Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-13 / 245. szám
16, oldal BACS MEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 13. A szerb kisebbség Romániában Ferenez József a Szerb-Vajdaság naggvajdája Szerb iskolák és eguházvagyon kisajátítása Irta : Osztie Andor (Temesvár) A temesvári szerb püspökség vikáriusa hivatala most fejezte be a romániai Bánság szerb lakosságának egyházi népszámlálását. A rendelkezésükre bocsátott adatok már csak azért is különös figyelmet igényelhetnek, mivel az országos népszámlálás alkalmával a romániai szlájvokat: a szerbeket, bolgárokat, horvátoikat, sokácokat és a tótokat individuálisan teljesen figyelmen kivíil hagyták. A szláv kisebbségek hivatalosan külön-külön nem szerepel a statisztikában, csak [mint »egyéb« nemzetiségek vannak egy 'kalap alatt összeszegezve. Érdekesnek tartjuk ezen alkalomból a 'romániai gör. kel. szerbekkel foglalkozni, í A török folytonos előnyomulása nagy .■tömegeket mozgat meg a Balkánon, akik )a legközelebbi országban kerestek oltalmat, s rajokban jelentkeztek a szomszéd hatalmas királyságában: Magyarországon. A magyar királyok is szívesen látták a jövevényeket, mert, bennük fegyvert forgató erőt kaptak, amelyet a folyton eiőnyomuló törökség eilen felhasznál thatnak.. Nemcsak otthon nyújtanak nekik, de bizonyos kiváltságokat is, •különösen egyházi ügyekben. Ilyenforjmán a Bánságban a gör. kel. vallás egylsére és színezete a szerb elnevezésen [tömörül. S ez annál inkább könnyebben jnjent, mert az egyházban eddig is az ó[bolgár volt a kanonizált nyelv, melybe ,‘uj tartalmat, s uj szint hozott be a szerbség. A szerbek első letelepülése óta kezdől'dik szerte Magyarországon ám sehol 'annyira, mint éppen a Bánságban, hogy [a gör. kel. egyházhoz tartozó népek, nádunk leginkább a románság, a szerb egyfház tagjaiként szerepelnek. Mivel pedig a törvényok is kedveztek, hogy a szerbek nemzeti egyéniségüket megtarthassák, a délvidéki románság, egyházközösségbe flép a jövevényekkel. Már most a roroán,-ságnak az ősi vallásához szító intelligen<sebb elemei, látván, hogy a magyar királyok adta privilégiumok úgyszólván kiváltságos helyzetet biztosítsanak abeván.dorló szerbségnek, szívvel, lélekkel csatlakoztak a délvidéken a szerb egyházhoz. Ezt a folyamatot csak kis részben ['bolygatja meg a reformáció, amely több: román családot olvasztott be a magyar ethnikai nemzet testébe, de a nép széles rétegeibe nem tudott behatolni: a tömegek továbbra is a napkeleti egvház tagjai maradnak, tehát a szerb egyházhoz tartoztak. A XVII. századbeli nagy szerb bevándorlás betetőzi az eddig, lassan megizmosodó processust. Az osztrák i uralom később nagyobb kiváltságokat biztosított a szerbeknek. A szabadságharc után kiadott császári pátens 1849 november 16-án megteremti a Szerb-Vajdasá!got és a Temesi-Bánságot. »Hogy birodalmunkban — igy szól a pátens, — a szerb nemzetnek nemzeti és történeti emlékeit tisztelő elismerésünket nyilvánítsuk, hajlandók vagyunk császári Cmiink mellé a »Szerb-Vajdaság nagvvajdája« elmet felvenni. A Vajdaság főnökének pedig az »alvajđa« elmet adjuk. Az Ausztriára nézve oly szerencsétlen lefolyású olasz háború után az osztrák császár 1860-ban hamarosan megszüntette a Szerb-Vajdaságot, melynek kormányzója gróf Coronini altábornagy volt és a három délvidéki vármegyét ismét visszacsatolták az anyaországhoz. — A XVII. századtól a muH század hatvanas évéig korlátlan hatalom volt a szerb egyház minden 'görög-keleti vallást: nép fölött a Bánságban. A szerb és román egyházak szétválása csak később következett be és különösen a zárdavagyonok miatt tömérdek pörre vezetett. Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Temes vármegye összlakossága, a két törvénvhatósápí ioirgal felruházott várossal: Temesvárral és Verseccel együtt 500.835 volt. Ebből szerb 54,817, bolgár és sokác 10.015. tót 2.594, horvát 741. Ugyanakkor Torontál vármegye lakossága 590.318 volt. A népesség, anyanyelv szerint így oszlik meg: ! 23.836 magyar, 176.582 német. 183.983 szerb, 87.662 román, 14.785 tót, 3.958 horvát és. 11.485 egyéb anyanyelvű, akik túlnyomó részben bolgárok. A régi Temes és Toroniál megyében az utolsó magyar népszámlálás szerint tehát őszszesen 238.800 szerb lakos volt. Temes vármegye lakossága a legújabb uépszíia {lás szerint Temesvár várossal együtt 511.143. A lakosság a- vármegyében nemzetiségek szerint a ‘ következő: magyar 70.795 (10,204 zsidóval 80.999), román 160.429, német 174.323, szerb 28.643, bolgár 9.692, szlovák 1974, zsidó 1908," sokác 961, horvát 741, cseh 167, cigány 3347, vegyes (sic) 1659. Temesvár város lakossága: magyar 34.481 (zsidó 8296), német 29.188, román 15.892, vegyes 3128, összesen: 82689. A kimutatásban nem szerepel a múlt évben Jugoszláviától Temes megyéhez csalóit községek lélekszámú. A Bánság kettéosztása folytán a temesvári .szerb püspökség áthelyezte székhelyét egyenlőre Nagykikindára. A temesvári, illetve romániai szerb egyházmegyét püspöki vikárius kormányozza. Az egyházmegye élén episcopalis ügyekben továbbra is dr. Létics György püspök áll. A vikárius Nikölics István, aki ritka nagy európai műveltséggel és lekötelező szivélvességgel érintkezik nemcsak híveivel, hanem Temesvár és a vármegye minden egyes lakójával. A püspöki heiynök az egyházi bizottságokkal felelős a legfelsőbb hatóságnak: a belgrádi patriarcha vezetése alatt álló szentszéknek. A bizottságok három részből állnak: szentszéki, közigazgatási és iskolai. A vikárius iroda vezetője: Kosztics Szíoboda titkár, aki a Nagykikindár, székelő dr. Létics György püspökkel is állandó érintkezésben van. A legutóbb megejtett egyházi népszámlálás szerint a romániai szerb kisebbség összes lélekszáma 44078 (öt év előtt, a szerbek kivonulásakor volt 49.035). A szerb egyházmegye három esperesi kerületre oszlik a kővetkező 1 énekszámmal: temesvári kerület 14177, az aradi 17443 és a szokolováci 12458. A szerb lakosság nem szerint: 21735 férfi és 22343 nő. A temes: Bánságban, valamint Krasső-Szörényben és Aradmegyében öszszesen 55 községben laknak a szerbek. Az ezer szerb lakosságon felüli községek a következők: Temesvár (Belváros, Gyúrva ros és Meha'a) 1640, Csene 1270, Dinnyés 1574, Ivánda 1004, Rudna 1007, Szerbszentmárton 1603. Varjas 1817, Kétfél 1308, Sárafaiva US. Nagyszentmikjós 1351, Németszentpéter 2047, Nagycsanád 1335, Fonlak 1024, Sztancsőia'Va 1018, Alsókupkő 1397. Szyinyica 1361, Szkolovác 1429 és Ómoldova 1778. Ezen kívül vannak még tekintélyesebb számú szerbek a következő községekben: Gád, Gyér. Német, Páráé, Szóka, T olvadta, Fény, Csák, Rornáuécsa, Dézsáníalva, Donía. Kisgáj, Monostorszenígyörgy, , Arad. Aradgáj, Monostor, Nagy iák. Temesnagyfalu, Pécska, Tornya, Kenéz, Királyfalva, Lttkácskő, Kisbecskerek, Péterfalva, Munar, Belobrcska, Divics. Néra-Aranyos, Lugovácz, Leczkovicza. Macsevics, Rádiuma és Pozsezsina. Az önálló parochiák száma 53. Azonkívül van négy zárda; a bezdini, szentgyorgyi, szlatica: és a báziási. Összesen 45, lelkész működik. Az egyházmegye egyetlen szerb hetilapja a »Glasnik«, melynek tulajdonosa a vikárius és szerkesztője Kosztics Szíoboda titkár. Az iskolák gör. kelet: szerb ícekez'itüek. A szokolováci esperesi kerületen kivüi mindenütt van elemi iskola . öszszesen 43 Iskola, 68 tanerővel, az elemi iskolákat 1948 tanuló látogatja. A szerbek középiskolákkal nem rendelkeznek Romániában. A tanulók középiskoláikat román állami iskolákban kénytelenek elvégezni, számuk 250. Felsőbb iskoláikat legnagyobbrészt Jugoszláviában hallgatják. A tanítók és lelkészek Jugoszláviából Is kapnak fizetési pótlékot, éppen úgy, mint a jugoszláv román tanítók és papok a román államtól, A két szomszédos államnak ez egy régebbi megállapodása. A román kormány azért a szokásos á'laral segélyben is részesíti a szerb egyház lelkészeit és tanítóit. Az agrárreform a szerb egyházi birtokokat is keményen sújtotta. Különösen az egyházközségek és a zárdák szenvedtek a törvény szigorú végrehajtása folytán. A kisajátítás alá került egyházi vagyon 7147 hold. amely a következőképpen oszlik meg: zárdavagyen 3685, egyházközségi 2948, hierarchiai alap - 277: metropolian i vagyon 198, Ágöra-Gál alap 31 és püspöki vagyon 7 hóid. Ezen egyházi 'vagyonokból expropriáltak 4646 holdat, úgy, hogy csak 2500 hold maradt vissza. Az egyházmegye vezetősége ezért perbe szállott, illetve feíiolyamodássa! élt s mosj nem sok reménységgel várja a bukaresti legfelső hatóság döntését. GALÉRIA Pečić Draguíin Davidovies-páríi demokrata Dr B&zaJa Jborvát zajednica — Engem Pribicsevics csapott el s most Radios sem akar visszavenni — Épitésügyi miniszter voltam, de csak most látom milyen rosszul van felépítve a kormány Lorkovics Iván disszidens Radics-párti A megegyezés akkor lesz igazi, ha maid mi kötjük meg Oberknezevics Szívó — Vége a strandnak s Temerinben sem lehet sirandéieiet teremteni
