Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-02 / 234. szám
1925 szeptember 2. 33Cg!i8aHi3B'.iB!MWI M J"IHjipypwn; BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oídal Kisebbségi Élei ®E3 A csúcsai paktum revíziójának előkészítésére, mint már jelentettük, az erdélyi, magyar párt kiküldött cgv sziikebbkörii bizoitságot. A mezőgazdasági kamarai választások után a bizottság Sándor Pál képviselő elnöklete a'att összeült és letárgyalta azt a memorandumot, amelyet a paktum ügyében terjesztett elő a bizottság elnöke. A kolozsvári lapok szerint a bizottság olyan határozati javaslatot fogadott cl, mely kimondja, hogy a csúcsai paktumot a magyar pártnak fel kell iontahi már csak azért is, mert a kan ai választásokkal tulajdonképen mer nt minden gyakorlati jelentősége. nzottság ülése után egy magyar ró beszélgetést folytatott Sándor } pviselövei, a bizottság elnökével, ónban a paktum sorsáról nem voí dó nyilatkozni. ■—M i képviselő nr kérdezte tov.,-j az ..jságiró — a magyarságnak a legutóbbi mezőgazdasági kamarai választásokon tanúsított magatartását? Nem hyilatkozhatom — válaszolta Sándor Pál — mert a pártfcgyelem köt, pedig érdekes mondanivalóim vannak. — Milyen magatartást fog tanúsítani a magyarság a legközelebbi választásokon? — Sajnos, erre a kérdésre sem adhatok választ, mert nekem ebben a kérdésben sem áll jogomban nyilatkozatot tenni. ¥ A szlovenszkói vendéglősök kongresszust tartottak Pozsonyban, amelyen résztvett néhány csehországi vendéglős is. A kongresszuson az egyik szlovák delegátus tüzes politikai beszéiisok a központnál olyan listát erőszakoltak keresztül, amelyről hiánypztak a magyarság, jelöltjei; Annál öryen-' detesebb azonban, ami Csikban történt. Itt az eredmény megmutatta, hogy mi történik a szenátorvajasztás idején, ha a népakarat szabadon választhatott volna Gyárfás Elemér és Florea személye között«. A romanizálásnak érdekes módját találta ki a szilágymegyei tanfelügyelő. Lecsmér szinmagyar községben csak református felekezeti iskola van, amelybe eddig zavartalanul jártak a községben kathplikus gyerekek is. A tanfelügyelő a napokban rendeletet adott ki, melyben megengedi ugyan, hogy a katholikus tanulók a református iskolát látogassák, előírta azonban, hogy csak románul tanulhassanak. A kisebbségi iskolák ellen alkalmazott módszerek közt is feltűnő manőver nagy megdöbbenést keltett az erdélyi magyarság körében, mert attól félnek., hogy a többi felekczetileg vegyes iskolákra is sor fog kerülni. szlovákok a „csehszlovákizmus" ellen Nyilt levél Masaryk köztársasági elnökhöz — „Annyi jogunk -tincs, mint a magyaroknak“ — Katasztrófát jósol a szlovák néppárt hivatalos lapja Pozsonyból jelentik: A szlovák néppárt hivatalos lapis, a Slovak vasárnapi számában S. T. Mosaryk köztársasági elnökhöz nyilt levelet intézett, amelyben többek közt a következőket mondja : — A szlovák nemzet a legtöbbet szenvedő népek közé tartozik. Nekünk e hazában annyi jogunk sincs, mint kisebbségeink közül a magyaroknak, vagy a németeknek. Pedig minekünk több ogra van igényünk. Az elnök ur a kisebbség kérdéséről szóló könyvében határozottan állást foglal a kis nemzetek mellett, midőn azt mondja, hogy az összes kisebbségeknek saját nemzeti is! o'ával kell rendelkezniük. A magasabb iskolák és egyéb kultúrintézmények száma a kisebbségek számarányának megfele'őcn létesüljön. Van-e nekünk ilyen arányban iskoláink ? Ezt sem mi nem állíthatjuk, sem az elnök ur. A Szlovcnszkónak egyetlenegy tősgyökeres szlovák középiskolája sincs, magasabb iskoláról nem is szólunk. Ez volna panaszunk a kulturális téren. De mit mondjunk a közigazgatási és egyéb sérelmeinkről ? Az elnök ur egy másik helyen azt irja, hogy „az állam a polgárokért és nem a polgárok az államért vannak“. Vájjon mikép érvényesül ez a demokratikus elv a Felvidéken? Nem folyik-c rendszeres csehesités az egész vona'on ? Nem uralkodik-e nálunk mindenütt a legádázabb cschszlovákizmus, mellyel elnök ur a könyvében o’y bátran szembeszáll. A csehszlovákizmus eredményeképpen az egész vonalon katasztrófa fog bekövetkezni, a csehszlovákizmus tönkreteszi a szlovák nemzet kultúráját, gazdaságát és közigazgatását. Pribicsevics polgári blokkot akar létrehozni A kormány türelmetlen politikájával szemben védi a nemzetiségeket — Szélcsend a belpolitikában det mondott, amelyben nem kevesebbet követelt, mint hogy vegyék el még attól a pár zsidótól és magyartól is az ita!mérési engedélyt, akinél a pénzügyi hatóságok tddíg meghagyták. A magyar vendéglősök a felszólalás után az elnökségnél tiltakoztak a szlovák vendéglős kirohanása ellen és kijelentették, ha nem kapnak elégtételt, a kongresszus további ülésein nem fognak résztvenni. Az elnökség sajnálkozását fejezte ki és hogy a kecske is jólákjore és a káposzta is megmaradjon: megdorgálta a szlovák vendéglőst. Lélekemelő ünnepély keretében avatták fel a napokban Erdélyben az imándi községházát, amelyet nagyrészben egy magyar földbirtokos: Markovics Kálmán adományából emeltek. Az avatáson, amelyen a lakosság nemzetiségi különbség nélkül megjelent .Petcu jegyző méltatta a magyar földbirtokos érdemeit és elmondotta, hogy a Markovics-család már több ízben adta tanúidét áldozatkészségének: ő építette föl a román iskolát és templomot is, amellyel példát adott a nemes humanizmusból mindazoknak, akik faj és felekezet szűk korlátái közt teljesitik csak kötelességüket. A felszólalásra Markovics Lázár válaszolt és hangsúlyozta, hogy a románmagyar nép közti testvéri közösséget kívánta mindig szolgálni, mert az a meggyőződése, hogy a vallás és a nyelv nem választhat cl egymástól dolgozó embereket. Az avatási ünnepélyt nagyszabású bankett követte, amelyen több fdköszöute hangzott el. * A mezőgazdasági kamarai választások eredménye élénken foglalkoztatja a román politikai köröket. A választás tanulságait a magyar ügyvezető igazgatója Várady Aurél dr. így foglalta össze: »ügy látom, hogy a választások lefolyása igazolta a magyar pártnak ebben a kérdésben követett politikáját. Egyébként az egész választási kampány arra mutat, hogy kár volt ezt az ügyet politikai színnel élezni ki, amint azt a román pártok tették: és kár vöit a választásokat későbbi mérkőzések erőpróbájaként kezelni. Fájdalmas pontja az egész ügynek az udvarhelyi eredmény, ahol a liberá-A politikai életben nem látszik meg. hogy elmúlt a kánikula s kezdődni kellene az őszi szezonnak. Beogradban teljes az eseménytelens-ég. s mintha az érdeklődés is megszűnt volna a belpolitikai események iránt. A miniszterek Beogradon kívül vannak s legföljebb csak egy-két napra térnek vissza a fővárosba s nyomban tovább utaznak. Nagyobb az érdeklődés a genfi konferencia fejleményei iránt. Nincsics külügyminiszter genfi utazásával a külügyminisztériumban eddig tapasztalható élénkség is megszűnt, aminek oka részben az is. hogy a külföldi követek sincsenek Beogradban. A genfi konferencia után büzoinyos tekintetben u.i kurzust várnak a belpolitikában. Az ni kurzusban biztosra veszik a szélső nacionalista elemek ieliilke reked esőt. A lárvátokkal való megegyezés első hatása .— jó! értesült körök véleménye szerint — az lesz. hogy erőteljesebb szláv politikát inaugur álnak s a nemszláv elemek szlávosítását sokkal nagyobb erővel haitiák végre. Pribicsevics politikai hívei élénk kárörömmel mutatnak rá, hogy Pribicsevics politkdia érvényesül az egész vonalon s azok is. akik eddig türelmesek, megértők és liberálisak voltak, most a türelmetlennek hirdetett pribicsevicsi elveket valósítják meg a gyakorlatban s közben — szidják Pribicsevícset. Pribicsevics a nemzetiségekkel együtt akar uj politikát csinálni A politika nem utolsó oikantériája, hogy mig a kormány minden jel szerint átveszi örökségképpen Pribicsevics türelmetlen politikáját, s azt akarja megvalósítani, addig az ellenzékbe szorult Pribicsevics most arra nézve tesz kísérletet, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez találjon közeledést. Pribicsevics egy polgári blokk megalakításán fáradozik, amely a kormány gazdasági politikájával szemben tömöritené a polgárságot s amelyben a horvátokon kívül a magyarok, németek s muzulmánok is részt vennének. Az uj alakulás, a polgári blokk a Vajdaságban bontana zászlót s Pribicsevics arra számit, hogy itt a radikálisok elégedetlen elemei s a súlyos adótörvények és a gazdasági életet megbénító egyéb rendelkezések miatt elkeseredett magyarok és németek is vele tartanának. Arra az ellenvetésre, hogy a vajdasági magyarokra és németekre nézve erkölcsi lehetetlenség együtthaladni Pribicsevics-csel. aki a nemzetiségi iskolákat megfojtotta, Pribicsevics nevében és megbízásából a következőket felelték a polgári blokk szervezői: — Pribicsevics. mint igazi demokrata, nem lehet a nemzetiségek elnyomója. A magyarok és németek maid be fogják látni, hogy az iskolarendelettel voltaképpen nekik tette a legnagyobb szolgálatot, mert azt akarta elérni. . hogy ez a két életrevaló nemzetiség az ország gazdasági életében az öt megillető vezető szerephez jusson. A magyarok és németek a pribicsevicsi magyarázat ellenére is meglehetősen idegenkednek a polgári blokktól. A miniszterelnőkhelyettes a királynál Gyurisics Márkó miniszterelnökhelyettes. aki hosszabb időt töitötfi a szlovéniai Dobrna-fürdőn. befejezte szabadságát és kedden Zagrebon keresztül Beogradba utazott. A miniszterelnök-helyettes kedden délelőtt hosszabb audiencián volt Blédben őfelségénél. Most. hogy Beogradba visszatér, azt remélik, hogy a belpolitikai élet némileg megélénkül. Vukicsevics Velja közoktatásügyi miniszter kedden Zagrebba érkezett és onnan autón Rogatska Slatinára utazott családja meglátogatására. Makszímovics Bózsó belügyminiszter e hét folyamán Zagrebba érkezik, ahol inspi'ciálni fogja a hatóságokat és ez alkalommal konferenciát tart a Radics-párt vezetőivel az u.i horvátországi tisztviselők kinevezése ügyében. A demokratátok és a muzulmánok fúziója A belpolitikai életben most úgyszólván az egyetlen esemény a demokraták és a muzulmánok tárgyalása a készülő fúzióra vonatkozólag. Daviáovics Ljuba a demokrata-párt; elnöke kedden hosszabb ideig tárgyalt a muzulmán-párt megbízottjával, Cstimadics Husszein képviselővel a fúzióról. A tárgyalások befejezése után Csumadics rendkívül tartózkodóan nyilatkozott. A következőket mondta: — A jugoszláviai muzulmánok kongresszusa, amely szeptember; 12-én lesz Szarajevóban nyilvánosságra fogja majd hozni, hogy mi á véleménye a fúzióról. Egyébként a jugoszláviai muzulmánok vezére dr. Spaho Mehmed nemrégiben egy nyilatkozatában megállapította, hogy a; demokrata-párt és a muzulmán-párt közt sem program, sem elvek tekintetében nincs lényeges kiilömbség. • Ezután a nyilatkozat után biztosra veszik, hogy a fúzió a. szeptember. 12-iki kongresszuson létrejön. A Radics-párt nem akarja a Vajdaságban gyöngíteni a radikálisok pozícióit Zagrebból jelentik: Már hosszabb' idő óta olyan hírek jelennek meg a sajtóban, hogy a Radics-pártnak expanziós törekvései vannak a Vajdaságban. Szerbiában és a radikálisok más érdekszféráiban is. Több oldalról azzal gyanúsítják a Radics-pártot, hogy -azzal igyekszik a radikálisok pozícióját gyöngíteni, hogy a Vajdaságban a bunyevácokkaí. á magyarokkal és a németekkel, Szerbiában pedig a földmivespárttal keres együttműködést. A Bácsmegyei Napló zagrebi munkatársa előtt a Radics-párt egyik tekintélyes vezetőtagja kedden a következőképpen nyilatkozott ezekről a hírekről: — Oktalan dolog volna a jelen pillanatban a radikálisok pozcióit aláásni és ezt nem is tesszük. Nekünk még a radikálisokkal létrejött megegyezés előtt tekintélyes számit hívünk volt a Vajdaságban, az ott élő horvátok és nemzeti kisebbségek sóidban. Ha tehát a Vajdaságban megszervezzük híveinket, ez nem történik a radikálisok kárára. A butiyevácok, magyarok és németek még ma is ellenzékben vannak a radikálisokkal szemben, mi tehát a radikális-pártnak is szolgálatot teszünk, ha ezt az ellenzéket megnyerjük a megegyzés eszméjének és a kormány számára. Hasonló a helyzet a muzulmánokkal és a szlovénekkel is. A radikálisokhoz, mint szerb párthoz ezek a pártok úgysem csatlakoznának. mi tehát a radikálisokat is erősítjük, ha Spaho és Korosec táborából híveket szerzünk a megegyezés eszméjének. A radikálisoknak saját érdekszféráinkban nincs mit tartaniok tőlünk, ahogyan mi is meg vagyunk győződve, hogy a radikálisok se fognak a mi pozíciónk gyengitésével. kísérletezni. Éppen ezért nem is lehet szó a szerb lölámivespárt■ai való fúziónkról. Ez a kijelentés, amely a Radicspárt hivatalos álláspontjának tekinthető, bizonyára megnyugtatja a ra, dikálisokat.
