Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-10 / 242. szám

% oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 19"5. szeptember 10-A Beograd—Bécs-i hajón letartóztattak egy nemzetközi szélhámos-asszonyt Egy hajóuton három lopást követett el Érdekes körülmények között tartóz­tattak le a minap egy nemzetközi szél­­hámosnöt. A Saturnus nevű, Beograd és Bécs között közlekedő exoressz-hajó parancsnoka, Csépán Jenő kapitány, az utazás alatt észrevette, liogy kabinjából, illetőleg íróasztalából hiányzik három millió osztrák korona, 3600 bulgár léva, 2000 dinár és 150.000 magyar korona. A kapitány nyomban a hajón utazó 30 esztendős Krestava Lydia elvált asz­­szonyt gyanúsította, aki Szibériában született és Várnában lakik. Zintony közelében ugyanis Krestava a kapi­tány fülkéjébe ment és ott II. osztályú jegyét fdüvfizetéssel átcserélte I. osz­tályúra. A kapitány a .jegy átcserélése után az asszonnyal együtt távozott a fülkéből, amelynek ajtaját szokása sze­rint bezárta, de a kulcsot nem húzta ki a zárból. A kapitány Novlsad környékén fedez­te fel a lopást és nyomban Krestavát vette gyanúba. Figyelemmel kisérte a gyanús asszonyt és az észle't körülmé­nyek minden kétségen felül igazolták gyanúját. Leseoíí Nina román diákleánynak kö­zös kabinja volt sógornőjével és Kresta­­vával. Midőn egy ízben észrevétlenül a kabinba lépett^ meglepte Krestavát* amint ágyán felejtett kézitáskájával babrál . A táskából hiányzott 30 dollár. Az incidens igen kínos volt , és Krestava nagyon idegesnek mutatkozott. Később a román diáklány a 30 dollárt megtalál­ta az ágy alatt. Nyilvánvalóan a rajta - csipett Krestava dobta oda a pénzt hír­­íelenüf. Mikor a hajó Budapestre érkezett, Krestava állítólag harmadik lopást is elkövetett. Megkérdezte Sorostanova Zwatova bolgár diákfeányt, hogy hol őrzi pénzét. Később, mikor a bolgár leány a Üölgyszalonban íésüiködött, ész­revette, amint hátamegett Krestava ját­szadozik retikiiljévd. Néhány pillanattal utóbb kiderült, hogy a retikülből egy 1000 lévás bankjegy hiányzik. Mihelyt a hajó Bécsbe érkezett, a kapitány intézkedett Krestava letartóz­tatása Iránt. A rendőrigazgatóságon az asszony tagadott, a kihallgatást végző rendőrtiszt azonban elébe tárta, hogy négy év előtt Lipcsében csekkcsalás miatt már ült. Az asszony felháborodva tiltakozott ez ellen, mindazonáltal vizs­gálati fogságba helyezték az ügy tisz­tázásáig. A rendőrség folytatja a_jiyo­­mozást. Szubotica varos rendkívüli közgyűlése EgymiiUöäZdzezer dinár kárt ímozoü a vínar a városi köz­­épiiieteüoen — Továbbra is kapnak fát a városi tisztviselő«. A néhány héttel ezelőtti orkán, a mely az egész Vajdaságon végig vo­nult, — mint ismeretes — Szuboti­­cán is óriási károkat okozott Na­gyobb pusztítást végzett a városi középületekben, amelyek közül a Szent György-templom tornyát a szélvihar ledöntötte a tetőre, úgy­hogy a nagy súlytól a templom bol­tozata beszakadt és a templom (bel­ső berendezése is jelentékenyen megsérült. Nagyobb kár érte a Ró­­kus-templomot is, amelynek a tete­jét sodorta el a vihar. A városi ta­nács utasította a mérnöki hivatalt, hogy állapítsa meg pontosan a vá­rosi épületeket ért kár nagyságát és arról tegyen jelentést a városnak. A mérnöki hivatal az utasítás ér­telmében. valamennyi városi épüle­tet megvizsgálta, hogy mennyiben sérültek meg a viharban és az erre vonatkozó jelentését a napokban terjesztette a városi tanács elé. A jelentés szerint a városi épületekben egymilliószázezer dinár értékű kárt okozott a vihar. A városi tanács szerdai ülésén foglalkozott a mérnöki hivatal jelen­tésével és úgy határozott, hogy mi• vei a költségvetésben nincs fedezet a megrongált épületek helyreállítási költségeire, előterjesztést tesz a leg­közelebbi közgyűlésen, hogy erre a célra rovidebb lejáratú kölcsönt ve­gyen tel a város, a jövő évi költség­vetés terhére. Ugyancsak szerdán foglalkozott a városi tanács a főszám vevői hivatal előterjesztésével is. A főszámvevő azt javasolta, hogy a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, a jövőben szüntesse be a tisztviselők és nyugdíjasok kedvezményes fajá­randóságának a kiutalását. A városi tisztviselőket és a nyugdíjasokat ugyanis még 1915. év óta a város látja cl téli tüzelőanyaggal, amelyet évről évre utalnak ki a városi farak­tárból. A nyugdíjasok teljesen díj­talanul kapták a fát, míg a tisztvi­selők féláron jutottak hozzá a szük­séges tűzifához. A tanács a főszámvevői hivatal előterjesztését csak lényeges módo­sítással fogadta el. Elhatározta ugyanis, hogy ezentúl a nyugdíja­sok is, akiknek nemrégen rendezték nyugdíjügyét és igv kedvezőbb megélhetési viszonyok közé kerül­tek, féláron kapják meg ííiziíajáran­­dóságukat. A tisztviselőket tovább­ra is megilleti az eddig élvezett tű­zifa-kedvezmény. A város kiszélesített tanácsa egyébként csütörtökön délelőtt rend­kívüli közgyűlést tart, amelyen ha­tározni fognak u?v a viharban meg­rongált középületek rendbehozási költségeinek előteremtéséről, mint a tisztviselők és nyugdíjasok faellátá­sáról is. A közgyűlés tárgysoroza­tának utolsó pontja a Szuboticán megjelenő »Knizsevni Sever« irodal­mi lapvállalat segély iránti kérvé­nye. A közgyűlés csütörtökön dél­előtt tiz órakor kezdődik, millió osztrák korona, 3600 bilteár léva. A Eoviszádi felebbviteli bíróság tanácsainak uj beosztása Három polgári és két büntető-tanács fog működni Dr. Popovics Miiivoj, a novisadi felebb­viteli bíróság alelnöke elkészítette a a felebbviteli bíróság polgári és bünte­tőtanácsának uj beosztását. Eszerint az I. po'gári tanács a Vajda­ság területén levő összes kerületi tör­vényszékek reviziós ügyeit fogja tár­gyalni. Ennek a tanácsnak dr. Popovics Miiivoj táblai aíelnök lesz az elnöke, mig tagjai lesznek: dr. Petrovics Vla­­diszláv és dr. Kiss János felebbviteli birák. A II. polgári tanács a pancsevói, no* viszádi és belacrkvai kerületi törvény­székek polgári pereit fogja másodfokon tárgyalni. Ennek a tanácsnak Jaczkov­­ski Alexander felebbviteli bíró az el­nöke, tagjai dr. Szekuiics Lázár és dr, Kirics Miiivoj, a felebbviteli bíróság bírái. A III. polgári tanács a szuboticai szombori, velikibecskereki és velikiki­­kindai kerületi törvényszékek polgári pereit fogja másodfokon tárgyalni. El­nök : dr. Savkovic; János, tagjai: dr. Katarits János és dr. Grgincsevics An­tiin felebbviteli birák. Az I. biiníetötanács a szombori, pan* csevói, velikibecskereki és veliki-kikin* dai kerületi törvényszékektől felkerüli pereket fogja tárgyalni. Elnök: Ara­­niczky Stanko tanácselnök. Birák: Ma" rics Raffo és Trajanovics Bozsidár, fe­lebbviteli birák. jegyző: Damjanovics Dusán lanácsjegyző. A II. büntetőtanács a noviszádi, szu­boticai és belacrkvai kerületi törvény­székek felebbezett pereit tárgyalja. El­nök : Beleszlijin Sztanimir tanácselnök, tagjai: dr. Petrovics Bruno és Radovics Szvetozár felebbviteli birák. Jegyző: Danilovics Vaszilje, a felebbviteli bíró­ság tanácsjegyzője. A büntető és polgári tanácsok októ­ber 15-én kezdik meg működésűket, csak az I. számú büntetőtanács fog ok­tóber elsejéig szünetelni a felebbviteli bíróságon. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A párbajnak az eltiltása és a há­borúnak intézményes fenntartása 'éppen olyan bölcs intézkedés, mint­ha valamely állam mindent elkövet­ne. hogy polgárait a náthától meg­óvja. de rájuk szabadítaná a tífusz­nak. kolerának és pestisnek min­den bacillusát. * E szót hallva: »Európa«, ma va­lami egészen mást értünk, mint a század elején. Akkor összíoglalata volt a haladó kultúrának s az em­berséges; gondolkozásnak, ma szo­morú reprezentánsa a gazdasági és erkölcsi dekadenciának s a bukó­félben levő kultúrának. & A tehetség ritkán akadálya annak, hogy valaki karriert — főleg po­litikait — csináljon, de a ielícm — főleg a kiváló — igen gyakran. # A! tudománynak nagy a tekinté­lye, ha tekintélyes ember képviseli s ha befolyásos ember ajkairól hangzik. Egy u. n. magántudósnak, ha annyi a tudása, mint Humboldé és olyan a logikája, mint Kanté, ki­sebb a tekintélye, mint a tudomá­nyos akadémia legfiatalabb tagjáé, akit oda nagy protekcióval és cse­kély szavazattöbbséggel tegnap vá­lasztottak be. * A házasságban a szerelem kisebb szerepet játszik, a társaságban pe­dig nagyobbat, mint kellene. .* A szerelem még — egymagában — nem biztosítja a házasság bol­dogságát. de szerelem nélkül egy­általában nincs családi boldogság. * Szerelmet nem szabad koldulni, mert akkor alamizsnát kao belőle az ember. * A kártya legnagyobb ellensége a szerelemnek, mert a kártyásnak ke­vés ideje van a szerelemre. Már csak azért is, mert a kártyajáték r~”anabban az időben íolviK ami­kor a szerelem kettősét szokták ját­szani. S a nőnek legnagyobb sérel­me s talán szégyene az. hogy a kártya jobban le tudja kötni a fér­fit, miint ő. * A barátaink minden rossz tulaj­donságát látjuk, a szerelmünk tár­gyának csupán az erényeit vesszük észre. * A nyárspolgár a legleheietlenebb figura ezekben az ui időkben, ame­lyeket —■ akár van bennük forrada­lom. akár nincs — nem nevezhetek másként, mint forradalmiaknak. A nyárspolgár az az ember, aki leg­kevésbé van ilyenkor a helyén, s — valljuk (be — nem is igen érdemli meg azt az egyelőre előnyösnek látszó helyet, amelyet ezidőszerint még elfoglal. Ez a ió ember fölfelé irigykedő, lefelé hatalmaskodó, s mindkét viszonylatban lelketlenül önző. Ellensége mindenkinek, csak a saját családjának és a maga üz­letének vagy foglalkozásának nem. irA nyárspolgár — ha igazán az — még a burzsoa-társainak se barát­ja, mert azért nyárspolgár. hogy ne ismerjen eszményeket. így hát barátságot se. Neki van hát legtöbb félnivalója a nagy forrongásoktól, amelyek inkább irányulnak ő elle­ne. mint bármely más osztály vagy mentalitás ellen. Hiszen tulajdonkép ő a legnagyobb hatalom, mert ő van — a legtöbben. Ez az a tilpus. amelynek az elsöprésére s a meg­semmisítésére törnek az uj tanok és irányulnak a régi renddel elé­gedetlenek mozgalmai. A szegény nyárspolgár igy üllő és kalapács között éli látszólag nyugodt életét. S talán nem is lesz kár érte, ha egyszer kipusztul. — főleg, ha he­lyébe hasznosabb és kulturáltabb emberréteg kerül... * Gyönge embereknél a szenvedel­mek erősebbek az észnél, erőseknél az ész győzi’le a szenvedelmeket. Az ember gőgös és fontoskodó én-ic nagyon sokat vesztene az el­bizakodottságából, lia észrevenné, hogy az mily kevés más embernek fontos, s hogy ezeknek is mily ke­véssé fontos. * A korlátoltság és minden más szellemi fogyatékosság ártatlan do­log mindaddig, amíg bölcseségnek nem adja ki magát. Ekkor már bajt csinálhat... És kész veszedelemmé válik, ha a közvélemény ^ is — amelynek ritkán van ió Ítélete — bölcsességnek fogadja el. # Csak a rossz arcok abszolút ru­ták,,— még akkor is, ha szépek. A jó arcok nem csutak, mert a rut vo­násokon áttetszik a nemes léleknek vagy a finom kedélynek egy-egy, enyhítő vonása. * Két ember különböző morálja u"v állhat szemben egymással, mint maga az Erkölcs és az erkölcste­lenség. * Ostoba embernél a gvanu: bi­zonyosság. az okosnál még a bizo­nyosság is csak gyanú. # A .ió ügyvédnek egy kicsit bíró­nak is kellene lenni. Az ügyet, ame­lyet. vállal, meg is kell ítélnie. A jó bíró pedig legyen egy kissé ügy­véd ís, hogy tudja védeni is az ügyét, amelyben ítélkezik,-fc Ai ravaszság '*a kisebb ravaszsá­got rendesen legyőzi, mint ahogy minden nagyobb erő diadalt arat a kisebb fölött, — de nem okvetlenül gyűri le az egyenességet. Mert az álnokság úgy küzd az egyenesség­gel is, mintha magához hasonló erővel állna szemben, s ennélfogva rosszul verekszik: túllő a célon, nem jól védekezik, helytelenül tá­mad s elszalasztja a győzelmet. Mindenben a mások véleménye után igazodni, és semmit se törődni a mások véleményével: egyformán ostobaság. * A korlátolt ember több dolgot talál nevetségesnek mint a geniális. Ez pedig többet talál szomorúnak mint amaz.

Next

/
Thumbnails
Contents