Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-10 / 242. szám

6. oldal BAGS MEGYEI NAPLÓ 111 “lll,lin " ' Véres Klsasszooyinap a nagyszakácsi-! uj csodahelyen Fegyveres összeütközés a cseadőrség éí> a buesusok között Egy asszonyt agyonlőttek, egyet megsebesítettek a csendőrök Budapestről jelentik: Amióta a vesz­prémi püspök által kiküldött vegyes bi­zottság hivatalosan megállapította, hogy a nagyszakácsi látomások, a község környékén Szűz Mária és a szentek megjelenése csalás ás képzelődés, a kör­nyék fanatizált lakossága körében, va­lamint az ország minden részéből oda­tóduló buesusok között igen nagy izga­lom uralkodik. Apró incidensek egyrs­­másra történtek már az utóbbi időben. Kedden, Kisasszony napján pedig halálos végű Összetűzés támadt a csodahelyhez vonulni akaró buesusok és a csodahe­lyet őrző falubeli csendörök közölt. Hétfőn délután Zala megyéből ezeröt­­száz főnyi . búcsúja ró tömeg érkezett Nagyszakácsiba. A buesusok kedden reggel nyolc óra tálban ki. akartak vo­nulni a csodahelyre, ahol áilitólag Szűz Mária és a szentek már több alkalom­mal jelentek meg a hívők előtt. Azt a he­lyet azonban, ahova a nagyszakácsiak kápolnát akartak építeni, a járási főszol­gabíró rendeletére a mait hét péntekje öia négy csendőr őrzi s a csendőrök senkit sem engednek a csodahely köze­lébe. Kedden reggel, amikor a buesusok a csodahely felé közeledtek, a csendőrök távozásra szólították fel a közeledő tö­meget. A buesusok azonban nem enge­delmeskedtek. Erőszakoskodni kezdtek a csendőrökkel, hogy a szent hely köze­lébe juthassanak. A csendőrök másod­szor is távozásra szólították fel a töme­get. A buesusok azonban mind fenyegetőb­ben léptek fel a csendőrökkel szemben. izgatott kiáltások hangzottak cl: —• Agyon beli verni őket! Le a esend­őtökké!.' szik tisztázni, jogosan használtak-e fegyvert a csendőrök és hogy miképpen történhetett az, hogy a riasztásra szánt lövésnek egy halálos és egy súlyosan sebesült áldozata van. Az eddigi nyomozás során megállapí­tották, hogy a buesusok csakugyan Eledből jelentik: A horvát paraszt­párt sz’ovéniai szálláscsinálója, a Kmett­­párt kedden nagyszabású parasztünne­pélyt rendezett Eledben, amelyen a Radics-párt poitikai agitáció c-é'jaira használt föl. Az ünnepélyen, amelyen képviseltették magukat a szerb földtni­­vespárt, a csehszlovák és lengyel pa­rasztpártok, több ezer földműves jelent meg, akiket Fuce’j képviselő üdvözölt. — Hat év után — mondotta — végre rájöttünk, hogy az ország és a nép jövője csak akkor van biztosítva, ha mindnyájan összefogunk. Pribicsevicsnek az a jelszava, hogy csak akkor lesz rend, ha a Morvátokat ütjük, megbukott, a szerb és a horvát paraszt belátta, hogy testvéri kezet kel! nyujtaniok egymásnak. A horvát nép képviselői, amikor megegyezést kötöttek a ra­dikálisokkal, Korosecet is felszólítot­ták, hogy tartson velük, de Koroséc kereken kijc’entette, hogy a radiká­lisokkal nem hajlandó paktumot kötni. A szlovén parasztpárt eszel szemben megtalálta az utat, amelyen haladva biztosíthatja a szlovén nép jogait és I rendkívül fenyegető módon léptek fel a I kötelességüket teljesítő csendőrökkel I szemben. A fanatizált tömeget egyesek ' ingerelték a csendőrök ellen és igy tör­ténhetett meg a halálosvégü összetűzés. A buesusok közül négy embert, akik el­len az a gyanú merült fel, hogy a töme­gei hajtogatták a csendőrök elten, a i vizsgálóbíró utasítására őrizetbe vettek. Nagyszakácsiban egyébként a nyuga­lom helyreállott. A zalamegyei buesusok legnagyobb része hazatért. A csodahe­lyet továbbra is csendőrök őrzik, de most már senki sem kísérli meg, hogy annak közelébe jusson. boldogulását. Mi nem követünk speku­lációs politikái, mert mi tudjuk, hogy ha az országban tizenegy millió meg­egyezett, a tizenkettedik milliónak a többséget kelt követni. Korosec a döntő pillanatban nem tudta, mit akar és a párt érdekeit a nép érdekei fölé he­lyezte. Paceij után Kovacsevics, a Radics­­pár: alelnöke mondott hosszabb beszé­det, amelyben a megegyezés politikájá­nak jelentőségét ismertette. — A megegyezés politikája — mon­dotta többek közt — amit a Radics­­párt követ, nemcsak a horvátoknak, de az ország egész lakosságának érclekeii szolgálja. Garantáljuk —. és ebben nincs okotok kételkedni — hogy ahol a kor­pátoknak jó dolguk van, ott a szlové­nek sem járnak rosszul. Ahogy Gubec Máté idejében a horvát és szlovén nép egy sorban harcolt szabadságáért, a jövőben is a két testvérnép együtt fog haladni, hogy ezt az országot megerő­sítse a demokrácia szellemében. Á gyűlés üdvözlő táviratot küldött Radics Istvánnak. A horvát és szlovén parasztpárt együttes agitációja Szlovéniáiba® Politikai nyilatkozatok a biédi parasztünnep ályen Ezek a kiáltások valósággal extázis­ba hozták a fanatizált bucsusokat, akik­nek izgalma egyre jobban növekedett. Többen elájultak. Mind fenyegetőbben léptek fel a csendőrökkel szemben. For­mális rajvonaiat alkotva egyre hátrább szorították a csendőröket, akik ismétel­ten oszlásra szólították fel a tömeget, kijelentvén, hogyha nem engedelmesked­nek, kénytelenek Úsznék fegyvert hasz­nálni. A felizgatott buesusok azonban ettől a fenyegetéstől sem rettentek meg. Bo­tok emelkedtek a levegőbe. Már-már a csendőrökre támadtak, amikor az egyik csendőr fegyverét lekapta válláról és riasztólövést tett a tömeg felé. A következő pillanatban rémes sikon­­gás, jajgatás keletkezeti. Egy negyven­negyvenöt év körüli asszony holtan bu­kott az ut porába. A következő pillanat­ban újabb éles sikoly hangzott fel és egy másik asszony is összeesett. Ekkor a tömeg megtorpant és eszeveszetten menekülni kezdeti. Amikor a tömeg szét­oszlott, észrevették, hogy az ut porában két asszony hever vérében. A csendőr által tett riasztólövés ugyanis, — nem tudni mi módon — a buesusok közül az egyik asszonyt találta. A fegyver golyó­ja a szerencsétlen asszony homlokába fúródott és a tarkón jött ki. Ugyanez a golyó súlyosan megsebesítette az asz­­szony mögött álló másik nőt is. Azonnal orvost hívtak. Az egyik asszonyon azon­ban már nem lehetett segíteni, meghalt. A másik asszony sebeit az orvos bekö­tötte és most Nagyszakácsiban ápolják. Ennek az asszonynak az állapota is rendkívül súlyos, az orvosok azonban remélik, hogy' sikerül megmenteni az életnek. A csendőrök a tragikus végű összeüt­közésről azonnal jelentést tettek a fő­szolgabírónak, valamint a csendőrkörlet parancsnokságnak, ahonnan nyomban bizottságot küldtek ki Nagyszakácsiba. Megállapították, hogy az az asszony, akit halálos lejlövés ért. Császár Jó­­zsefné, nagyrécsei lakos. A vizsgálat mindenekelőtt azt. Igyek-Három-három évi fegyházra Ítélték Jóczics Fedor gyilkosait Hnfed és Hauer repillőfőha daagyok beismerték, hogy ok ütötték le Jőczicsot — A koögradi katonai bíróság halált okozó súlyos testi sértésben mondta ki bűnösöknek a vádlott tiszteket Múlt évi október 28-án éjjel féihárom órakor történt az a megrenditően véres eset, amelynek Jóczics Fedor, a fiatal, huszenkétéves, kiváló tehetségű végzett jogász, dr. Jóczics Milorad noviszadi főáliainügyész idősebbik fia esett áldo­zatul. A lefolytatott vizsgálat során a tény­állást a következőképpen állapították meg: Jóczics Fedor, öccsével Jenövei az Americain Bárból kissé ittas állapotban hazafelé tartott, amikor a Szabadság­téren repülőtisztekből álló ugyancsak it­tas állapotban levő társasággal találko­zott. Az egyik tiszt meglökte Jóczics Fe­­dort, aki erre a tisztnek odakiáltotta: — Kuss! A tisztek közül, akik heten voltak, többen súlyos sértésekkel illették a fia­tal jogászt, akj erre odalépett a tiszti társasághoz és megkérdezte őket, hogy a sértésekkel őt akarták-e illetni és ak­kor felszólította őket, hogy adják át név­jegyüket, amivel Jóczics valószínűleg az ügyet lovaglás útra akarta terelni. Amikor az erélyes felelősségrevonás elhangzott, három tiszt rátámadt Jó­­czics Fedorra, egyik öklével vágta fejbe és kiáltotta: — Ez az én nevem! Egy másik tiszt a kardjával vágott végig a fején és igy szólt: — Ez az én keresztnevem! A harmadik tiszt bottal sújtott le Jó­czics Fedor lejére és ezt mondotta: šs Ez az én névjegyem!. Amikor ez történt, már sok ember csoportosult a tisztek köré, de senkisem mert a megtámadott Jóczics Fedor vé­delmére kelni. Néhányan az alig húsz­­harminc lépésnyire levő városházára futottak és rendőri beavatkozást kértek. Közben a két Jóczics fiú átment a kocsiút túlsó oldalára, a szabadságtéri kert Kralj Alekszandra uccai részéhez, de a tiszti társaságból kivált két tiszí: Műbél Hinkó és Hauer Hinkó repülő­­főhadnagyok üldözőbe vették a további tettlegesség elől kitérni akaró joghall­gatót és minden újabb ok nélkül a két tiszt egyike éles karddal, a másik a kard kosarával fejbevágta a szerencsét­len fiatal embert, aki eszméletlenül ösz­­szeesett. Öccse és a botrány szemtanúi közül néhányan a vértől borított jog­hallgatót felemelték, miközben a tisztek továbbra is ütlegelték Jóczics Fedoft. időközben egy rendőr is előkerült, a ki megmentette attól, hogy a tisztek a tettlegességet folytassák. A többi tiszt csendes szemlélője volt a véres esetnek és csak ketten iparkodtak Hubel és Hau­er főhadnagyokat visszatartani a továb­bi tettlegességtől. Azalatt Jóczics Fetíor magához tért, bement a rendőrségre, ahol vérző se­beit kimosták, kocsiba ültették és haza­vitték. Az uccán a tisztek a rendőrök eré­lyes fellépése ellenére is folytatták fegyveres támadásukat, mire a rendőr­ségről még négy rendőr jött futóiépés-Jjöt. akik. p. iffaxoUalnJ. aUm, 1925. szeptember 10. tik. Ezek azonban a felszólításnak nem tettek eleget, sőt egyikük éles kardjá­val teljes erőből rásujtott ctg egyik rendőrre, akit nyomban elborított a vér. A rendőrök társuk megsebesülését lát­va, szintén kardot rántottak, amit a többi tiszt is megcselekedett és másod­perceken belül valóságos közelharc fej­lődött ki, amely mindkét részről több sebesüléssel végződött. Vérző fejű tisz­tek és rendőrök állták körül a város­házát, ahova több orvost kellett hívni, hogy a sebesülteknek az első segélyt nyújtsák. Jóczics Fedort azalatt öccse ágyba fek­tette, de alig került a súlyosan sebe­sült fiatalember az ágyba, ismét elvesz­tette eszméletét, amelyet többé nem is nyert vissza. Másnap délben mentőkocsin elszállí­tották egy szanatóriumba, ahol műtétet hajtottak végre rajta. Egy órával utóbb azonban Jóczics Fedor a szanatórium műtőasztalán meghalt. A boncolás meg­állapította. hogy a szerencsétlen Jóczics Fedor halálát koponyacsonttörés és agy­vérzés okozta. A halálos sebet a kard-, kosár ütötte. A tisztek huszonnégy óráig szabalábon voltak, sőt a véres uccai harcot követő délután' csoportosan megjelentek a Dorn­­städter cukrászdában és ott hosszabb ideig időztek. Harmadnap valamennyi résztvevőt le­tartóztatták, de a tényállás megállapí­tása után a tisztek közül csak Hubel, Hauer és Mrák főhadnagyok maradtak fogva, mint akik beismerték, hogy kard­jukat használták. Mrák utóbb szabad­­lábra keriüül, míg Hubel és Hauer ezidö­­j szerint is vizsgálati fogságban vannak. Szerdán tárgyalta Hauer Hinko és Habéi Hinko repülő-főhadnagyok bűn­ügyét a beogradi felsőbb katonai bíró­ság. A tárgyaláson, melyet reggel 8 órakor kezdtek meg, a beidézett tanuk közül, senki sem jelent meg. Jóczics Fe­dor apjának, dr. Jóczics Milorád novi­szadi főáramügyésznek képviseletében dr. Szekulics Milán noviszadi ügyvéd vett részt a tárgyaláson. A katonai ügyészség a két vádlott tiszt ellen hálált okozó súlyos testi sér­tés miatt emelt vádat. Hauer és Hubel főhadnagyok a tár­gyalás során beismerték, hogy Jóczics Fedort karddal megütötték és mentsé­gükre azt hozták fel, hogy Jóczics provo­­káló magatartása késztette őket erre. Először Hubel ütötte hátba Jőczicsot ki­húzott kardjával, majd Hauer, aki elma­radt a társaságtól, odafutva a kard ko­sarával ütötte fejbe Jóczics Fedort. Ez­után a tisztek elmentek, Jóczics az Ame­rican Bar kapujához vánszorgott, ahol összeesett. A vádlottak kijelentették hogy az összetűzéskor nem voltak ré szegek, de jó hangulatban voltak. Szó: rintiik a halált okozó sérülés nem az ( ütéseiktől eredt, mert mások is rész, vettek az összetűzésben. A katonai bíróság rövid tanácskozás, után Hubel Hinko és Haaer Hinko főj hadnagyokul halált okozó súlyos test ■ sértésben mondotta ki bűnösnek és hát rom-három évi f egy házra Ítélte őket. A iegjc&b lágyfogé a véídgon! Minden üzletben.kajpható.

Next

/
Thumbnails
Contents