Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-07 / 209. szám

Poštarina plaéesa! XXVL évfolyam oznbotica, FENTEK 1925 augusztus 7 szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hátí'Sa délben Telefon szám: KíaddUfyatal 8—58. SzerkesEíőség 5—10. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Russia Fonciére-palola) Kiadóhivatal: Subotira, Aleksandrova ni, 1 (Lelbach-palota) A felelősség kérdése A megismétlődő évfordulók ki­nyitják a régi viták sebeit. Most Vümos excsászárt, Poincarét és Níttit, a háború legázoltját, a győ­zelem fanatikusát s az örök béke álmodóját szólaltatja még a vi­lág legnagyobb sajtótudósitó vál­lalata a háborúért és békéért való felelősség kérdésében. A fa­­kirok köldökbeb imulósa milyen derűs foglalkozás, milyen hasz­nos időtöltés, milyen eredményes elfoglaltság emellett a vi.tn mel­lett. Tudós társaságok, egyete­mek, parlamentek bizottságokat küldtek, már ki a világháború történetének megírására s a há­borúért való felelősség földeríté­sére. Es mit végeztek mindenütt ezek a bizottságok ? Vagy meg­elégedtek a tények feltárásával s kitértek óvatosan és böicsen az állásfoglalás elől, vegy ítéletet mondtak s ezzel az ítélettel meg­fosztották vizsgálódásukat és ál­lásfoglalásukat a tudományos ku­tatás feltételeinek alkalmazásától. Mire is való a középkori hit­vitáknak ez a meddő és elkese­redett folytatása. A világtörténe­lem tanulsága a példák kivétel­nélküli megegyezésével igazolja, hogy mindig annak van igaza, aki győzött. Ferrero szerint a vi­lágtörténelmet mindig a győzők Írják. A győzők mindig a meg­támadott jogrend, a veszélyezte­tett kultúra, a fenyegetett nemzet­közi moréi védelmében fognak fegyvert, a győzők mindig utolsó háborújukat akarják megvívni a háború ellen. S a legyőzőitek mindig a barbár erőszak uraimét akarják trónra ültetni a detroni­­zált erkölcsi világrend helyébe, a legyőzőiteket mindig félreve­zették politikusai, akik a maguk egyéni érdekeit s hiúság-szem­pontjait kendőzik e! a háborús célokkal. A győzők mindig ezt hirdették azóta a hatezer év óta, mióta az emberi gondolkodás­nak írott történelme van s a le­győzőitek is mindig azt hirdet­ték, amíg harcban álltak s ezt hirdették volna tovább is, ha a fegyverek szerencséje nekik ked­vez. Amíg fölbecsülhetetlen érde­kek, vérben és verejtékben való s egész generációkat az adósok börtönébe ültető szolgáltatások fűződnek ennek a kérdésnek el­döntéséhez, amig erre az ítéletre építették fel Európa uj történeté­nek alapjait, ebből sarjadíat­­ták ki azt a koncepciót, ami­vel Európa uj politikai, gazda­sági, nemzeti és szociális rend­szerét kiépítették, amig ettől az Ítélettől függ az, hogy a hadvi­selők állampolgárai közül ki az adós és ki a hitelező, ki követel­het és ki tartozik eleget tenni ennek a követelésnek, addig ne várjon senki tudományos objek­tivitást és emberi elfogulatlansá­got e kérdés vizsgálatánál és el­döntésénél. A győző szerint — hatezer év óta mindig — a győ­zelem az erkölcsnek és jognak diadala, a legyőzött szerint — ugyancsak hatezer év óta mindig — az igazság bukott el a túl­nyomó erővel szemben. Miért épen most várjunk tisztánlátást, felülemelkedettséget az érdekek szövevénye fölé, miért épen most keressünk igazságot és önzetlen­séget. Az igazságot majd csak az a késő nemzedék fogja meglátni, akinek tekintetét nem korlátozzák anyagi előnyök s a kötelezettsé­gektől va'ó megszabadulásnak a vágya. De ha már nem tudjuk eldön­teni, hogy a múltért ki a felelős, miért ne foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy ki fejel a jelenért? Kinek bűne az, hogy a világ nem öltheti föl a béke arculatját, ki­nek lelkén száradnak a háborús bűnökből állandósult békeintéz-Beogredból jelentik : A parla­ment szünete teljesen eseményte­lenné tette a politikai életet, annál is inkább, mert a kormány tagjainak legnagyobb része is tá­vol van Beogradíói és emiatt a csütörtöki napon a miniszterta­nács sem tartott ülést. A kormány hét tagja Blédben tartózkodik, — akik közül Vukicsevics Velja postaügyi miniszter csütörtökön utazott a szlovéniai fürdőhelyre, hogy audiencián jelenjék meg a király előtt. Az esti órákban a miniszterel­nökségen Gyuricsics Markó he­lyettes miniszterelnök, Trifunovics Misa vallásügyi miniszter és Trif­­kovics Markó, a parlament elnöke tartottak rövidebb konferenciát. Trifkovics házelnök egyébként csak csütörtökön épült fel beteg­ségéből és néhány nép múlva Nauhsimbe fog utazni gyógyke­zelése végett. Csütörtökön Beogradba érkezett Popovics Gyóka volt demokrata­párti papképviselő, akinek meg­jelenése négy feltűnést keltett, tekintettel arra, hogy Popovics még most is szoros barátságot tart fenn Rüdes Istvánnal. Ez a barátság még a demokratáknak o Radics-párttal folytatott tanácsko­zásai idejéből származik és Ra­dies bécsi tartózkodása alatt is többször együtt volt Popoviccsal, Radicsnak a külföldről való vissza­térése után pedig Popovics Gyóka menyek ? Ki felel azért, hogy még mindig paragrafusokból szőtt drót­akadályok választják el egymás­tól a békében élő országodat? A háborúiban könnyebb volt az egyik frontról átmenni az ellen­séges lövészárkokbo, mint most az egyik barátságos él Iámból át lépni a másikba. Kit keli leültetni » vádlottak padjára azért a gaz­dasági anarchiáért, aminek nyo­morult koldusai vagyunk győzők, legyőzőitek majdnem egyformán? Ki ad számot azért a sok gyű­lölködő szóért és gyűlölködő cse­lekedetért, aminek Európában mindenütt megkinzottjai azok, a kik nem tagjai a többségnek és nem részesei a boldog uralom­nak? A jelen bűneit, mulasztá­sait, véres vétkeit nem lehet el­homályosítani azzal, hogy a múlt bűnöseit keressük. Mit segit az rajtunk, hogy a személyi felelős­ség kérdését e! is tudjuk tüntetni, ha a tárgyi felelősség koldusai vagyunk, győzők és legyőzőitek egyaránt. részt vett több Radics-párti nép gyűlésen, mint egyetlen szerb 'képviselő, most pedig hosszú ideig tartózkodott Baska fürdő­helyen Radics István és ennek családja körében, Popovics Gyóka Beogradba érkezése után a de­mokrata klub helyiségében felke­reste D ívidovics Ljubát, akivel hosszabb ideig tárgyalt, ezután pedig több más vezető demokrata politikussal tanácskozott. Beogradba érkezett csütörtökön Kosztics Ágoston volt Radics-párti képviselő, Radics István veje is, aki a kormány Radics-párti tag­jaival tanácskozott, este pedig visszautazott Zagrebba. A Radics-párt nem tart igényt a Vajdaságra Vajdasági körökben meglehe­tős feltűnést keltett, hogy a radi­kális—Radics-párti megegyezés ellenére a Vajdaságban eddig még semmiféle fontosabb sze­mélyi, vagy egyéb változások közigazgatási téren nem történ­tek és hogy Radicsék nem tá­masztottak eddig semmiféle igényt a vajdasági vezető-állásokra, pe­dig a választások előtt Radicsék a Vajdaságot a maguk érdek­szférájába számították. Mint a kormányhoz közelálló helyről ér­tesülünk, ezen a téren nem is vár­ható semmiféle változás. A radiká­lis- és Radics-párt rnegegyezésé­­nek ugyanis amelyet nem hoztak nyilvánosságra egyik legfontosabb pontja, hogy a Ra­dics-párt a Vajdaságra nézve a desinferessement álláspontjára he­lyezkedik és ezen a területen sem­miféle igényt nem támaszt. Radics István a politikai helyzetről A „Polilihr.“ munkatársa a dal­­máciai Raska-fürd n meglátogatta padiéi Istvánt,akinek három napig a vendége volt. Ezalatt termé­szetesen igen sok politikai kér­désről nyilatkozott « horvát pa­rasztvezér és . kijelentéseiről az újságíró most igen érdekes cikk­ben számol be. Többek közt nyilatkozott Radics úgynevezett osztrák-barátságii ró! is és kijelentette, hogy annak­idején ö valóban B ;cs mellett és Budapest elleni politikát akart csi­nálni és az volt a véleménye, hogy az akkori horvát képvise­lőknek inkább a bécsi’ és nem a budapesti parlamentben lett volna a helyük, mert ezesetben nem Ausztria ^ermánositotte volna eh a Balkánt, hanem a szlávok el­­szlávosithották volna Ausztriát. A horvát intelligencia azonban sohasem értette meg ezt a politi­kát, annál inkább a nép, amely ösztönszerüen megérezte annak helyességét. Beszélt Radics az alkotmány­­revízió kérdéséről is. Valóban az alkotmányrevizió melleit vagyok — mondotta. — A kormány azután is ugyanolyan maradna, mint amilyen a mostani, az alkotmány­­revjziót pedig, amelynek közjogi jellegűnek kell lennie, e! fogják fogadni mindazok az elemek, amelyek a megegyezés eszméjét, mint az állam uj berendezésének eszméjét fogják fel. Lehet, hogy ebben még Pribicsevics is részt fog venni, mit tudom én — fűzte hozzá mosolyogva Radics. — Kü­lönös gondunk lesz azonban arra, hogy az uj alkotmány ne legyen a pártok müve, hanem az egész nemzeté. Az ellenzékről kijelentette Ra­dics, hogy annak a kormány munkatársává kell válnia, mert az összes szociális kérdéseket együttesen kell megoldani. Be­szélt ezután azokról a különböző vádakról, amelyekkel őt illetni szokták. — Állandóan a szememre ve­tik, — mondotta — hogy régeb­ben mit mondottam. Azt azonban elfelejtik, hogy akkor háború volt és ezért védekezni kellett. Nem szabad egy népről sohasem azután az arc után Ítélni, amit a háborúban mutat. Se a szerbek arca, sem a mienk nem volt a háború alatt a mi igazi arcunk, ezt mi jól tudjuk és ezt tudni kell mindenkinek. A harcos olyan, mint a részeg ember: a termé­szete szerint békés, de egyszerre Radics István ragaszkodik az alkoimányrevizióhoz Ősszel még egy miniszteri tárcát kap a horvát parasztpárt Interjú a horvát vezérrel

Next

/
Thumbnails
Contents