed háromkor a karzatról hirtelen röpiratesö árasztotta el a földszintet. Ezek a röptratok a Vági-pártnak a marseillei kongresszuson kifejtett tevékenységéről számoltak be. — Le az árulókkal! Kommunisták! A kormány bérencei! — hallatszott kórusban a karzaton meghúzódó vági'sták felé, amire ezek Vágit kezdték éljeneznu Már-már tettlegességre került a sor a két párt iölizgult hívei között, amikor negyedóra hosszat tartó vihar után a gyűlésen jelenlevő rendőrtisztviselő távozásra szólította fel a rendzavarokat. A rend azonban még ekkor sem állt helyre, mire a rendőrség tizennégy Vági-párti rendzavarát eltávolított és letartóztatott. A gyűlésen ezután dr. Györki Imre referált a marseillei kongreszszusról, majd beszélt a belpolitikai állapotokról és amikor Beniczky Ödön elitéléséről szólt, a gyűlés közönsége percekig éltette Beniczkyt. A gyűlés ezután rendben ért véget. A letartóztatott Vági-párti agitátorok, köztük Vájná Gézát és Krieszl Ferencet, a pártnak jelenlegi vezetőit hétfőn hallgatta ki a rendőrségen dr. Schweinitzer József rendőrkapitány. Tekintettel, arra, hogy Vági István le van tartóztatva, a gyűlésen a Vági-párt tagjai a hatósági intézkedések és bírói rendelkezések ellen akartak tüntetni, a rendőrség a bírósági ténykedések kritizálását látja a Vági érdekében kifejtett agitációban. Azt is tnegálla-
