Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-02 / 234. szám
4. oldal. BACSMEGYET NAPLÓ 1925. szeptember ~Z. A crepajai hitvesgyilkosság Egy földbirtokos síivenszuria feleségét Főtárgyalási a noviszadi Ítélőtáblán Ezévi január 13-án a bánáti kovacsicai járásban levő Crepaján nagy feltűnést keltő gyilkosság történt. A gyilkosságot a község legvagyonosabb gazdája : Jovanovics Ljuba követte el a felesége ellen. A Jovanovics-házaspár közt napirenden volt a veszekedés, mert az asszony házsárlos, veszekedő természetű volt. Január 13-án Jovanovics Ljuba elment 1/ijevics György crepajai köre-: maroshoz, aki neki 1500 dinárra! tartozott, ííijevics 1000 dinárt le is fizetett és arra kérte Jovanovicsot, hogy a hátralékra várjon kevés ideig. Jovanovics ezt meg is ígérte, de amikor hazament és feleségének odaadta az ezer dinárt, az szidalmazni kezdte, amiért halasztást adott, jovanovics Ljubát elhagyta a türelme, kést ragadott és, felesége szivébe szúrta, úgy hogy az asszony nyomban meghal!. Amikor jovanovics Ljuba tudatára ébredt cselekedetének, befogott a kocsijába, Pancsevöra ment, hogy az ügyészségnél jelentkezzék, de a csendőrség, még mielőtt Pancsevöra ért volna, letartóztatta. Májusban tárgyalta a pancsevói törvényszék Jovanovics Ljuba bűnügyét, aki azzal védekezett, hogy a bűncselekményt erős felindulásában követte eb A törvényszék a vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölésért öt évi börtönre Ítélte. A vádlott és az ügyész felebbezése folytán kedden tárgyalta az ügyet a novisadi felebbviteli bíróság Aranickiíanácsá. Az Ítélőtábla az ítélethozatalt szerdára halasztotta. Uraim, daloljunk! Ősszel mutatják be Mussolini drámáját Rómából jelentik: Az egyik milánói színház műsorára tűzte Bénító Mussolini-nak, az olasz miniszterelnöknek Uraim, daloljunk! cimii háromtelvonásos tragédiáját, amelyet a fasiszta-vezér — aki mint lírai költő és riporter kezdte pályafutását — 1920-ban irt. A darab első felvonása sötét kis térségen játszódik éjfélután, amikor a kiskávéház előtt gyertyavilágnál még három csavargó ül egy asztalkánál. Az egyik volt falusi tanító, akit életfilozófiája a semmittevésbe lökött, a másik az olasz szabadságharc veteránja, a harmadik az országutak lakója, aki minden közösségből régen kizárta magát. Lefekvés előtt ez a három alak mindig itt szokott összejönni a. kis kávéház előtt, hogy napi tapasztalataikat megvitassák. És itt várják meg az öreg vak zenészt is, aki Marioia leányával szokott eljönni és mielőtt néhány dalába fogna, azt kiáltja oda mindig: »Uraim — daloljunk!« Egy idő óta a kávéházban megjelenik egy gazdag, fiatal ur is, aki szemet vetett Mariolára, szakított eddigi szerelmével és csak Martosát kisérgeti. Marioia eleinte öreg atyjához húzódik, de hallgat a hízelgő, csábos szavakra, a méreg hatni kezd. A második felvonásban már nagy a barátkozás a csavargók és a gazdag ember között. Szívesen ülnek ennek vendéglátó, dús asztalánál. Közöttük Marioia. Vad vlgságbaii és zenebonában múlnak így az órák. a három csavargó és, a részeg muzsikus dalolva állnak tovább és ott hagyják Marioíát szerelmesével. Heves jelenetben tart až ostrom, kérőn és fenyegetőn, túl mindén józan meggondoláson és amikor a lány még se enged, a férfi vad búcsút vesz tőle, hogy örökre elmémen. »Ne menj, maradj« — zokog fel a lány és a függöny összecsap. A harmadik felvonásban már nagy az elidegenedés a lány és vaík atyja között, aki hiába kutatja okát, lilába keresi az idegent, aki közöttük ál. Most megjelenik a gazdag ur elhagyott kedvese és bosszúból mindent elárul. Itt a darab a melodráma színvonalára csúszik. A vak zenész fájdalma kitör. Megtudjuk, hogy Marioia nem is a lánya volt, talált gyermek, akit ő nevelt s titokban mindennél jobban szeret és most elrabolták tőle. Amikor Marioia hozzáfut, hogy iecsendesitse, az őrjöngő ember rettenetes lelki megrázkódtatásában megfojtja a lányt. Amikor a hideg és merev testet érzi. őrületében előkapja hegedűjét és mintha közönségének játszanék, »Uraim, daloljunk!« kiáltássá! zokogva siratja el muzsikaszó mellett egyetlen szerelmesét. Finita la tragédia. Akik ismerik a drámát, jeleneteit, nagyon hatásosaknak és erősen szinszerüeknek mondják. A isecskerekí cukorgyár adó-harca A pénzügyminiszter fog dönteni á beogradi székhellyel birő # vajdasági vállalatok »átadója ügyében Veükibecskerekről jelenük: Kedden délelőtt Becskereken a vármegyeházán tanácskozás volt a becskereki cukorgyár vitás pótadója ügyében. Az értekezleten a gyár részéről Elek Artur vezérigazgató, Torontái vármegye részéről Krsztics Vásza alispán és Teodorovics főszámvevő, Becskerek város részéről pedig Alexics Bogoljub polgármester és Prodanov Bogdán adóügyi tanácsnok vettek részt. A becskereki cukorgyár tudvalévőén áthelyezte székhe'yét Beogradba és ezer, az alapon megtagadta a megyei és városi pótadóhoz va’ö hozzájárulási. A gyár azt az álláspontot foglalja ei, hogy miután székhelye BeogradÖan van, rá nézve a szerb adótörvények érvényesek, amelyek szerint nem köteles Becskereken pótadót fizetni, mert áHami- és pótadóját, amely a vajdasági adóknál lényegesen kevesebb, Beogradban rója le. Torontái vármegye és Becskerek város viszont a Vajdaságban még érvényben levő magyarországi adótörvényekre hivatkozik, amely szerint azok az ipartelepek, melyeknek központja másutt van, az ipartelep helyén nyolcvan százalék állami adót és az ennek aiapján számított pótadót kötelesek fizetni. A cukorgyárra ezen az alapon öt és félmillió pótadót vetettek ki, amelyből a gyár hárommilliót már ki is fizetett, a hátralékot, két és félmillió kifizetését azonban megtagadta. A keddi tanácskozáson nem sikerült ez ügyben megállapodást létrehozni, ezért a tárgyalás résztvevői megállapodtak abban, hogy ez ügyben a pénzügyminiszter döntését fogják kérni. A minisztérium határozatát a jövőben irányadónak fogják tekinteni minden beogradi székhellyel bíró vajdasági iparvállalat adójának megállapítása tekintetében. A volt suhoticai főkapitány felmentő Ítéletét helybenhagyta az Ítélőtábla Nem igazolódtak be a Miatov Milorád elleni vádak A szerb hadsereg bevonulása után, 1918 novemberben a közigazgatási hatáskört ellátó bunyevác-szerb nemzeti tanács, előbb Szubolica város főügyészévé, majd néhány nap múlva főkapitánnyá nevezte ki dr. Miatov Milorad szuboticai ügyvédet. Ezek az idők khaotikusan zavarosak voltak. Az egyesülés első napjaiban nem lehetett arra ügyelni, hogy megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre, s sokan, akik hatalomhoz jutottak, a változás mámorában sem tudták megtagadni önmagukat, s a hatalmat arra használták, hogy másokat üldözzenek, vagy hogy maguknak jogtalan vagyoni előnyöket szerezzenek. Az, hogy dr. Miatov Milorádot nevezték ki főkapitánnyá, még aránylag szerencsés megoldás volt. Miatov Milorad itt születeti, itt nevelkedett Szuboticán, jó jövedelmű ügyvédi irodát s az akkor szerb ügyvéd számára szinte korlátlan kereseti lehetőséget hagyott ott, hogy a főkapitányi állást betöltse. Hivatali működése, noha különösen az első napokban, a főkapitány hatalma szinte korlátlan volt, mint most utólag megállapítható, nagyobb és súlyosabb panaszra nem adott okol. Többször megvédte azokat, akiket a személyes bosszú, vagy a túlzott nacionalizmus üldözni akart. A városházán azonban olyan rendszabályokat hoztak, amelyek vagyonúkban, személyes szabadságukban veszé'yeztették a polgárok egy részét. Az összhang az egyes hatalmi tényezők közt csakhamar felbomlott. Az államrendőrség főnöke, az államügyészség vezetője és Miatov főkapitány közt is konfliktusok támadtak. Miatovot alig egy évi főkapitány! működés után felfüggesztették, majd különböző vádakra letartóztatták, azután szabadonbocsáloíták, később ismét letartóztatták s csak hoszszabb meghurcoltatás után bocsátották szabadon, de megvesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés s ügyvédi bűntett vétség címén tovább folyt ellene az eljárás. Hosszú vizsgálat után 1924. április 23-án került dr. Miatov Milorad ügye főtárgyalásra a szuboticai törvényszéken. A vádirat Miatovot azzal vádolta, hogy Knoll Abrahám volt szuboticai pálinkakereskedő közvetítésével több szuboticai polgártól, akiket a városi tanács rendeleté alapján ki kellett volna utasítani, pénzt fogadott el, hogy a kiutasítást ne foganatosítsa, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében letartóztatottakat szabadon bocsátott. Vádat emeltek ellene ügyvédi vétség címén is azon az alapon, hogy 1922. januárjában megbízást fogadott el Lausev Rádónétó! arra, hogy férjét, Lausev Rádót gondnokság alá helyeztesse s ugyanakkor Lausev Rádótó! is fogadott el megbízást, Miatovon kivüi a vádlottak padjára kerültek Pándzsics Félix és Krunics Szimó városi hivatalnokok is, akik ellen az volt a vád, hogy 50, illetve 100 korona megvesztegetést fogadtak el s Horoyitz Mátyás, aki 100 koronával vesztegette meg a vád szerint Krunicsot. A múlt év április havában három napon át tartott tárgyalás után a szuboticai törvényszék dr. Miatovot és vádlott társait felmentette azon a címen, hogy a volt főkapitány ellen emelt vádak egyike sem nyert beigazolást. A királyi ügyészség a felmentő Ítélettel szemben dr. Miatov terhére felebbezést jelentett be. A többi vádlott felmentésébe belenyugodott. A felebbezés folytán kedden foglalkozott a bünüggyel a noviszadi ítélőtábla Aranickitanácsa. A tanács tagjai Maries Rafo és Krajanovics Bozsidár voltak. A vádat dr. Vukovojac Zsarkó államügyész képviselte, a védelmet dr. Mátics Misa noviszadi ügyvéd látta el. Az ítélőtábla az iratok ismertetése, a vád és a védelem, továbbá dr. Miatov Milorad felszólalása után a Szuboticai törvényszék felmentő ítéletét helyben hagyta.___________ ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ DROQERIJA N0VISAD Öngyilkosság — álnéven Egy zagrebi szállóban sztrichnin* nel megmérgezte magát egy fiatal leány Zagrebból jelentik: Titokzatos öngyilkosság történt hétfőn este Zagreb egyik legelőkelőbb szállodájában, a Hotel Grandbah. Egy fiatal leány, akinek kilétét ezideig még nem sikerült megállapítani, strichninnci megmérgezíe magát. Hétfőn este kilenc óra tájban a szálló első emeletére beosztott talaritóasszony az 1. számú szoba felől rémült segélykiáltásokat hallott. Nyomban oda futott, az ajtót azonban zárva találta. Zörgetésére egy elhaló női hang válaszolt: — Segítselek, meri meghalok . .. nem tudom az ajtót kinyitni! A takaritóasszony feüármázta a szálló személyzetét, az előkerült pincérek feltörték az ajtót és behatoltak a szobába, ahol az ágyon borzalmas kínok között egy fiatal, csinos leány jetrengett. A pincérek értesítették a rendőrséget és orvost hívtak. Azalatt, amíg az orvos megérkezett, valaki egy pohár tejet nyújtott a leánynak, az ivott is egy keveset, utána azonban nyomban visszaesett ágyára és meghalt. Időközben megérkezett a rendőrség is, amely megindította a nyomozást. Az öngyilkos leány a szálló vendég- I könyvében Bahrnan Lonka néven szerepel, szlovéniai illetőségű, huszonegyéves. Azt azonban nyomban megállapították, hogy a leány hamis nevet mondott be, mert fehérneműibe M. K. betűk vannak hímezve. A szobában egy búcsúlevelet talált a rendőrség. A levél Schollár Margitnak, Zemunba van címezve és a leány bejelenti benne* öngyilkosságát, tettének okáról azonban semmitsem közöl. A levélben még azt is irja, hogy azért használt álnevet, mert ha anyja megtudná, mi történt vele, nyomban meghalna. A levelet nem irta alá. A nyomozás folyamán, kedden délután Szokolovics József zagrebi szabómester jelentkezett a rendőrségen, aholj bejelentette, hogy a leány holttestében Kern Margit szlovéniai származású leányt ismerte fel, aki egy tekintélyes kereskedőcsaisd tagja. Elmondta még, hogy tudomása van arról, hogy a szerencsétlen leány már két évvel ezelőtt is öngyilkosságot kísérelt meg. Ellopott páncélszekrény Kifosztották egy kovini fatelep páncélszekrényét Kovinból jelentik: Páratlan vakmeröséggel véghezvitt betörés történt Kovin községben: ismeretlen tettesek behatoltak Paris Iván fakereskedő irodájába, ahonnan elrabolták a páncélszekrényt. Még érdekesebbé teszi az esetet az a körülmény, hogy a betörők a páncélszekrény elrablásához szükséges kellékeket is lopás utján szerezték be. Előzőleg más két helyen kellett betörniük, hogy tulajdonképeni céljukat elérhessék. A betörést másnap reggel vette észre Paris Iván, nyomban jelentést tett a csendőrségen, ahol megindították a nyomozást. Megállapították, hogy a betörők az egyik uccai ablakon hatoltak be az irodába és ugyanazon az utón szállították ki a pénzszekrényt is az ablak alatt álló kocsira. A telepen, ahol az irodaépület is áll, az éjjeliőrön kivüi három kutya őrizte a telepet. A betörők számítottak arra, hogy a házőrző kutyák ugatásukkal meg fogják zavarni a munkájukat és ezért egy szomszédos ház udvaráról három libát loptak, amelyeket odaadtak a kutyáknak. Lopással szerezték meg azt a kocsit is, amelyiken a kasszát a vásártérre hurcoltak.' A vásártéren baltákkal törték fel a pénzszekrényt, amelynek tartalmát, harmincezer dinárt magukhoz véve, elszöktek. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a betörőig kézrekeritésére.
