Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-15 / 247. szám

12 OLDAL * ÄRA V% DINÁR PoStarina plalena 247. szám nirlap-előfizetési irodája XXVI. évfolyam Szubotica, KEDD 1925 szeptember 15. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Sos3Ía Fonciére-paleta) Telefon szám: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10. Előfizetési ár negyedévre ISO dia. Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) A fékéi’,esi magyarok Feketicsen nem történt nagyje­lentőségű dolog s a feketicsi ese­ményről mégis ezen a helyen kel! megemlékezni. Fel sem volt lobo­gózva a község, harang se zúgott, mozsárágyu se bömbölt, nem kel­lett „összpontosítani" a csend r­­séget, nem installáltak jegyzőt, mégcsak képviselői beszámolót sem tartottak. Feketicsen mégis nagyjelentőségű, emlékezetes és példaadó esemény ment végbe: afeketicsi magyarok megmentették a feketicsi magyar iskolát. Az iskola kormányhatósági sta­tútumai szerint a nyár elején kel­lett volna megtörténni a behatá­soknak. Ki tudott róla Feketicsen ? Senki. A magyar iskola első osz­tályába alig jelentkezett annyi kis magyar gyerek, amennyi három padba elfér. A beiratások termi­nusa lejárt, kevés növendéket Ír­tak be; az a veszély fenyegetett, hogy megszüntetik a feketicsi ma­gyar elemi iskolát. A feketicsi magyarok azonban nem tudtak beletörődni abba, hogy amikor százakra megy a magyar tankö­teles gyerekek száma, akkor egy talán kellően közhírré sem tett rendelet, egy elmulasztott határidő miatt ne járhassanak a magyar gyerekek magyar iskolába. A fe­keticsi magyarok felszedelőzködtek és derék képviselőjük segítségé­vel elindultak Beogradba. A köz­­oktatásügyi miniszter kegyesebb volt, mint a paragrafusok. Meg­hallgatta a kérésüket s megen­gedte, hogy a rendelettől eltérően az iskolaév kezdetén is beirathas­­sáka feketicsi magyar nemzetiségű szülők gyermekeiket az iskolába. Pór nap alatt többszáz magyar gyerek jelentkezett az iskolába; — a veszély elmúlt, afeketicsi magyar iskolában mér folyik a tanítás. A feketicsi példa nem egyedül­álló. Csak a feketicsiek lelkes agi­litása áll egyedül. Hány magyar iskolát veszítettünk el mi magunk, mert amit alkotmány, törvény, miniszter, iskolaigazgató megha­gyott a mi kezünkön, azt tunya­sággal és közömbösséggel magunk vesztettük el. Hány cikket kellett a magyar sajtónak harcba küldeni a noviszadi magyar osztályokért, a sombori magyar gimnáziumért, a topolai magyar polgári iskoláért — most a suboticai zárda magyar osztályai viaskodnak az életért, — pedig nem kell hozzá pénz, nem kell hozzá felelősségvállalás, nem kell hozzá elszántság, csak annyi kötelességérzet kell, hogy éljünk a megadott joggal, hogy használ­juk fel az engedélyezett kedvez­­£ényt s megmentjük vele meg­maradt magyar iskoláinkat. A feketicsi példa az önsegély példája. Hozzá keil szoknunk, rá kel! magunkat nevelnünk, hogy élni tudjunk a minket megillető jog­gal. Az utolsó évek politikai tét­lensége s eredménytelensége lelki tunyaságot neveltek ki a magyar­ság tömeglelkéoen. Irtózunk min­den helytállástól, reszketünk min­den felelősségvállalástól, fázunk minden aktivitástól. Érthető ez a huzódozás, ha po ilikai küzdel­mekbe kellene beavatkoznunk, ha félnünk kellene a győzők bosszú­dtól s a legyözöttek sorsatok De minderről most nincs szó. A fe­keticsi példa csak arra figyel­meztet, a magyarságnak élni kell azzal a joggal, amit az alkotmány megadott neki s aminek zavarta­lanságát biztosítja is az uralom. Mert ha elszokunk attól, hogy éljünk kétségtelen jogunkkal, mi­nek akkor több jogért, több bé­kességért, nagyobb darab ke­nyérért küzdeni ? Ha a meglévő joggal sem tudunk vagy merünk élni, ha nem tudjuk, vagy nem merjük birtokba venni azt a te­rületet, amit akár a jog, akár a A minisztertanács hétfőn délelőtt ülést tartott, amelyen elsősorban a Nyegus-ünnepségek előkészítésével foglalkoztak. A minisztertanács el­határozta, hogy Makszimovics Bó­­zsó belügyminiszter, Sztojadinovics Milán pénzügyminiszter és Trifuno­­vics Dusán hadügyminiszter kedden utaznak Pécsre, ott rósztvesznek a király hivatalos fogadtatásán és on­nan autón kiséri el őfelségét Cetin­­jébe. A kormány többi tagja szer­dán este indul el Beogradból Split­­be, ahonnan hajón utaznak Cetinié­­be. Krajacs kereskedelmi miniszter referátuma alapján foglalkozott a minisztertanács a horvát-szlavon gazdasági egyesület szanálásának kérdésével is, de a döntést elha­lasztotta arra az időre, amikor a kormány valamennyi tagja együtt lesz. Ebben az ügyben egyébként szükség van a pénzügyi bizottság döntésére is, miután nagyobb ösz­­szeg folyósításáról van szó. A Radics-párt vezetőségé­nek intervenciója a minisztériumokban Hétfőn Beogradba érkeztek a Ra­­dicsrpárt vezetősége részéről Prc­­davec, dr. Kosutits és dr. Pernar és külömböző ügyek elintézése végett interveniáltak az egyes minisztériu­mokban. A Radics-párt vezetősége tudvalevőleg határozatot hozott, a mellyel a párt képviselőtagjainak megtiltotta, hogy a kormánynál bár­milyen ügyben közbenjárjanak és ezt a jogot a pártvezetőségnek tar­totta fenn. A Radics-párt vezetösé­méltányosság, akár a taktikai szempontok jelölnek ki számunkra, akkor minek küzdeni, minek dol­gozni, minek áldozatokat hozni és felelősségeket vállalni tovább ? A faj életképessége, kultúrájához való ragaszkodásának szívóssága mutatkozik meg abban az aktivi­tásban, mellyel az önsegély pa rancsait vállalni és teljesíteni tudjuk. A feketicsi példa azt bizonyitja, hogy még nem szabad minden reményt elveszítenünk. Lehet még bízni, szabad még remélni, bűn lenne még kétségbeesni. Fá­sultság üli meg a lelkeket s zsib­­basztja el a maradék energiát. De van még jelenség, amiben ez eleiakarat mutatkozik meg. A fe­keticsi magyarok lelkessége, hű­séges fajszeretete, eleven agili­tása, becsületes helytállása nem lehet a magyarság kisebbségi küzdelmében egyedülálló jelen­ség. S akkor sikerük nem marad egyedülálló. ge ennek: a határozatnak értelmé­ben járt el, amikor a resszortmimsz­­tériumokban interveniált. A demokrata-klub ülése A demokrata klub hétfőn délelőtt konferenciát tartott Davidovics Lju­ba elnöklete alatt. A konferencián a politikai helyzetet vitatták meg, különös tekintettel a muzulmán-párt főbizottságának rezoluciójára, ame­lyet a demokraták megelégedéssel fogadtak, mert az első lévésnek te­kintik a demokraták és muzulmánok végleges fúziója leié. Demokrata kö­rökben remélik, hogy a muzulmá­nok vallási sérelmeinek eliminálása után, amire kilátás van, a muzul­mán-párt külön vallási jellegének fenntartása szükségtelenné válik és igy a fúziónak semmi akadálya nem lesz. A demokrata klub Davidovics Ljubát és Jojics Risztát, mint Mon­tenegróban megválasztott képvise­lőket bízta meg azzal, hogy a párt nevében résztvegyenek a Nyegus­­ünnepségeken. Az uj föderalista szövetség programmja A Zsjednica és a Radics-párti disszidensek uj ellenzéki zászló­bontásáról — amiről hétfő déli számunkban röviden megemlé­keztünk már — Splitből a követ­kező részleteket jelentik : Az ülé­sen a Zejednica részéről dr. Lor­­kovics, dr. Bazala, dr. Trumbics, dr. Polics és dr. Zsanics, a disszi­­dens Radics-pártiak közül pedig Urvies, Jagatics és Miklausics kép­viselők vettek részt. A gyűlést dr. Trumbics Ante nyitotta meg, aki megállapította, hogy a horvát nép az uj kormányban nem lat garanciát a horvát nemzeti ideálok megvalósítására. Ezután dr. Lor- Icovics Iván ismertette a horvát nép küzdelmeinek történetét és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a I orvát és a dalmáciai nép a megegyezés jelenlegi formáját nem helyesli, jagatics Máté Radios István következetlenségéről be­szélt és Uroics felszólalása is fő­képen erre szorítkozott. D . Z'iailics Mi'ovén ezután ha­tározati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja a horvát Jidra­­lista szövetségnek, mint pártnak a megalakítását és elhatározza külön parlamenti klubnak az alakitását is. A határozati javaslat ezután megállapítja az uj föderalista szö­vetség programmját, amely, főbb vonalaiban a következő : 1. Az SHS királyságot föderalista alapon kell berendezni. A horvát föderalista szövetség azt kívánja, , hogy az ügyek központi irányí­tása Beogradból történjék, de külön tartományi kormányzatok alakulja­nak. A horvátországi tartomány­hoz Horvátországon kivül Szlavó­nia, Isztria, Dalmácia és a dalmét szigetek, végül Muraköz tartozna és az élén bán állana, aki felelős volna a horvát szábornak. Pénzügyi és gazdasági tekintetben Horvát­ország részére teljes függetlenséget követel a föderalista szövetség. 2. A kormánynak nemzetinek és demokratának kell lennie. 3. Mivel az ország parasztállam, ezért az állam berendezésének pa­­rasztjclleget kell adni. A negyedik pont az iparos- és kereskedőosztály törvényhozási és közigazgatási utón való támoga­tását követeli, az ötödik a halá­szat és tengerészet fejlesztéséről beszél, a hatodik a munkásosztály intézményes védelmét, a hetedik a társadalmi egyesületek és szer­vezetek egyenlőségét, a nyolcadik okszerű közegészségügyi politikát, a kilencedik a népoktatás fejlesz­tését, végül a tizedik az egyházak egyenjogúságát és a lelkiismeret szabadságát követeli. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Nincsics tárgyalásai Rentis görög külügyminiszterrel A párisi Echo de Paris közölte, hogy Nincsics külügyminiszter hosszabb barátságos megbeszé­lést folytatott Rentis görög kül­ügyminiszterrel. A lap szerint a két államférfi tanácskozása a juge­­szláv-görög tárgyalások felújítá­sának bevezetése és kilátás van rá, hogy a két ország között a megegyezés létrejön egy balkáni biztonsági szerződés alapján, Beogradban a párisi lap hire igen jó hatást tett. Politikai kö' A horvát föderalista szövetség Horvátország pénzügyi és gazdasági függetlenségét követeli A spliti nagygyűlés jóváhagyta az uj horvát párt programját A demokraták és muzulmánok fúziója nem került le a napirendről

Next

/
Thumbnails
Contents