Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-10 / 242. szám

19?5. szeptember 10, BÄCSMEGYEI NÄPLÖ 3. r>m Kisebbségi Elei • N« Az erdélyi magyar telepesek panasza ügyében hozott népszövetségi döntést a bukaresti lapok úgy tüntetik föl, mint a román álláspont srvöze'mét. A Dimineata a legszemérmetlenebb mó­don igyekszik félrevezetni a közönségét, amikor igy ir: »Románia delegátusa, Ti­­tülescu N. fejtette ki Románia álláspont­ját, kijelentve a következőket: Románia sohasem alkotott olyan speciális tör­vényt, amely bárminő formában a ki­sebbségek ellen irányult volna. Az ag­rártörvény rendelkezései éppen annyira érvényesek a régi királyság földbirtoko­saira, mint a csatolt területek bármelyik földtulajdonosára. Titulescu végső érv­ként leszögezte, hogy Romániában az agrárreform alapján 134.000-en jutottak földhöz és ebből a számból 27.000 ma­gyar. A román delegátus beszéde iné y hatást keltett a tanács tagjaiban, akik azután Mello Franco előadó, brazíliai delegátus jelentését hallgatták meg, aki a helyszínén vizsgálta meg a magyar te­lepesek ügyeit. Mello Franco arra a megállapodásra jutott, hogy a román kormány jóhiszeműségét elvitatni nem lehet, mert a magyar telepesekkel szem­ben az egyenlő elbánás elvét érvényesí­tette, akiknek semmi joguk panaszra nincs. Az előadó indítványozta, hegy a magyar telepesek panaszát tegyék irat­tárba A tanács egyhangúlag elfogadta Mello Franco brazíliai követ jelentését, visszautasítva a magyar telepesek alap­talan panaszát''. $ Kinos botrány játszódott le az Ara­di Atlétikai Club legutóbbi versenyét követő banketten. Az egyesület vezetői­nél a bankett alatt megjelentek garancia kiküldöttei és lefoglalták teletdijakat azzal az indokolással, hogy azokon csak magyar felírás van. A klub elnöke tiltakozott az eljárás ellen és hangsúlyozta hogy a tiszteletdijakat a klub magánosoktól kérte össze, nekik pedig jogukban áll a tárgyakon olyan felírást alkalmazni, amilyent akarnak. A szigurancia, hir szerint, előterjesztést tett, hogy a belügyminiszter az esettel kapcsolatban függessze fel a magyar egyesület működését. Bezáratta Anghelescu a székely ud­varhelyi magyar óvodát, mely több mint két évtized óta működött a színtiszta magyar városban. A magyar óvoda be­zárása kincs megdöbbentést keltett a Székelyföldön. ahol rövid időn belül már az ötödik magyar óvoda fölött mondották ki a halálos ítéletet. A csehszlovák kormány ruszinszkói gyarmatosító politikája a kultúra vissza­fejlesztéséről is kellőképpen gondosko­dott. Számos iskolát záratott be a tan­ügyi referátus kii’önbözö okok miatt Ruszinszkóban, ahol annak ellenére, hogy a takarékossági'törvény végrehaj­tásával a tanítók létszámát még jobban csökkenteni kell, jelenleg is nagy tanító hiány van: a statisztika szerint össze­sen százhetvenhat tanítóra volna szük­ség. A ruszinszkói tanítóképzőkben azonban a hiány pótlására mindössze huszonöt uj növendéket vettek föl. A ta­­nitöhiányon a kormány állítólag úgy akar segíteni, hogy csehországi tanító­képzőkben fölös számmal képeznek ki tanítókat, akiket aztán Ruszinszkóban helyeznek el, hogy a nevelés szellemét a cseh érdekeknek megfelelően biztosít­sák. A lapok megjegyzik, hogy csak já­tékszer a kormány kezében, amelyet akkor hajit el, amikor neki tetszik.-fc A csíki székelyek voltak tudvale­vőleg azok, akik önálló listával vettek részt és győztek a mezőgazdasági ka­marai választásokon. Az erdélyi magyar párt ez alkalommal levelet intézett a csikiekhez, amelyben köszönetét mond nekik kitartásukért és hűségükért. »A csikmegyei magyar párt ügyvezető al­­elnökének a központhoz tett jelentéséből — írják a levélben —örömmel vettünk tu­domást arról a nevezetes üllásfcg’alás­­ról, mellyel a csíki székelység a mező­­gazdasági kamarai Választások alkalmát és napját olyan emlékezetessé tette. Megértettétek utasitasitásainkat, mely­nél fogva, ha nem is tekintjük a válasz­tásokat politikai jelíegiteknek, figyelem­mel kell lennünk arra, hogy a magyar­ság számának és jelentőségének megfe­lelő eredményt, mint minden alkalom­mal, úgy ezeknél a választásoknál is biztosítani fajunk iránt kötelességünk. Annál örvendetesebb ez a megértés, mert sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy értetlenség és huzakodás a Szé­kelyföld egyes pontjain is elhomályosí­totta a székely nép jelentőségét és ezzel kétes helyzetbe he zta a romániai ma­gyarság egységének kifejezőjét a ma­gyar pártot is. Áldjon meg az Isten az­ért. hogy Ti a hagyományos, józan ér­telemmel és a helyzethez méltó egysé­ges felfogással Ítéltétek meg a kérdést. Ennek következménye az imponálóan szép győzelem, amit sok nehézséget le­küzdve, Isten segítségével sikerült ki­vívnotok :. Harc a radikálisok és a Radics-párt között a horvátországi községi választásokon A radii:áliío’i a Pribicsevics-párttal szavaztak A radikálisok ős a Radics-pár­­tiok közti megegyezés a horvát­országi községi választásoknál nem túlságosan éivényesül. A legtöbb helyen a radikálisok és n Radics-pártiak közt elkeseredvt küzdelem folyik s ott, ahol a vá­lasztások mir megvo'tak, a két koimanyzópárt hívei szembe ke­rülnek egymással az egyes köz­­igazgatási áll s >k betöltésénél. Srmsfci-Kor lován, ahol már meg voltak a választások, a polgár­­mesteri állás betöltésénél a radi­kális és Pribicsevics-párttal szem­ben álltak a radikális dissziden­­sek, a földmives párt és a Radics­­párt. a szj. A radikális Pribicsevics koalíció V a m**-"polgármesterjelöltje dr. Pauhovic Bogdán ügyvédjelölt volt, Rádi­óséi« és az ellenzék jelöltje Pursei Dusán volt polgármester volt. Kedden volt meg a választás, amelyen négy szavazattöbbséggel Pursei Dusánt választatották meg. Az uj polgármesternek Runjanin kormánybiztos, aki nemrégiben Purse'-t felfüggesztett", szerdán átadta a városi közigazgatás ve­zetését. Petrova; ’-ban már augusztu 23-ikán m voltak a választások, az uj városatyák azonban még mindig nem tették le az esküt, mert a radikálisok és a Radics­­pá11 nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy ki legyen az uj pol­gármester. Vltboviiron is két héttel ezelőtt megvoltak a választások, a Ro­­dics-párt itt is szemben áiit a radikálisokkal. A választáson a R >­­dics-párt győzött, a radikálisok azonban petíciót adtak be a Radics­­p ártják megválasztása miatt. A Radics-pártiak nagyon el vannak keseredve a petíció beadása mint! és azt állítják, hogy a radikálisok ezzel a petícióval csak azt akar­ták elérni, hogy a Radics-pártiak ellensége, dr. Vukovics Lázár fő­ispán -továbbra hivatalában ma­radjon. Chamberlain megleckéztette Genfiben a francia újságírókat „A nemzetközi sajtónak éles polémiák kerülésével kell hoszá járulnia a békehangulat megerősítéséhez" — Briand feltűnően békülékeny n3fi?atkozata Géniből jelentik: A Népszövetség ülésének legérdekesebb eseménye nem a Népszövetség hivatalos ülés­termében, hanem a fehér asztalnál játszódott le. A lapok tudósitóinak kedden megtartott bankettjén fonto­sabb beszédek hangzottak el, mint eddig a zöld asztal mellett és a kül­ügyminiszterek az újságírókkal foly­tatott beszélgetéseik során is a szo­kottnál közlékenyebbek voltak. A legnagyobb feltűnést Chamber­lain külügyminiszternek a nemzet­közi sajtó képviselőihez intézett ama felszólítása keltette, amelyben felhívta őket, bogi’ a nemzetközi sajtóban kerüljék az éles polémiá­kat és ezzel járuljanak hozzá a bé­kehangulat megerősítéséhez. Min­denki megértette, hogy Chamber­lainnek ez a figyelmeztetése első­sorban a iráncia újságíróknak szól. A francia laptudósitók maguk is ki­jelentették, how a célzást megér­tették és nem titkolták, hogy nin­csenek elragadtatva a me°ieckézte­­téstői. Ugyancsak feltűnést keltett az angol külügyminiszter beszédé­nek az a része is. am elvben lel tűnő melegséggel hangsúlyozta azt a re­ményét. hogy Németország a leg közelebbi népszövetségi no”''eyülé­sen mátr maga is részt fog ->enni. An­nál inkább feltűnt Chamberlainnek ez a kijelentése, inert Palnlevé fran­cia miniszterelnök beszédének Né­metországra vonatkozó részlete fel­tűnően hűvös volt. A banketten kifejlődött beszélge­tések során szóba került az a kér­dés is, hogy a genfi jegvzőkönvv helyett sikeriilt-e már a hatalmak­nak megfelelő pótlásról go-ndoskod ni, amely a biztonsági kérdést meg­oldaná. Az angol és francia külügy­miniszterek ebben a kérdésben is elég közlékenyek voltak. J?v Cham­berlain kijelentette, boy-- az angol kormánynak az a szándéka, hogy a népszövetségi közgyűlés elé memo­randumot terjeszt, ameh' a döntő­bíráskodás elveit fogja magában fog­lalni. Chamberlain közölte, hogy most dolgozza ki azokat az elveket, amelyek alapján a döntőbíráskodás fölépülhet és alkalmas lesz a genfi jegyzőkönyv pótlására. A külügyminiszterek szerdai tanácskozása Briand, Chamberlain és Vander­­velde külügyminiszterek és Sciáloja olasz kiküldött szferdán délelőtt hosszas tanácskozást folvtattak, a melyen resztvettek Hurst és Froma­­geaux, a szövetségesek jogi szak­értői is, akik a napokban fejezték be Londonban tanácskozásaikat' Gauss német szakértővel. A külügy­miniszterek szerdai tanácskozásu­kon megállapították, hogy a német jogi szakértővel folytatott londoni tanácskozások jelentékenyen előbb­revitték a biztonsági paktum ügyét úgyhogy a külügyminisztereknek Stresemanncl küszöbön álló tanács­kozása a legjobb reményekkel «biz­tat. A három külügyminiszter ezt a véleményét kifejezésre juttatta Ber­linben is. Valószínűnek tartják egyébként népszövetségi körökben hogy a külügyminisztereknek Stre­­semannal való tanácskozása Lau­­sanneban fog lefolyni. Az e dé yi magyar telepesei ügye nem kerül le a napi­rendről Tornyai Gyula dr. az erdélyi te­lepesek képviselője, memorandumot nyújtott be a Népszövetség tanácsá­hoz, amelyben kifejti, how a tele­pesek ügye azáltal, liogv 7C0.00U frank kártérítést Ítéltek meg szá­mukra, nincs elintézve, miután 3400 birtokosról van szó, akiket ezzel az összeggel nem lehet kielégíteni. Mi­után erre a memorandumra eddig nem érkezett válasz. Tonnái dr. elhatározta, hogy magához Briand­­hoz, a tanács elnökéhez fog fordul­ni. hogy még eevszerr tűzze a kér­dést a népszövetségi tanácskozás nanirendjére. Briand baráti kezet nyuj a németeknek Briand külügyminiszter nyilatko­zott a biztonsági szerződés körül fo­lyamatban levő tárgyalások erednie nyérőJ. Azt mondta, hoev minder reménysége szerint szeptember vé­gével vagy legkésőbb október elelér sikerülni fog a találkozást összehoz­ni Strescmann külügyminiszterrel. A döntő szó most Németországé. Ezer a konferencián folytatni fogom ha torozott békepolitikámat mondot­ta Briand. — Nyíltan az asztalra te­szem ütőkártyáimat. Mi békét aka­runk Németországgal, mert meggyő­ződésünk. hogy a két ország száma rá megnyugvást kell szereznünk különben tönkremegyünk. Sziveser látnám a konferencián Luther kan­cellárt is —- folytatta Briand. — Gazdasági téren a megegyezés föl­tétlenül lehetséges, hiszen már égé-' szén egyengetve van az utia. - Égési politikámnak az a célia. hogy beké• teremtsek Németország és Francia ország közölt. Akarom, hogy ez) mindenki tudja Németországban, hi­szen mind a kettőnk sorsa függ at­tól. hegy egymásra találunk-e. Chamberlain nyomása alatt egyéb­ként Briaml engedett eddiei merev­ségéből és hajlandó a Népszövetség javára lemondani arról a vélt jogá­ról, hogy maga Franciaország dönt­se el. vájjon a keleti szövetségesek kel kötött szerződései alapján tarto­zik-e fegyveres támogatást adni és j átvonulhat-e csapataival német te- I rületen. A kisantani is békiilni akar Németországgal A kisantant külügyminisztere, egymás között a garanciaoaktumró’ tanácskoztak. Az a felfogás jutott érvényre, hogy a Népszövetségnek kell döntenie minden egyes esetben ha a biztonsági paktum valamely rendelkezésén sérelem esik. A Né­metországgal való hagyományos ba­rátság megőrzése céliából a kisan­tant külügyminiszterei elhatározták hogy továbbra is támogatni fogják az aj francia béke politikát. A magyar szanálás A Nemzetek Szövetsége technikai szervezetekkel foglalkozó bizottsá­ga pénteken kezdi meg Magyaror­szág pénzügyi felépítésének tárgya­lását és elsősorban South főbiztos. expozéját hallgatja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents