Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-10 / 242. szám
. 1925 szeptember 10. BACSMEGYEl NAPLÓ 5. oldat Magyar bíró felügyelete alá helyezik a palesztinéi mékeket Kolozsvárról jelentik: Érdekes meg hívást kapott László Márton dr. erdélyi nyugalmazott járásbiró: a Palesztinái zsidó szövetség felkérte, hogy szerződéses alapon vállalja el a Palesztinái — méhészet megszervezését. László Márton dr. vezetőjárásbiró volt még 1918-ban Kézdivásárhelyen, a mikor jött az impériumváltozás, az esikümegtagadás, állásvesztés. De a magyar bíró nem repatriált, hanem visszavonult Szolnok-Doboka megyében levő kis birtokára. A kis föld kevés volt ahhoz, hogy egy soktagu családot eltartson — László Márton gondolt egyet és elkezdett méhészkedni. Hogy ne csak próbálkozzék, hanem megfelelő szakismerettel kezdje meg az ui harcot az élettel, beiratkozott a kolozsvári gazdasági akadémiára. Bújta a gazdasági könyveket, elsősorban a méhészet körébe tartozókat, aztán felállította az első kaptárokat. Négy esztendő megfeszített munkájával Erdély legelső méhészévé emelkedett: jelenleg 170 kaptárból áll 'kis méhbirodaíma. Még csak két éve vo.lt méhész, amikor a Szamosvölgyi Vasutak méhészeti főfelügyelőjének hívták meg. Az volt a terve, hogy a szamosvölgyi vasútvonalak mentét méhészetekkel népesíti be: minden vasúti őrt szakértő méhésszé akart kiképezni. Aztán ez a terve is kettétört a Szamosvölgyi államosításával. A saját méhészgazdasága azonban egyre fejlődött. .Nemcsak a kaptárak száma emelkedett, hanem folyton tökéletesebbé váló tudományos felkészültsége segítségével uj eljárási módokat alkalmazott méhészetében. A méh-halandóságot a lehetőség szélső határáig lecsökkentette, feltalált egy ujrendszerii kaptárt, amely szinte forradalmi ujitást jelentett a modern méhészetben: védi a méhcsaládot a szigorú tél, a túlságos meleg, a rabló egerek ellen és a méhek telljesitöképességét erősen felfokozza. Ezt a kitűnő kaptárt és kiállításra került anyagát aranyéremmel és nagyobb pénzjutalommal honorálta a kolozsvári" méhészeti kiállítás rendezősége. A zsidó szövetség meghívását a magyar biró elfogadta és legközelebb kiutazik Palesztinába, hogy a méhészetet ott meghonosítsa. Csehszlovákiába szökött a hamis milliósok forgalomibahozója Hamisított bankjegyekkel fizette ki azt az autót is, amely a határig vitte Budapestről jelentik : A milliós Pankjegyhamisitás ügyében a debreceni vizsgálóbíró folytatja a kihallgatásokat. Friedländer Herman olaszliszkai rabbi még mindig a debreceni ügyészség foglya, mert védői eddig még nem tudták előteremteni a szabadlábrahelyezéséhez szükséges hatszáz millió korona kauciót. A csodarabbi teljesen megtört a fogházban, állandóan ártatlanságát hangoztatja s szerdán délelőtt a következő kéréssel fordult a vizsgálóbíróhoz: — Adják rám a halotti ruhámat és vigyenek el az itteni zsidó templomba, ahol a rabbi előír a Szeniirásra tett kezekkel hajlandó vagyok erős esküt tenni arra, hogy semmi tudomásom nincs fiaim cse lekedeteiről. Természetesen ezt a kívánságát a bíróság nem teljesíthette, mert a magyar büntető perrendtartás a bizonyításnak ezt a módját nam ismeri. Az ügyészség egyébként felfolyamod ssul él a rabbi szabadlábrahelyezése ellen. Az ügyészség szerint ugyanis a rabbi bünsegédi bűnrészesséavnmiin nlott ált Friedmann Hermann védői ezzel szemben remélik, hogy a kauciót egy-két napon belül most már sikerül megszerezniük és a csodarabbi pénteken kiszabadulhat a fogházból, A budapesti rendőrség egyébként megállapította, hogy Weingarten Jeromos körülbelül 2400 darab hamis millióst csempészett be az országba s a pénzt 600 darabonként osztotta szét négy ügynöke között. Az első volt Frieda der Frigyes. A másik három ügynök közül kettőnek a nevét már tudja a rendőrség, a harmadik egyelőre ismeretlen. A négy ügynek közül egyedül Friedlá'i der Frigyes dolgozott Magyarországon. Weingaricn Jeromos, amikor az első hamisítások előkerültek, mar meg is szökött az rszágból. A rendőrségen jelentkezett az az autó garázs-tulajdonos, akinek az aut ján Weingarten Csehszlovákiába szökött. Az utért. Weingarten ötmilliót fizetett — mint kiderült, ugyancsak hamis milliós bankjegyekkel. Amnesilia az orosz emigránsoknak A jugoszláviai oroszok nem mennek haza A Berlinben megjelenő orosz lapok napok ó'.a cikkeznek arról, hogy a szovjet kormány valamennyi emigránsnak, aki hazájában intcliektuel fog’atkozást űzött, amnesztiát ad és teljes büntetlenséget biztosit. Az orosz kormány amnesztia rendeleté Európa valamennyi államában, aho orosz emigránsok élnek, megmozdította ezeket a szegény sorsü'dözött embereket. Franciaországból, Angliábó', Csehországból igen sokan készülnek haza azok közül, akik a száműzetés esztendei alatt sem tudtak elhelyezkedni. A jugoszláviai orosz emigránsok legnagyobb része Wränget tábornokot ismeri el vezérének s elhatározását Wrangel információi szerint irányítja. Érdeklődtünk Wrangel közvetlen környezetében arra vonatkozólag, hogy a jugoszláviai orosz emigránsok élnek-e az orosz kormány engedélyével s hnzamennek-e. A kérdésre illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk : — A jugoszláviai orosz emigrációból senki se tér vissza. Emigráns-társaink nagy részére itt sokkal nagyobb nélkülözés vár, mint Európa bármely más városában, azonban a mu tak tapasztalatai arra intenek, hogy inkább vállaljuk a szenvedéseket, semhogy hazatérjünk. — A moszkvai bitorlók két év előtt is adtak ki ilyen amnesztia rendeletét s sokan akadtak, akik ebben bizva visszatértek hazájukba, ahova minden orosz vágyakozik. A bolsevikok a hazatérteket koncentrációs táborokba gyűjtötték összes ott rövidesen va'amenmjit agyonlőtték. — A mostani orosz rezsim úgysem élhet már sokáig, mi majd csak kivárjuk a végét. A jugoszláviai oroszokon kívül a Bulgáriában letelepült orosz emigránsok sem akarnak hazamenni. Tilos a szuboticai rendőrségen magyarul beszélni Főkapitányi utasitás, amiről a főkapitány nem tud Szerdán az a kincs meglepetés érte azokat a magyarnyelvű feleket, akiknek a suboticai rendőrségen akadt dolguk, hogy a rendőrségi ügyosztályokon a tisztviselők nem voltak hajlandók magyar nyelven senkivel érintkezni. Akik érdeklődtek a máról-holnapra történt változás oka iránt, azok azt a felvilágosítást kapták, hogy a főkapitány utasítása szerint a tiszlviselők csak államnyelven tárgyalhatnak a felekkel. Azoknak a magyar anyanyelvű feleknek, akik az államnyelv tudásának hiányában nem tudnak e rendeletnek eleget tenni, a rendörtisztviselők udvariasan azt a tanácsot adták, hogy hozzanak magukkal tolmácsot. Az állítólagos főkapitányi rendelkezés érthető meglepetést keltett a legszélesebb körökben és ezért a Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett több rendőrségi ügyosztály vezetőjéhez arra nézve, hogy miért tiltották el a magyar nyelv használatát a rendőrségen. A megkérdezett rendőrtisztviselők munkatársunk előtt is egy uj utasításra hivatkoztak, amelynek — mint mondották — ők csak engedelmeskednek akkor, amikor kizárólag államnyelven érintkeznek a felekkel. Miután a rendőrtisztviselők csak a főkapitány!ól kaphatnak utasítást, megkérdeztük dr. Horvat Cvetkó rendőrfőkapitányt is, hogy ő tiltotta-e el a magyar nyelv használatát a suboticai rendőrségen. A főkapitány a következő választ adta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A szábanforgó utasitás kiadásáról nem tudok. Miután azonban az alkotmány 3-ik paragrafusa világosan úgy rendelkezik, hogy „a királyság hivatalos nyelve a szerb-horvát-szlovén“, ezért hat rendőrt elbocsátottam a szolgálatból, miután az államnyelvet nem bírják eléggé. Lehet, hogy ez az intézkedés okozta azt a félreértést, amely a magyar nyelv használatát tiltó állítólagos rendelet körül merült f§|. Ezzel a nyilatkozattal még titokzatosabbá vált az uj rendeletnek az eredete. Az ügyosztályok vezetői egy rendeletre hivatkoznak, amelynek nem akad gazdája. Ez végeredményképen másodrangu kérdés azonba;;, mert maga a tény elég világosan beszél: szerda reggel óta nem lehet magyarul beszélni a suboticai rendőrségen. Nem szükséges részletesebben indokolni, hogy ez a rendelet — bárkitől is ered — ismét csak arra alkalmas, hogy a nemzetiségek érzékenységét sértse. Mindenki a legteljesebb loyaíitással ismeri el a szerb nyelvnek a közszolgálatban való elsőségét. Azt is érthetőnek, sőt természetesnek tartjuk, hogy azokkal a magyar nemzetiségű állampolgárokkal, akik beszé nek már államnyelven, kizárólag szerbül érintkezzenek a közhivatalokban. A sérelmes csak az, ha az a köztisztviselő, aki magyarul is beszél, nem érintkezik magyar nyelven azzal a féllel, aki viszont csak magyarul beszél. Ez nemcsak a feleknek sérelme, hanem a hivatali érdeké is, mert az nem válhatik az ügymenet előnyére, ha tolmácsot alkalmaznak akkor, amikor a tisztviselő és a fél kitünően érintkezhetnek egymássá' közvetlenül is. Van a kérdésnek másik oldala is. Az alkotmány értelmében „valamennyi polgár a törvény előtt egyenlő és a hatóságok védelmét mindnyájan egyformán élvezik“. Már pedig, ha az, akinek még nem volt módja megtanulni az államnyelvet, nem járhat el ügyes-bajos dolgaiban a rendőrségnél, attól kétségtelenül megvonják a hatósági védelmet, amivel illuzóriussá válik a polgárok törvény előtti egyenlősége is. Suboticán, ahol a nemzetiségek jelentős arányszámát teszik a lakosságnak, eddig nem volt példa arra, hogy az anyányelv használatát a városházán eltiltsák. Fájó jelenség, hogy éppen a nemzeti megegyezés kurzusa alatt száműzik a mamar nyelvet a suboticai rendőrség hivatalszobáibóL A mai kormányprogram aligha fedheti az ilyen intézkedést, amelynek sürgős orvoslása nemcsak a nemzeti kisebbségnél,, hanem az államhatalomnak is érdeke. Hatévi fogházra Ítélt fiatalkori! gyilkos Fötárgyalác a szoinbcrí törvényszéken Szomborból jelentik; A ssombori törvényszéken dr. Masirov.es Biankó elnöklete alatt szerdán tárgyalták Zrnics Milán tizenhét éves suhanó bűnügyét, aki a vád szerint múlt év májusában a Kula melletti Gyurgyin-tanyán revolverrel agyonlőtte Maries György dobrovoljácol. Amint Maries Györgyöt holtan találták tanyáján, a gyilkosság gyanúja nyomban Zrnicsre hárult, ak:t le is tartóztattak. Zrnics a rendőrségen tagadta a gyilkosságot, később azonban beismerő vallomást tett. Ugyancsak beismerte tettét a vizsgálóbíró előtt is, de néhány nap múlva ezt a vallomását visszavonta és azt állította, hogy a gyilkosságot Majevics Szima, Késics Ráda és Gránics Gyúró földmivesck követték el. Egyben azt is kijelentette, hogy a gyilkosságot megelőzően ő kísérte el a gyilkosság színhelyére Majcvicset. A vádlott a tárgyaláson tagadta a terhére rótt vádat. Szembesítették Majeviccsei, akinek szemébe mondta hogy ő követte el a gyilkosságot, mire Majevics szemen köpte. A vádlott bűnössége mellett, a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásán kívül azok a töltények szóltak, amelyeket a letartóz-' tatása alkalmával találtak nála. Megállapították, hogy hasonló töltényt használtak a gyilkosság alkalmával is. A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság, az enyhítő körülmények figyelembevételéve, szándékos emberölésért hat évi fogházra ítélte Zrnics Milán1, A csantavéri telepesek és as agrárreform Nem szállíthatják el föidjükrßl a termést A szuboticai határban nemrég kezdték meg az agrárreviziót, amely a csantavóri földekre nézve már be is fejeződött. A revízió eredménye még nem ismeretes, mert azt a revíziót végző bizottság, mindaddig, inig az agrárminisztériumból utasitás nem érkezik, titokban tartja. A revízió következtében több helyütt vitás lett az. hogy kié a kukoricatermés. A csantavéri rátákon száztizennégy magyar és bunyevác telepes gazdálkodik, akik már a múltban is részesültek az agrárreformból. Ezek a földigénylök most nem juthatnak hozzá volt parcelláikon álló kukoricatermésükhöz, mert a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy mindaddig, mig az újabb földosztás meg nem történik, földjeikről bármit is elszállíthassanak. A csantavéri bunyevác és magyar földigénylők szerdán küldöttségilen keresték fel a Szuboticán székelő agrárreviziós bizottságot, amelytől engedélyt kértek kukoricatermésük elhordására. A bizottság vezetője megígérte a küldöttségnek, hogy ebben az ügyben legközelebb kiszáll a helyszínre és amennyiben a helyszíni vizsgálat igazolni fogja a küldöttség által előadottakat, engedélyt ad a még be nem hordott termés clhordására. I Ritka alkalom mindazoknak, kik bútort akarnak venni. Lásd aj -Atlas“ d. d. Norisad, SuraaflUska ni. 10. (a Halierea toll MrSe'jisM
